Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-01 / 226. szám, csütörtök

POLITIKA - NAPTÁR ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 3. Megöltek 15 iszlámistát Algír. Az algériai biztonsági erők megöltek 15 fundamentalista szélsőségest a nyugat-algériai Szaida közelében, két asszony is életét vesztette a harcokban, akiket az iszlamisták tartottak fogva, egy fiatal lányt sikerült élve kiszabadítani a fogságból. A hatóságokjelentős mennyiségű kézifegyvert zsákmányoltak. (MTI) Albániai klánharcok Tirana. Fatos Nano távozó albán miniszterelnök elhárította magától a felelősséget az ország válságáért, Sali Berisha ellenzéki vezetőt és saját ötpárti koalícióját hibáztatta, „Albánia klánharcok áldozata" - mondta. Nanot saját pártja is bírálta, amiért egy éwel a tavalyi zavargások után sem tudta helyreállítani a közrendet, és semmire sem jutott a korrupció visszaszorításában. (MTI) Nem kíván cseh államfő lenni Prága. Madeleine Albright, az USA cseh származású külügyminisztere nem kíván Václav Havel nyomdokaiba lépni. Álláspontja egyértélmű: az ajánlat megörvendeztette, de már van munkája, amelyet nagyon szívesen csinál. A külügyminiszter amerikai állampolgár, s csak akkor lehetne a cseh elnök, ha a cseh állampolgárságot is megszerezné. A jelenlegi cseh kormányban egyébként több miniszter van, aki kettős állampolgársággal rendelkezik. Jan Kavan külügyminiszter angol és cseh állampolgár, Egon Lánsky miniszterelnökhelyettes Németországnak, Svédországnak és Csehországnak is állampolgára. (MTI) Albright nem lesz Havel utódja (Archív) Elhunyt Tom Bradley Los Angeles. Kedden elhunyt Los Angeles első és eddig egyeden fekete polgármestere, Tom Bradley. 80 évesen szívroham végzett vele. 1973-tól húsz éven át igazgatta a kaliforniai nagyvárost, és küzdött a kisebbségi csoportok érdekeiért. Múlhatatlan érdemeket szerzett abban is, hogy Los Angeles megkapta az 1984-es nyári olimpia rendezésének jogát. Pályafutása legválságosabb időszakát 1992-ben élte át, amikor faji zavargásokban ötvenhat ember életét vesztette a metropolisban. Hetvenöt esztendősen vonult vissza hivatalából. (MTI) Október 7-én tiltakozó megmozdulások Moszkvában Baloldali akciónap Belgrád. A koszovói válság megoldásában közvetítő nemzetközi összekötő csoport a szerbiai tartományban tett keddi látogatásakor nem látta jelét a szerb biztonsági erők kivonásának -jelentette be Jack Zetkulic amerikai diplomata. MTI-HÍR , Annak nagy része, amit Koszovóban láttunk nem áll összhangban a hivatalos belgrádi szervektől kapott tájékoztatással" mondta Zetkulic. A belgrádi brit, orosz, francia és olasz nagykövet, valamint az amerikai és német ügyvivő a nap folyamán Pristinában találkozott Ibrahim Rugova „koszovói elnökkel" is. A diplomaták hangsúlyozták, hogy az összekötő csoport hatalmas jelentőséget tulajdonít az ENSZ BT múlt szerdai határozatának, amelyben a testület a harcok befejezésére és a párbeszéd megkezdésére szólította fel a szembenálló feleket. Paddy Ashdown, a brit liberális demokraták elnöke ígéretet kapott Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöktől arra, hogy gyorsan véget vetnek az erőszaknak Koszovóban. Ashdown Belgrádban tárgyalt a jugoszláv elnökkel, vasárnap és hétfőn az albánok lakta dél-szerbiai tartománybanjárt. A brit politikus egykor tengeMilosevics ígéretet tett arra, hogy véget vetnek az erőszaknak. részgyalogos volt, a brit tévéállomásoknak adott nyilatkozatában felindultan ítélte el a felperzselt föld taktikáját, amelyet a jugoszláv erők alkalmaznak az albán közösség ellen KoszovóHÍRHÁTTÉR V. PAIZS GÁBOR Az október 18-i helyhatósági választásokkal egyidőben 1560 kisebbségi önkormányzat alakításáról is döntenek Magyarországon. A választási irodák összesen 10 400 kisebbségi önkormányzati képviselőjelöltet jegyeztek be. A legtöbb jelöltet, 6807-et a romák állították, őket követik 1532 jelölttel a németek és 441 jelölt regisztrálásával a magyarországi szlovákok. A magyar választási rendszerben nem tartják nyüván a választópolgárok nemzetiségi hovatartozását. Csupán öt kezdeményező kell a választás kiírásához. Az adott kisebbség nyelvén nem kell tudniuk. Az öt kezdeményezőnek továbbá nem is kell az adott választókörzetben laknia, tehát elvben egy záhonyi Keszthelyen is képviselővé választható. Az enyhe szabályokat már felfedezték azon