Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-26 / 222. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 2649. Egy váLaszTás képei - pan

ORáma q Száz éve született George Gershwin, a „modern klasszikus zene" meghatározó egyénisége Egy amerikai rapszódiája Ma száz éve, 1898. szeptember 26-án született New Yorkban George Gershwin amerikai zeneszerző, zongoraművész, a szimfonikus jazz megteremtője és egyik fő képviselője. MTI-ÖSSZEÁLLÍTÁS Korán kapcsolatba került a nagyvárosi szórakoztató zenével, s ez egész pályájára döntően hatott. Zongoristaként kezdte pályáját, első dalát 1914-ben írta. Swanee (Hattyúcska) című songjával 1919-ben nagy sikert aratott, egymillió kottát és lemezt adtak el belőle. A Broadway színházi köreibe M. Dreyfus kiadó révén jutott. Első musicalje, a La, La, Lucille, amelyet 1919-ben mutattak be, száz előadást ért meg. 1924-ben kezdett együtt dolgozni bátyjával, Irával, a költővel, aki számos klasszikus dalának szövegírója lett. Paul Whiteman ösztönzésére kezdett „szimfonikus jazzt" komponálni. Világsikerű művek sorát alkotta, köztük elsőként a Kék rapszódiát (Rhapsody in Blue), zongorára és dzsesszegyüttesre. Whiteman, a szimfonikus jazz kiváló karmestere egyszer mellékesen megjegyezte, hogy Gershwin írhatna neki egy nagyzenekari darabot. Néhány nappal később Gershwin döbbenten olvasta az újságban, hogy Whiteman nagy koncertet rendez, melyen bemutatja az ő legújabb művét is. Éjt nappallá téve komponált, a hangszerelésben Ferde Grófé segített neki. Az 1924. február 12-i bemutató elsöprő sikere Gershwint világhírűvé tette. Ezután a New York Symphony Society vezetője, Walter Damrosch zongoraverseny írására kérte fel. Gershwin nagy kihívásnak tekintette a megbízást, hiszen addig csak a „könnyű zene" igénytelenebb keretei közt dolgozott. Tanulmányozni kezdte a versenyművek elemeit, és ezúttal a hangszerelést is maga végezte. A Concerto f-ben bemutatóján, 1925 decemberében maga a zeneszerző játszotta a zongoraszólamot, az előadást Damrosch vezényelte. Ezután Európába utazott, párizsi élményeit zenében mondta el. így született meg az Egy amerikai Párizsban című szimfonikus darab. Első nagy Broadway-sikere 1924-ben a Lady, Be Good (Asszonyom, legyen jó!) című musical volt. Legsikeresebb, egyszersmind legmerészebb darabja, az Of Thee I Sing (Rólad énekelek) című musical az Egyesült Államok politikai rendszerének szatírája. Egyszer kezébe került egy négerekről szóló kisregény, Du Bose Heyward műve, Porgy, a kecskefogatos, nyomorék koldus története. A téma elragadta, húsz hónapig dolgozott főművének, Porgy és Bess című operájának partitúráján. Hónapokat töltött Charlestonban, egy dél-carolinai kisvárosban, ahol folklórtanulmányokat végzett, ismerkedett a környezettel, az emberek szokásaival, nyelvével, zenéjével. Egy kis szigeten, fakunyhóban élt, ott rendezgette a négerek közt gyűjtött zenei anyagot, ott formálta operazenévé. A Porgy és Bess bemutatója Bostonban volt 1935. szeptember 30-án, október 10-én pedig a New York-i premier. Az Alvin Színház 124szer játszotta sorozatban. E művét az amerikai operatörténet mérföldkövének tekintik. Zenei nyelvezete népszerű dalok stílusából, jazzritmusokból, operaáriákból ötvöződött, sajátos hangszereléssel. Számos egyéb színpadi művet, musicalt írt, komolyzenei műveket, vonósnégyest, zongoraversenyt és egyéb darabokat is alkotott. Önálló zenei nyelvet teremtett azzal, hogy műveiben egyesítette a jazz, a ragtime és a blues elemeit az európai klasszikus zenével. 