Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-22 / 244. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 22. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Csökkenhet a PHARE-keret Brüsszel. Az Európa Parla­ment költségvetési bizottsága azt javasolta, hogy az Euró­pai Unió jövő évi költségve­tésében 200 millió euróval (220 millió dollárral) keve­sebbjusson a kelet-európai tagjelölt államok csatlakozá­sa előkészítését szolgáló PHARE-programra, mint ahogy azt eredetileg tervez­ték. A parlament a mai ple­náris ülésen szavaz első olva­satban a költségvetésről, a végső szavazás várhatóan de­cemberben lesz. Az EU még négy éve a cannes-i csúcson határozta meg a PHARE­programra jutó éves kerete­ket. Ezt később módosítani kellett, mert az EU e keret terhére növelte egy másik programjának, a mediterrán országok támogatására szol­gáló MEDA-nak a költségve­tését. A módosítást épp jövő­re adnák vissza, és a tervek szerint az idei 1,3 után jövőre 1,45 milliárd ECU (euró) jut­na a kelet-európai országok felzárkóztatására. (MTI) VÚB: novembertől eurószámlák is Pozsony. Az Általános Hitel­bank, a VÚB november máso­dikától új szolgáltatást kínál jelenlegi és leendő ügyfelei­nek: e dátumtól a természetes és jogi személyek eurószám­lát nyithatnak. Az euróban vezetett számla jövő év janu­ár elsejéig nullszaldós lesz, majd újévtől, az euró hivata­los bevezetésétől kezdődően aktívvá válik. Ha az ügyfelek még az idén eurószámlát nyitnak, ez egyebek között azzal az előnnyel is jár, hogy még az évvége előtt tájékoz­tathatják ügyfeleiket az euróban vezetett számla szá­máról. A VÚB egyéb szolgál­tatásokat is kínál a közeljövő­ben: egyebek között a határ­idős lekötésű eurószámlát, vagy az euróban lebonyolított fizetési és átutalási megbízá­sokat. Egyéb információk a VÚB internetes oldalán talál­hatóak a következő címen: www.vub.sk. (SITA) Matador-export a román piacra Pozsony. Románia ugyan sú­lyos pénzügyi gondokkal küzd, ám a 23 milliós felvevő­piac így is vonzó és perspekti­vikus a púhói Matador rt. szá­mára. A év első kilenc hónap­jában a cég több mint 200 mil­lió korona értékben szállított termékeket a román piacra, elsősorban gumiabroncsokat. A cég a DACIA autógyár szá­mára is exportált gumiabron­csokat mintegy 39 millió Sk nagyságrendben. (SITA) Copus Expo ­hatodszor Nagykapos. Már hatodik al­kalommal rendezik meg a vá­rosban a Copus Expo nemzet­közi kiállítást és vásárt. Ezút­tal is háromnapos lesz a hol­nap megnyíló hagyományos nagykaposi őszi rendezvény. Agrárbörzét is tartanak, illet­ve szórakoztató programok váiják az érdeklődőket, (kgy) Csúszik a 35 órás munkahét? Róma. A formálódó olasz kormány tervei között szere­pel a munkaidő csökkentése is, de a koalíciós partnerek ál­tal most aláírt programnyilat­kozat nem erősíti meg a ko­rábbi kabinet arra vonatkozó ígéretét, hogy 2001-ig 35 órára szállítják le a heti mun­kaidőt. A kommunisták a kor­mányban való részvétel felté­teleként szabták az elkötele­zettséget a 35 órás munkahét mellett, ám a kormánykoalí­ció jobboldali tagja ez ellen ágált. A baloldal nem áll el eredeti követelésétől, ám kész rugalmasságot tanúsí­tani a bevezetés menetrend­jét illetően. (MTI) Befizetetlen adók Prága. A befizetetlen adók nagysága Csehországban a háromnegyedév végére meg­közelítette a 81,3 milliárd ko­ronát, közölte a cseh pénzügy­minisztérium. Tavaly ilyenkor az adótartozások összege 66,2 milliárd cseh koronát ért el. A kormány hírek szerint új tör­vényt dolgozott ki az adók be­hajtásának hatékonyabbá té­tele érdekében. (MTI) Rekorddeficit Washington. Az Egyesült Ál­lamok kereskedelmi deficitje augusztusban rekordszintre, 