Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-14 / 237. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 14. Három fizikai Nobel-díj Stockholm. Három kvan tumfizikusnak ítélték oda az idei fizikai Nobel-díjat azért a felfedezésükért, hogy az elektronok erős mágneses térben újfajta részecskékké alakulhatnak, amelyek töltése töredéke csupán az elektronénak. Mindhárman amerikai egyetemeken dolgoznak, de az egyikük, a 49 éves Horst L. Störmer német. Társa, az 59 esztendős Daniel T. Tsui kínai származású amerikai, míg a harmadik tudós, a 48 éves Robert B. Laughlin amerikai. (MTI) Forum 2000 Prágában Prága. Az ezredforduló egészséges társadalma három pilléren nyugszik, amelyek kölcsönösen kiegyenlítik egymást. Ezek a kormány, a gazdaság és a civil társadalom - jelentette ki Hillary Clinton a Forum 2000 elnevezésű prágai konferencián, amelyen a világ mintegy ötven ismert közéleti személyisége cserél eszmét az ezredforduló kihívásairól, legfőképpen a globalizációról. Bili Clinton felesége, aki legutóbb 1996 januárjában járt Prágában, hétfőn délután Szófiából érkezett a cseh fővárosba, s az estét Havellel és feleségével töltötte, akivel jó barátságban vannak. Délután fogadta őt Milos Zeman cseh kormányfő is. (MTI) Hillary ismét Prágában (ČTK) Szakadár televízió Róma. Olaszországban a szakadár Északi Liga tévéje, a TelePadania megkezdte rendszeres adását, egyelőre napi két órában, egy kereskedelmi csatornán este 9 és 11 között bérelt időben. A hétfő esti premierben főleg azt firtatták, honnan származott az induló tőke Silvio Berlusconi médiabirodalmához (Bossi pártvezér szerint a szicíliai maffiától), de szót kapott Daniele Roscia parlamenti képviselő is, aki ligás szavazatokat ajánlott fel a megbukott Romano Prodi kormányának megmentéséhez, cserébe a lombard autonómiáért. (MTI) Párbeszéd a nacionalistákkal Madrid. A spanyol központi kormány hajlandó az október 25-i baszkföldi választások után párbeszédet kezdeni a baszk nacionalista pártokkal, köztük a Herri Batasuna (HB), vagyis az ETA pártja képviselőivel is. A párbeszéd megkezdésének csak az a feltétele, hogy a HB ítélje el az erőszak alkalmazását politikai célok elérésére, anélkül, hogy elhatárolná magát a terrorszervezet eddigi merényleteitől. (MTI) Latin-Amerika szerte tüntetések voltak tegnap, Amerika felfedezésének 506. évfordulóján, nyilvános megkövetést követelve Madridtól Kolumbusz kivégzése Kolumbuszt jelképesen felakasztják (ČTK/AP) A NATO a kedvező fejlemények ellenére kész a beavatkozásra Áttörés Koszovóban Belgrád/Brüsszel/Washing ton/Moszkva. Egy belgrádi közlemény szerint Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök elfogadta, hogy az EBESZ ellenőri feladatokat lásson el Koszovóban. Közben a NATO-tagállamok beleegyeztek egy koszovói beavatkozásba. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK Richard Holbrooke, az amerikai elnök különmegbízottja bejelentette, sikerült olyan megállapodásrajutnia a jugoszláv elnökkel, amely áttörés lehet a békés megoldás felé. Milosevics tegnap máris arról beszélt, hogy a megállapodásnak köszönhetően elhárult a katonai akció veszélye. Hoolbroke szerint Milosevics beleegyezett a Koszovóra vonatkozó ENSZ-határozatok teljesítésének nemzetközi ellenőrzésébe. Mint mondta, Javier Solana NATO-főtitkár és Wesley Clark, az észak-atlanti szövetség európai főparancsnoka a közeljövőben Belgrádba látogat aláírni a megállapodást, amely lehetővé teszi, hogy fegyvertelen repülőgépek ellenőrizzék a tűzszünet betartását és a szerb rendfenntartó erők visszavonását. Mint mondta, a szükséghelyzetnek egyelőre nincs vége, s a Jugoszlávia ellen életbe léptetett nemzetközi szankciók érvényben vannak. Az AP szerint Milosevics az alábbiak teljesítésébe egyezett bele: a katonai cselekmények azonnali beszüntetése Koszovóban, katonai létszámés fegyverzetcsökkentés az albánok elleni erőszakos fellépés kezdete, február 28. előtti szintre, a humanitárius szervezetek akadálytalan tevékenységének biztosítása, együttműködés a háborús bűnöket kivizsgáló hágai nemzetközi törvényszékkel, a menekültek hazatérésének segítése, a koszovói albán