1937-ben egy koncertjén néhány másodpercre elvesztette eszméletét. Amikor magához tért, folytatta a játékot, ám az orvosok megállapították: agytumorja van. 1937. június 11-én, műtét közben a zeneszerző - 39 éves korában - meghalt. Életregényét magyarul Gál György Sándor írta meg Amerikai rapszódia címen. Ma: Magyar Magazin A félórás adásban felidézik az idei tanévnyitó hangulatát Vágán, és beszélgetés hangzik el Kamenár László polgármesterrel a község gondjairól, terveiről. A műsor készítői ellátogatnak a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetébe, a Felvidéki Népviseleti Babák kiállításra. Ezt követően hangulatkép következik a somorjai At Home Gallery szervezésében megrendezett Anna Daučíková „Bárcsak már ott lennénk" című videóinstallációjáról, majd az idei somorjai szüreti ünnepségről készült összeállítást tekinthetik meg a nézők. Magyar Nemzetiségi Magazin, 14.30 STV 2 (ú) SZÍNHÁZ POZSONY ASTORKA: Mostoha 19 HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Bolha a fülben 19 KIS SZÍNPAD: Hazafiak Yo városából 19 NEMZETI SZÍNHÁZ: Svätopluk 19 KOMÁROMI JÓKAI SZÍNHÁZ: Ket ten (Vendégjáték Pozsonyban) 19 MOZI POZSONY HVIEZDA: Godzilla (am.) 15.30,18, 20.30 OBZOR: Csapdák, csapdák, csapdácskák (cseh) 15.30, 18, 20.30 CHARLIE CENTRUM: Halálos fegyver 4 (am.) 17.30, 20 Cseh szóda (cseh) 18 Hat nap, hét éjszaka (am.) 18.30, 20.30 Az amatőr (lengy.) 20.15 KASSA TATRA: Godzilla (am.) 16.30, 19, 21.20 CAPITOL: Godzilla (am.) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: Egértanya (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Bean (ang.) 16.15, 19.15 DRUŽBA: Godzilla (am.) 15.30,18, 20.20 DEL-SZLOVAKIA DUNASZERDAHELY - LUX: X-akták 17.30, 20 NAGYMEGYER - SLOVAN: Az élet sója (am.) 19 GALÁNTA - VMK: A boldogító nem (am.) 17.30, 20 ROZSNYÓ - PANORÁMA: AraSznyi EmBeRkék (am.) 17 LÉVA - JUNIOR: Armageddon (am.) 17,19.30 Magyarországi művészek tárlata Dunaszerdahelyen Merített papírkövek (Somogyi Tibor felvétele) Pillanatkép a kiállításról tonból készült térplasztikák, könyvtárgyak, doboztárgyak, dobozobjektek, állványszerkezetek, domborművek, vagyis olyan alkotások kaptak helyet a dunaszerdahelyi tárlaton, amelyek esetében a papír - esetenként adalékanyaggal kiegészítve - az információ eszköze, médium. A tárlaton a síkplasztikák, a hagyományosabb szöveg-fotógrafikák mellett a papír térbeli alakításának különféle módozatait, a plasztikai formálás széles Pusztán hordozó síit helyett műalkotóelem lett. skáláját figyelhetjük meg. A legtöbb háromdimenziós munka illuzórikus térbe vezet, s talán leginkább Lévai Nóra öntött papírból készült munkája sugároz igéző erővel. Régi teleírt füzetlapokból készített lépcsőjével a tudás útját, papíroszlopával a tudás templomát, a szellem hatalmasságát fogalmazta meg. Tér című munkájával, a papírból készült sziklatömbjeivel Sóváradi Valéria a papír erejét hangsúlyozza: puhasága ellenére iš kőkeményen ellenáll az időnek. A kiállítás október huszonharmadikáig tekinthető meg. TALLÓSI BÉLA Dunaszerdahely. Régi krónikákat, könyveket lapozva sem az jut elsőrendűen eszünkbe, hogy milyen csodadolog a papír, hiszen e vékény, sérülékeny síkanyag - dacolva az idővel - feljegyzéseket, adatokat, történelmet őrzött meg századokon keresztül az utókornak, a mának. Nem a papírt mint anyagot tartjuk régi idők elsődlegesen fontos örökségének, hanem azt, ami rajta van, az üzenetet. A papír azonban ma már egészen más szerepet is betölt az üzenetközvetítésben, nemcsak a passzív műhordozóét. Valamifajta közlésfunkciót már akkor kapott e puha síkanyag, amikor a különféle művészetidegen matériákkal együtt beemelték a műalkotásba. Hoszszú története van annak, miként jutott el odáig, hogy pusztán hordozó sík helyett műalkotóelem lett. De hogy ma már kompozíciós elem, annak bizonyítéka az a kiállítás is, amely Dunaszerdahelyen a Kortárs Magyar Galériában látható Perszonáliák - papírról papírra címmel, s amely magyarországi művészek munkáiból válogat. Papírpépből, öntött papírból, merített papírból, gyűrt papírból, papírzuzadékból, csomagolókarIR Ľ ART CSALÁD ÉLETE W1NNET0U kedd 19™ VMK 28. szerda 19

s9 SOMORJAI VMK 29. csütörtök 19" KOMÁROMI VMK George Gershwin a világhírű Kék Rapszódiát éjt nappallá téve komponálta. (CTK/AP felvétel)