Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)
1998-10-21 / 243. szám, szerda
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 21. KOMMENTÁR Az egyetem aurája JUHÁSZ LÁSZLÓ A felsőfokú oktatás támogatására előirányzott költségvetés „visszafogása" mára elviselhetetlen pénzügyi atmoszférát teremtett a hazai főiskolákon és egyetemeken. Pedagógusaink, diákjaink pedig saját bőrükön tapasztalhatják a dalolva búcsúzó miniszterelnök által rózsaszínűre festett pénzügyi csoda eredményeit. A Mečiar-kormányzat ügyes pénzügyesei nem verték dobra a negyedévenként folyósított főiskolai költségvetés megkurtítását. Nem is lefaragásról van szó - védekezik Maxon és csapata -, csak visszafogásról. Vagyis magyarul: a háromhavonta esedékes huszonöt százalék helyett a költségvetés alapján neki járó pénzeknek csak huszonhárom százalékát kapta a felsőoktatás. - A többit majd később megkapják - hangzott a megnyugtatásnak szánt ámítás. A későbből azután még később lett, és a fogcsikorgatva eltűrt pénztárcakarcsúsítás nem és nem akart megszűnni. Mára a beígérthez képest már nyolc százalékos a főiskolák deficitje, legalábbis papíron. A megszavazott költségvetés felsőoktatásra eső része azonban akkor sem lenne elég a tisztességes színvonalú okításhoz, ha idén száz százalékot kaptak volna az egyetemek. Az „anyagi eszközök visszafogásának" hazudott tudatos gazdasági ellehetetlenítés majd észhez téríti a renitenskedő rektorokat és dékánokat - gondolta a nagy Ő. Az új kormány sem tudja majd egyik napról a másikra kivennni a koldusbotot a főiskolák kezéből. Sőt. Mivel Maxonék el sem kezdtek dolgozni ajövő évi költségvetésen, Dzurindáék hónapokig nyögik majd a Mečiar-ôrokség gazdasági kihatásait. Egyes elemzők szerint március végéig a tavalyi azonos időszaknak megfelelő, vagyis ideiglenes költségvetésből gazdálkodik majd az ország. Ez azt jelenti, hogy 1999 első negyedévében ismét csak 23 százalék jut a felsőoktatásnak a 25 helyett. És valakinek vissza kell majd fizetnie a 25-29 százalékos hitelkamatokkal felhizlalt belföldi kölcsönöket is, nem beszélve az egymilliárd dolláros, rendkívül kedveződen feltételek mellett megkapott külföldi hitelekről. Az egyszerű, balek pedagógus és diák mindebből persze csak annyit észlel, hogy a fizetés még mindig csak alamizsna, az ösztöndíj is késik, az egyetemek anyagi aurája pedig egyre elviselhetetlenebb. Harapós szomszéd TÓTH MIHÁLY Állampolgárként meg kellene sértődnöm. Azt történt, hogy Pavel Dostál cseh kulturális miniszter, publicista, aki civilben nyugati szomszédunk színházi életének krémjéhez tartozik, vérig sértette pozsonyi kollégáját. Azt nyilatkozta, azért érkezett hozzánk magánszemélyként, hogy ne kelljen találkoznia Ivan Hudeccal. Őszintén szólva a legkevésbé sem sértődöm meg. Sőt, követendő tettnek tartom, hogy Dostál a tájékozatlanok kedvéért még hangsúlyozta is, miért érkezett magánszemélyként. Magatartásából példát mutatott a jövőbeli teendőket illetően is. Tette azt sugallja, hogy az értelmiségieknek, köztük elsősorban a közvéleményformálásban nem elhanyagolható szerepet játszó publicistáknak a politikusok egyetlen demokráciasértő félrelépése iránt sem szabad türelmesnek lenniük. A választók által hatalomra segítettek sem az első 100 nap alatt, sem később ne számíthassanak enyhítő körülmények figyelembe vételére. Jusson eszünkbe, 1993. január