Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)
1998-10-20 / 242. szám, kedd
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 20. KOMMENTÁR Aládúcolt alagút PÁKOZDI GERTRÚD A Szlovák Biztosító esete a Nemzeti Vagyonalappal fényesen bizonyítja, hogy a még hivatalban levő kormány a bársonyszékek átadásáig minden percet kihasznál privatizációs és egyéb üzelmeinek folytatására. Ráadásul oly módon teszi mindezt, hogy az új kormánynak nagyon kell figyelnie, ha ebben a cselekedetláncban meg akarja találni a hibás szemeket. Magyarán: nem lesz könnyű dolga, ha törvényszegés jogcímén akarja majd felelősségre vonni azokat, akiknek a hibájából már jó ideje üres az államkassza; akiknek a hibájából elodázödtak az elbocsátásokkal járó, de elengedhetetlenül szükséges szerkezetátalakító lépések. Most, néhány héttel a választások után szinte adagolva kapjuk a híreket arról, hogy itt is, ott is kezdetét vették a tömeges elbocsátások. Az eddig aranytojást tojó tyúkként ismert vállalatok tizedannyi nyereséget sem termelnek, mint korábban. Kapjuk a híreket arról, hogy a pénzügyminisztérium továbbra is kamatokat, bírságokat enged el, és egyesek számára miniszteri rendelkezésekkel teszi lehetővé az állam iránti kötelezettségük szinte teljes törlését. A Szlovák Biztosítóban pedig „mindössze" annyi történt a múlt héten, hogy a Nemzeti Vagyonalap - többségi tulajdonának megőrzése ellenére - kieresztette kezéből az irányítás gyeplőjét. A törvény szerint 2003-ig nem privatizálható pénzintézet rendkívüli közgyűlésén a „vasműves" csoportnak olyan alapszabály-módosítást sikerült elfogadtatnia, amelynek következtében ezután már csak kétharmados többséggel módosítható az alapszabály. Ilyen többség kell a felügyelő bizottság összetételének megváltoztatásához is. Megfigyelők szerint a biztosító új vezetőségejobb körülményeket teremtett magának a pénzintézet alatti „alagút" építéséhez, mintha többségi tulajdonosként a korábbi alapszabály szerint vezényelné a történéseket. Ahhoz, hogy a biztosítóban elejét vegyék az új lehetőséggel (alapszabállyal) szembeni visszaélésnek, a Kereskedelmi Törvénykönyv mielőbbi módosítására van szükség. Ez megtehető, csak félő, hogy a többi, az ország gazdasága alatt törvényesen épült „alagút" betömésére nem lesz gyors és hatékony megoldás, és bármikor itt is, ott is beomolhat alattunk. A mečiari magánosítók meg közben röhögnek a markukba, hiszen a különbejáratú törvények révén saját alagútjaikat sikerült jól aládúcolniuk. így nem kell attól tartaniuk, hogy maguk alá temetik őket. Weiss sosem fehér VOJTEK KATALIN Mellettem a buszban négy inasforma szlovák fiatalember hangoskodik. A magyarokat szidják, olyan ocsmány, trágár jelzőket használva közben, hogy hallatukra egy kőszent is elpirulna. Rájuk nézek, keresem tekintetükben az értelem egy szikráját, de csak csupa szimpla arcot látok, amiből tizenkettő egy tucat. Különösebb ismertetőjelük nincs, biztos, hogy öt perc múlva már nem tudnám felidézni, hogyan néznek ki, mégis ismerem őket. Ők Weiss emberei. Jómaguk talán nem is tudnak erről, de Peter Weiss, a Demokratikus Baloldal Pártjának alelnöke tud róluk, ismeri őket, és számol velük. Még a gyomrukba is belelát, pontosan tudja, hogy az mit fogad be és mit nem. Erről tanúskodik a Domino fórum legutóbbi számában közölt interjú, amelyben arra a kérdésre, miért törekszik pártja mindenáron kinyomni a kormányalakítók sorából a Magyar Koalíció Pártját, így válaszol: „Az MKP-ban vannak olyan politikusok is, akik a szlovák nemzetiségű választók számára megemészthetetlen célokat vállaltak fel." És arra a százezer szlovák választóra hivatkozik, aki elpártolt a DSZM-től. Weiss, a mindentudó azt is tudja, kire adták a voksukat, mert hozzáteszi: „Radikálisan megerősödött a Szlovák Nemzeti Párt. Ez a szlovák társadalom állapotáról tanúskodik." A DBP alelnöke tehát a szlovák társadalom éretlenségével érvel, miközben az - ahogyan az interjú készítői is rámutatnak - éppen érettségéről tett tanúbizonyságot a választásokon. Azok, akik a Szlovák Nemzeti Pártot tartották érdemesnek voksukkal támogatni, egy szélsőséges pártra szavaztak. Am a szlovák nacionalisták szélsőségessége nem kelt aggodalmat Weissben és elvtársaiban, csupán - ahogy az interjúban mondja - „az MKP néhány képviselőjének politikai nyilatkozatai és időnkénti szélsőséges állásfoglalásai". Márpedig aki aggodalomra ad okot, az nem megbízható. Különös egybeesés, hogy a Matica slovenská is így érvelt vasárnapi közgyűlésén: „Az MKP képviselői nem élvezik a szlovák nemzet bizalmát, ezért nem lehetnek az új kormány tagjai." Vagy nem is olyan különös? Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezető: MadiGéza (5238342) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hirfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUB1APRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamon'n. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isternet.sk Szöveg nélkül (Szalay Zoltán rajza) Az Új Szó ma közszolgálati feladatokat is ellát a szlovákiai magyarság életében Sajtónk, szabadságunk Olyan társadalomban, amelyben már több ismert, stabil napilap vetélkedik az olvasók kegyeiért, az ember rendszerint a lapok híranyagának gazdagsága, kommentárjainak színvonala, esetleg az újság eszmei irányultsága alapján dönt az egyik vagy a másik lap mellett. ÖLLŐS LÁSZLÓ Magyar napilapunk, az Új Szó esetében leggyakrabban azt az érvet halljuk, hogy benne találkozhatunk a szlovákiai magyarsággal kapcsolatos leggazdagabb híranyaggal. Ez nyilvánvalóan megfelel a valóságnak, ám az Új Szó esetében ennél jóval többről van szó. Egyetlen szlovákiai magyar napilapként egyben a különféle hazai álláspontok, nézetek, ötletek és kezdeményezések közlője is. Az állami rádió magyar adásával együtt a szlovákiai magyarság legjelentősebb nyilvános fóruma, amely nemcsak híreket közvetít, hanem különféle vagy éppen új, korábban nem létezett elgondolásokat, nézeteNézetek, ötletek és kezdeményezések közlője is. ket is szlovákiai magyar közügyekről. Méghozzá nemcsak országos jelentőségűekről, hanem helyi, regionális problémákról vagy társadalmi szervezeteink ügyeiről is. Egyszóval: ez az újság, úgymond, közszolgálati feladatokat is ellát a szloHatalmas pofon Amikor a vagyonjegyes privatizáció második hullámának keretében csalogatták a nyugdíjasokat, azzal hitegettek bennünket, hogy megelőlegezik a 700+50 koronát, s ezt az összeget majd csak az akkor ígért 10 ezer koronából fogják levonni. Most viszont bíróságra adtak bennünket, követelik, hogy térítsük meg a 700+50 koronát, s még a 200 koronás bírósági illetéket is, kamatostul. Mi, nyugdíjasok ezt nem tudjuk kifizetvákiai magyarság életében, tehát különféle véleményeket közöl, beleértve az egymással vitatkozókat is. A lapnak ezt a tulajdonságát eddig csak olyanok vonták kétségbe, akik azt szeretnék, hogy csak az álláspontjuk jelenhessen meg benne, az övékétől eltérő pedig ne, tehát uralmuk alá akarnák hajtani a lapot. A helyzetre jellemző, hogy általában ilyetén véleményüket is közzétehették a lap hasábjain. Ámde éppen a sokféle ember sokféle véleményének civilizált összevetése, a találkozási pontok megkeresése, egymás meggyőzése, vagy csak az adott „közügy" színvonalas megvitatása teremt a leghatékonyabban közösséget, és egyedül ez teremt rugalmas, rohanó korunk kihívásaira gyorsan és jól reagálni tudó, azaz versenyre és megújulásra képes közösséget. Éppen azért, mert ilyen embereket teremt. Márpedig a modernizálás és megújulás képessége nélkül kisebbségként aligha „tervezhetünk hosszú távon". Régi felismerés, hogy a rugalmas megújuláshoz nem elég egy nézet propagálása, ehhez sokoldalú informálódás kell minden lehetséges nézetről és álláspontról. Sajtószabadság nélkül pedig ez nem megy. Az Új Szó eddig egyetlen napilapként is képviselni próbálta ezt a szabadságot. Azt persze hozzá kell tennünk, hogy az esetek többségében, tehát nem minden egyes helyzetben és esetben, de a problémák túlnyomó többségében igen. És ez nemcsak a politikára igaz. Tehát egyetlen napilapként is céltudatosan segített, hogy a mai ni. Fizessen a kormány, amely a rossz döntést hozta. Addig, amíg nem kapom meg az ígért összeget, egy fillért sem fizetek. Lancz István Nagymácséd Haszontalanná válik Európa-szerte általános változások közepette élnek nemzetek és nemzetiségek. Törvények és elvek dőlnek meg az új demokráciákban, amelyekben szabad választásokkal helyesebb utak keresésére indulnak a polgárok. Á munkából élő magyar ügyeinkről is sokoldalúan informálódhassunk. Éppen emiatt, amíg ez így marad, vásároljuk, sőt népszerűsítsük a lapot! Minden túlzás nélkül állítható, hogy ennek stratégiai jelentősége van. Ugyanakkor persze folyamatosan kritizáljuk. Hangosan követeljünk frissebb és gazdagabb híranyagot, érdekesebb tudósításokat, szakszerűbb