önkormányzat megteremtéséről szóló tárgyalások megkezdése, 2000 fős nemzetközi megfigyelő csoport Koszovóba telepítésének engedélyezése. Közben a NATO-tagországok állam- és kormányfői tegnap hajnalban elrendelték, hogý a szövetség mérjen légi csapásokat jugoszláv katonai célpontokra a válság megoldásának gyorsítása érdekében. A műveletre négynapos végrehajtási szünetet fogadtak el, időt hagyva a politikai megoldás keresésére. Tehát a kivárás után a szövetség megkezdi NATO (olaszországi támaszpontok): Jugoszláv hadsereg: MTI-HIR Tegucigalpa/Asuncion. Hondurasi indiánok jelképesen kivégezték Kolumbusz Kristófot, és LatinAmerika szerte tüntetések voltak tegnap, Amerika felfedezésének 506. évfordulóján. Európával és az Egyesült Államokkal ellentétben Latin-Amerikában nem hős felfedezőként él Kolumbusz az emberek emlékezetében: ötszázhat esztendővel a partraszállás után az egész földrészen elítélték Kolumbuszt, aki „a spanyol koronának felfedezvén Amerikát romlást és pusztulást hozott az ottani népekre". A hondurasi parlament épületében folytatták le a hetek óta tartó pert, amelynek befejeztével hétfőn tömeggyilkosság, az emberiesség elleni bűn és emberrablás vádjával jelképesen halálra ítélték Kolumbusz Kristófot, s „ki is végezték": a lenca indiánok törzséből származó két harcos „lenyilazta" Kolumbusz fára festett képmását. A lencák tavaly már ledöntötték egy Kolumbusz-szobrot Tegucigalpában. A „kivégzés" napján a szónokok jóvátételt és a térség népeinek nyilvános megkövetését követelték Madridtól. A spanyol nagykövet a követeléseket visszautasította, s azt mondta: „a történelmet visszacsinálni nem lehet, de gondosan elemezni kell a történteket és tanulni kell belőlük a jövőre". Mexikóváros főutcáján, ahol Kolumbusz emlékműve áll, több mint 3000 tüntető vonult fel indián ruhákban, tollas fejdíszekkel, táncolva és bennszülött ceremóniákat előadva. Mexikóváros központi terén a tüntetés vezetői felszólították a kormányt, hogy tartsa tiszteletben a Chiapas államban élő indiánok számára szélesebb jogokat követelő zapatista lázadókkal 1994-ben kötött megállapodásokat. Chiapasban ugyancsak tüntetések voltak. Paraguay fővárosában, Asunciónban négy törzsből mintegy 2000 indián követelte törzseik ősi földjeinek visszaadását. Vezetőik elmondták: Paraguayban a bennszülöttek legfőbb problémája a puszta létfenntartás, mert a természeti környezet folyamatos pusztulása miatt csökken az állatállomány és vadászatból nem tudják ellátni magukat élelemmel. EU: Szlovákia helyzete novemberben tisztázódik Bővítési időpontzavar Támadó repülőgép 56 Felderítő és támogató harci gép 26 Készenlétben lévő gép 93 Repülőgép-hordozó 2 Romboló 4 Támadó tengeralattjáró 2 Támadó harci repülőgép 170 Felderítő és támogató harci gép 9 Fregatt 4 Tengeralattjáró 4 Forrás: Népszabadság a katonai beavatkozást, ha Belgrád nem teljesíti a nemzetközi követeléseket. Solana maga jelentette be, hogy a nagykövetek kétféle műveleti parancsot adtak ki. Az egyik egyszeri, közvetlen légi csapásokat tesz lehetővé, a másik több fázisból álló légi hadjárat megkezdésére jogosít. Bili Clinton üdvözölte a fejleményeket. „A Balicán temetői azonban tele vannak Milosevics megszegett ígéreteivel" - fogalmazott az amerikai elnök, és leszögezte, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei saját maguk fogják megítélni, teljes mértékben állja-e adott szavát az elkövetkező napokban a jugoszláv vezető. Ha nem, „akkor továbbra is készen állunk a katonai akcióra" - mondta. Egy orosz tábornok hangsúlyozta, hazája „nem támogat" erőszakos NATO-akciót Koszovóban, Jugoszlávia elleni „agressziónak" tekintené azt - jelentette ki Leonyid Ivasov. Felvetette, Oroszország felmondja az ENSZ BT által életbe léptetett embargót, és fegyvert szállítana Jugoszláviának. A balkáni vezetők, köztük Jugoszlávia kormányfője Koszovó autonómiája mellett foglalt állást tegnap, a törökországi Antalyában tartott kétnapos csúcstalálkozón. Jelcin újra gyengélkedik „A papa jól van" Moszkva. A meghűléssel, légcsőhuruttal küszködő Borisz Jelcin szóvivője közölte, az elnöknek ágyban kell maradnia, ezért lemondták