l-e után a hatalomra kerültek mivel próbálták (eredményesen) visszadobni a labdát a kritizálok térfelére: Új állam vagyunk, ne piszkítsunk saját fészkünkbe! A sajtó a demokrácia fogatlan házőrző kutyájává vált, és 1994 novembere után a hatalom birtokosai már az önérzetében megerősödött sajtót is csak olyan tényezőnek tekintették, amely ugat ugyan, de nem harap. Most új emberek kerülnek hatalomra. Furcsa szerep vár a sajtónak arra a részére, amely 1994 óta ellenzékinek tekintette magát. Házőrzőként a publicistáknak újra kell növeszteniük harapófogukat. Paradox helyzet, hogy azért kell ezt megtenniük, mert sajátjuknak tekintik az új garnitúrát, amelynek világrajöttében ők is szerepetjátszottak. Mostantól nem Mečiar csapatának szidásához kell oroszlánszívűnek lennünk, hanem azt lenne illendő árgus szemekkel figyelnünk, hogyan dolgoznak Bugár, Schuster, Migaš és Dzurinda emberei. Visszatérve Pavel Dostálra: ő sem csak „harapni" tud. Nemrég, amikor kiderült, hogy politikai ellenfele, a kereszténydemokrata Josef Lux fehérvérűségben szenved, elsőként ajánlotta fel átültetésre a csontvelejét. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezető: Madi Géza (5238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P.O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hlrfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Nem, nem leszel a férjem, hiszen olyan szegény vagy mint a főiskolák! (Peter Gossányi rajza) Alkotmánybírósági döntés után kétségessé válhat az önkormányzatok legitimitása Ne legyen választás? Kellemetlen, sőt gonosz helyzet elé állította a leköszönő kormánygarnitúra az éppen csak alakulgató kormányzatot. A helyhatósági választási törvényről ugyan már rég kiderült, hogy alkotmányellenes, most viszont e tételt az arra illetékes taláros testület is igazolta. LOVÁSZ ATTILA A valódi gond nem is az, hogy a jogszabály formailag nincs összhangban az alaptörvénnyel. A távozó kabinet által kidolgozott fércmű nemcsak a szlovák alkotmányt, hanem olyan alapvető jogogat is sért, mint a passzív választójog - azaz a megválaszthatóság joga. Nos, ez a jog még a szlovák alkotmánynál is magasabb szintű, hiszen azon túl, hogy alapvető állampolgári jog, a Szlovákia által ratifikált, azaz itthon jogforrásként működő nemzetközi dokumentumok által is megfogalmazottjog. Az SZDK szakértői szerint közel ötszáz községben az alkotmánybírósági döntés után nem tartható meg a voksolás. Ha mégis megtartanák, akkor az illetékes bíróság érvénytelenítené az eredményt. A közel ötszáz község éppen a nemzetiségileg vegyesen lakott területeken fekszik, s olvasóink jól tudják, hogy a nemzetiségi arányszám követelménye az egyik alkotmányellenes passzusa a választási törvénynek. A leendő kormánykoalíció választhat. A többi - nem kevesebb, mint kétezer - községben a választások megtörténnek, a problémás helyeken pedig majd az új, vagy esetleg a mait megelőző törvény szerint voksolnának. Ez az állapot ha nem is akotmányellenes, legalábbis furcsa lenne, hiszen az ország jogrendjének egészét kérdőjelezné meg. A másik választási lehetőség elodázni a voksolást. Igaz ugyan, hogy a helyi képviselő-testületek és polgármesterek mandátuma meghatározott időre szól, de ez az idő meghosszabbítható. Ez történik pl. az eredménytelen választások esetén. Ha tehát a leendő kormány tisztességesjátékszabályok szerint