Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-02 / 227. szám, péntek

ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 3. KULTÚRA - OKTATÁS 2 A régi hantok gazosak, elhanyagoltak, egyre több német, illetve magyar nevet tartalmazó sírkő tűnik el Értékvesztés a temetőkben A XII. századtól kezdve, a főleg németek lakta Szepesség a történelmi Magyarország egyik legvi­rágzóbb régiója volt. VESZTRÓCZY ZSOLT A szorgos szász lakosság a termé­szeti kincsek és földrajzi helyzet adta lehetőségeket kihasználva nemcsak hamar felvirágoztatta ezt a térséget, hanem bányásza­ta, ipara és Lengyelországgal folytatott kereskedelme révén te­kintélyes vagyonra is szert tett. Az uralkodók hamar felismerték a jelentőségét, és különféle ki­váltságokkal támogatták a Szász Egyetembe tömörült települése­ket. Bár 1412-ben Luxemburgi Zsigmond 16 várost 360 évre el­zálogosított a lengyel királynak, a terület tovább virágzott és fény­Csak a regényírók járnak ide mind, az Isten háta mögé, ragyogó meséért. korának csak Lengyelország ha­nyatlása vetett véget. A XVIII­XIX. század már csak pangást és elszegényedést hozott a Sze­pesség számára, amikor „a nagy kereskedelmi utakat felverte a gyom, a legendákat behavazta az idő, csak a regényírók járnak ide mind, az Isten háta mögé, ragyo­gó meséért". Az 1870-es években a Kassa-Oderberger vasútvonal­nak köszönhetően Igló és Poprád ismét bekapcsolódott a gazdasá­gi élet vérkeringésébe, de a többi patinás, szepesi kisváros lemara­dása ipar és megfelelő közleke­dés híján egyre jobban fokozó­dott. Számukra a felzárkózási le­hetőséget az idegenforgalom je­lentette, melynek előmozdításá­ban a magyarokból és németek­ből álló Magyarországi Kárpát Egyesületé volt a fő érdem. Az 1873-ban Késmárkon meg­alakult Kárpát Egyesület az or­szág első turistaklubja volt, mely kezdetben csak a Magas-Tátrá­ban tevékenykedett. Korábban ez lakatlan, vad területnek szá­mított, mely ugyan felkeltette a költők és a természettudósok fi­gyelmét, de a nagyközönség szá­mára ismeretien és megközelít­hetetlen volt. Minőségi változást hozott a Kárpát Egyesület tevé­kenysége, mely a túrázáson kívül a térség civilizálását és kulturális felemelését is célul tűzte ki. Mun­kájuk révén az 1870-es évek kö­zepétől fokozatosan utak és tu­ristaházak épültek, a területről könyveket, útikalauzokat és tér­képeket adtak ki, múzeumokat alapítottak, megindult a túrave­zetők képzése és a háziipar fej­lesztésére is tettek lépéseket, hogy a térség falusi lakossága is be tudjon kapcsolódni ebbe a konjunktúrába. A pozitív válto­zások az üzletemberek érdeklő­dését is felkeltették, a térséget lassan behálózták a vasúti sínpá­lyák, a közlekedés javulásával párhuzamosan kialakultak az el­ső üdülőtelepek. A gyorsan sza­porodó hotelek, fürdők és nyara­lók a pihenni és gyógyulni vá­gyók tömegeit csábították ide a Monarchiából és külföldről, a Szepesség pedig az idegenforga­lomnak köszönhetően magához tért, és a század végére ismét a polgárosodás útjára lépett. Csehszlovákia megalakulását kö­vetően az etnikai feszültségek a turisztikai életben is megjelentek Roth Márton sírja Iglón - (1841-1917) - választmányi tag, az Iglói Osztály alelnöke, majd elnöke, az MKE Központ másodalelnöke, majd elnöke, az évkönyvek szerkesztője és az egyesület is csak nagy ne­hézségek árán működhetett to­vább csehszlovák turistaegyesü­lettel konkurálva. A magyar és német kisebbséget összefogó Karpathenverein (Kárpát Egye­sület) és az új államhatalom tá­mogatását élvező, cseheke^ és szlovákokat tömörítő Klub Čes­koslovenských Turistov szem­benállásában az elődök nagysze­rű teljesítményének a ténye egy­re inkább elhalványult és helyet­te a nemzetiségi hovatartozás ke­rült az előtérbe. Vetélkedé­süknek a kassai kormányprog­ram vetett véget 1945-ben, mely az itt élő németeket és magyaro­kat kitelepítette, egyesületeiket pedig felszámolta. Ajogfosztó in­tézkedések azonban nemcsak a szepessségi kisebbségekre és a Kárpát Egyesületre mértek halá­los csapást, hanem azokra a pol­gári tradíciókra és arra az önzet­len, lokálpatrióta szemléletre is, ami