Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-30 / 225. szám, szerda

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 29. Megtörtént a vádemelés New York. Az amerikai szövetségi hatóságok hétfő este vádat emeltek két olyan személy ellen, akiket a kenyai amerikai nagykövetség elleni augusztusi pokolgépes merénylet előkészítésével és végrehajtásával gyanúsítanak. Az egyik férfit, a jemeni állampolgársággal rendelkező Mohamed Rased Daud al-Ovalit azzal vádolják, hogy utasként ült abban a tehergépkocsiban, amelyben a Nairobiban lévő amerikai nagykövetség elé szállították a házi készítésű, hatalmas pokolgépet. A másik férfi, a valószínűleg jordániai Mohamed Szadik Odeh beismerte, hogy egy terrorista-táborban kiképezték őt a robbanószerkezetek készítésére. (MTI) Fatos Nano lemondott Tirana. Hétfőn este lemondott Fatos Nano albán miniszterelnök. Bár hivatalos forrásokból nem közölték lemondásának az okát, Tiranában biztosra veszik, hogy a politikus azért döntött a távozás mellett, mert képtelen volt számára elfogadható módon átalakítani kormányát. Az egyik legfőbb gondot az okozta, hogy Nano nem tudta megtalálni a belügyminiszteri tisztség ellátására alkalmas személyt. (MTI) Nano 14 hónappal ezelőtt vette át Albánia kormányzását (ČTK/AP) Merénylet Szocsiban Szocsi. A Fekete-tenger partján fekvő észak-kaukázusi orosz fürdőváros egyik kávéházában hétfő este pokolgép robbant. A merényletnek három halálos áldozata van, heten megsebesültek. Egyelőre senki sem jelentkezett a merénylet elkövetőjeként, de feltételezhető, hogy ezt a merényletet is a védőpénzeket zsaroló bűnbandák számlájára lehet írni. (MTI) Havanna visszakozik Havanna. Fidel Castro kubai elnök bejelentette, hogy Kuba végleg elállt annak az atomerőműnek a befejezésétől, amelyet még 1980-ban kezdtek építeni szovjet segítséggel a szigetország középső részén, majd az építkezést 1992-ben, a Szovjetunió felbomlása után ideiglenesen felfüggesztették. Castro azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok a kubai atomerőmű megépítését makacsul ellenzi, bár Észak-Koreában közreműködik egy atomerőmű építésében, Kínával pedig több felépítésében is megállapodott. (MTI) További sajtóvélemények a szlovákiai választásokról Új korszak reménye Letartóztatás izraeli módra. A Haifa környéki kétnapos zavargásokat az izraeli arabok sztrájkja követte (ČTK/AP) Arafat enyhített követelésén a palesztin állam kikiáltása ügyében Jóm kippúri félelem Jeruzsálem/New York. Az engesztelés ünnepére készülve az izraeli hadsereg tegnap lezárta a határokat, és megerősítette a forgalmas helyek őrzését, nehogy az engesztelés napján, Jóm Kippúr ünnepén merényletek történjenek. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Mint az utóbbi évek során mindig, Kippúr napján, azaz ma déltől idén is lezátják Ciszjordániát és a Gáza övezetet a következő nap hajnaláig. Fokozott őrség vigyázza főleg a zsinagógák környékét, ahol az ünnep estéjén a szokásosnál nagyobb tömeg gyűlik össze. A jeruzsálemi rendőrfőnök szerint csupán rutin intézkedésekről van szó: a hatóságokhoz nem jutott semmi olyan adat, amely küszöbönálló merényletre utalna. (1973-ban a szíriai-egyiptomi hadereg épp az engesztelés ünnepének estéjén rohanta le meglepetésszerűen Izraelt). Az ünnep alkalmából az emberek ellátogatnak a temetőkbe, emlékezni azokra, akik már nem ünnepelhetnek velük. A legtöbb zsidó böjtöl és lelkiismeret-vizsgálatot tart. Az autósok többsége nem ül járműbe, és zárva vannak a repülőterek; déli 12-től a rádió és a televízió nem sugároz műsort. Megzavarhatja viszont az ünneFokozottan őrzik főleg a zsinagógák környékét. pet, hogy az izraeli arabok tegnap is folytatták sztrájkjukat, tiltakozva a földek kisajátítása és a rendőrök brutális fellépése ellen, amellyel elfojtották az Um el-Fahm Primakov egyértelműen elismeri, hogy nagyon rossz a gazdasági helyzet Megelégelt lciskirálykodás MTI-TUDÓSÍTÁS Moszkva. Az Oroszországi Föderáció megszilárdítását kérte tegnap a regionális vezetőktől Jevgenyij Primakov kormányfő, cserébe viszont az adóbevételek arányosabb megosztását helyezte kilátásba. A kormányzókkal megtartott találkozóján a miniszterlenök figyelmeztetett arra, hogy nem tűrhető tovább a „kiskirálykodás", és a törvénysértő vezetőknek bíróság előtt kell felelniük tetteikért. Primakov szomorú képet festett az orosz gazdaságról. Adatai szerint szeptemberben csak a tervezett adóbevételek felét tudták behajtani, emiatt szükségintézkedésekre kényszerül a kormány a rubel árfolyamának stabilizálása, a tőkemenekítés megakadályozása, a bankrendszer szanálása, a belső államadósság átütemezése, az adórendszer megreformálása és a gazdaság reálszektorának fejlesztése érdekében. Szavai szerint az orosz kormány a beruházásoknál nagyobb mértékben kíván támaszkodni a lakossági megtakarítások bevonására is. A kormányfő bejelentette, hogy a csütörtöki kormányülésen megvitatják a válságkezelő csomagot és az utolsó negyedévre vonatkozó pótköltségvetést. Az október elejére tervezett baloldali tiltakozó megmozdulások kapcsán Primakov figyelmeztetett arra, hogy ezeknek az akcióknak alkotmányos keretek között kell maradniuk, és habár a dolgozók felháborodása nagyrésztjogos, nem fogja eltűrni az olyan jogsértő akciókat, mint amilyenek az útelzárások. A chilei fővárosban megnyílt az amerikai első hölgyek csúcstalálkozója Segíteni a férj árnyékából MTI-HÍR Santiago. Eduardo Frei chilei elnök hétfőn Santiagóban megnyitotta a nyugati félteke Első Dámáinak 8. csúcstalálkozóját, méltatva érdemeiket a szegénység enyhítésében, amely túlságosan régóta sújtja Latin-Amerikát. A konferencián húsz elnökés miniszterelnök-feleség, illetve hat kormányképviselőnő vesz részt. Hillary Clinton csak ma érkezik, mert megszakítja útját Puerto Ricóban, amelyet megtépázott a Georges hurrikán. Kubát az elnök öccse, Raúl Castro hitvese képviseli. Vilma Espín a nagyhatalmú nőszövetség élén áll. Kijelentette, hogy Hillary jelenléte nem feszélyezi bizonyos igazságok kimondásában, de kerülni fog bármiféle „agresszivitást", mert bizony „sokan nagyon agresszívak voltak már vele" - célzott a Lewinsky-afférra. A tanácskozás fő témái: az oktatás, a nők részvétele a társadalom különböző szintjein, valamint a családon belüli erőszak, kiváltképp a gyermekekkel való rossz bánásmód fölszámolása. A részt vevő hölgyek igyekeznek összehangolni terveiket azokkal a határozatokkal, amelyeket férjeik az áprilisban szintén Santiagóban tartott összamerikai csúcson hoztak. ÖSSZEFOGLALÓNK Washington. Az Egyesült Államok mértékadó lapja, a The Washington Post hétfői számában a külföldi hírek között főhelyen tudósított a szlovákiai választások eredményéről. Az elemző hangvételű cikk írója, Peter Finn rámutat: ezidáig Szlovákiát a „bebábozódás" jellemezte, az ország a teljes elszigetelődés útján haladt. Az elmúlt hétvége eseményei azonban optimizmusra adnak okot. Új korszak új reménye Szlovákiában - így a The Washington Post. A cikk írója szlovák fiatalokat idéz, akik elégedettségüknek adnak hangot a választások eredményeiről beszélve. A lap rámutat: Mikulás Dzurinda a pozsonyi sajtótájékoztatón szinte már „a miniszterelnöki széken ülve" beszélt. A lap azonban figyelmeztet: annak ellenére, hogy Vladimír Mečiar politikai jövője több mint bizonytalan, a legnagyobb parlamenti párt továbbra is a DSZM. (J. L.) London. Megérdemli az Európai Unió és Washington kedvező válaszát az ellenzéki pártok győzelme a hétvégi szlovák parlamenti választásokon. A szavazópolgárok elutasító magatartása Vladimír Mečiar kormányfő demokráciaellenes politikája iránt az első határozott jelzés arra, hogy az ország viszsza akar térni a nyugati integráció gyors vágányára - vélekedik a Financial Times, a brit üzleti körök lapja. Moszkva. A Borisz Berezovszkij sajtómágnás tulajdonában lévő Nyezaviszimaja Gazeta pozsonyi tudósítója úgy vélte, hogy a szlovákiai hatalomváltás időszerűvé teszi az eddig inkább csak elméleti lehetőségként emlegetett NATO-tagság előkészítését, a felvétel második hullámában való részvételt. Pozsony Mečiar antidemokratikus, tekintélyelvű vezetési módszerei miatt került ki az első csoportból - jegyezte meg a lap. Kitért arra is, hogy a szlovák hadsereg - még nyugati elemzők szerint is - Közép-Kelet-Európa egyik legütőképesebb ereje. Az RMDSZ a koalícióból való kilépés küszöbén Ma minden eldől arab faluban kirobbant megmozdulásokat. Erez Weizman államelnök tegnap a faluba utazott, hogy hozzájáruljon a vasárnapi és hétfői összetűzések során elmérgesedett feszültség csökkentéséhez. Ellenkező hatása lehet Jasszer Arafat palesztin vezető vezető ENSZ-beli beszédének is, amelyben felszólította a Közgyűlést, hogy támogassa azt a tervet, amely szerint a palesztin-izraeli vita megoldására megszabott ötéves átmeneti időszak lejártakor, 1999. május 4-én kikiáltanák az önálló palesztin államot. Arafat ugyanakkor nem ismételte meg korábbi fenyegetését, mely szerint a palesztinok akkor is egyoldalúan kikiáltják független államuk létrehozását, ha a jövő év májusáig nem sikerül megállapodni Izraellel a Jordán-folyó nyugati partján állomásozó izraeli csapatok kivonásáról és a békeegyezmény többi pontjáról. MTI-TUDÓSÍTÁS Bukarest. Nem sikerült a román képviselőház oktatási bizottságának tegnapi ülésén napirendre tűzni a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató állami egyetemek kérdését, így várható, hogy az RMDSZ kilép a kormányból. Asztalos Ferenc RMDSZ-es képviselő, az oktatási bizottság alelnöke elmondta: a koalíciós pártvezetők megállapodása ellenére esélye sem volt annak, hogy a vitatott kérdésre a testület visszatérjen. Ezt nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem a koalíciós társak ellenezték. Az RMDSZ szeptember elején úgy döntött, ha a koalíciós partnerek szeptember 30-ig nem fogadják el a törvényhozásban a nemzeti kisebbségek nyelvén működő állami egyetemek alapítási jogát, kilép a koalícióból. A tegnapi események után az RMDSZ' már csak akkor vizsgálhatná felül döntését, ha a kormány tesz rendkívüli lépést. Ilyen lépés lehetne, ha sürgősségi kormányrendelet születne egy kisebbségi -r feltehetőleg magyar-német egyetem alapításáról. Erre anynyiban adódik lehetőség, hog> a kormány szokásos csütörtöki ülését - bukaresti információk szerint - Radu Vasile miniszterelnök washingtoni útja miatt előre hozták mára. Megszakították Szeleznyov parlamenti beszédét Kijevi kínos eset MTI-TUDÓSÍTÁS Kijev. A hivatalos ukrajnai látogatáson tartózkodó Gennagyij Szeleznyov, az orosz duma elnöke tegnap nem tudta befejezni az ukrán parlamentben tartott beszédét, mert a képviselők bekiabálásaikkal beléfojtották a szót. Az ukrán Legfelsőbb Tanács jobboldali, nacionalista szárnya ki is vonult a teremből, amikor Szeleznyov azt hangoztatta, hogy Ukrajnának csatlakoznia kell az orosz-fehérorosz államközi szövetséghez. Az orosz parlamenti delegációt a kommunista frakció viharos tapssal fogadta, míg a nacionalista RUH nem iratkozott fel az ülésnapra, a frakció tagjai fel sem álltak a vendégek üdvözlésére. Szeleznyov beszédében erős szláv szövetség létrehozásának szükségességét emlegette Oroszország, Ukrajna és Fehéroroszország között. Mint mondta, ez a szövetség nem ismerne államhatárokat és vámokat, a három ország népei egy törvény alapján élnének, nem lennének idegenek egymás területén. Egyúttal elmondta, hogy éles tiltakozásokat váltottak ki az orosz parlamentben azok a kijevi nyilatkozatok, amelyek Ukrajna esetleges jövőbeni NATO-tagságát érintették. Solana érkezése előtt Irán-Egyesült Államok Robbanás Tbilisziben Tbiliszi. Alig néhány órával Javier Solana NATO-főtitkár érkezése előtt tegnap - robbanás történt a grúz főváros központjában. Szemtanúk szerint a légnyomás megreszkettetett épületeket, sok helyen betörtek az ablakok. A robbanás mintegy 100 méternyire a parlement épületétől és 200 méternyire Eduard Sevardnadze elnök irodájától következett be. Személyi sérülés nem történt. A robbanás oka nem ismert. Solana látogatásának az a célja, hogy találkozzék az elnökön kívül a külügyminiszterrerés a védelmi miniszterrel. (MTI) Teherán feltételei New York. Kamal Harazi iráni külügyminiszter az Irán-ellenes amerikai rendszabályok feloldásától tette függővé, hogy hajlandó lesz-e kormánya politikai párbeszédet kezdeni az Egyesült Államokkal. Kijelentette: amíg Washington ragaszkodik jelenlegi politikájához, Teherán nem lát sem lehetőséget, sem okot a tárgyalásokra. Az amerikai bankokban befagyasztott iráni javak felszabadítása éppúgy feltétele a közeledésnek, mint az amerikai pénzből finanszírozott Irán-ellenes rádióat.' leállítása. (MTI)