élő jogállamot akar varázsolni e kis országból, nem marad más választása, mint a novemberre kiírt önkormányzati választások elhalasztása. Ha ugyanis bármilyen megkérdőjelezhető szabályrendszer szerint történne a voksolás, a nép képviselőinek legitimitását vonhatná kétségbe bárki. A Hutník Szálló önkényes elajándékozása lavinát indíthat el Kassán Üzletelés a fejek fölött JUHÁSZ KATALIN A Hutník Szálló körüli hercehurca nem tegnap kezdődött, egy évvel ezelőtt már a városatyák elé került az ügy. Akkor elvetették a javaslatot, miszerint a Közműépítő Vállalatnak Kassa városa a tulajdonában lévő Hutník szállóval fizetne az elvégzett munkáért. Rudolf Schuster nemrég újra felkínálta a cégnek az épületet, mégpedig anélkül, hogy fontosnak tartotta volna tájékoztatni a jelenlegi tulajdonost, a Reštaurácie vállalatot erről a nagyvonalú gesztusról. A főpolgármester bizonyára úgy gondolta, ez a vállalat a városhoz tartozik, tehát az erő pozíciójából, a fejük fölött is rendelkezhet vele. Martin Boritáš, a Reštaurácie felügyelő bizottságának elnöke, OLVASÓI LEVELEK Semmi sem változott Sajnos még mindig nem változott meg a helyzet. Még mindig sokaknak tetszik az az ostoba politika, amelyet a Mečiarkormány praktizált, és sokan azonosulnak a magyarokról alkotott fura véleményével is. Mintha ebben az országban nem lenne elég baj, gond. Mintha nem lenne más fontos téma, állandóan mi, magyarok vagyunk egyébként pedig kereszténydemokrata városi képviselő (ezzel a klubbal sok baja van a főpolgármesternek) felháborítónak tartja ezt a tényt. A szabályzat szerint ennél jóval kisebb jelentőségű lépéseket is meg kell tárgyalnia és el kell fogadnia a felügyelő bizottságnak, mert hiszen akkor miért vannak? A dolog annál inkább veszélyes, mivel könnyen precedenst teremthet az eladósodott városban. Ezek után joggal követelhetnék más cégek is a „természetbeni" adósságtörlesztést, azaz a város egyszerűen szétosztogatná fontos épületeit. Tegyük hozzá, hogy a Reštaurácie tavaly 6 millióért újította fel a szállodát, így a múlt évi másfél milliós veszteség után idén jelentős a javulás, összegszerűen 700 ezer korona, és hol van még az év vége! Most a napirenden, mi vagyunk a bűnösök, mi vagyunk útban. A minap egy éjszakai rádiópárbeszédet hallgattam, melynek vendége Milan Ftáčnik volt. Hogy, hogy nem, őt is épp a magyarok miatt ostromolták a beszélgetőpartnerek. Az egyik provokáló magyarul kezdte a „párbeszédet", mondván: meglátják, a magyarok majd úgy elmagyarosítják az országot, a kormányt, hogy Ftáčnik úr sem beszélhet majd az anyanyelvén. Egy másik telefonáló hallgatásra szólítva fel a politikust, azzal fenyegetőzött, hogy ha a magyarok beketehát enyhén szólva nem éri meg elajándékozni az épületet, már csak az ott dolgozó 75 alkalmazott 1,3 milliós végkielégítése miatt sem. A naponta ott ebédelő 120 nyugdíjas további sorsa sincs megoldva. Egyébként a besztercebányai Lux Hotel tavaly az év szállodája lett, azaz elméletileg lehet jól gazdálkodni városi tulajdonnal is: Egy esetleges árverésen a Hutník jóval nagyobb összegért kelne el, mint amennyi a Közműépítő Vállalat kintlevősége. A képviselők, úgy látszik, az utolsó percben megrettentek, nem tűzték napirendre az ügyet utolsó ülésükön, nagyvonalúan „átpasszolva" azt utódaiknak. Azaz észrevették a nyakukba zúduló lavina veszélyét. Igazuk van: bajlódjon vele