Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-14 / 237. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 14. POLITIKA 5 Második nekifutásra a Színházi Nyitra '98 nemzetközi fesztiválról és a klasszikusokról Múlttal és jelennel vitázva A kortárs színház alapvető dilemmája az önmaga színházi hagyományának, de irodalmi előzményének is tekinthető klasszikus drámák premodern, modern, posztmodern és más modernitások szellemében történő megújítása. DUSZA ISTVÁN Tekinthető véletlennek is, hogy az elmúlt évad legjobb szlovákiai előadása a Roman Polák rendezte Gorkij Kispolgárokja volt a pozsonyi Astorka-Korzo'90 Színházban. Nem kevésbé létszik véletlenszerűnek, hogy míg itt egy huszadik századi klasszikus, addig a budapesti KamaraszínházTivoliban Alföldi Róbert rendezésében az angol Erzsébet-kori Shakespeare A velencei kalmár című drámájának mai megközelítése aratott szakmai sikert. Pedig rendezői világlátásban igencsak ellenkező szemléletről van szó. Polák nem abban az értelemben újító rendező, ahogyan Alföldi keresi ebben az értelmezésében az „audiovizuális" játék színpadi formáit. Polák teret, színészi játékot újít. Alföldi a reneszánsz gondolatból kiindulva a mai néző predesztináltságára építve magát a drámai szöveget is megújíttatta Szabó Stein Imre fordítóval. Ez sem a klasszikusok mai játszásának az egyetlen lehetősége. Gyanítom, hogy a szöveg, a tér, a színészi játék és a rendező elképzelte színpadi világ variációja végtelen, s csak a színházat művelők kreativitása szábhat neki határt. Elvégre Nyitrán feltűnhetett a színpadon egy orosz rendező, Szergej Fedotov prágai látomása a Dejvicei Színházban, Gogol A revizor című komédiája kapcsán. Mintegy zavarba hozva a nézőt: nem véletlenül a hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján ült-e be a prágai Činoherní klub nézőterére? A lineáris időszakaszok csúsznak itt egymásba, keltve az ezredforduló színházi nézőjében különös „déja vu" érzéseket, még ha a rendezői és színészi eredetiség híján van is a dolog, így aztán még azon is elvitatkozgathat két, az időben nagyobb szakaszt megélt kritikus, mennyiben hű a gombrowiczi dramaturgiához a lengyel színház elitjéhez tartozó krakkói Stary teatr előadásában Ivon, burgundi hercegnő-je. S egyáltalán Horst Leszczuk rendezőnek szabad volt-e a másságot akár Gombrowicz leírása (Testamentum) ellenében is a gyönyörű női test burkából kibontani. Szemben mindazzal a sablonnal, amit a „Legyünk hűek Gombrowiczhoz!" jelszóval az Ivon-adaptálók egyre népesebb serege a „másság = testi csúnyaság + tisztaság" képletet alkalmazva rendezett meg. Nem kevésbé erőteljesebb, de már negatív jellegű hangsúlyokkal fogalmazható meg az osztravai Morva-sziléziai Nemzeti Színház előadásában látott Ványa bácsi nyomán: mennyire szabad a rendezőnek, ebben az esetben Okszana MeleskinaSmilkovának átszabnia a darabot valamely modernitás jegyében? Korlátok igazából nincsenek, ha az eredmény igazolja a beavatkozókat. Furcsa a válasz, de önigazolásként most utalnék vissza Alföldi Róbert rendező és Korlátok nincsenek, ha az eredmény igazolja a beavatkozókat. Szabó Stein Imre fordító együttműködésére, akik a nyitrai fesztivál sokak szerint legjobb (véleményem szerint „csak" egyik legjobb) előadásában a rendező formai elképzeléséhez, gondolati modelljéhez igazították Shakespeare (erdetileg magyarul Vas István fordításában ismert) A velencei kalmár-jának szövegét. Ezzel is megszüntetve az archaizáló költőiségű nyelv és a Belga ékszerek a szlovák fővárosban Helyi és regionális televíziók találkozója Kassán Textilből is, papírból is Koldus-szobor a fődíj TALLÓSI BÉLA Akik úgy döntenek, hogy megnézik a Szlovák Nemzeti Galériában látható Belga ékszer című kiállítást, azok próbálják elfelejteni az ékszeresdobozuk tartalmát. Illetve azt a klasszikus képzetet, mely szerint az ékszer értékét alapanyaga határozza meg. A negyven művész 350 kiállított alkotására ugyanis nem az a jellemző, hogy értéküket az alapanyag határozza meg. Láthatók ékszerek papírból, textilből, amelyek azonban mégsem értéktelen csecsebecsék. Am a fémből - és nem kimondottan nemesfémből - alkotott dekoratív tárgyak zömére sem úgy kell tekinteni, mint a klasszikus értelemben vett ékszerre. 1945 után ugyanis nagy avantgárd hullám alakította a belga ékszerművészetet. Ennek jelei már 1976ban észlelhetők voltak azon a pozsonyi kiállításon, amely először nyújtott képet a belga iparművészet eme ágáról. Akkor elsősorban olyan munkákat állítottak ki, amelyek a megformálást és a felhasznált alapanyagot illetően is újszerűek voltak. Az alkotók meghökkentően újszerű, úgynevezett miniatűr szobrokkal voltak jelen a huszonkét éwel ezelőtti kiállításon. Ezek legtöbbje geometrikus kompozíció volt. Gyakorlatilag azért mozdult el ebbe az irányába az ékszerformálás, mert a kínálat elsősorban szobrászok műhelyeiből került ki. De nemcsak a belgáknál jelentkezett ez az újítási, átalakulási szándék. Már akkor, 1976-ban megfigyelhető volt, hogy a hazai művészek is hasonló irányban haladnak. Bár ma már többnyire nem a szobrászok keze alól kerülnek ki az ékszerek, az ékszerművészek műhelyeiben születő darabok is gyakran mutatnak hasonlóságot a szobrászattal. így aztán az az anyag, amely november 15-ig látható a nemzeti galériában, s amely az 1945 és 1995 közötti időszak terméséből válogat, nyilvánvalóvá teszi, hogy az ékszer nemcsak díszítésre szolgál. ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Idén negyedszer rendezik meg Kassán a városi és regionális televíziók találkozóját, melynek a helyi TV Naša ad otthont. Ma este kezdődik, és a szombat esti ünnepélyes eredményhirdetéssel ér véget az a filmszemle, amelyen 18 ország mintegy 70 versenyfilmje mérkőzik meg. Mivel a helyi tévék mindig is rá voltak és rá lesznek utalva különböző támogatók nagylelkűségére, a zsűri a lehető legstílszerűbb fődíjat ítéli oda a legjobb filmalkotásnak. A kassai Kolduspalota homlokzatát díszítő szobor mását viheti haza a győztes, 2000 dollár kíséretéHolnaptól Kassán a Mészáros utcában Újabb magyar kulturális központ Vic Gentils ékszerének címe is van: Zongora ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. A Csemadok Országos Választmánya és a Szlovákiai Magyar írók Társasága szervezésében aXXVII. Fábry Napok kísérőrendezvényeként kerül sor a Kassai Magyar Kulturális Központ és a Fórum Intézet kassai részlegének ünnepélyes megnyitójára a Mészáros utca 59. szám alatt. A megnyitót Tóth Károly tartja. Az ünnepi műsorban, amely holnap 16 órakor kezdődik, közreműködik az Árvácska Gyermektánccsoport, az Új Nemzedék Népi Együttes és a Kassai Gimnázium Színjátszó Társulata. „Minden fénylik, ami Arany" címmel Miklosovits László grafikusművész kiállítását Szaszák György nyitja meg. Este hét órakor a Thália Színház tart bemutató előadást. Kárpáti Péter: Országalma, avagy Mátyás király és a cigánylány című vásári komédiáját tekinthetik meg az érdeklődők, (jéel) A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 40. számában feltett kérdésre a héten 498 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap Kovács Ilona a HANG-KÉP szerkesztője sorsolta ki a szerencsés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koronát Ambrus Mária bakai, Gálik Magdaléna ipolyszalkai és Antoš Ferenc dunamocsi olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Nancy, (v) (A 286/1992 Tt. számú adótörvény 36.§-a alapján a nyeremények összegéből 15% jövedelemadót vonunk le.) Hegyi beszéd Párkányban Párkány. A Balassi Bálint Polgári Klubban ma este 19 órakor Hajtman Marian és Jólesik Péter tart élménybeszámolót, Hogyan másztuk meg a Mont Blanc-ot címmel. Helyszín a Čsemadok-ház. (ú) POZSONY SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: A Titanic gyermekei 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kis éji zene 19 KIS SZÍNPAD: Zárt tárgyalás 19 KASSA - BORODÁC SZÍNHÁZ: Aida 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Ryan közlegény megmentése (am.) 16, 19.30 OBZOR: A suttogó (am.) 16, 19.30 MLADOSŤ: Bosszúállók (am.) 15.15 CHARLIE CENTRUM: AraSznyi EmBeRkék (am.) 15.30, 17 Bosszúállók (am.) 20.30 Adantis (fr.-ol.) 17, 19 Csapdák, csapdák, csapdácskák (cseh) 18.30, 20.30 Armageddon (am.) 17.30 Salo, avagy Sodoma 120 napja (ol.) 20.30 Panzió agglegényeknek (cseh) 20.15 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Alul semmi (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Godzilla (am.) 17, 19.30 KOMÁROM - TATRA: Árvíz (am.) 17, 19 GALÁNTA - VMK: Titkok és hazugságok (am.) 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Godzilla (am.) 16.30,19 Megjelent a Tábortűz gyermeklap 2. száma Az aradi vértanúktól George Gershwinig ben. A benevezett filmeket csütörtök reggel 9-től 13 óráig, majd pénteken ugyanebben az időben vetítik a kassai Technika Házában. A zsűri amerikai és európai szakemberekből áll. Egyébként a TV Naša szervezői az utolsó pillanatban találtak csak támogatót, az akció megrendezése mindvégig veszélyben forgott. Mint elmondták, sosem tudni, lesz-e a következő évben is elég pénz a találkozóra, amely a maga nemében egyedülálló Európában. Az Arany Koldus-díj jelenleg Boszniában van, tavaly a Banja Luka-i televízió riportfilmje nyerte el, amely egy „aknaszakértő" kisfiúról szól. (juk) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A tanév végén zajlott Tábortűz sakkverseny képeivel a címlapon köszönti olvasóit a lap második száma. A nagy eseményről további két oldalon közölnek színes, képes beszámolót. A folyóirat munkatársai továbbá beszámolnak a Szádalmási, a Nagygéresi, a Tornaijai Alapiskolák életéről. Két oldalon közlik a gyerekek leveleit és ugyancsak két oldalon kaptak helyet a popvilág legújabb hírei. Megemlékezés olvasható továbbá az aradi vértanúkról, a százhetvenöt éve született Ipolyi Arnoldról, ismertetés George Gershwin Porgy és Bess című operájáról, a hun mondakörről, a Druget családról és Neumann János munkásságáról. Folytatódik a Túra-suli, a csillagászattal és a komputerek világával foglalkozó sorozat. Az irodalmi rovatban Krúdy Gyula egyik szép novellája, Hollós Korvin Lajos A tizenhármak idézése és Csontos Vilmos Múltidézés című verse olvasható. A lapot a népszerű Ricky Martinról szóló írás zárja, (b) Megjelent a V Tri o O "W^W^ä O T"\ Vdadí íldU ,.... ,, ... m*rnm,...... ,....„ . RMgftZtn sŕ' 16 A tartalomból: • „Négykezes", görcsökkel - Kövesdi Károly írása • Földspekulációk kizárva - Mondja Orbán Viktor magyar kormányfő • Beneš „egyfajta Svájcot" ígért -Kisebbségvédelem Kelet-Közép- és Délkelet-Európában a 20. században • Kurzushinta -Átmeneti pánik után lecsillapodott a szlovákiai pénzpiac • Urbánus folklór, vagy egyszerű vandalizmus? Juhász Katalin riportja a graffitiről • István, az „örök" király -Lőcsei Gabriella interjúja Szörényi Leventével • „Örülnének, ha kiesnénk" - Zsigárdi László beszägetése Szántó Istvánnal, a rimaszombati Tauris labdarúgóklub elnökével A krakkói Stary teatr Ivon, burgundi hercegnő című előadását sokan tartják a gombrowiczi szellemi hegyatékkal ellentétesnek. (Ctibor Bachratý felvétele) modern gondolatiságú, formai keretű játék között az ilyen megközelítésben szinte minden esetben felmerülő ellentételességet. Nem vagyok meggyőződve arról, hogy a Shakespeare Hamletjét egy eszközrendszerében keleti rítusszínházként prezentáló kisinyovi Eminescu Nemzeti Színház nem tévedett-e. Sandu Vasilache úgy nyúlt bele a legnagyobb színpadi mű szerkezetébe, hogy ennek nyomán például Yorick, a sírsásó jelenetben kiásott koponya udvari bolond figurája, Hamlet apjával, s a gyermek Hamlettel, majd a drámában meggyilkoltakkal együtt a szellemvilág lakójaként „él" a rítusjáték egész folyamatában. Roppant hatásos, a román színház eszközeiből merítő rendezés a felkészületlen nézőt természetesen magával ragadja. A tetszetős térbeli formák, nagy mozgások közhelyessége azonban igencsak feloldják magukban a Hamlet örök gondolatait. Egy nemzetközi alapítvány támogatásávaljátszó kijevi társulat váltotta ki a legélesebb szakmai vitát. Ezzel szemben a közönség fenntartások nélkül elfogadta a Prosper Mérimée Carmen című novellájából, az érzelgősség és az irónia borotvaélnyi határán táncoló, inogó, olykor onnan le is eső előadást. Andrij Žoldak sok tekintetben hamis értékekre alapozta látványszínházát. Nem véletlenül erősödtek fel a látványos fények, a legszimplább francia slágerek, tömegjelenetek a két ember érzelgős szerelmi jeleneteire korlátozódó előadásban. Az irónia helyett számtalanszor a szerelmi giccs jellegzetességei domináltak. Mindebből is látszik, hogy az európai illetve közép-európai színházművészet az ezredfordulón minden törekvésében merít múltjának lciapadhatatlan forrásából. Ugyanaldcor a modernitás vezérlő szellemisége még nem minden esetben szül a hagyományhoz méltón illeszkedő előadásokat. Ez így természetes, hiszen ez a kor is csak nehéz művészi küzdelmekben találhatja meg sajátságos, a nézőket megtartó színházait. Olyan nézőket, akiket a globális tömegkultúra tart mindennapos össztűz alatt.