polgárok, akik pénzszerzést látnak az érdekképviseletben. Az állam ugyanis az idén mintegy félmillió forintot normatív módon juttatott minden kisebbségi önkormányzatnak, amit azok a maguk szabta költségvetési keretek között szabadon felhasználhatnak. A közigazgatási hivatalok csak jogszerűségi ellenőrzést végeznek, a célszerűséggel nem foglalkoznak, így például egy fővárosi cigány kisebbségi önkormányzat csak addig ülésezett, amíg megkapta az állami normatív támogatást és a települési önkormányzat támogatását. A pénzt - mintegy kétmillió forintot - tiszteletdíjként szétosztották, és azóta nem működnek. De mivel legyártottak hat testületi ülésről szóló jegyzőkönyvet, nincs törvényes ok a fantom-önkormányzat feloszlatására. Ezért aztán nem csodálkozhatunk, hogy például a főváros XIV. kerületében olyan személy kezdeményezte a román kisebbségi önkormányzat megalakítását, akit addig roma érdekvédőként ismertek. Csakhogy az adott kerületben már volt és nem is működött rosszul a roma kisebbségi önkormányzat. A magyar közigazgatási kar éves konferenciáján a közelmúltban dr. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa e jelenségeket elemezve az „etnobiznisz" kifejezést használta. Szétaprózza magát az állam, ha látszat-önkormányzatokat finanszíroz, lát el irodával, infrastruktúrával. A közigazgatásban dolgozók körében mind erősebben fogalmazódik meg az a nézet, hogy Magyarországon is vállalni keŰ a kisebbségek választójogi bejegyzését, és a dél-tíroli példához hasonlóan az adott kisebbség tényleges számarányához, súlyához kell rendelni - számonkérhető formában - a kisebbségi jogok szavatolását. Jelenleg például a hatályos kisebbségi törvény értelmében akkor is alkalmazni kell(ene) egy település polgármesteri hivatalában örményül tudó személyt, ha csak egyeden magát örmény nemzetiségűnek valló él az adott településen - legyen az egy kis falu vagy százezres nagyváros. A törvény olyan követelményt támaszt, amire a határon túl élő magyarok politikai pártjai sem törekednek. Ha pedig az anyaországban e területen csak deklarálják az aktív kisebbségvédelmet, de az végrehajthatatlan rendelkezéseivel nem játja át a jogrendszer egészét - az 1993-ban alkotott kisebbségi törvény elveszti példaértékét. A szerző magyarországi publicista MTI-HIR Moszkva. Az orosz baloldali ellenzék tervezett tiltakozó akciói miatt megerősített szolgálatot tart tegnaptól a rendőri és a belügyi alakulatok valamennyi egysége, a készültséget csak az október 7-re tervezett országos akciónap után fújják csak le. Az orosz kommunisták vezette baloldali ellenzék a szakszervezetekkel karöltve tiltakozó megmozdulásokat tart. A nap folyamán Moszkva környékén hét főutat zárnak le egy-egy órára a főként a bértartozások kifizetését követelő - tudósok, akik politikai irányváltást és Borisz Jelcin elnök távozását sürgető jelszavakat kívánnak hangoztatni. A hatóságok egyelőre nem engedélyezték a hatalmas dugókat okozó útelzárásokat az amúgy is zsúfolt Moszkvába vezető utakon. Jevgenyij Primakov kormányfő ismételten arra figyelmeztetett, hogy a megmozdulásoknak alkotmányos keretek között kell maradniuk, és tűrhetetlen a vasút vagy a közutak blokádja. A diákok is országos sztrájkot szerveznek, mivel a kormány azt ígérte, hogy még szeptemberben folyósítja az elmaradt ösztöndíjakat. Számítanak az egyetemi oktatók és a bányászok támogatására is. Az akciónapon csaknem 11 ezer rendőr és 6 ezer belügyi katona teljesít majd szolgálatot a moszkvai utcákon. A rendőröknél az ígéretek szerint nem lesznek pajzsok és más olyan eszközök, amelyek látványa ingerelhetné a tömegeket. Az orosz belügyminiszter-helyettes azt ígérte, hogy emberei korrekt magatartást tanúsítanak majd, a törvény előírásainak megfelelően járnak el, de „fellépésük az adott helyzet függvénye lesz majd". Holttestek az erdőben. Obrija koszovói albán falucska közelében 15 polgári személy, köztük hat nő és négy gyerek holttestére bukkantak. Állítólag szerb rendőrök mészárolták le őket. (ČTK/AP) A külföldi közvetítők szerint nincs jele a koszovói szerb csapatkivonásnak Felperzselt föld Tbiliszi tagsága irreális az orosz álláspont miatt Grúzia és a NATO ban. Elmondta, több koszovói falut is felkeresve saját fülével hallotta, amint a szerb erők nehézfegyverekkel lőtték a védtelen falvakat, és látta annak nyomait, ahogyan szisztematikusan