az új városi parlament! rülnek a kormányba, akkor „itt Jugoszlávia lesz". Ilyen vélemények, hallatán vajon az SZNSZ, a DSZM tagjai mit gondolnak? Hajtman Kornélia Nána Hogy is van ez? A Szlovák Nemzeti Párt állítása szerint Szlovákiában nincsenek magyarok, csak magyarul beszélő szlovákok. Azt viszont még nem hallottam, hogy Csehországban nincsenek szlovákok, TALLÓZÓ PRAVDA Vladimír Mečiar a helyhatósági választásokra felállított Központi Választási Bizottság tagjait sajnálja, mondván, nem egyszerű a dolguk, hisz a törvény alapjaiban lett megkérdőjelezve - emlékeztet a lap kommentátora a kormányfő reakciójára az Alkotmánybíróság döntésével kapcsolatban. „A haza megható atyja és a kialakult helyzetért felelős bűnös meg sem próbál előállni olyan javaslattal, amely megoldaná ezt a bonyolult szituációt, mely azáltal keletkezett, hogy a taláros testület alkotmányellenesnek minősítette a helyhatósági választásokról szóló törvény hat kitételét. Szlovákia tulajdonosa, melynek állampolgárai megérdemlik a büntetést azért, ahogyan választottak, a minél rosszabb, annál jobb taktikáját választotta" írja a lap a kormányfőről. Mečiar és kormánya arra törekszik, hogy az új kabinetnek minél nagyobb gondjai legyenek. Csakhogy ugyanez a Mečiar volt az, aki április második feléljen a kormány nevében előterjesztette a helyhatósági választásokról szóló törvénymódosítást. A kialakult helyzetért tehát a Mečiar-kormány a felelős, amely a tervezetet kidolgozta, csakúgy mint a DSZM, az SZNP és a Munkásszövetség képviselői, akik megszavazták. A kommentátor szerint nem zárható ki olyan Mečiarpropaganda, mely az új kormánykoalíciót olyan fényben tüntetné fel, mely szerint a helyhatósági választásokkal kapcsolatban nem demokratikus módon járt el. „Ezért is kell ujjal mutatni a bűnösre" - figyelmeztet a cikkíró. PRÁCA A roma kérdés az utóbbi években, évtizedekben sem oldódott meg - állapítja meg a szakszervezetek napilapja. A Nagy-Britannia által bevezetett vízumkényszer azonban impulzus lehet arra, hogy a probléma megoldása érdekében konkrét lépések történjenek. Az egyetlen roma párt, mely úgy-ahogy élt a köztudatban, a Roma Kezdeményezés volt, melynek képviselője felkerült a DSZM jelölőlistájára. Ez a párt azonban a választások után széthullott. Az utóbbi években egyre inkább egy másik politikai szubjektum, a Roma Értelmiségiek Társasága az Együttélésért került előtérbe, mely tartósan azzal vádolta a DSZM-et és az SZNP-t, hogy a roma közösséget a társadalom perifériájára akarják szorítani. A választásokon a RÉTE nyíltan támogatta az SZDK képviselőit, s a velük kötött megegyezésből kifolyólag néhány roma értelmiségi szakembernek felelős államigazgatási pozícióba kellene kerülnie. A RÉTE képviselői közül kerülne ki például a roma közösség integrációjáért felelős hivatal vezetője. Ez a poszt egyfajta próbakő lehetne a roma párt számára-véli a lap. csak szlovákul beszélő csehek, vagy egyebütt, szlovákul beszélő horvátok, románok, jugoszlávok, szlovákul beszélő ukránok... Korábban a Matica slovenská vezetője a televízió egyik adásában azt mondta, hogy a határon túl élő szlovákok „szerves részei" a szlovák nemzetnek. Akkor hogy is van ez? A magyarországi szlovákok tényleg szlovákok vagy csak szlovákul beszélő magyarok? Avagy az egyik jelenséget így, a másik hasonlót pedig úgy értelmezzük? Iván Sándor Kassa