korábban az itt élőket jelle­mezte. Az elűzöttek helyére a fal­vakból betelepített szlovák nem­zetiségű lakosság pedig nem tu­dott mit kezdeni ezekkel a ha­gyományokkal, ezért megfelelő utódok hiányában ez a nagysze­Új magyar történelemkönyv: A szatmári békétől az első világháború végéig Tankönyvek születtek ÁGH JÓZSEF Az új tanév kezdetén a Lilium Aurum Kiadó jóvoltából új kiad­vánnyal bővült a szlovákiai ma­gyar tankönyvek listája. „A ma­gyar nép története" című könyv és a hozzá tartozó munkafüzet egyik szerzője, Simon Attila, a Dunaszerdahelyi Magyar Tan­nyelvű Gimnázium történelem szakos tanára. A tankönyv és a munkafüzet a magyarság történetét tárgyal­ja 1711-től, tehát a szatmári békétől, 1918-ig, az első világ­háború végéig. Az egy teljes félév anyagát fel­ölelő tankönyv három nagy feje­zetre osztható. Az első fejezet a f felvilágosult abszolutizmus, a magyar jakobinus mozgalom, valamint a nemzeti megújhodás történetével foglalkozik. A má­sodik fejezet, amelynek szerzője Kovács László, a „Nemzet szüle­tik" címet viseli. Bemutatja a ma­gyar reformkor történetét, Szé­chenyi és Kossuth munkásságát, valamint az 1848/49-es forrada­lom és szabadságharc esemé­nyeit. A harmadik fejezetnek „Az önkényuralomtól a polgári Ma­gyarországig" címet adtuk. Ez a rész Magyarország történetének 1849 és 1918 közti korszakát taglalja a lehető legrészleteseb­ben. Az egyes történelmi esemé­nyeket kronologikusan dolgoz­tuk fel, de például az életmód vagy a kultúra ismertetésénél a tematikai elrendezés alapelvét követtük. Mely évfolyamoknak szánták az új tankönyveket? Eredetileg a magyar tannyelvű alapiskolák hetedik osztálya szá­mára, amint az a könyvek borító­ján is szerepel. Időközben azon­ban elfogadták az új tanügyi koncepciót, ezért könyvünkből a nyolcadikosok fognak tanulni. Mi tette szükségessé egy ilyen kiadvány megírását? Az a szomorú tény, hogy iskolá­inkban a nemzeti történelem ok­tatása, enyhén szólva, nem meg­felelő tankönyvekből folyik. Egy­szerűen hiányzik a jó könyv. Mi ezt a hiányt próbáljuk kiadvá­nyainkkal némiképp pótolni. A most megjelent tankönyv és munkafüzet folytatása a tavaly megjelent hasonló tankönyv­nek és a hozzá tartozó munka­füzetnek. Tervezik a követke­ző részeket is? Jövőre szeretnénk kiadni soro­zatunk harmadik részét, amely a magyar nép 1918 utáni történe­tével foglalkozna. Az iskolákban hogyan fogad­ták a könyveket? Hogyan lehet a könyvekhez hozzájutni? A tavaly megjelent kiadványa­inknak sikere volt, a kiadó a könyvek újabb megjelentetését tervezi. Minden eddigi visszajel­zés arról tanúskodik, hogy tan­könyveinket gond nélkül hasz­nálják minden iskolában. Az új tankönyvek egyébként megren­delhetők közvetlenül a kiadó­nál, de a könyvesboltokban is kaphatók. Ökumenikus Filmnapok Bujdosók sorsa Budapest. Ökumenikus Filmna­pok címmel a Fórum Film Alapít­vány első alkalommal rendez fesztivált. A Műcsarnokban mától hat napon át 18 filmet vetítenek. A nyitónapon a Csak egy vagyok sorozatban vászonra kerül György István filmje, az Ave Maria, Ferenczi Andrea alkotása, a Csak egy vagyok a sok között, Antala Zsuzsa A tisztelendő c. rövidfilmje. A történelem konf­liktusai sorozatban szombaton Ablonczy Zsolt és Martinidesz László a Bujdosó kollégium, Töl­gyesi Ágnes az ...Evilágból... cí­mű filmjét, A tisztelendőt és Martinidesz László a Bírós em­berek című filmjét vetítik. A Zsi­dó sorsok sorozatban vasárnap A zsidók és a biciklisták című Balogh Margit film, és Jancsó Miklós Maradékok című alkotá­sa kerül vászonra. Este Fehéri Tamás Endlösung című filmjét és Erdélyi János, az Akik utolsó­nak maradtak című filmjét néz­hetik meg. (MTI) Posztumusz kitüntetés Kuroszavának A szeptember 6-án elhunyt legendás japán filmrendező, Kuroszava Akira magas posztumusz kitüntetést kapott a japán kormánytól, életműve elismeréséül. Obucsi Keidzo miniszter­elnök a filmművész legidősebb fiának, Hiszaónak adta át a Nemzeti Érdemrendet, amelyet kiemelkedő művészek és sportolók jutalmazására alapítottak 21 éwel ezelőtt. Eddig 14 kiválóságot jutalmaztak vele, de filmrendező még nem volt a kitüntetettek között. (MTI) SZÍNHÁZ POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Don Carlos 19 HVIEZDOS­LAV SZÍNHÁZ: Nők törvénye 19 KIS SZÍNPAD: Egy őrült nap 19 BORODÁČ SZÍNHÁZ - KASSA: Csárdáskirálynő 17 MOZI POZSONY HVIEZDA: A Suttogó (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Godzilla (am.) 15.30,18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Halálos fegyver 4 (am.) 17.30,20X-akták (am.) 18,20.1518 HétévTibetben (am.) 18. Fargo (am.) 20.30 Egy hét a csendes házban (szlov.) 