Új Szó, 1998. október (51. évfolyam, 226-252. szám)

1998-10-01 / 226. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. OKTÓBER 1. KOMMENTÁR Tűzoltás és távlatok SIDÓ H. ZOLTÁN A választások eredményeként megszülető új kormány előtt égig tornyosuló gondok állnak. Néhány területen szinte hetek alatt határozott lépéseket kell tennie; az egyik ilyen lépés a szilárd és szavahihető kabinet megalakítása, a közkiadások rendbetétele és a krízishelyzetben levő területek, mint példá­ul az egészség- és az oktatásügy pillanatnyi pénzigényének ki­elégítése, továbbá a fűtési idénnyel kapcsolatosan felmerülő problémák orvoslása. Emellett hozzá kell látni a még csak halványan körvonalazódó 1999-es állami költségvetés kidol­gozásához, és meg kell oldani az októberben törlesztendő 16 milliárd koronányi adósság kérdését is. Szó szerint a tűzoltá­son van a lényeg, hiszen a most búcsúzó és a kompromittáló iratokat lázasan megsemmisítő kormány üres kasszával, óriá­si külső és belső adóssággal adja át a hatalmat. Ami a legkellemetlenebb, hogy a jelenlegi ellenzék csak sejti, ám nem tudja pontosan, mi a valóság. Ahogyan Viliam Vaškovič, az SZDK gazdasági szakértője fogalmazott: a bizal­mas adatok hiányoznak, ezért például a szlovák korona leen­dő sorsáról sem tudnak érdemben nyilatkozni. Eugen Jurzyca, a Gazdaságfejlesztési Központ igazgatója szerint az év végére már világosan kiderülhet, milyen az ország gazda­ságának tényleges állapota. Miután kitisztul a kép, bizton vár­ható: az új kormány gyorsan és határozottan népszerűtlen döntések egész sorát hozza meg. Ez egyszerűen elkerülhetet­len, a magyar Bokros-csomaghoz hasonló intézkedések végre a megfelelő vágányra terelhetik a nemzetgazdaságot. Az in­tézkedések fájdalmasak lesznek, reálbércsökkenést is előidéz­hetnek, ám elkerülhetetlenek. Talán némi vigasz lehet: a Ma­gyarországon végrehajtott Bokros-csomag az idén végre meg­hozta gyümölcsét, déli szomszédunk Lengyelország mellett a leggyorsabb gazdasági növekedést produkálja térségünkben. A több mint 11 milliárd dolláros adósság ismeretében immár nem a hiteleknek, hanem a külföldi befektetéseknek kell fel­pörgetniük a gazdaság motorját, ami viszont nem megy bel­politikai stabilitás nélkül. Éppen ezért veszélyesek a DSZM köréből érkező olyan nyilatkozatok, hogy előrehozott válasz­tásoknak nézhetünk elébe. A körvonalazódó új kormánynak világosan meg kell magyaráznia: jelenleg milyen helyzetben vagyunk, milyen áldozatokat kell hoznunk és milyen távlatok elé nézhetünk. Ha rendszeres és érthető lesz a tájékoztatás, akkor kisebb a valószínűsége annak, hogy ismét a csak a zsák­utcát ismerő DSZM tér vissza a hatalomba. JEGYZET Félmillió szavazat MADI GÉZA A parlamenti választásokon megközelítőleg ennyien kari­kázták be a DSZM-listán Vla­dimír Mečiar sorszámát, az egyest. A laikus polgár (más pártok vonatkozásában is) megkérdezheti: minek tet­ték? Az első képviselőjelölt már feljebb nem kerülhet. A nulladik helyet még a válasz­tási törvényt hirtelenjében módosító szakik sem találták ki. Ami a listavezetőt illeti, telje­sen felesleges hangsúlyozni, hogy ennyi meg ennyi „kari­kás" voksot kapott, hiszen a pártját választó többi, nem karikázó polgár is közvetle­nül rá szavazott. Tehát pél­dául Mečiar esetében nem kell külön kiemelni, hogy hány elsőbbségi voksot ka­pott, mert azzal a