Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-24 / 220. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 24. KOMMENTÁR Padlógázzal a falnak SIDÓ H. ZOLTÁN A hitelminősítő cégek sorozatos visszaminősítései mellett to­vábbi csapást jelent a szlovák gazdasági csodában hívőknek az a tény, hogy most már egyértelműen kiderült az, amit már eddig is rebesgettek: Szlovákia az utóbbi években azért tudta tartani a bruttó hazai össztermék évi 6 százalék körüli növelé­sét, mert az ország elképesztő hiteleket vett fel. Magyarán ez azt jelenti, hogyha a gazdasági növekedés eredményezte ösz­szegből leszámítanánk a felvett hitelek nagyságát, akkor kide­rülne, hogy nem is beszélhetünk gazdasági növekedésről. A felvett hitelek pedig tetemesek, az ország adósságállománya csak az első félévben 1,4 milliárd dollárral nőtt, és az elmúlt egy évben pedig összesen 2,3 milliárddal. Ivan Okáli, a Szlovák Tudományos Akadémia Világgazdasági Intézetének munkatársa már korábban felhívta a figyelmet a következő tényre. Intézetük minden évben prognózist készít, vajon milyen mértékű növekedés várható Szlovákiában. Egy ideig elég jól eltalálták a gazdaság fejlődési ütemét, ám 1996­ban alaposan melléfogtak. Az év elején azt jósolták, hogy a gazdaság növekedési üteme alaposan lefékeződik, ennek elle­nére 1996 végén a statisztikai hivatal azt jelentette, több mint 6 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye. Okáliék utána­néztek a dolognak, s rögvest kiderült: a kormány óriási hitel­felvételei tartották lendületben a gazdaságot. Konkrétan: 1996-ban 69 milliárd korona nettó hitelt vett fel, ám a gazda­ság növekedése csak 59 milliárd koronára tehető, vagyis a hi­telfelvétel nélkül visszaestünk volna. És ez így megy legalább harmadik éve, ezért ne csodálkoz­zunk az ország közel 12 milliárd dolláros adósságállomá­nyán. Eugen Jurzyca, az ország egyik vezető közgazdásza a napokban kijelentette: a kormány úgy irányította a gazdasá­got, hogy az szeptember végéig kitartson. Sajnos, valóban ez a helyzet: a kormány teljesen kiürítette a kasszát, a jegybank­ban vezetett számlán egyetlen korona sem árválkodik. Bár­melyik kormány veszi át is a stafétabotot, annak kongó pénz­tárral és hatalmas adósságheggyel kell számolnia. JEGYZET A jelzők uralma DUSZA ISTVÁN Nem a cselekvés, a gondolat, a szándék, hanem a pártál­lás, a származás, a bőrszín, a ruha, a vagyon, az életkor, az egészség, a pozíció, a hata­lom és az erő számít. Aki nem pártoskodik, aki a nyelvi kisebbséghez tartozik, aki­nek a bőre gyanúsan sötét, aki testi fogyatékos, kire­keszthető mindenből. Akinek nem jut márkás ruhákra, aki csak családja és önmaga testi és szellemi létfenntartásáról képes gondoskodni, az lassan párialétbe kényszerül. Aki nem akar mások fölött a po­zíció önkényével uralkodni, aki saját képessége és tudása ellenében vár fölötteseitől méltánylást, tapasztalatának tiszteletét, a felettes erényeit is gyarapító kamatoztatását s anyagi és erkölcsi megbecsü­lést, az ne számítson semmi jóra. Elfogytak az állítmányok az alanyok mellől. Csak a jelzők maradtak meg mellettük. Minden helyzetben a pozíció, a hatalom és az erő minősít. Egyre többször tolulnak szá­jukra olyan szavak, amelyek, mint a sár, lelkünkbe fröcssennek, és letörölhetet­lenül ott maradnak lelkünk­ben. Beleszáradnak, mint ős­kori élőlénymaradványok a kövekbe. Nem érdekli őket emberség, alázat és becsület. Minden az ő oldalukon van. Csak az az élet, amit a hatal­masok annak tartanak, s csak az a tiszta, amit ők annak mondanak. Mindez nem vol­na baj, ha a jelzők nem te­remtenének függőséget és ki­rekesztést. Az ő pozitív minő­sítésük szerint élő ember egyre nagyobb függőségbe kerül. A leminősítettek pedig kirekesztődnek. Szép lassan, szinte észrevét­lenül megfertőződik az is, aki még ellenállt ennek a szünte­lenül támadó jelzős kórnak. Ha nem adja fel, vagy megkí­sérli a neki szánt jelzőket ki­védeni, igen gyorsan olyanná válik, mint amilyenek a jel­zőkkel uralkodók. Maga is azokat a fegyvereket kezdi használni, azokkal a jelzők­kel kénytelen visszavágni, amelyek nemrég még oly na­gyon ellenszenvesek voltak a számára. így a gondolatokat tartalmazó érvek helyett jel­zőkkel hadakozunk egymás ellen. Nem a jelzők a hibá­sak, mi leszünk egyre inkább azokhoz hasonlatosak, akik ellen védekezünk. Oly szá­nalmasan egyformák va­gyunk. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teqeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ E-mail: voxnova@istemet.sk TALLÓZÓ NÁRODNÁ OBRODA Külföldi elemzők szájából egy­re többször hangzanak el olyan vélemények, hogy igencsak kö­zeli a szlovák korona várható leértékelésének időpontja. Bár a nemzeti bank és a kormány mindegyre cáfolja ezeket a vé­leményeket, például a japán Nomura pénzügyi társaság a szlovák gazdaság féléves telje­sítményének értékelésekor megállapította: a korona érték­szilárdságának politikája csök­kenti a szlovákiai áruk konku­renciaképességét külföldön. A munkaráfordítás értékének a hazai pénznemben megadott növekedését nem fedezi a munkatermelékenység növe­kedése, így a termelés egyre drágább lesz. A Nomura sze­rint várható, hogy a szlovák koronát a parlamenti választá­sok után leértékelik. Három éve folyik a vita a román tanügyi törvény, illetve a módosítására tett javaslat körül Magyar egyetemi kálvária Az anyanyelvű önálló álla­mi egyetem alapításának jogát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség lét­rejötte pillanatától követe­li. S ennek a jognak az elis­merésén vagy megtagadá­sán áll vagy bukik a román kormánykoalíció is. . GÓZON ISTVÁN A magyar egyetem tervének megvalósulására 1996 novem­beréig semmi esély nem lát­szott. Sőt az Iliescu-kormány idején, 1995-ben a parlament olyan tanügyi törvényt fogadott el, amely a nemzetiségek anya­nyelvi oktatását még a Ceausescu-rendszer alatti törvé­nyekhez képest is korlátozta. Az 1996 novemberében tartott választások után az RMDSZ a győztes ellenzékkel együtt a kormánykoalíció tagja lett, s a koalíciós megállapodással a kor­látozásmentes anyanyelvű okta­tás ügyét a közös kormányprog­ram részévé tette. A Viktor Ciorbea vezette kormány 1997. július 10-én elfogadta a 36/1997. számú sürgősségi kor­mányrendeletet, amely hatály­talanította az Iliescuék idején hozott törvény korlátozó intéz­kedéseit. A rendelet egyebek között lehe­tővé tette az anyanyelvű szakok­tatást, az ország történelmének és földrajzának magyar nyelven történő elsajátítását, a külön tanterv alapján készülő román nyelvű tankönyveket a kisebbsé­gi tanulók számára, és - ami a legfontosabb - az önálló magyar nyelvű egyetem újraindítását. A rendelet kezdettől fogva kivál­totta előbb a román nacionalis­ták felháborodását, majd az egész román közvélemény el­lenállását. A visszakozás a szenátus oktatá­si bizottságában kezdődött. Bár a bizottság elnöke, George Pruteanu a koalíció fő erejét al­OLVASÓI LEVELEK Gombaszög: kéz a kézben Akik ott voltunk, ott lehettünk az idei gombaszögi rendezvé­nyen, és vasárnap délután lát­hattuk a Kéz a kézben című mű­sort, ritka élményben volt ré­szünk, s szívünk megtelt gyö­nyörűséggel. Kezdettől fogva szinte minden alkalommal részt vettem a rendezvényen, vala­mennyi emlékezetes számomra. A csoportok műsorából a ha­kotó Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt szenátora volt, mégis olyan javaslatokat terjesztett elő, amelyek visszaál­h'tották a magyar nyelvű oktatás korábbi korlátait. Sikerült kierő­szakolnia a titkos szavazást, így számos kormánypárti szenátor is a kormány eredeti rendelete ellen voksolt. A szenátus plénuma 1997 no­vemberében kezdte meg a sürgősségi kormányrendelet vi­táját, s december 16-án nagy többséggel megszavazta a lé­nyegéből kiforgatott dokumen­tumot. Ezt követően az RMDSZ vezetői találkoztak Emil Constantinescuval. Az államfő közleményben ismerte el az önálló magyar egyetem követe­lésének jogosságát, s leszögez­te: nem ír alá olyan törvényt, amely nem szavatolja