kommentárokat, többféle álláspontot - mindent, ami egy lapot jobbá tesz. De mindaddig, amíg „szabad benne a szólás", Ez ugyanis közérdekünk nekünk, szlovákiai magyaroknak. tehát nem egyetlen érdekcsoport céljaiért próbál manipulálni bennünket - ami mellesleg minden bizonnyal szavahihetőségével együtt a lap végét is jelentené - nos, mindaddig segítsük. Méghozzá aktívan, meggyőzve ismerőseinket, hogy vegyék, rendeljék, ajándékozzák megrendelését. Ez ugyanis közérdekünk nekünk, szlovákiai magyaroknak. Vele mi magunk vitathatjuk meg saját problémáinkat. Ez pedig mindannyiunk magánérdeke is. Hajói belegondolunk, mindanynyiunknak anyagilag is sokkal többe kerülne, ha az Új Szó elveszítené közszolgálatiságát vagy megszűnne (a kettő egyébként összefügg), mint amennyit ma fizetünk érte. Ha pedig sikerrel terjesztjük, az nemcsak szabadabbá tesz bennünket és méltóságunkat emeli, hanem hasznunkat is jelenti. A szerző politológus. azonban nyugtalan. Alakuló irányzatok útvesztőjében ténfereg, miközben privilégiumot igénylők lépnek a porondra, pártokba tömörülnek, egyesületeket létesítenek, hatalmat követelnek. Egyes csoportok, hogy érvényt szerezzenek, nem riadnak vissza a kiagyalt elméletek, fura állítások hangoztatásától sem. „Szlovákiában nincsenek magyarok, csak magyarul beszélő szlovákok" - állítja a Szlovák Nemzeti Párt, miközben a szlovákiai magyarok százezreit az ország balekjeinek tünteti fel. Az, aki ignorálja, kiforgatja a történelmi tényeket, nem vesz tudomást a nagy múltú kapcsolatokról, és TALLÓZÓ PRAVDA A lap újabb információkat szerzett a Szlovák Vasutak előnytelen üzletkötéseiről. Bartolomei Sinai, a vasút korábbi vezérigazgatója 835 millió korona értékben szerződést kötött a DITEC részvénytársasággal, az állami vállalat az említett öszszeget maradéktalanul kifizette, ám a részvénytársaság nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Sinai nevéhez fűződik egyébként a vasút mélyrepülésének, anyagi ellehetetlenülésének története; ugyanis több előnytelen szerződést is kötött. Például a nagymihályi gépgyárral aláírt szerződését (Sinai jelenleg ennek a cégnek a vezérigazgatója) a vasút új vezetősége fel is mondta, mert annyira előnytelen volt. PRÁCA A maga módján az is katasztrófa, hogy két teljes kormányt lehetne felállítani (a Szlovák Demokratikus Koalíciónak és a Demokratikus Baloldal Pártjának jóvoltából), s ehhez még jön a Polgári Egyetértés Pártjának, valamint a Magyar Koalíció Pártjának néhány ambiciózus politikusa. Ennek eredményeként a szóba jöhető külügyminiszterek száma legalább négyre tehető, a többi miniszteri bársonyszék mindegyikére pedig legalább ketten pályáznak. Ilyen körülmények között érthetően nagyon nehezek a tárgyalások. Különösen akkor, ha az ellenzék vezérpolitikusai - csakúgy, mint az elmúlt években - a médiumokon keresztül üzengetnek egymásnak. Mégis csodálkoznak, ha számos információ kiszivárog, például a négy, jelenleg ellenzéki párt közötti „erőviszonyokról" (a 8:5:3:3, illetve újabban a 9:6:2:2 arány az SZDK és a DBP javára, illetve a MKP és a PEP kárára). De ez még nem minden, hiszen egyenesen nevetségesnek tűnik, hogy a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt „tartalékban" további kormányt tart fenn, amely erőnek erejével ragaszkodik a hatalomhoz. Akár olyan áron is, hogy valamenynyi bársonyszéket felajánlják a DBP-nek, miközben a háttérből a DSZM és az SZNP mozgatná a szálakat... SME A körvonalazódó kormánykoalícióban a Demokratikus Baloldal Pártja akarja megvédeni a nemzetállami érdekeket. így szeretne kigyógyulni komplexusaiból. A várhatóan kettészakadó DSZM és a szigorúan nemzeti programú SZNP mellett a DBP olyan politikai erővé szeretne válni, amely hangsúlyt fektet arra, hogy az államalapító szerepében tetszelegjen. Vagyis a kommunista múltat az államalkotó jövővel próbálja felcserélni. nem hajlandó emberi közösségek boldogulásán munkálkodni, az önmagát zárja ki a közéletből. Hasznavehetetlenné válik saját nemzete számára is, s egy idő múlva minden bizonnyal rájön, hogy önmaga sem tud mit kezdeni saját életével. Az alkotókészséggel rendelkező ember nem ilyen. Bármilyen munkát vállal, csak dolgozhasson, mert a cselekvés maga az élet. Csak a cselekvő, a család, a nemzet, az ország érdekeiért munkálkodó ember élete nyer értelmet. S csak ilyen emberek szolgálhatnak példaként ajövő nemzedéknek. Tallo Kálmán Réte • « * m Ä. a t i _ i