20.30 OEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Godzilla (am.) 17.30, 20 ROZS­NYÓ - PANORÁMA: Atlantis (am.) 17, 19 ZSELIZ - SPUT­NIK: A világűr foglyai 19 KOMÁROM - TATRA: Titanic (am.) 18 GALÁNTA-VMK: Durva támadás (am.) 17.30, 20 rű örökség a feledés homályába merült, a bájos szepességi kisvá­rosok pedig korábbi arculatukat elveszítve beleszürkültek a szoci­alista Csehszlovákiába. Ez az értékvesztés a temetőkben is komoly károkat okozott. A régi hantok gazosak, elhanyagoltak, egyre több német, illetve magyar nevet tartalmazó sírkő tűnik el és vele együtt közös történelmünk egy-egy emléke is megsemmisül. Ez a megállíthatatlannak tűnő, veszélyes folyamat a Kárpát Egyesület egykori vezetőinek a nyughelyét sem kíméli, akik még ebben a formában sem kapják meg azt a tiszteletet, ami bárhol máshol megilletné az Uyen ko­moly érdemeket szerzett polgá­rokat, függetlenül attól, hogy melyik nációhoz tartoztak. Bár a Szepesség mai lakói már valóban nem vér szerinti leszármazottak és a nemzetiségük is más, mégis több megbecsülést kellene tanú­sítaniuk nagy múltú elődeik em­lékével és értékrendjével szem­ben, mert csak ha szemléletük megváltozik, akkor van remény arra, hogy közös anyagi és szelle­mi örökségünk pusztulása ne folytatódjon tovább. Észrevétlen okítás JUHÁSZ KATALIN Mindannyian emlékszünk még, milyen az, amikor az iskolába el­látogat a híres író, akitől még a tanárok sem olvastak semmit. Megkezdődik a rendhagyó iro­dalomóra, a gyerekek feszenge­nek, legjobb esetben az órájukat nézik, fohászkodnak, lógjon be­le a következő órába a beszélge­tés. A „spontán" kérdések előre kiosztva. Határ Győző kassai találkozója a diáksággal nem ilyen volt. A Kö­zépfokú Ipariskolában váloga­tott társaság gyűlt össze, olya­nok, akik megérdemelték a megtiszteltetést, hogy találkoz­hatnak a magyar irodalom élő klasszikusával. És Határ Győző elkezdett beszélni - egy huszon­éves ifjú szellemi frisseségével, félmondatokkal utalva keserves börtönévekre, az emigráció ne­hézségeire. „Ha az életemről akartok tudni valamit, olvassátok el az életrajzomat" - szerelte le könnyedén ezt az unalmas kér­dést, arra pedig, hogy müyen is neki magyarnak lenni, azt vála­szolta, mint halnak a vízben. Saját példáján illusztrálta, miért fontos nyelveket tanulni, hogyan nyílik meg az ember előtt kultúrák. Be­számolt arról is, milyen volt nyolc­vanévesen megismerkedni a szá­mítógéppel. Minden fölösleges mellveregetés nélkül közölte, Fölösleges mellverege­tés nélkül közölte, csak­is magyarul ír. csakis magyarul ír. Hazajönni nem akar, 1957 óta Londonban él, szereti a várost. Különben is, Európa kulturális központjában él, ahol a legjobb drámaírók és legjobb színészek születnek. Azt, hogy a BBC magyar szerkesztősé­gének munkatársaként mennyit tett a magyarországi irodalomért, nem is tudhatták meg a diákok, mivel a 84 esztendős Határ Győ­zőnek nem kenyere a dicsekvés. Belga ékszerek címmel nyílt kiállítás tegnap a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galériában. A „világjáró" ékszerkollekció Amerikából Nagy Britannián keresztül érkezett hozzánk, később pedig Japánba szállítják. Pozsonyban, az Esterházy-palotában november 15-ig állomásozik. Képünkön Els Ongenae Nyaklánc csészével című, 1964-ben készült, kissé bizarr alkotása, (tb) (Anna Mičúchová reprodukciója) Husz Dávid emlékműve a Tátra Múzeum előtt Poprádon (a sírja ma már nincs meg) - (1813-1889) - a MKE választmányi tagja, a pop­rádi múzeum egyik létrehozója és mecénása (A szerző felvételei) SZUBJEKTÍV - ÉLMÉNYSZÁM

Next

/
Oldalképek
Tartalom