mintegy félmillió karikával nem lett még elsőbb. Valószínűleg csak két dolog­ban hasznos a karikázási le­hetőség. Vagy abban, hogy az ország lakossága megtud­hatta: a DSZM-et választó mintegy 900 ezer szavazó­polgár közül több mint négy­százezren talán már nem sze­retik annyira Mečiart, hogy vették volna a fáradságot, és egy kört kanyarítanak a neve elé. Vagy abban volt „hasz­nos", hogy mindenki előtt vi­lágossá váljon: a lakosság majdnem egynegyede még mindig isteníti a vezért. Saj­nos. Más a helyzet Jozef Migašsal. A DBP listavezetője nem állta ki a próbát: kissé nagyot esve a negyedik helyre csúszott vissza a párt szavazólistáján. Be lehet ismerni, hogy az ő esetében úgy működött a (nem) karikázás intézménye, ahogy az a nagykönyvben meg van írva. A baloldali vá­lasztók közölték Migašsal: a pártelnöki szék elfoglalása még nem jelenti azt, hogy el­sőként foglalhatja el helyét a parlamentben. Kicsit várnia kell, míg az őt megelőző há­rom jelölttársa bevonul az alakuló ülésre. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@isteraet.sk ' 'ír.' , : Y, • • W , f ( > • ( « , i . ' , ­• • v , N < ' i '*>f, ' ,' ' ' • „ • ľ' '-V , - -V' •• (BRÍ? ­Szöveg nélkül (Agócs Ernő karikatúrája) A rituális politikai táncok mögött feltételrendszernek kell állnia II. Hogyan a kormányba? A kormányalakító tárgyalások sohasem egy­szerűek. Minden politikai partner tudja a másikról, mennyire van rá szükség és mi az, amit kialkudhat. Ami most az eddigi ellen­zék tárgyalásain folyik, nem más, mint politikai ri­tuális táncok sorozata. A rituálé azonban nem mindig fejeződik be sike­resen. LOVÁSZ ATTILA Az MKP - politikai tárgyalópart­nereihez hasonlóan - feltételek­kel érkezik a tárgyalásokra. Van egy maximum, ami elérhető, és van egy minimum, ami „alá nem mehet", mert akkor programját és választóit csapná be. A prag­matikus érvek még nem fogytak el, de a tárgyalások feltehetően kemények lesznek. A kemény tárgyalások egyik nagy táma­szát képezhetik az elvek. Márpe­dig a magyar politikusok gyak­ran hangoztatták, hogy elvi po­litikát folytatnak. Nézzük, milyen a jelenlegi hely­zet. Ahhoz, hogy az eddigi ellen­zéknek alkotmányos többsége legyen, szükség van az MKP-ra. Az MKP - hogy programját haté­konyan érvényesíthesse - a kor­mányba akar kerülni. Érdemes föltenni a kérdést, hogy a kor­mányba kerülés mikor válik cél­lá, és mikor valóban eszköz ar­ra, hogy a választási ígéretek be­tartassanak. A kormányba való bejutásnak csak akkor van értel­me, ha a belépés feltételei telje­síthetőek s feltehetően teljesít­hetőek lesznek az egész válasz­tási ciklus során. Példaként ve­gyük elő az oktatáspolitikát. Az a feltétel, hogy az iskolák jogi OLVASÓI LEVELEK Kiderült az ég A demokratikus erők győzelme a szlovákiai parlamenti válasz­tásokon a bizakodást és a re­ményt hozta el valamennyi, az ország további sorsáért őszintén aggódó és tenni akaró, jóhisze­mű, a gyűlölet és gyűlölködés minden megnyilvánulási formá­ját elvető szlovák állampolgár számára. Többek között azon­ban a DSZM-lobogó alatt tény­kedő SZTV 1 „Lépések" című műsora is igazolta, hogy a meg­személyek legyenek és igazgató­ikat, mint jogi személyek sta­tutáris képviselőit, az iskolata­nácsok válasszák meg, teljesít­hető feltétel, s az elkövetkezen­dő négy évben a szlovák iskolák­nak ugyancsak hasznára válik ennek teljesítése. Ellenkező