16,8 milliárd dollárra nőtt. Ilyen nagy havi hiányt több mint 6 éve nem tapasztaltak. A kereskedelmi minisztérium je­lentése szerint a vártnál na­gyobb deficit keletkezett, ami­nek fő oka az ázsiai exportle­hetőségek beszűkülése volt. Az amerikai gazdaság dinami­kája ugyanakkor erős maradt, ami jelentős importigénnyel párosult. A jelentésből kiderül, hogy ugyanebben a hónapban az amerikai mezőgazdasági termékek külföldi értékesítése 4 év óta a legmagasabb szintre esett vissza. (MTI) Orosz adóssághalmaz Moszkva. Az orosz államnak még 3 milliárd dollár küladós­ságot kell törlesztenie, jövőre pedig 17 milliárd dollárt kell visszafizetnie a külföldi hitele­zőknek. Mihail Kaszjanov pénzügyminiszter-helyettes szerint nincs elegendő valuta, mivel a múlt havi olajexport is csak 1 milliárd dolláros bevé­teltjelentett, s nem kizárt, hogy a fizetési kötelezettségek teljesítéséhez újabb külföldi kölcsönökre lesz szükség. A pénzügyi szakember szerint másfél-két éven belül az ál­lamadósság gondja kezelhető­vé válik, ha sikerül átütemezni a belső államadósságot. (MTI) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. október 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 61,072 Osztrák schilling 3,110 Francia frank 6,527 Svájci frank 26,663 Kanadai dollár 23,342 USA-dollár 35,889 Német márka 21,887 ECU, EU 43,130 Olasz líra (1000) 22,126 Cseh korona 1,235 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 16,150 17,850 A prágai kormány védővám kivetésével akarja korlátozni a (szlovákiai) cukor behozatalát Mind keserűbb cukorgondok Prága/Pozsony. A cseh és a morva mezőgazdasági termelők háborognak. Ul­timátumszerűén azt köve­telik a kormánytól, hogy akadályozza meg az olcsó külföldi mezőgazdasági termékek és élelmiszerek behozatalát, ellenkező esetben maguk veszik kéz­be a dolgok irányítását. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A mezőgazdászok a Prágába ve­zető főútvonalak elzárásával, úttorlaszok építésével, határblo­káddal akarnak nyomatékot ad­ni követeléseiknek, ám Miloš Zeman kormánya - egyelőre úgy tűnik - nem enged a „zsaro­lásuknak". Maga a cseh kor­mányfő nevezte így a földműve­sek ultimátumát, hogy záros ha­táridőn belül - először október 19-ig, legújabban pedig 27-ig ­rendezzék az „immár tarthatat­lanná vált helyzetet". A Zeman­kabinet már ugyan hozott né­hány korlátozó döntést - érde­kes módon ezek a CEFTA­országokból származó termékek behozatalára vonatkoztak - ám ezeket a cseh parasztok nem tartják elégségeseknek. Követe­lik a sertéshús behozatalának a leállítását is, amely viszont kizá­rólag az EU-ból érkezik Csehor­szágba. Tehát a cseh kormány az Európai Unióval rúgná össze a port, ha engedne a hazai ter­melők nyomásának. Az egyik már foganatosított in­tézkedés a magyar búza csehor­szági behozatalának a megaka­dályozására vonatkozott. Ponto­sabban a kormány a cseh mező­gazdasági törvény 3 §-ára hivat­kozva „ideiglenes intézkedés­ként" 2290 korona/tonnára megemelte a behozatali vámot, minek következtében a magyar búza eladhatatlanná vált a cseh piacon. A magyarok, persze a WTO-ellenes lépésnek tartják a döntést, s a Világkereskedelmi Szervezetnél rögvest panaszt emeltek Csehország ellen. Egyéb válaszlépést Budapest - leg­alábbis Bálás Péter, a földműve­lési tárca helyettes államtitkára szerint -, nem tart indokoltnak. A cseh szaklapok immár hosz­szabb ideje figyelmeztetnek a növekvő szlovákiai cukor- illet­ve izocukor (a kukoricából elő­állított, az élelmiszeriparban, A magyar búza után következik a szlovák cukor? főként üdítőitalok gyártásánál előszeretettel használt édesítő­szer) behozatalára. Prágai forrá­sokból