felégetik az albán településeket, és tömegesen menekül pánikszerűen a lakosság. Ashdown közölte, hogy a szerb miniszterelnök bejelentése ellenére, miszerint véget értek a harcok a tartományban, még hétfőn is számos falut tartottak ágyútűz alatt a szerb erők. Belgrádi tárgyalásait a jugoszláv elnökkel a vélemények nyílt cseréjeként jellemezte, és közölte: Szlobodan Milosevics megígérte, személyesen kíséri figyelemmel, hogy a biztonsági erők befejezzék akcióikat Koszovóban. A jugoszláv külügyminiszter tegnap cáfolta, hogy a szerb biztonsági erők tovább folytatnák a koszovói albánok elleni katonai akciókat. MTI-HIR Tbiliszi. Az Oroszországban kirobbant gazdasági válság nem változtatja meg a Moszkva és a NATO közötti kapcsolatokat - jelentette ki kedden Tbilisziben Javier Solana, a NATO főtitkára. A grúziai vezetőkkel folytatott tárgyalások után nyilatkozó Solana hangsúlyozta: „Oroszország és az észak-adanti szövetség a jövőben is együttműködik. Arra van szükségünk, hogy Oroszország stabil és kiszámítható legyen". Az Eduard Sevardnadze grúz államfővel folytatott megbeszélést értékelve Solana úgy vélekedett, jól fejlődik Grúzia és a NATO kapcsolata. Sevardnadze szerint Grúzia és a NATO a legtöbb kérdésben egy véleményen van, s ennek köszönhetően egyre tartalmasabbá válik a kétoldalú viszony. „Nem akarunk sietni a NATO-tagság kérelmezése ügyében, hiszen a jelenlegi körülmények között nem tekinthető reálisnak a tagság megszerzése" - mondta a grúz államfő arra utalva, hogy Moszkva egyelőre határozottan ellenzi azt, hogy bármelyik volt szovjet tagköztársaságot felvegyék az északadanti szövetségbe. Solana Grúziából Azerbajdzsánba, majd Örményországba utazik. Budapest térségében is érzékelték a rezgéseket Földrengés a Balkánon Etno-biznisz Magyarországon MTI-HIR Belgrád. Erős földrengés rázta meg szerda hajnalban Jugoszlávia több részét: az éjfél után húsz perccel bekövetkezett, a Richterskála szerint 5,4-es fokozatú rengés személyi sérülést nem okozott, s csak kisebb anyagi károk keletkeztek. A rengés epicentruma Belgrádtól mintegy 80-100 küométerre délre volt. Újvidéken, illetve Magyarországon, Szeged, sőt Budapest térségében is érezhető volt a földmozgás, amelyet több kisebb utórengés is követett, anyagi károk nem keletkeztek Belgrád délnyugati részén egy öthat másodpercig tartó erős rengés volt észlelhető, amely anyagi károkat nem okozott. A földmozgás miatti ijedtségtől a fővárosban - több más szerbiai városhoz hasonlóan - sokan sebtében felöltözve, kisgyermeküket hónuk alá kapva az utcára menekültek, de félóra elteltével már visszamerészkedtek otthonukba. A fővárosban az egyedüli számottevő kárt egy rozzant földszintes ház részleges leomlása jelentette. A helyszínen tűz ütött ki, de a gyorsan kiérkező tűzoltók hamar kimentették a lakókat, s eloltották a lángokat. Néhány városban rövid ideig szünetelt a telefon- és áramszolgáltatás. A szlovákiai magyarságról megfeledkeztek Cseh értelmiségiek a Beneš-dekrétumokról MTI-HÍR Prága. A Smírení (Megbékélés) 95 cseh értelmiségi csoport nyilatkozatban követelte a Benešdekrétumok hatályon kívül helyezését, egy szóval sem említette azonban, hogy a rendelkezések a csehszlovákiai magyarságot is sújtották. „A mi érdekünk, a cseh-német együttműködés érdeke, hogy a cseh állam méltó helyet foglaljon el az egyesülő Európában. Ezt a célt csak a cseh és a német nemzet megbékélésére irányuló politikával lehet elérni" - olvasható a nyüatkozatban. Az értelmiségi csoport állásfoglalását a müncheni paktum aláírásának 60. évfordulója alkalmával adta ki. A mintegy nyolcvan cseh publicista, író, politológus és közéleti személyiség által aláírt nyilatkozat rámutat: a cseh-német viszonyt továbbra is megterhelik a háború utáni törvénytelenségek, főképpen a kisebbségi németek vagyonának elkobzása, a németek üldözése és erőszakos kitelepítése az akkori csehszlovák határvidékről. Ez áll annak a feszültségnek a hátterében, amely Prága és Bonn között tapasztalható - írják. „Nincs ok arra, miért halasztgassuk tovább a cseh állam és a szudétanémetek viszonyának rendezését" - olvasható a nyilatkozatban. A cseh jogrendnek nem használ, hogy a Beneš-dekrétumok továbbra is érvényben vannak, mivel a kollektív bűnösség gondolatával alapozták meg őket, s ezért ellentétesek az emberi és polgári jogok nyilatkozatával írja a csoport.