Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)
1998-09-07 / 206. szám, hétfő
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 7. KOMMENTÁR 'išmŠWm. Egy párt hitele LOVÁSZ ATTILA A rendszerváltást követő hónapokban hetekig hallhattuk egy cég reklámját: „Csodákat helyben, lehetetlent három napon belül". A cég már sehol sincs, csak a reklámszlogen maradt meg. Az ugyan kiváló volt és sokan vásároltak számítástechnikát az így hirdető vállalattól, de jöttek a jobbak, megbízhatóbbak és hitelesebbek. A hitel korántsem csak a pénzvilág kulcsszava. A politikában ugyancsak használatos fogalom azt jelenti, hogy a „hiteles" párt, mozgalom lépései kiszámíthatóak, a párt nem tér el alapelveitől és nem hoz olyan döntéseket, amelyek megdöbbentik a szimpatizánsokat, a politikai ellenfeleket pedig meglepik. Amikor még koalíciós tömörülésként a három magyar párt szerződést kötött a Szlovák Demokratikus Koalícióval, nemegy politikai megfigyelő a magyar pártok hitelességét vonta kétségbe, azzal érvelve, hogy némelyik vezető politikus bizony nem éppen kóser kijelentéseket tesz külföldön, és nem világos a koalíció pártjainak viszonya az autonómiához. A fejtegetéseket pedig egyetlen kérdés zárta: vajon megbízható partner a magyar koalíció vagy sem? Nos, a pártok hitelét nem a kijelentésekben, hanem politikai munkájukban kell keresni. A szlovákságból immár iparoslevéllel rendelkező nemzetiek nemegy olyan lépéshez adták szavukat és szavazataikat, amelyek Szlovákia szlovák polgárait is hátrányosan érintették. A rablógazdálkodásnak nevezhető privatizációban egyes szlovákabb szlovákok jártak csak jól, az alkotmányellenes törvények megszavazásáról nem is beszélve. A munkásság érdekeiért síkra szálló Munkásszövetség egyetlen dolgot ért el: a milliárdosok rétegének megjelenését. Ezzel szemben az MKP-t alapító pártok az elmúlt nyolc évben minden rendszerváltó törvényt megszavaztak, nem támogatták az alkotmányellenes törvényeket, s bár az autonómia igénye legitim politikai igény, sosem tettek politikai lépéseket megvalósítására. Legalábbis a verbális lépéseken túl. Demokráciáról beszélő leendő partnereik egyikének-másikának azonban a hitelért még meg kell harcolnia. Álcár azért, mert eleinte Mečiart támogatta, akár azért, mert a nyelvtörvény szavazásakor alkotmányellenes jogszabály elfogadására szavazott. Ha ma szlovákok képesek kimondani, hogy az MKP-re szavaznak, mert az hiteles, nem járnak messze az igazságtól. JEGYZET Mečiar iskolája TÓTH MIHÁLY Úgy is felfogható az elmúlt négy esztendő, hogy a miniszterelnök politikai oktatásban részesítette az ellenzéket. Ahogy mozgalma Slotáékhoz, illetve Ľuptákékhoz viszonyult és főleg a választásokat megelőző 3-4 hónapban viszonyul, egyértelműen megmutatta, mi vár azokra a politikai erőkre, amelyek a jövőben bármikor, bármilyen feltételek között Vladimír Mečiarral próbálnak egy koalícióban működni. A Munkásszövetség olyanná vált, mintha húsdarálón ment volna keresztül, és legfeljebb azok gondolnak majd jóleső érzéssel a szövetség esztendeire, akik 1994 őszén egészen váratlanul és teljesen logikátlanul magas közéleti funkcióba kerültek. A munkások számára csak a rossz szájíz maradt a DBP-től való eltávolodás utáni kalandból. A Szlovák Nemzeti Párt - ahhoz képest, hogy a Munkásszövetségnél stabilabb a bázisa - szintén megtépázva, sokszor megalázva került ki az együttkormányzás időszakából. A vezérkari főnök kinevezése körüli vitáknak körülbelül az lesz a végeredménye, hogy Slota majd kijelenti: a haza oltárán mi még a büszkeségünket is készek vagyunk feláldozni. Mečiar „politikai tanfolyamának" - érdekes módon majd az ellenzéki pártok körében lesz (a demokráciára) kedvező hatása. Migaštól kezdve Langošig minden pártvezető számára nyilvánvaló, bárhogy végződjenek is a szeptember végi választások, a Szlovákia eddigi erős emberével való szövetségkötés az öngyilkossággal lenne egyenlő. Arra az esetre tehát, ha Mečiar mozgalma bizonyulna három hét múlva a legerősebbnek, minden, magát demokratikusnak valló párt számára csak ez a „képlet" lehet a mérvadó: a Demokratikus Szlovákiért Mozgalommal pedig sohasem! E vonatkozásban a legravaszabb politikusnak is revideálni kell a tételt, amely szerint ebben a szakmában nem szabad kimondani e szót, hogy: soha. Politikai ellenfeleit erre maga Mečiar tanította meg négy év alatt. Vagy kedve van még valakinek a húsdaráló „abszolválására"? Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342J, Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamonn. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemériyek feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Joszif Visszarionovics, te csak ne mosolyogj! Kismiska vagy hozzájuk képest. (Agócs Ernő rajza) A hadsereg volt az ország legmegbízhatóbb közintézménye. Vajon meddig? 1. Emberre sincs pénz „A jelenlegi politikai helyzetben nagyon fontosnak tartom, hogy a Szlovák Köztársaság Hadserege az egész választási időszakban apolitikus és konszolidációs társadalmi tényezőnek bizonyult." GAÁL LÁSZLÓ Ezekkel a szavakkal értékelte a védelmi tárca négyéves munkáját Ján Sitek miniszter. Igaz, a hadsereg az utóbbi években a legnagyobb bizalomnak örvendő közintézmény, de problémák a itt is akadtak bőven. A kormány négyéves programjának egyik fő feladata a NATOcsadakozás volt. Hogy ebből az első körben lemaradtunk, az nem a hadseregen múlott. A szlovák fegyveres erők a Partnerség a Békéért program keretében NATOpartnerként többször bizonyítottak és nemzetközi elismerést vívtak ki. A hadsereg katonái 1993 és 1998 között 35 nemzetközi gyakorlaton vettek részt. Ezekből négy Szlovákia területén volt. A védelmi tárca a külügyi tárcával brüsszeli székhellyel állandó szlovák missziót épített ki a NATO mellett. A védelmi tárca magas beosztású alkalmazottai mégis nemegyszer kínos helyzetbe A rendszerváltás óta egyszer sem hívták be a tartalékosokat. kerültek, amikor külföldi partnereik előtt magyarázkodniuk kellett amiatt, hogy a védelmi minisztert állító kormánykoalíciós párt elnöke az egész választási időszakban folyamatosan az ország semlegessége mellett és a NATO ellen hallatta szavát. Az „i" betűre aztán maga a miniszter tette fel a pontot azzal, hogy idén tavasszal párttagként maga is aláírta a NATO-tagságot ellenző peOLVASÓI LEVELEK Munka és pihenés Az élet tevékenység. Az egyik svájci nemzetközi kiállítás kapuján ez a felirat volt olvasható: „In laboré - pax", vagyis munkában a békesség. A munka ezenfelül a legjobb búfelejtő. Van azonban egy nagy titka: tudni kell bánni az idővel. A forgács nagy érték, az asztalos is elteszi. Az időnek is vannak értékes hulladékai. Akadnak azonban emberek, akik annyi munkát vállalnak, hogy nem képesek tíz percet ülve matíciót. A hadsereg azonban szakmai szempontból továbbra sem marad el a környező országok fegyveres erői mögött. Legnagyobb gond ennél a tárcánál is a pénztelenség. Az állami költségvetésből a tárcára kiszabott öszszegből nem futja elegendő üzemenyagra, haditechnikára, pótalkatrészre, de még katonára sem. Tavaly példádul a harci püóták a tervezett repülőidőnek csupán 59 százalékát töltötték a levegőben - ennyi benzinre tellett. A haditechnikai javítóműhelyek kapacitását alig húsz százalékra használják ki, pedig javítanivaló lenne elég, csak pénz nincs pótalkatrészre. A repülőgépekbe a Nemzetközi Polgári Repülőszervezetek szabványainak megfelelő fedélzeti rendszereket, légvédelmi lokátorokba a légi célpontok modern keresőrendszerét tervezték beszerelni, csakhogy a minderre megítélt 598 millió korona a tervezett összegnek a felét sem tette ki. Ugyanakkor a Moszkva melletti Csillagvárosban két szlovák űrhajóst képeznek ki, akik közül az egyik részt vesz egy orosz-szlovák nemzetközi űrrepülésen a Mir űrállomáson. A kormányfő által beharangozott kirándulás ára potom 12 millió dollár (azaz: 360 millió korona). Ami pedig az emberállományt illeti: a rendszerváltás óta egyetlen egyszer sem hívták be gyakorlatra a tartalékosokat, és nem azért, mintha ez szocialista csökevény lett volna. Gyakorlatozni ma is kellene, csakhogy az államnak erre nincs pénze. Sőt, tényleges katonai szolgálatra sem tudják behívni az összes „katonaérett" fiatalembert. Tavaly például 6,5 ezerrel kevesebb újoncot hívtak be, mint amennyire a nemzetközi egyezmények lehetőséget adnának, így a megengedett 45 ezres keret helyett mindössze 38 ezer katona teljesít szolgálatot. Míg a múlt rendszerben ahhoz kellett protekció, hogy valaki kibújjon a katonai szolgálat alól, ma a hadköteles ifjak amiatt próbálják radni. A boldogság egyik lényeges feltétele, hogy bizonyos szabadidővel rendelkezzünk. Van okos semmittevés - a dolce far niente (édes lustálkodás) -, amelynek a kínaiak az igazi nagy művészei. Az üres órák teszik elviselhetővé az életet - mondja egyik bölcselőjük. Létezik aktív pihenés is. A mindenáron való meggazdagodás megszállottjai üzleti gondjaikat magukkal viszik az ágyba. Életünket fontos néha kiemelni a hétköznapok elviselhetetlen, idegeket tépdeső lármájából. Pihenni kötelesség! Ez az élet szigorú parancsa. Szalay János Zseliz megvesztegetni a sorozóbizottságot, hogy mielőbb behívják őket katonának. Nem mintha annyira vágynának a hadseregbe, csakhogy a mai piacgazdaságban egy munkaadó sem szívesen alkalmaz olyan fiatalt, akit bármikor behívhatnak egy évre katonának. Nem egyszerű a polgári szolgálatot választók sorsa sem. Igaz, lelkiismereti okokra hivatkozva bárki választhatja a tényleges szolgálatnál kétszer hosszabb alternatív szolgálatot, csakhogy koránt sincs annyi erre alkalmas Több az alternatív szolgálatra várakozó, mint az azt teljesítő fiatal. munkahely, amennyi a jelentkező. így aztán jóval több az alternatív szolgálatra várakozó, mint az azt teljesítő fiatal. Ma már a múlt rendszerben kiváltságos helyzetben levő hivatásos katonák szociális helyzete sem a régi. Nagy port kavart egy ide vonatkozó, idén februárban megszavazott kormánypárti törvényjavaslat, amely szerint a hadsereget elhagyó hivatásos katonák csak 55 éves koruk után jogosultak végkielégítésre. A hír hallatán több száz katona, köztük tucatnyi harci pilóta nyújtotta be kérvényét, hogy még a törvény életbe lépése előtt el akarják hagyni a hadsereget. Jozef Tuchyňa vezérkari főnök akkor kijelentette, ez a törvény a hadsereg harckészültségét veszélyezteti, és kilátásba helyezte lemondását. Végül a törvényt visszavonták, és a legtöbb katonatiszt visszavonta nyugdíjaztatási kérelmét. A másik szociális kérdés a katonák lakáshelyzete. Az 1992-es törvény szerint az állami lakások községiekké váltak, a hedsereg több mint 13 ezer lakást elveszített. Évente alig 400 lakást tudnak kiutalni, holott 4,3 ezer igénylőt kellene kielégíteniük. (Folytatás a holnapi számban) Falunap Ipolybélen Augusztus 29-én megünnepeltük Ipolybél első írásos megemlékezésének 860. évfordulóját. Az ünnepségsorozat pénteken a falutörténeti és a vadászkiállítás megnyitásával kezdődött. Szombaton felszentelték a falu zászlaját és pecsétjét. Az ünnepélyen beszédet mondott Szigeti László parlamenti képviselő és Tenczel István tanár, majd Ipolyság polgármestere átadta a város Köszöntőlevelét Ipolybél falujának. A felszentelési ünnepség a zászlófelvonással és TALLÓZÓ SME A hágai ítélet végrehajtásának vonatkozásaiban Budapest alábecsülte azt a körülményt, hogy a két ország viszonyában a legapróbb probléma is politikai visszaélésre, magyarellenes hangulatkeltésre használható fel, ráadásul egyes szlovák politikai erők választási szavazatait még mindig szaporítani tudja. Míg Hornnak úgy-ahogy megnyugtatni, addig Orbánnak felkorbácsolni sikerült a szenvedélyeket: a Hágához benyújtott egyoldalú, támadó hangvételű szlovák kereset olyan pofon volt, „amelynek köszönhetően" Orbán beláthatná: Budapest részéről „alapvető túlkapás" volt azt jelezni, hogy Pozsonnyal majd csak a szlovákiai választások után jöhet szóba a két ország tárgyaló küldöttségei közti kapcsolat újrafelvétele. Orbán Viktor ezzel nagy előnyhöz juttatta ellenfelét, így majd a magyar fél Hágában „bűnösként" jelenik meg, még akkor is, ha a nemzetközi bíróság ítélete korántsem lehet annyira kézzelfogható, hogy a szlovák felet kielégítse. Míg a júniusban hivatalba lépett magyar kormány a térség számos országával szoros kapcsolatépítésbe kezdett, addig Szlovákia iránti viszonyában a kivárás taktikáját választotta. Hogy nem ez volt a legjobb stratégia, az abban a pillanatban beigazolódott, amikor Szlovákia hivatalosan is a Hágához fordult. Egyidejűleg az is kiderült, hogy a „FIDESZ-kormány alábecsülte Vladimír Mečiart" írja a lap budapesti munkatárKOMMERSMNTDAILY Viktor Csernomirgyin úgy döntött, „felpróbálja Pinochet mundérját" - írja a moszkvai gazdasági napilap annak kapcsán, hogy az orosz ügyvezető kormányfőjanuár elsejétől „gazdasági diktatúra" bevezetését helyezte kilátásba az orosz válság leküzdése érdekében. A lap szerint az elmúlt két hétben, amióta ügyvezető kabinet működik az országban, alig történt valami, csak a reformok folytatásának jelszava hangzott el Jelcin és Clinton elnök szájából a moszkvai csúcsértekezleten. Csernomirgyin végre felfedte kártyáit: előbb beindítja a bankóprést, majd a rubel árfolyamát szigorúan a dollárhoz köti, „valutabizottság" létrehozásával. E tervek megvalósításához Csernomirgyinnek diktátori jogkörre van szüksége, amire nyíltan be is jelentette igényét az orosz felsőházban elhangzott beszédében, hiperinflációval riogatva a törvényhozást. Az IMF elégedett lesz e programmal, csak az a kérdés, hogyan tölti fel valutatartalékait az orosz jegybank. Nem kizárt, hogy az orosz vezetés - az argentin példa nyomán - ráteszi a kezét az exportbevételekre, s egy időre befagyasztja a cégek és magánszemélyek valutaszámláit is. Kölcsey Himnuszával ért véget. A program délután gazdag kulturális műsorral folytatódott, amelyen fellépett a lekéri Csemadok kultúrcsoportja, az ipolyszakállosi Kamarakórus és néptánccsoport, valamint a szálkái és nagybörzsönyi népdalkórus. A folklórcsoportok szereplése után budapesti vendégművészek léptek színpadra, úgymint: Harangozó Teri táncdalénekesnő, Straub Dezső színművész és Ligeti Éva zeneművész, akik felejthetetlen élményt nyújtottak mindannyiunk számára. Balla Tünde Ipolybél