úgy értesültünk, hogy a cseh kormány hamarosan ha­sonló intézkedést kíván fogana­tosítani a szlovákiai cukor beho­zatalával kapcsolatban, mint amilyet a magyar búzára vonat­kozólag hozott. Albín Marenčík, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmezési Kamara szakosztály­vezetőjének véleménye szerint az ilyen intézkedés „nem igazán indokolt". Arra hivatkozott, hogy az eddig valamivel több, mint 12 ezer tonnás szlovák cu­A Csehországba irányuló szlovák cukorexport alakulása 1998-ban 3 1SOOO :i2 000 * 9 000 f £ 9000 E ^ 3 0GÖ E « s x Jan. febr. márc.ápr. május jún. július aug. szept. 25. Forrás: AN, VUC Prága A cukor behozatali vámjának alakulása 1997-1998 között 20 16,25 EU Csehorsz. Szlovákia Lengyelorsz. Magyarorsz. korbehozatal valójában nem ve­szélyeztetheti a cseh piacot. (Csehországban az éves cukor­fogyasztás 400 ezer tonna körü­li). Marenčík szerint nem indo­kolt az sem, hogy a szlovákiai cukorgyárak a cseh piacon pró­bálják eladni a raktárfelesleget". A szlovák agrárkamara osztály­vezetője az idei répatermés ala­csony cukorfokával indokolta ezt. Mint mondta, a múlt évi ter­mésből még ugyan 30 ezer ton­na raktáron van, ám becslések szerint az idei termésből mind­össze 160-170 ezer tonna cuk­rot dolgoznak fel a szlovákiai cukorgyárak, miközben az éves fogyasztás 180 ezer tonna körül mozog. (G. A.) Csak később derül ki, lesz-e cukorár-emelés Ülésezett az Állami Piacszabályozási Alap Tanácsa Káros a sok csapadék Kétezer korona előleg Rimaszombat. A szlovák koro­na értékvesztése átmeneti vá­sárlási lázat idézett elő. Az üzle­tekből gyorsabban fogytak az odahaza felhalmozható készle­tek, így például a cukor is. Pelle Tibor, a rimaszombati Gemer­cukor Rt. vezérigazgatója sze­rint a gyártók is érzékelték a ro­hamot, Rimaszombatban példá­ul két hete óta gyorsabb tempó­ban csomagolnak. A kereslet­növekedést nem követte áreme­lés, s most mintha enyhülne a felvásárlási láz. A Gemercukor egyébként teg­nap kezdte meg az idei kam­pányt, és előreláthatólag 6200 hektárról vásárolja fel a cukor­répát. Az évtized legnehezebb felvásárlása elé néznek, Pelle mérnök szerint 1974 óta nem volt ilyen mostoha időjárás a répabetakarítás idején. A sáros parcellákon gyakori a gépek meghibásodása, a sok csapadék miatt a cukortartalom 13 száza­lékra csökkent és előrelátható­lag rengeteg lesz a betakarítási veszteség. „Termelőinknek csupán a 25 százaléka van betakarító gépek­kel ellátva - magyarázza a ve­zérigazgató. - Ütemtervet dol­goztunk ki, amely szerint 35 nap alatt befejeztük volna a cukorré­paszedést. Az ütemterv az eső­zések miatt, sajnos, felborult, s már eddig húsznapos késésben vagyunk." A szakember arról nem beszélt, hogy a kampány alatt hozzá­nyúlnak-e a cukor eladási árá­hoz. Megjegyezte: az áremelés sok mindentől függhet, számta­lan tényező befolyásolhatja. Mint elmondta, az kétségtelen, hogy az országban a tavalyi év­ről fennmaradt 20 ezer tonna cukor; s kérdéses, hogy mennyit állítanak elő az idei répából a cukorgyárak. Csak ezután lehet „megjósolni": lesz vagy nem cu­koráremelés. (fo) ÚJ SZÓ-FELDOLGOZÁS Pozsony. Rendkívüli ülést tar­tott az Állami Piacszabályozási Alap Tanácsa, amelyen az évvé­géig megoldásra váró problémá­kat vitatták meg az egybegyűl­tek. Megtárgyalták az 1999-es termésből származó élelmiszer­ipari búza állami intervenciós felvásárlásának feltételeit. Az ÁPA 100 ezer tonna élelmiszer­ipari búza felvásárlására szóló szerződés megkötésére tett ja­vaslatot a földművelésügyi mi­nisztériumnak. Az előleg össze­gét tonnánként 2000 koronában határozta meg. A minőségi pa­raméterek változatlanok, köl­csönös megegyezés alapján vi­szont