Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-09 / 208. szám, szerda

ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 9. VÁLASZTÁS '98 POLITIKAI HIRDETÉS Szükséges az alkotmánymódosítás • A választási kampány hevében nem kavart túl nagy port a szlo­vák ellenzéki pártok bejelentése, mely szerint a következő, demok­ratikus kormány első kötelességei közé tartozik egy új szlovák alkot­mány kidolgozása, vagy a meglé­vőjelentős módosítása? - kérdez­tem Mészáros Lajost, az MKP jogi szakértőjét. — Végre a szlovák ellenzék is rádöbbent arra, amiről a Magyar Koalíció már régóta tud és igye­kezett megismertetni a problémá­val a szlovák közvéleményt is. több-kevesebb sikerrel. A szlo­vák alkotmány ebben a formájá­ban hiányos, olyan kérdésekre nem ad választ, amely nélkül ugyan működhet egy demokrati­kus államforma, ám ha szemben találja magát olyat) problémával, mint a Mečiar-kormány, haszna­vehetetlenné válik. A szlovák de­mokrácia deficitje éppen ebben rejlik, Vladimír Mečiar ügyesen kihasználja az alkotmányban és törvényekben rejlő hézagokat. A szlovákiai magyar politikusok ezt MÉSZÁROS LAJOS már rég felismerték, hiszen a ki­sebbségi nyelvtörvény, ill. a szlo­vákiai magyar kisebbségi lét egyéb problémái is az alkotmány módosítása felé mutattak. Monda­nom sem kell, a Gaulieder-ügy, s az alkotmánybíróság további 10 döntése az alkotmányellenes tör­vényekről csak megerősítette ad­digi javaslatunkat. A demokrati­kus ellenzéket főleg a köztársasá­gi elnök választása körüli herce­hurca, ill. az elnök közvetlen megválasztására tett kísérletek kormány általi akadályoztatása győzte meg. Csak üdvözölni tu­dom az SDK és a SOP döntését, bár a magam részéről kicsit fájla­lom, hogy ez nem történt meg ko­rábban, mert az eddigi legna­gyobb esélyt 1994-ben a Morav­čík-kormány idejében szalasztot­ták el a szlovák demokraták. • Hogyan kívánja a Magyar Koalíció Pártja kivenni a mun­kából a részét, ill. milyen javas­lataik vannak egy esetleges új alkotmányra? — Semmiképpen sem aka­runk mindent lerombolni, hiszen az alkotmánynak vannak olyan részei, amelyek kifejezetten ked­vezőek a magyar kisebbség szá­mára. Példaként hadd említsem meg a II. cikkelyt, amely ki­mondja, hogy a nemzetközi szerződések passzusai — amennyiben azok hiányoznak a szlovák törvénytárból — az ér­vényben lévő szlovák törvények felett állnak. No persze, ehhez az is kellene, hogy a mostani kor­mánykoalíció ne csak aláírja, ra­tifikálja, de be is tartsa a megál­lapodásokat. Remélem, a követ­kező kormányban már magunk felügyelhetjük a szerződések be­tartását, amelyhez nagyobb ga­ranciát nyújtana egy erre sokkal jobban odafigyelő alkotmány. Ami a kisebbségi magyarok jogállását illeti, kiindulópont­ként vissza kell térni az 1994­es állapotokhoz. A legfonto­sabb, bogy a kisebbségi jogo­kat jobban kell érvényesíteni, ez legegyszerűbben az alkot­mányba való garanciák beépí­tésén keresztül sikerülhet. Eb­ből a szempontból számunkra előnyösebb lenne, ha új alkot­mány készülne. A laikusok is tudják, micsoda munkát, felké­szültséget igényel az alkot­mányteremtés. Természetesen a Magyar Koalíció Pártjának is alaposan fel kell készülni erre a munkára, mert ez történelmi esély a szlovákiai magyarság számára. Egy olyan esély, amelyet nem kihasználni bűn. A felkészületlenség pedig eh­hez vezethet. -báj­A szlovákok többsége nem szereti a NATO-t DURA Y MIKLÓS Az 1992-es parlamenti vá­lasztásokat követően a prágai Rešpekt című hetilap egy érde­kes politikai térképet készített Csehszlovákiáról, amelynek a szlovákiai része volt igazán iz­galmas. Különböző satírozással