pél­da lehet az oly sokszor hangoz­tatott, a választási programból viszont hiányzó autonómia. Az autonómia igénye ugyan legitim politikai igény, a választási programnak viszont nem volt része. Ha valaki ezt húzná elő, teljesíthetetlen feltételt szabna politikai partnereinek. Nem azért, mert az autonómia fából vaskarika, hanem azért, mert a szlovák társadalom ezt a felté­telt nem emésztené meg. A két példa kapcsán figyelmez­Mindkét részről telje­síthető, elfogadható feltételek kellenek. tetni kell még arra is, hogy eset­leg nem elfogadható vagy annak kikiáltott feltételek miatt az MKP nem lép be a kormányba és partnerei őt tehetik felelőssé azért, hogy a demokratikus erők nem képesek az alkotmányozás­hoz szükséges többséget meg­szerezni. Ez a konstrukció csak akkor következhet be, ha a felté­telrendszer nem olvasható, nem érthető - vagy ha egyszerűen nincs. Mi az, ami „alá nem mehet" az MKP? Biztos, hogy módosítani kell az oktatási törvényt, és vissza kell adni az iskolatanácsok jogköre­it. El kell érni, hogy a jogalanyiság­tól megfosztott magyar kulturá­lis intézmények helyzete vissza­rendeződjön, és mindegyik sta­tútummal rendelkező, tollvo­nással nem megszüntethető in­tézmény legyen. Igazgatóit az iskolatanácshoz hasonló szer­vek nevezhetik ki. El kell érni, hogy a nevesítetlen mezőgazdasági földek ne az ál­lam, hanem az önkormányzatok tulajdonába kerüljenek. Az álla­mi földalappal vígan vissza le­het élni, ha egy adott népcso­port helyzetét valald hátrányo­san szeretné megváltoztatni. A kisebbségek nyelvhasználatát szabályozó alkotmánytörvény immár nem az MKP, hanem az európai szervek követelménye. Az MKP akár kidolgozója is lehet ilyen javaslatnak. A kisebbségek nyelvének szabad használata és hivatalos használatának jogsza­bályi rögzítése alapkérdés. Talán nem is kell hangsúlyozni, hogy az Európai Kisebbségi Nyelvek Chartája vagy az Ön­kormányzati Charta alapdoku­mentum. Talán azt sem kell hangsúlyoz­ni, hogy az anyanyelvi művelő­dés joga alkotmányos jog, a be­tűvetéstől a diplomáig - ezt vi­szont nem önálló egyetemmel kell kezdeni, bár egy törvényho­zó folyamatnak távlatilag ez le­het az eredménye. Amikor e sorok íródnak, még nem tudni, miként döntött az RMDSZ. Függetlenül attól, hogy kormányban marad-e vagy sem, jó tudni, hogy a magyarok poli­tikai szervezetére, mint megbíz­ható és kiszámítható kormány­zati partnerre tekintettek. Kilépési szándékuk eddig nem nyitotta meg a „magyar kártya" útját. Kormányzati szerepet te­hát lehet és kell is vállalni. Úgy, ahogyan nem „minden áron" kell a kormányba lépni, nem minden áron kell feltételeket sem állítani. Csak olyanokat, amelyek teljesíthetőek. vert sereg nem barátkozik meg könnyen ezzel a gondolattal. Gašparovič úr és a női bájait el­vetemült nacionalizmusra té­kozló Malíková, az SZNP alel­nöke továbbra is kioktató, leke­zelő és nemzetriogató hang­nemben pózol a demokratiku­san gondolkodó választópolgár előtt. Úgy tűnik, lányos zavará­ban a műsorvezető Mistrik úr pedig elfelejtett köpönyeget fordítani, mert tökéletesen hű volt önmagához, s minden ideg­szálával igyekezett jobbfelől ülő kebelbarátai, valamint az SZTV megmagyarázhatatlan szegény­ségi bizonyítványát megmagya­rázni. Szimpatikus volt, hogy az MKP-val való állandó riogatás ellenére az SZDK és a DBP kép­viselői - Černák és Ftáčnik úr ­nem