lehetőség nyílik a pénzbeni terítésen kívül az áru alakjában történő előlegnyúj­tásra is. Peter Harag, az ÁPA igazgatója kifejtette, hogy az 1994-1998­as években kötött, de mindmáig nem teljesített szerződéseket a termelőknek ki kell egyenlíteni­ük. A térítés történhet a szerző­désben rögzített árumennyiség leadásával vagy a pénzösszeg visszafizetésével. Az alap, figye­lembe véve az Agrárkamara ja­vaslatát, takarmánygabona fel­vásárlását is lehetővé teszi, ám csupán abban az esetben, ha ez­zel az Állami Piacszabályozási Alap Tanácsának nem keletkez­nek többletköltségei. Vagyis: ha sikerül átvevőt találnia az árura és veszteség nélkül túladhat raj­ta. Az igazgató viszont elutasította a szerződések általános meg­hosszabbítását. Véleménye sze­rint ezzel igazságtalanul járná­nak el azokkal a termelőkkel szemben, akik teljesítik a szer­ződésben foglaltakat. Adósaik mindaddig nem részesülhetnek állami támogatásban, míg ki nem egyenlítik felgyülemlett tartozásaikat, (-nica) Késik a pozsonyi metróról szóló szerződés aláírása Az idén 100 000 gépkocsit gyártott a pozsonyi VW Tisztázatlan részletek A Golf után jön a Bora ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. Továbbra is késik a pozsonyi Metro Rt. és a francia­osztrák Matra Transport Inter­national-Campenon Bemard SGE-Siemens Aktiengesell­schaft Österreich konzorcium közötti szerződés aláírása a po­zsonyi metró megépítéséről. Az eredetileg szeptember 25-re ter­vezett aláírásra remélhetőleg november derekáig sor kerül­het, ha addigra sikerül meg­egyezni a vitás részletekben ­közölte tegnap Peter Ďurčenka, a Metro Rt. elnökségének alel­nöke. A vitás részletek a követ­kezők: a garanciális kérdések és az esetleges késések esetében indokolt pénzbüntetések nagy­ságának tisztázása, a tulajdo­nosváltás során fellépő kockáza­tok, végezetül a hazai alvállal­kozók arányának nagysága. A Metro Rt. azt szeretné, ha az összberuházás felét szlovákiai cégek végeznék el, természete­sen a nyugati színvonalnak megfelelően. A 32-33 milliárd koronába ke­rülő beruházást kormánygaran­cia esetén francia és osztrák kormányhitelekből finan­szíroznák. Az aláírást követő 12-18 hónapon belül kezdődné­nek az építkezési munkálatok, melynek eredményeként kb. 5 év alatt építenék meg az ún. VAL-típusú metró első szaka­szát, amely 2030-ra 32,5 km hosszú lenne, (só) ÚJ SZÓ-TUDÓSlTÁS Pozsony. A német Volkswagen pozsonyi autógyára október de­rekán legyártotta a 100 000. gép­kocsit, az év végére pedig szeret­né elérni a 120 ezres darabszá­mot, ami a tavalyi összteljesít­mény háromszorosának felel meg - közölték a cég tegnapi saj­tótájékoztatóján. Jelenleg na­ponta kb. 500 gépkocsi hagyja el a dévényújfalui gyár kapuját, 2000-ben e mutató már 1050 lesz. A jelenleg több mint 5200 főt alkalmazó cég a hét minden napján három műszakban üze­mel, kapacitása határán dolgo­zik, így nem csoda, hogy az or­szág gépipari összteljesítmény­ének több mint a felét adja. A hó­nap elején rendezett rangos pári­zsi autószalonon a Volkswagen 3, Pozsonyban összeszerelt gép­kocsit is felvonultatott (két Gol­fot és egy Borát). Elképzelések szerint Dévényújfaluban rövide­sen a legújabb modellt, a Borát is gyártani fogják. A német tulajdo­nos elégedett a szlovákiai szak­munkások teljesítményével, bár némi bírálat is elhangzott; a VW vezetői szerint ugyanis a hazai alvállalkozókat szó szerint ösztö­kélni, kérni kell, hogy együttmű­ködjenek velük. Wolfsburgban, a VW központjában november 27­én ülésezik az óriáscég csúcsve­zetése, és ezen a tanácskozáson dől el, vajon Turócszent­mártonban milyen volumenű be­ruházást eszközölnek, (shz)

Next

/
Oldalképek
Tartalom