azt mutatták ki, hogy egyes terü­leteken hogyan szavaztak a pol­gárok. A lap szerkesztősége két nagy csoportra osztotta a politi­kai pártokat: a reformpártokra — azaz a rendszerváltozást sür­gető pártokra — és a többiekre, azaz a rendszerváltozás iránt ke­vésbé vagy nem elkötelezett pár­tokra, amelyek közé tartoztak a baloldali, nacionalista és az ide­ológiailag olyan meghatározat­lan politikai erők, mint Vladirmf Mečiar Demokratikus Szlováki­áért Mozgalma. A magyar párto­kat az első csoportba sorolták. Az osztályozás alapján az de­rült ki, hogy a magyarok által is la­kott akkori járásokban szinte kivé­tel nélkül (de a magyarlakta terüle­teken kizárólag) a reformpártokra szavazott a lakosság több mint 50, esetenként 80-90 százaléka. A szlovák járásokban pedig mind 50 százalék alatt maradt az arány, esetenként csak 10 százalék körül mozgott. Ebből azt az egyértelmű következtetést lehetett levonni, hogy Szlovákia területén a rend­szerváltozás legelkötelezettebb hívei a magyarok és az ott velük együtt élő szlovákok. Mečiar harmadik kormányzá­sának idején 1994-től egyre in­kább a NATO irányába terelődött a figyelem. A NATO-tagságra ki­szemelt országok közé tartozott Szlovákia is, noha az 1994-es vá­lasztások után eluralkodó totalitáriánus hajlamok és mód­szerek már sejtették, hogy csök­ken Szlovákia NATO-tagságának esélye. A Mečiar-kormány prog­ramja ugyan a NATO-ba való tö­rekvésről szólt, de kisebb koalíci­ós partnerei és pártjának kemény magja, valamint nacionalista héjái a NATO ellen szónokoltak és a semlegesség elnyerésének szük­ségességét hangoztatták. Szlovákia lakosságának NATO iránti szimpátiáját közvélemény­kutatások vizsgálták, amelyek ha­sonló képet rajzoltak elénk, mint az említett politikai térkép 1992­ben. A NATO-taggá válás szem­pontjából döntő, 1997-es évben a szlovák kormánypártok választói­nak kb. a 40 százaléka volt NA­TO-párti. Az ellenzéki pártok tá­mogatói 50 százalék fölötti arány­ban voltak elkötelezettjei Szlová­kia NATO-tagságának. A csúcsot ismét a szlovákiai magyarok érték el, mert a NATO iránti elkötele­zettségük meghaladta a 80 száza­lékot. Honnan származik ez a nagy különbség a szlovákok és a fel­vidéki magyarok magatartásá­ban és irányultságában? A szlovákok esetében mind a történelnü hagyományok, mind a késői államiságból származó lelkiállapot az elszigetelődés, valamint az orosz (nem szovjet) — mint a liberális nyugattal szemben védelmező nagy szláv — testvér iránti kapcsolatok irá­nyába viszik a tájékozódást. Ez nem azonos az észak-atlanti iránnyal! A felvidéki magyarság — akár tetszik, akár nem — ebben gyökeresen különbözik a szlová­kok jelentős részétől. Az állam­alapítástól számított magyar tör­Az EU az egyetlen alternatíva • Az európai uniós csatlakozást minden állam népszavazással ratifikálja. Ezért a különböző közvélemény-kutató intézetek többször is végeznek felmérést arról, egy-egy ország választó­polgárai mennyire liívei, támo­gatói az integrációnak. A térsé­günkben végzett felmérések azt mutatják, hogy a szlovákiai ma­gyarság körében az uniós csatla­kozásnak több a híve — arányo­san —-, mint akár a szlovákok, akár a magyarországi magyarok között. Bárdos Gyula, az MKP elnökségi tagja minek tulajdonít­ja a szlovákiai magyarság ilyen erőteljes európai orientáltságát? — Először is legfrissebb tapaszta­lataimról szólnék, nevezetesen ar­ról, hogy a választópolgárainkkal való találkozásaim során folya­matosan meggyőződhettem arról: a szlovákiai magyarok tökélete­sen tudatosítják, az idei parlamen­ti választásoknak igen nagy tétje van. Az dől el ugyanis, hogy Szlovákia