ezt a jo­got. Következett a képviselőház. A parasztpárti házelnök, Ion A visszakozás a szená­tus oktatási bizottsá­gában kezdődött. Diaconescu határozott ígéretet tett rá, hogy kiköszörülik a csor­bát, és visszaállítják a kormány­rendelet eredeti formáját. Köz­ben a román kormánypártok ve­zetői titkos megállapodást írtak alá az RMDSZ-szel. Ebben ma­guk is megerősítették a kor­mányrendeletet az eredeti for­mában. Az RMDSZ így némi de­rűlátással várta a képviselőház döntését. Annál is inkább, mivel időközben kormányhatározat­tal román és magyar egyetemi káderekből álló szakértői bizott­ságot alakítottak a magyar egye­tem létrehozási módjainak meg­vizsgálására. A bizakodás csak rövid ideig tarthatott. A képviselőház okta­tási bizottsága a Nagy Románia Párt színeit képviselő Anghel Stanciu vezetésével - az egye­gyományőrzést, a kultúránkhoz való ragaszkodást érezhettük ki. Most is felléptek szlovák együttesek - káprázatos teljesít­ményt nyújtottak -, s most nem éreztük terhesnek, felesleges­nek. így teljesebb, tartalmasabb lett a műsor, s a mieink fellépé­sét is hatásosabbnak láttuk. Úgy éreztük, itt kell elkezdeni a megbékélést - a lélek mélyén. Közeledni kell egymáshoz. Ha odafigyelünk, azt is észrevehet­jük, hogy sok közös vonás van dalainkban, táncainkban. Mind­ez nem véledén: a két nép év­századokon át együtt élt, és köl­temalapító bizottság döntését meg sem várva - jóváhagyta a magyar nyelvű oktatás korláto­zását. Mi több, újabb kiegészí­téssel megtiltotta nemcsak a magyar egyetem, hanem karok, kollégiumok létesítését is. Az RMDSZ az adott szóra, a közös kormányprogramra, az írásbeli államfői ígéretre és a pártelnö­kök által aláírt titkos koalíciós megállapodásra, a kötelező pártfegyelemre hivatkozott ­eredménytelenül. A magyar egyetem ügyét már egyetlen ro­mán politikai erő sem támogat­ta. A román partnerek multikul­turális egyetemben látják a megoldást. Ez szerintük lehetne akár egy magyar vezetés alatt álló magyar-német egyetem is. „Ez a legtöbb, amit a parlament­tel még meg lehet szavaztatni" ­figyelmeztetett Diaconescu. Ilyen körülmények között dön­tött úgy szeptember 5-i kolozs­vári ülésén a Szövetségi Képvi­selők Tanácsa, hogy ha szep­tember végéig nem szavazzák meg eredeti formájában a sür­gősségi rendeletet, akkor az RMDSZ ellenzékbe vonul. A be­jelentést mérsékelt aggodalom­mal fogadták a koalíciós partne­rek, és továbbra is arról beszél­nek, hogy az RMDSZ-nek kell jobb belátásra térnie. Nem jár­tak eredménnyel a koalíciós pártvezetők eddigi egyeztetései sem. A nyilatkozatok alapján úgy látszik, a kormánypártok nem hajlandók továbbmenni a multikulturális egyetemnél. így az RMDSZ csak azzal vigaszta­lódhat, hogy a végső parlamenti döntésig a sürgősségi kormány­rendelet az eredeti formájában él. A szerző az MTI munkatársa Markó Béla, az RMDSZ elnöke (baloldalt) a Márai Sándor Alapít­vány meghívására tett pozsonyi látogatása során is tájékoztatott a magyar egyetem körüli vitákról. A vele készült interjút a Vasárnap jövő heti számában közöljük. (Somogyi Tibor felvétele) csönösen átvette mindezt a szellemi kincset, amelyet érté­kesnek, igaznak, szépnek talált. Demeter Ferenc Szepsi Sokarcú község A búcsú alkalmából Udvardra látogatók alig győzték végig­nézni a községben szervezett programokat. A folklórcsopor­tok felvonulását sok más ren­dezvény követte: a templom mellett lovagi játékok zajlottak, a főtéren zenekar muzsikált, és sportversenyek is voltak. Ki-ki megtalálhatta a saját ízlésének, egyéniségének megfelelő mű­sort. Ifj. Kóta Róbert hobbitalál­kozót szervezett a mezőgazda­sági szakiskolában, a rendezvé­nyen külföldi vendégek is részt vettek. Ebben az iskolában te­kinthették meg az érdeklődők a régió képzőművészeinek kiállí­tását. Érdekes volt a mezőgaz­dasági termékek kiállítása, vala­mint az állat- és madárbemuta­tó is. Ez is azt bizonyítja, hogy Udvard község szorgos népe sok mindenhez ért. Hajtman Kornélia Nána

Next

/
Oldalképek
Tartalom