vetették el az MKP-nak a leendő parlamenti többséget él­vező koalíciós kormányban való részvételét. Rostás Alajos Felsőpatony Jobb a közérzetünk Már maga a tudat, hogy nem NOVY CAS Ivan Gašparovič a DSZM-et bízza meg a kormányalakítással - adja hírül a legolvasottabb szlovák napilap. A választások eredmé­nyét rögzítő jegyzőkönyv ünne­pélyes aláírási aktusán résztvevő Krajči belügyminiszter közölte: a választási eredmények alapján a DSZM az alelnököt, Sergej Kozlíkot bízza meg kormányala­kítással. Mečiar ez ügyben a dön­tést a DSZM képviselőire bízza, és tiszteletben fogja azt tartani. A belügyminiszter véleménye sze­rint a DSZM a választások győz­tese, joga van tehát kormányt alakítani. „Ha az ellenzéki pártok egyesülnek, a Vladimír Mečiar vezette mozgalom ellenzékbe vonul. Ilyen a választási törvény" - állapította meg Gustáv Krajči. A parlament elnöke viszont megta­gadta a választ arra a kérdésre, hogy Vladimír Mečiar vagy vala­ki más lesz-e a kormányalakítás­sal megbízott személy. Még mie­lőtt Gašparovič meghozná dön­tését, minden parlamenti párttal találkozni óhajt, és csak azután bízza meg kormányalakítással a DSZM képviselőjét. PRAVDA A kormány keddi ülésének egyik programpontja a távhőszol­gáltató vállalatoknak juttatott állami dotáció kérdése volt. Megtárgyalására mégsem került sor, és a jelenlegi felállásában valószínűleg már nem is foglal­kozik vele a kormány. A költség­vetési hiány tavaly és idén meg­haladta az egymilliárd koronát. A városok és falvak vezetői úgy vélik, hogy a jelenlegi helyzetet figyelembe véve a távfűtést leg­feljebb december elejéig bizto­síthatják. Ez azonban így, szep­tember végén a jelenlegi kor­mányt már nem érdekli. Hogy az említett decemberi időpont már valóban a legvégső, azt több pol­gármester óvintézkedése is meg­erősíti. Már most igyekeznek a számlák kifizetésének időpont­ját elhalasztani, vagy pedig ma­gasabb összegű előlegek befize­tését kérik a lakosságtól. SME Pavol Kapusta, a Szlovák Televí­zió hírhedt kommentátora cáfol­ta a hírt, mely szerint a VTV szer­kesztőségébe igazol át. „Még mindig az SZTV-ben dolgozom, megvárom, míg a demokratikus erők elkezdik a tisztogatást." Visszautasította azt az állítást, hogy a választási eredmények ki­hirdetése után pánikhangulat uralkodott volna a közszolgálati televízióban. Bevallotta azon­ban, hogy ideges és feszült a lég­kör. A médiák szerint az SZTV vezetősége Hana Pravdovára, a híradó főszerkesztőjére akarja hárítani a felelősséget az objekti­vitást nélkülöző tájékoztatás miatt. Igor Kubiš, az SZTV vezér­igazgatója és helyettese, Štefan Dlugolinský a TASR-nak nyilat­kozva cáfolta ezeket az informá­ciókat. Egyes megfigyelők szerint a választási eredmények ismere­tében mintha kiegyensúlyozot­tabb és visszafogottabb lenne az SZTV híradása, ám a közszol­gálatiságtól még így is távol áll. mindig mi leszünk a célpont, jó érzéssel tölt el. A méltó helyet, méltóságot nem lesz könnyű megőrizni, de úgy érzem, hogy a ránktelepedett elégedettség, nyugodtság, higgadtság mini­muma is sokat jelent mind a parlamenti képviselőknek, mind nekünk, szavazóknak. Szerintem korban, műveltség­ben, gondolkodásiján egymás­hoz közel álló politkusok tár­gyalhatnak, és talán ki is tudják vezetni az ország szekerét á ká­tyúból. Hajtman Kornélia Nána

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom