Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-02 / 202. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 2. Martonyi János Varsóban Varsó. Lengyelország hét­főn átnyújtotta az Európai Uniónak Varsó csatlakozási felkészüléséről szóló tájé­koztatóját. A 240 oldalas dokumentum annak a be­számolónak lesz a része, amelyet az Európai Bizott­ság készít az EU-ba jelent­kező államok eddig elért eredményeiről. Hasonló tájékoztatót a többi, tag­ságra pályázónak is készí­tenie kellett. Martonyi Já­nos magyar külügyminisz­ter tegnap hivatalos mun­kalátogatásra Varsóba ér­kezett, tárgyalásain az euroatlanti integráció, a lengyel-magyar-cseh együttműködés, az orosz, illetve a délszláv válság is szóba kerül. (MTI) „Véget ért" a II. világháború Skrunda. Oroszország hét­főn megkezdte a lettorszá­gi Skrundában lévő radar­állomása, utolsó balti kato­nai létesítménye felszámo­lását. Valdis Birkavs lett külügyminiszter szerint ez­zel országa számára végér­vényesen véget ér a II. vi­lágháború. A skrundai ra­darállomást 1971-ben hoz­ták létre. Oroszország leg­nyugatibb radarállomása volt, kulcsfontosságú lánc­szeme az orosz védelmi rendszernek. Moszkva a lettországi orosz csapatok 1994-ben történt kivonulá­sa után is ragaszkodott fenntartásához. Most 18 hónap áll rendelkezésére, hogy bezárja a radarállo­mást. (MTI) Jozef Stank ügyvivő tegnap megnyitotta az ostravai szlo­vák konzulátust (ČTK/AP) Amerikái-kuvaiti hadgyakorlat Washington. Az Amerikai Egyesült Államok 1500 ka­tonája a kuvaiti fegyveres erőkkel közösen több hó­napon át tartó hadgyakor­latot kezdett tegnap Kuva­itban. A december közepé­ig tartó gyakorlat célja az amerikai csapatok harci erejének bemutatása - kö­zölte az amerikai védelmi minisztérium. (MTI) Szudánban az iraki alelnök Kartúm. Taha Jaszin Ramadan iraki alelnök teg­nap rövid látogatást tett annál a szudáni gyógyszer­gyárnál, amely ellen az amerikai légierő augusztus 20-án bombatámadást in­tézett, amelyben Washing­ton szerint mérgesgáz­alapanyagot, Kartúm sze­rint kizárólag gyógyszere­ket állítottak elő. Egy iraki hírügynökség szerint Ramadan azért utazott Szudánba, hogy az ameri­kai akcióval kapcsolatos lé­pések összehangolásáról tárgyaljon. (MTI) Moszkva nem tér le a reformok útjáról, Washington támogatja Jelcint Jelcin „taktikai" lépései Észak-Koreai rakétakísérlet a Csendes-óceánon Japán aggodalmak MTI-HÍR Moszkva. Borisz Jelcin szerint Oroszország nem tér le a refor­mok útjáról, tovább építi a piac­gazdaságot és a demokratikus társadalmat, de lehetnek bizo­nyos „taktikai jellegű" változtatá­sok, sor kerülhet az állam gazda­sági szerepének növelésére - kö­zölte a tegnapi orosz-amerikai államfői tárgyalásokról az orosz elnök sajtószolgálata. Clinton az orosz elnöki szóvivő közlése szerint azt hangsúlyozta, hogy az oroszországi helyzettől sok minden függ az egész vilá­gon, s ezt bizonyítják a pénzpia­cok, köztük áz amerikai tőzsde reakciói is. Nem esett szó konkrét amerikai pénzügyi támogatásról. Az orosz reformokat és Jelcin el­nököt azonban támogatja Wa­shington, s kész megvitatni e se­gítség különböző formáit. A dele­gációk találkozóján részt vett Viktor Csemomirgyin ügyvezető kormányfő is; kilátásba helyezte az adórendszer radikális átalakí­tását, az adók csökkentését, de szigorúbb behajtását. Jelcin és Clinton négyszemközt vitatta meg a napirendi pontok nagy részét. Szó esett az állam­közi elszámolások kérdéséről, a Tokió/Szöul. Japán tegnap éle­sen tiltakozott Phenjan hétfői ra­kétakísérlete miatt, amellyel Észak-Korea Japán fölött jutta­tott el egy kétfokozatú, 2000 ki­lométeres hatótávolságú ballisz­tikus rakétát a Csendes-óceánra. A japán nemzetvédelmi hivatal három rombolóhajót és egy jár­őröző repülőgépet küldött Japán északi partjai magasságában a Csendes-óceán ama területére, ahol a feltevés szerint a rakéta a vízbe hullott. „Kapcsolatunk Észak-Koreával hűvösebb lesz, mint valaha" ­mondta Komura Maszahiko ja­pán külügyminiszter. Komura ugyanakkor hangoztatta: a hét­fői kísérlet segíthet abban, hogy gyorsabban megvalósuljon Ja­pán régi terve, egy rakétaelhárító rendszer közös kifejlesztése az Egyesült Államokkal. Japánnak jelenleg nincs rakétavédelmi rendszere. A dél-koreai kormány „súlyos ag­godalmát hangoztatta meggon­dolatlan rakétakísérlet miatt". A kabinet „szorosan együttműköd­ne a nemzetközi intézményekkel és az érintett országokkal, mert az ilyen cselekedetek nem csak a dél-koreai állampolgárokat fe­nyegetik, hanem a szomszédos országokat is". A szöuli elnöki Kék Házban nem kommentálták a rakétakísérletet, csak annyit közöltek, hogy álláspontjuk ben­ne foglaltatik az országegyesítési és a védelmi minisztérium nyilat­kozataiban. Ausztria a menekültek és a genfi konvenciók ellen Vissza a kezdetekhez! Clinton az ismeretlen katona emlékműjénél (ČTK/AP) Start-1, a Start-2 és a tervezett Start-3 szerződés problémáiról. Erintették a nemzetközi terroriz­mus elleni harcban való együtt­működés kérdéseit, továbbá a ra­kétatechnológiák exportjának ti­lalmát Irán és Pakisztán tekinte­tében. Latin-amerikai diktatúra bevezetésétől tartanak az orosz kommunisták Mélyül az orosz válság Moszkva. Az orosz alsóház szeptember 7-én, hétfőn szavaz ismét Viktor Cser­nomirgyin miniszterelnöki jelöléséről - jelentette be tegnap Gennagyij Szelez­nyov, a Duma elnöke. MTI-HÍR A duma elnöksége elvetette a kommunistáknak azt a kezde­ményezését, hogy mindaddig ne tűzzenek ki újabb szavazást, amíg az alkotmánybíróság nem foglal állást, joga van-e Jelcin el­nöknek ugyanazt a kormányfő­jelöltet többször is a duma elé teijesztenie. A duma elnöke úgy vélekedett, hogy a második szavazáson is el­bukik Csernomirgyin, aki hétfőn mindössze 94 támogató voksot kapott, lényegesen kevesebbet, mint tavasszal Kirijenko. Szelez­nyov ezért újabb egyeztetéseket sürgetett Jelcin elnökkel, annak tisztázását, mit is akar elérni az államfő, „a régi politika folytatá­sát vagy pedig a gazdaságpoliti­ka gyökeres átformálását". Az orosz kommunisták változat­lanul elvetik Viktor Csernomir­gyin miniszterelnöki jelölését, s a diktatúra veszélyére figyel­meztetnek. Zjuganov szerint Moszkvában „amerikai szakiro­dalomból vett forgatókönyvet" akarnak megvalósítani Cserno­mirgyin miniszterelnöki kineve­zésével, akire csak azért van szükség, hogy felhasználásával számolják fel a törvényhozó ha­talmat, majd lemondassák Jel­cin elnököt. A tehetetlen Cser­nomirgyint ekkor már egy tá­bornok-kormányzó váltaná fel a hatalomban - utalt Alekszandr Lebegy krasznojarszki kormány­zóra a kommunisták vezére. E latin-amerikai megoldás nyo­mán Oroszországban véget éme a demokrácia és a szólásszabad­ság - jósolta Zjuganov, aki hol­nap találkozik Bili Clinton ame­rikai elnökkel. Zjuganov szerint nem is a törvényhozás feloszla­tása a fő veszély, hanem Orosz­ország, az orosz föderáció szét­esése, az, hogy „a polgárháború és a kegyetlen szembenállás szé­lére taszítják az országot". MTI-HIR Bécs. Az osztrák belügyminisz­térium a menekültek befogadá­sára vonatkozó genfi egyezmé­nyek megváltoztatását javasolja az EU-nak. Az osztrákok rá akar­ják bírni az európai közösséget, hogy a tagállamai ne tartsák ma­gukat a genfi konvencióhoz, amely kötelezővé teszi az üldö­zöttek befogadását, térjenek vissza a menekültjog kezdetei­hez, amikor a „védelem meg­adását még nem szubjektív egyéni jogként értelmezték, ha­nem a felvevő ország politikai felajánlásaként". Ez azt jelente­né, hogy megszűnne a menekül­tekjoga arra, hogy biztosan szá­míthatnak a befogadásra. A Jörg Haider vezette Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szeptem­berben kampányt indít az Euró­pai Unió bővítése ellen. „Aki igent mond Burgenlandra, az nemet mond a gyors bővítésre" - hangzik az FPŐ mottója. A sza­badságpártiak szerint a gyors bővítési folyamat jelentős káro­kat okozna a burgenlandi mun­kavállalóknak, főleg a szolgálta­tásban dolgozóknak és a parasz­toknak. Az FPÖ arra számít, hogy 2020 előtt nem kerül sor a bővítésre, s akkor is csak Ma­gyarország, Szlovénia és Cseh­ország kerül be a szervezetbe. A terroristacsoport önfeloszlatását követelik IRA-irányzatok MTI-HIR London. A legnagyobb északír katolikus terrorcsoport, az IRA követeli a saját soraiból verbuvá­lódott, „igazi IRA" néven működő szakadár szervezet feloszlatását. A „igazi IRA" elveti a rendezési fo­lyamatot, s két hete az északír vallási erőszak három évtized­ének legsúlyosabb véráldozattal járó pokolgépes akcióját követte el Omaghban: 28-an meghaltak, 200-an megsebesültek. A merénylet után mind az ír, mind a brit kormány radikális terrorellenes törvényszigorítási terveket jelentett be, s ezek elfo­gadtatására e hétre mindkét or­szágban visszahívták nyári szü­netéről a parlamentet. Bili Clin­ton amerikai elnök a hét második felében, Miaszkvából hazatérő­ben megáll Észak-Írországban. A hercegnő halálának évfordulója - megemlékezések Londonban és Párizsban Belefáradtak a „Dianázásba" MTI-HIR Bukarest. Az RMDSZ két tűz közé került - jelentette ki Markó Béla szövetségi elnök, aki sze­rint a román politikai elit külön­böző személyiségei és a román média azért támadja a szövetsé­get, mert szerintük az RMDSZ túl agresszív, és csakis a magyar kisebbség ügyeivel foglalkozik, ami persze nem felel meg a való­ságnak. Másrészt az RMDSZ-ve­zetést támadják Tőkés László püspök és hívei, akik szerint a szövetség vezetői túlságosan mérsékeltek, és nem foglalkoz­nak eleget a romániai magyar közösség helyzetével. Különösen súlyosnak mondja Markó a kisebbségi helyzet kér­dését, mert a magyarok követe­léseit mindig is kényes ügynek tartották a román politikai erők, így ez a téma olykor egyesíti ezeket az erőket. Tőkés támadá­sairól szólva ugyanakkor han­goztatja, hogy azok egy része az RMDSZ-tagság és a romániai magyar közösség elégedetlensé­gére épít. Markó szerint Tőkés László megpróbálja leegyszerű­síteni és az RMDSZ-vezetés felé irányítani ezeket az elégedet­lenségeket, mintha az volna fe­lelős a kormánykoalíció vállalá­sai és írásbeli kötelezettségei teljesítésének elmaradásáért. A kialakult helyzet ellenére Markó nem osztja a bukaresti román la­poknak az RMDSZ kettészaka­dásának veszélyével kapcsola­tos álláspontját, és emlékeztet rá, hogy az RMDSZ-ben minden alkalommal megvolt a képesség az előállt belső konfliktusok ke­zelésére és a mégfelelő kompro­misszumok kimunkálására. Az Adevarul és az Evenimentul Zilei című román lapok beszá­molnak az RMDSZ-vezetés által szervezett Hargitafürdői gazda­sági tanácskozásról. Kiemelik, hogy az RMDSZ kormányzati tisztségviselői bírálták a Radu Vasile-kormány határozatlan és kétes eredményeket hozó re­formpolitikáját, sürgették a gazdaság szerkezeti átalakítá­sát, a magánosítás meggyorsítá­sát, taglalták a munkaerő-piaci helyzetet, a mezőgazdaság álla­potát, szorgalmazták a kis- és középvállalkozások fejlesztését és támogatását. A tudósítások rámutatnak, hogy az RMDSZ ezzel a tanácskozással is bizo­nyítani kívánja, hogy nem csak a romániai magyar közösség sa­játos nemzetiségi gondjaira fi­gyel, hanem felelős kormányza­ti tényezőként behatóan foglal­kozik az ország általános prob­lémáival is. MTI-HÍREK London, Párizs. A britek mind­össze hat százalékát foglalkoz­tatja komolyabban Diana her­cegnő halálának évfordulója. A szigetország lakosai az első év­fordulón nemigen vágytak hatal­mas gyászrendezvényekre, a ta­valyi temetéshez hasonló méretű megemlékezésre. A Buckin­gham-palota szóvivője közölte, hogy a királyi család a visszafo­gott megemlékezés híve. II. Er­zsébet királynő, férje, Fülöp her­ceg, Diana két fia és egykori fér­je, Károly trónörökös Tony Blair miniszterelnökkel vett részt szűk körű emlékező gyászszertartá­son a skóciai Balmoral rezidencia közelében. A londoni Buckin­gham-palotán hétfőn félárbocra eresztve lengett a nemzeti lobo­gó. A Kensington-palotához, a néhai hercegnő londoni reziden- • ciájához folyamatosan érkeztek hétfőn is a Diana-hívő zarándo­kok. Mohamed Fajed, a Harrods áruház tulajdonosa bronz em­lékművet helyezett el az áruház fő kirakatában. Hétfő este a pári­zsi megemlékezésen, az Alma té­ren gyertyás virrasztással, a világ soktucatnyi nyelvén íródott ver­sek elszavalásával emlékeztek meg Dianáról. Diana-gyertyák égnek Dianáért (ČTK/AP) A román lapok az RMDSZ szakadásáról cikkeznek Marlcó két tűz között

Next

/
Oldalképek
Tartalom