helyet talál-e magának a fejlett európai országok, nemze­tek nagy családjában, avagy a ki­számíthatatlan keleti orientáltság győzedelmeskedik, s újra Moszk­va vazallusa lesz-e az ország. Igen — ez is kiderült különböző szintű beszélgetéseim során —, a szlo­vákiai magyarság jelentős része egyértelműen az első variációt tá­mogatja, Szlovákia számára egyetlen alternatívának az európai integrációt tekinti. Nyilvánvaló, hogy ezt örömmel konstatálom, hiszen ebben a kérdésben teljes egészében egymásra talál a Ma­gyar Koalíció Pártjának program­ja és választópolgáraink célja, akarata. Hiszen köztudomású, hogy a Magyar Koalíció Pártja — illetve az egyesülés előtt a koalí­ció három pártja — megalakulása óta egyértelműen az európai csat­lakozás híve. Azt hiszem, a párt és a szlovákiai magyarság európai elkötelezettsége történelmileg adott, egyszerűen Európához köt benr.ünket k jltúránk, szokásaink, mentalitásunk, múltunk. Ugyan­akkor biztos vagyok abban is, hogy ezen orientáltságnak van egy nagyon ésszerű alapja is: a szlovákiai magyarság tudja, hogy gazdasági fellendülést, ennélfog­va a jelenleginél nagyobb szociá­lis biztonságot csak akkor tud ga­rantálni az állam, ha az Európai Unió tagországaiban gyakorlattá vált vállalkozói és kereskedelmi BÁRD OS GY ULA szabadság szabályai lesznek érvé­nyesek Szlovákiában is. • Nyilván ésszerű ez a véleke­dés, ám Nyugat-Európában is, a társult országokban is vannak szkeptikus hangok, folynak viták, amelyek szerint „fellazulhat" az Európai Unió piaca a társult or­szágok csatlakozása esetén, illet­ve a társult országok gazdasága összeomlik felkészületlensége miatt, amennyiben a csatlakozás üteme gyors lesz. Ön szerint megalapozottak a félelmek? ténelemben — I. Endre kivételé­vel — nem jelenik meg a keleti orientáció, ami most a 20. szá­zad végén az euro-atlanti térség­hez való tartozást jelenti. Ez a történelmi gyökér. De mégis miért nagyobb a NATQ-szimpátia a felvidéki magyarok között, mint pl. Ma­gyarországon? Valószínűleg na­gyobb a kelettől való teljes el­szakadás vágya. A 20. század­ban a magyarság ugyan sokat szenvedett a nyugat-európai po­litika rövidlátósága miatt, hiszen ez pecsételte meg a sorsát Tria­nonban, de a második világhá­ború végén és után az igazi szen­vedéseket a szovjet (orosz) poli­tika hozta, és emellett nehéz el­felejteni a múlt században kiala­kult orosz-fóbiát a nagy orosz­pánszláv terjeszkedés miatt. Számunkra az integráció és a NATO nem csupán európai in­tegrációt és kelettől való eltávo­lodást jelent, hanem magyar in­tegrációt is. Az integráció az erőszakos szétdaraboltság ellentétje. Ezért vonzódunk hozzá jobban, mint mások. Es ez most a korszellem. Aki ebből kimarad, az lemarad. A történelem tanúsítja, hogy az a nép, amelyik nem tud a korszel­lemnek megfelelően cselekedni, elbukik. — Senki sem állítja közülünk — és gondolom, választóink kö­zül sem —, hogy a csatlakozás folyamata és majdani ténye nem hoz magával gondokat, nehézsé­geket. De ezek a gondok és ne­hézségek a csatlakozás nélkül is megjelennének gazdasági éle­tünkben, hiszen alapvetően a ter­melékenység javítása jelenti a fő problémát. Ilyen megközelítés­ben viszont azt kell mondanom, hogy a csatlakozási folyamat nél­kül — amely során jelentős anya­gi támogatásra számíthatnak a társult országok — még nehe­zebb lenne leküzdeni a nehézsé­geket. Az más kérdés, hogy a csatlakozási folyamatban, a tár­gyalások során ügyelni kell az ál­lam adottságainak hangsúlyozá­sára, a csatlakozó nemzetek — így természetesen a szlovákiai magyarság — identitása megőr­zésének folytonosságára. Nem tudok mást mondani, mint azt, én töretlenül bízom abban, hogy a választások eredményeként sike­rül leváltani a jelenlegi kormányt, s olyat alakítani, amely valósan, cselekvésével alátámasztva is igazolja európai elkötelezettsé­gét, egyszersmind képes az ál­lam, a nemzet — így a mi magyar közösségünk — érdekeit képvi­selni és megvédeni a csatlakozási tárgyalások során. -is­VK-S-921 A Magyar Koalíció Pártja az Interneten Az Interneten böngészők a http ://www .hhrf.org/mkp címen már az MKP honlapjára is eljuthatnak, mely három nyelven: magyarul, angolul és szlovákul nyújt információkat az olvasónak. Tartalmazza a párt szerkezeti felépítését, képviselőjelöltjei életrajzát és természetesen aktuális híreket is. Az MKP honlapjának három hetes eddigi létezése alatt 1800 olvasója volt. (on) Magyar koalíció Páríja ÁZ 1994-CS parlamenti vateai-iokun a Míigy»f Koaliriót három szlovákiai maliar párt: : i Magyffl' KereszténydemokrataJ* az Eavďt é ii'o Politik ai Mozgtfum és a iví PoUuri í 1998 júniu-s 21-én egy pártli:) tömörült. is létrejött a \h Kmt.iri6r\Kf u Az qj párton beiül a volt MKDM é» az Együttélés megalakít Keresztéuy-konzervativ és Népi Platformot, az MPP pedig a PoWa iifeei-ais Platformot. Az új párt elnöki tisztségét Bugár Béla tölti be. Dsfrav Mikló s a pórt tiszteletbeli elnöke. :iIta!:inos alt-lnol ' elaöldielvrHesci ptiiiq A. Na gy j á&d ó és Csáky Pál PAItLÄMĽNTl VÁÍAS7.TÁS 19»S •• .isMKPk^Kt^jg, A Magyar Kealirli Pártja a 4-es számmal liutut a válást É Ĺ TÓ KPVISELET lüssudümmsliulra Mssffic címoldal Magyar Kostíkk'x Pártja Kn esííí-nv kaníítrvaíiiv­siépS platform Žflbotova 2, 81! <>4 Bratislavu tol: 00421-7-395 164, 395 163 Prtóskö 7, 814 99 Braixlflvn, P.O. Box 44 Tel/fax: 00421-7-397 877, 392 564 e-mai I .fuyiitt^gjnoIJi j POLCARILIBXj PLATFORM fcLL MAGY/ .í Kti-í I. BUQAr Béta. Ing (40 éves), .fcSBÄÄSS (53 3 A NAjJi I-K,lé, PhDt, ($(V •1. CSÁKY Pál. Pipi liif (12) 5 m KA/ÔI-lpM) Ajj'iJ ít í. FAÄfiŕiiítig, (453 közg 7..H/VUKR Fídll, lug. (.'Kr. (M) 8. &AKBQS qytita f40) psilagí 1 S>: I'ÍSKNA iétvíut, (lift est, (5 »: MÍSZÁROS iájgs, JLIDr, II. SZ10K'rt)«(S (41), pedai 12 KVARDAJdwef, I'hllr. (' l.V l-tRKú Barnabás, MtIDr,, 14. KÖTELES Mm. (41), tec 1Š, HÓKA László, Ing., 141), g jiS. BALASSA Zoltán, Ing. (49 17. MÁZK István (41) Kujlttrá j* <®utc?ygiKv tty nol.MlK Erzsébet (58) ped 28. jaatKKYj. Jferfjáfl) peila Hírek A PoKyítt-Ui'cráSis fia As Mtö' Szení»I « Káloí&í ii t « A P olgárí-Sberálifi 1998 aiign í Ä Plalforra iicív/cičH)! alelnökei! elnökséget va fciílhltfr A képeken a Magyar Koa­líció Pártja honlapjának oldalairól láthatnak rész­leteket MKP - kampánykaraván LAGZI LAJCSIval és POÓR PÉTERrel SZENC - szeptember 13. Poór Péter, vmk, 16.00 óra B ÁTKA - szeptember 15., Lagzi Lajcsi, művelődési ház, 19.00 óra OROSZRA - szeptember 17. Poór Péter, Művelődési Ház, 18.00 NAGYCÉTÉNY, szeptember 20. Lagzi Lajcsi, sportpálya, 16.00 BÚCS, szeptember 20. Poór Péter, sportpálya, 17.00 ÓGYALLA, szeptember 20, Poór Péter, vmk, 19,30 Műsorvezetők: Bárdos Ágnes, Pék Zoltán 4 MAGYAR KOALI CIO PARTJA ÉLTÓ KÉPVISELET Főzőcskézzen velünk! A Magyar Koalíció Pártja ezennel meghirdeti a „legjobb választási gulyás receptje" pályázatát. A recepteket szeptember 16-ig sz MKP címére ( Žabotova 2,81104 Bratislava) I beküldeni. A résztvevők között értékes díjakat sorsolunk kl. A sorsolásra szeptember 22-én, a dunaszerdahelyl sportcsarnokban, az MKP kampányzáré nagygyűlésén kerül sor. 2 személyes Görögországi kirándulás - KORFU Qmogr^l HI-FI torony Wims Ktaptcv^i'-tfeMKtox-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom