Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-04 / 204. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 4. KOMMENTÁR Lánc(talp)reakció TÓTH MIHÁLY Václav Havel 1989 őszén kimondta, amit a fordulatot megelőző évtizedben az ország egyik vezetője se mert kimondani: le kell építeni a hadianyaggyártást. Kétségtelen, hogy Havel, a humanista nem kis élvezettel közölte a hírt. Politikusabban, kíméletesebben is közölhette volna. A tény azonban tény marad, akkor már a legbetonfejűbb apparatcsik is tudta, hogy a szegény, de testvéri országokba irányuló nagy tank- és ágyúszállításoknak befellegzett. Ma már nehéz lenne megállapítani, mikor hangzott el először a probléma megoldásának varázsszava, a konverzió. Ami a pártállami propaganda jelképrendszerében azt jelentette, hogy ekét kovácsolunk a kardból. Korszerűsítve: a szlovákiai hadianyaggyárakban harckocsi helyett traktort, kerti gépet fognak gyártani. A turócszentmártoni nehézgépgyár - ha a világ is úgy akarná - a fél világot el tudná látni traktorral, illetve más, a tanknál lényegesen békeszeretőbb eszközzel. Szerelőcsarnokaiban a konverzió beindítása óta hatezer traktort tudtak gyártani évente. Ami nem sok. De ennél nagyobbra is lehetne növelni a tejesítőképességet. Sajnos, kiderült, a világpiacon nemcsak hadianyagból van túltermelés, hanem mezőgazdasági gépből is. Szlovákia mezőgazdasága elméletileg képes volna felvenni az évi hatezer traktort. A valóságban a mezőgazdasági nagyüzemek „átalakítása" óta fizetésképtelenné vált az ágazat. A választásokat megelőző hetekben már senki sem tud olyan hírt produkálni, amely igazán meglepné az embert. A turócszentmártonból érkezett hír azonban mindenkit felkavart, akit még egyáltalán érdekel, miként sikerül az országnak kilábalnia a gazdasági válságból, amelyet a kormánypártiak szégyentelenül makrogazdasági csodaként emlegetnek. A hír lényege: a nehézgépgyár konverzió után produkált termékei eladhatatlannak bizonyultak, így a vállalat több mint 3000 dolgozója az utcára került. Láncreakcióra emlékeztető folyamatnak lehetünk tanúi. Kiderült: Mečiar politikai garnitúrájának halvány fogalma sincs arról, hogyan lehetne a rendszerváltás körüli válságot kezelni. Az óriásira duzzasztott hadiipar törvényszerűen került válságba. A kommunizmus bosszúja volt, hogy a konverziót kétbalkezesen, csak traktorban gondolkodva próbálták végrehajtani, miközben a mezőgazdaságot is lerobbantották. És óriásvállalatban gondolkodva, hiszen a piacgazdaságra való áttérés irányítói mindannyian ugyanodajártak iskolába. A láncreakció utolsó mozzanata azzal vette kezdetét, hogy a számjegyvezérlésű szerszámgépek kezelői most az utcára kerültek. Öt év alatt azt is elfelejtik, hogy Szlovákiában volt egyszer egy fejlett gépipar. Mečiar cukorkái VOJTEK KATALIN A tanévnyitó napján cukrosbácsik és cukrosnénik raja szállta meg az iskolákat, édességgel, matricákkal, kifestőkkel teli ajándékcsomagokat osztogatva a gyerekeknek. Ellenszolgáltatást, ahogy a pedofilek szokták, nem kértek tőlük. Legalábbis nem azonnal. Hálájukat abban a formában, ahogy az ajándékozók kívánják, kiskorúak lévén még nem róhatják le az_ ajándékcsomagok átvevői. Ők különben is csak gyanútlan eszközök. Könnyen manipulálható játékszerek egy mozgalom kezében. Az ajándékozási aktus valódi címzettjei a szülők, akik szeptember 25-26-án, a választásokon, az urnák előtt juttathatják kifejezésre, éreznek-e hálát a DSZM iránt, amiért ilyen bőkezűen herdálja, osztogatja azt, ami nem az övé. Jó volna tudni, mennyibe került a tanévnyitó napjára időzített szeretetcsomag-özön. S azt is, hogy akad-e a megajándékozott gyerekek szülei között olyan, aki kapásból ne tudna felsorolni legalább tíz helyet, ahol jobban elkelt volna az édességre, matricákra fordított összeg. Az árvíz sújtotta Jernyén voltak tanulók, akik megfelelő öltözet, lábbeli híján nem tudtak megjelenni az ünnepélyes tanévnyitón. És lesznek iskolák, ahol fűtetlen, sötét tantermekben tanulhatnak majd a gyerekek, mert a fűtést, világítást nem képesek megfizetni. Az iskolák fenntartására 1,5 milliárd korona kellene, de nincs. A kormány azonban, amelynek feje azonos a cukorkás csomagokat osztogató mozgalom vezérével, a vakáció alatt nem volt hajlandó még tárgyalni sem az oktatás vigasztalan helyzetéről. Úgy látszik, abban reménykedik a DSZM, hogy mindezt el lehet felejtetni pár tízezer ajándékcsomaggal. Szerencsére a szülők már nem gyerekek. Ismerősöm szemtanúja volt, amikor egy DSZM-feliratos papírból kibontott cukorkát bekapó gyerekre az anyja erélyesen rászólt: „Köpöd ki azonnal!" Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt- politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ • Jól kinőtte magát. Az iskolában csak ötösei voltak. (Peter Gossányi karikatúrája) PRAVDA A Twist Rádió a választási kampány kezdete óta kénytelen cenzúrázni hírműsorait, hiszen a választójogi törvény értelmében nem folytathat kampányt. Andrej Hryc, a rádió vezérigazgatója a lapnak elmondta: a munkatársakat kiokosították, mit lehet, mit nem, és ellenőrzik is híranyagaikat. Nyilatkozata szerint abszurd helyzetbe kerültek, hiszen semmilyen olyan hír nem kerülhet ki az éterbe, amely esetleg egy párt propagálásának minősülhet. Ha például valamelyik városban lezárnának néhány utcát vagy teret egy párt választási kampánya miatt, a Twist nem figyelmeztethetné hallgatóit az útlezárásra, illetve nem jelölhetné meg a forgalomelterelés okát. Hryc szerint a választójogi törvényt olyan roszszul fogalmazták meg, hogy ha betűről betűre meg akarnák tartani, egyáltalán nem közölhetnének belpolitikai híreket. Sétánykeveréktől a borjúfókáig - a Mi Szlovákiánk mozgalom választási kampánya nagyon korán indult Mosolykirály, plakátpityuka Az ismeretlenségből felbukkanó Mi Szlovákiánk mozgalom a választási kampány startlövését jócskán megelőzve, még júliusban piacra dobta minősíthetetlen óriásplakátját. SIDÓ ÁRPÁD A „Mindenkinek oka van Szlovákiáért cselekedni" semmitmondó szlogennel megspékelt hirdetés hűen tükrözi a rejtélyes eredetű, megfigyelők szerint a DSZM-hez közel álló politikai csoportosulás korteshadjáratának kvalitásait. Az még dicséretes is, hogy „A mi családunk... Mi Szlovákiánk, Mi Európánk..." feliratú, csillagokkal körbekerített pártembléma az euroaüanti integrációs bővítést támogatja. A gond csupán az, hogy a feltüntetett ötágúak száma nem egyezik meg a 15 tagállamot tömörítő EU jelenlegi lógóján fellelhető mennyiséggel. Ugyanis a mostani taglétszám ellenére továbbra is csak 12 csillag látható'rajta. Fittyet hányva a tényeknek, a kampánystáb a 14 apró égitesttel kialakított szimmetria oltárán feláldozta a valóságot. És még ez a kisebbik baj. Röhejt kiváltó viszont a mozgalom vezérét, Ladislav Hamplt és családját ábrázoló, túlméretezett falragasz, amelyen szinte meseszerű a személyek elrendezése. A főmufti plakátpereputtyával egyetemben hánytatóan giccses összképet nyújt. Hőseink alig spontán pózolásukkal az együvé tartozást hirdetik: a mozgalom első embere által átkarolt tündér a combján ülő srácot gondosan átkulcsolja kezével, a gyerek pedig szőrmók sétánykeverékén „Álomszerű valóság Kis városunkban még a nyár elején érdekes hír röppent fel: a közeli napokban egy egész hordó bor érkezik meg Hegyaljáról, s nedűből az „érdeklődők" ingyen fogyaszthatnak. Mindezt akkor valamely borivó fantáziaszüleményének véltük. Ennek ellenére augusztus 8-án, szombaton a főtérre begördült egy lovas szekér, rajta egy hatalmas boroshordóval. A helyszínre sereglett érdeklődők kóstolót kaptak a kitűnő tokaji nedűből, s a hasonló szeretettel pihenteti puzzle-zástól elfáradt jobbját. A családi fotóról tényleg már csak egy cica és egy kisegér hiányzik, hogy aztán a szereplők egy laza mozdulattal egymás derekát megragadva kihúzzák a meséből jól ismert, makacsul földberagadt répát. A kép kiagyalóját bugyuta reklámfilmek ihlethették a szájbarágósán idilli családkép megalkotásakor. A plakát az örömbrigád-effektustól remél csodát: a szerző Hampl vélt szakértő-menedzser alakjára alapoz mindent, s a fővezér úgy tesz, mintha népszerű volna. A mézesmadzagmontázs iskolapéldája, ahogy a família boldogságtól sugárzó arccal hirdeti: a mozgalom kormánypozícióba kerülésével az átlaglacók is jól járnának. Az óriásplakát bizonyára sok álmatlan éjszakákat okozott a máig kedvező népszaporulat fenntarthatóságáért aggódó demográfiai szakembereknek. A szociális védőháló szétszakadásához vezetne ugyanis, ha a polgárok komolyan vennék a billboard nyílt egykézésre utaló üzenetét. Mint a család egyetlen ivadéka, plakátpityuka megengedheti magának, hogy egy kicsit komisz is legyen a mosolykirály Hampllal szemben. Bár kampányapu értékhierarchiájában Szlovákia után rögtön Európa következik, a csenevész kölyök rá se ránt a páneurópaizmusra: az amerikai profi jégkoAz óriásplakát bizonyára sok álmatlan éjszakákat okozott... rongliga egyik csapatának, a Pittsburg Penguinsnek reklámsapkáját viseli. Az ember azt hinné, az amatőrizmust már nem lehet tovább fokozni, de ni csak, van itt még valami. Rá kell döbbennünk, hogy a geil, de aránylag fotogén személyeket felvonultató hirdetésnél van pocsékabb is. Egy kimondottan választópolgárt riogató. A Mi Szlovákiánk újabb keletű óriásposztereinek egyikén vigyorviki az asszonyt, gyerekestül kutyulistul felcserélte egy fajsúlyosabb teremtményre. Egy, amúgy jámbor és békés botjúfókára. A plakát szerint a fiatalságra és a tapasztalatra kéne voksolni, ami a legjobb esetben is csak féligazság. Tény és való, a mozgalom húzóembere nincs túl a negyedik ikszén, de kizárólag ezért még nem érdemli meg szavazatunkat. A „tapasztalatot" egy régi ismerős, a minden félnótás Szandokán-. ban potenciális államfőjelöltet látó Miroslav Kočnár testesíti meg. Talán ezt már nem kellett volna. Le kell azonban szögezni, hogy a Mi Szlovákiánk nélkül kevésbé lenne vidám a kampányhadjárat, de az is elképzelhető, hogy ők egy hangyányival komolyabb jövőt ígértek maguknak. Talán úgy gondolták, a szlovákiai választópolgár mindent bevesz. Bár a fene tudja: hiszen amíg lócitrom van, veréb is lesz. hangulatot a tolcsvai dal- és táncegyüttes fellépése fokozta. A feledhetetlen eseménynek meg volt a története és célja. A látványos bemutatóval az illetékesek fel akarták hívni a figyelmet arra a több évszázados borkereskedelmi útra, amely a hegyaljai vidékről indult ki valaha, és Szepsit érintve Lengyelország felé vezetett. Az útvonal sorsát a múlt században Magyarországon is elterjedt filoxéria pecsételte meg. Most, hogy újból virágzik a borászat, a szervezők a hagyományok felújításával új területeket szeretnének meghódítani. Demeter Ferenc Szepsi „Emberarcútolvajok Szenvedélyes úszó vagyok, s mindig a nyári hónapokban veszem ki az egész évi szabadságomat. Pozsonyi tartózkodásom idején általában egy bányatóban szoktam úszni. A mostani nyarat sokáig sikerült átvészelnem minden anyagi veszteség nélkül, pedig aránylag sokszor voltam kénytelen a parton őrizetlenül hagyni ingóságaimat. Végül is ráfáztam „szabadelvű" úszkálásomra. Mialatt felelőtlenül szeltem a habokat, valakik átkutatták az őrizetlenül hagyott, de két törülközővel is betakart cuccomat. Elemelték ütött-kopott pénztárcámat, benne kulcsaimmal és 15 koronámmal. Útban hazafelé nem fért a fejembe, vajon a tolvajok miért voltak hozzám olyan kegyesek, hogy majdnem üres pénztárcámmal együtt nem vitték magukkal értékesebb tárgyaimat. Tekintetem egy óvatlan pillanatban az érintetlenül hagyott napilapom címoldalára esett, és ettől felvilágosodva a homlokomhoz csaptam: hát persze, minden bizonnyal „emberarcú" tolvajok lehettek a tettesek! Mindez augusztus 21-én történt. Kovács László Pozsony Talán ezt már nem kellett volna (Somogyi Tibor felvétele) 'Jjjíi 'iíí'í SOi/JÜ ... IASE SLOVE SK0