munkamegbeszéléseit. A duma nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, a kommunista Viktor Iljuhin követelte az államfő orvosi kivizsgálását, és a zárójelentés nyomán Jelcin „alkotmányos eltávolítását". A tegnapi moszkvai lapok egybehangzóan az orvosi diagnózisnál súlyosabbnak vélelmezik Borisz Jelcin gyengélkedését. A Kommerszant Daily az elnök környezetét idézi, miszerint „a helyzet jóval súlyosabb, mint Svédországban volt, szerencsére az újságírók nem szagoltak ki semmit". Csak az elnök lánya, Tatjana Gyjacsenko őrizte meg hidegvérét, mosolyogva közölve: „nem kell pánikba esni, a papa jól van". (MTI) MTI-HIR Bécs. A Die Presse osztrák lap értesülése szerint még nem dőlt el, hogy az érdemi tárgyalások az Európai Unióba törekvő országok első körével Bécsben november 7-én, vagy 10-én kezdődnek el. A lap az osztrák külügyminisztériumban szerzett értesülésre hivatkozott. Eszerint Brüsszelben minden EU-tagállamot sikerült meggyőzni, s Görögország és Franciaország sem vitázik már Ciprus miatt, tehát novemberben Bécsben valóban elkezdődhetnek a konkrét csatlakozási tárgyalások Észtországgal, Lengyelországgal, Csehországgal, Magyarországgal, Szlovéniával és Ciprussal. Az első hét fejezetről már világosak az álláspontok, s ezekről az egyébként nem túl kényes kérdésekről elkezdődhetnek a konkrét tárgyalások. Először csak a külügyminiszterek jutnak szerephez, majd a decemberi bécsi EU-csúcsra Ausztria közbülső jelentést akar készíteni a tárgyalások állásáról, végül pedig a bécsi csúcson megvitatják az unió állam- és kormányfői, hogy bekerüljön-e Lettország és Szlovákia a tagjelölt országok első csoportjába. Sáron kinevezését jóváhagyta az izraeli kormány Bukásveszély MTI-HÍREK Jeruzsálem. Az izraeli kormány rendkívüli ülést tartott tegnap, két nappal az izraeli-palesztin csúcstalálkozó kezdete előtt, hogy megvitassa: milyen álláspontot képviseljen Benjamin Netanjahu kormányfő a ciszjordánai csapaddvonások ügyében a Washingtonhoz közel fekvő Wye Plantationben rendezendő izraeli-palesztin-amerikai csúcsértekezleten. A kabinet tagjai egyhangúlag jóváhagyták a „héjaként" számon tartott, és az amerikai közvetítők javasolta 13 százalékos újabb csapatkivonást élesen ellenző Ariel Sáron volt tábornok kinevezését külügyminiszterré. Netanjahu a múlt héten jelentette be Sáron kiválasztását erre a posztra, megfigyelők szerint azért, hogy a csúcstalálkozó előtt tompítsa a tőle jobbra álló izraeli politikai erők bírálatait. A zsidó telepesmozgalom legfőbb pártfogójának számító Nemzeti Vallási Párt miniszterei az ülésen megfenyegették a miniszterelnököt: megbuktatják a koalíciós kormányt, ha nagyobb engedményeket tesz, mint amennyit ők elfogadhatónak tartanak. Kiemelték azt a két követelést, hogy adják ki a palesztin hatóságok az izraeliek elleni merényletekkel gyanúsított palesztinokat, és erősítsék meg, hogy törölték a palesztin chartából az Izrael állam lerombolására vonakozó kitételt. Közben Jeruzsálem enyhít a palesztin autonóm területeket tíz napja sújtó teljes zárlaton. 21 ezer palesztin dolgozónak ismét engedélyezik izraeli munkahelyük felkeresését. Görög-török tárgyalások eredmények nélkül Süketek párbeszéde MTI-HIR Antalya. A törökországi balkáni csúcstalálkozón négyszemközt tárgyalt Mesut Yilmaz török és Kosztasz Szimitisz görög miniszterelnök. A tárgyaláson nem sikerült eredményt elérni a vitás kérdésekben, de megállapodtak, hogy a NÁTO brüsszeli központjában dolgozó görög és török tisztségviselők a feszültség enyhítésén fognak munkálkodni az úgynevezett bizalomépítő intézkedésekkel. A görög kormányfő szerint egyetértettek az együttműködés fontosságában, de megoldásokat nem találtak. (A két kormányfő tisztes távolságban, feszengve ült le a kötelező fényképezkedéshez.) „A két ország közötti egyeden fontos kérdés a kontinentális talapzat ügye, amelyet a hágai Nemzetközi Bíróság elé kellene vinni" - mondta Szimitisz. Ankara szerint a kérdést egy szélesebb körű tárgyalássorozatba kellene beágyazni, amelyben terítékre kerülne a területi vizek elhatárolása, a légtér felosztása, és néhány égei-tengeri sziget hovatartozásának ügye.