Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)
1998-09-22 / 218. szám, kedd
6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. SZEETEMBER 22. GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Vladimír Mečiar újabb meséje Turócszentmárton. A Volkswagen egyelőre nem épít gyárat Turócszentmártonban, legalábbis a pozsonyi vállalat termelési-műszaki igazgatója állította ezt a Pravdának. Karl Peter Wilhelm enyhén fogalmazva meglepetéssel fogadta azt a hétvégi jelentést, miszerint Vladimír Mečiar kormányfő részt vett az új VW vállalat alapkőletételén. Az igazgató a lapnak nyilatkozva megerősítette: a túród gyár csak a jövő zenéje, megállapodások, szerződések még nincsenek. (P) Mélyponton a Nikkei-index Tokió. A tokiói értéktőzsde irányadó mutatója, a Nikkei 225 index hétfőn újabb tizenkétéves mélypontra esett annak hatására, hogy a pénzpiac nem bízik a japán bankok stabilizálásáról létrejött múlt heti politikai megállapodás sikerében. A Nikkei mutató 385,82 pontot, azaz 2,76 százalékot vesztett és 13 597,30 ponton állt a tegnapi záráskor. A japán tőzsde amiatt is aggódik, hogy Clinton elnök szexuális ügyével kapcsolatos tanúvallomás közzététele lekötheti az amerikai elnök és a kormány figyelmét, és nem tudnak elég időt szentelni a gazdaságpolitikának. (MTI) Pénznyomtatás fedezet nélkül Moszkva. Oroszországban a jelek szerint megkezdődött a fedezet nélküli rubelkibocsátás. A központi bank sokmilliárd rubel rövid lejáratú hitelt nyújtott kereskedelmi bankoknak és 900 millió rubelnyi új bankjegyet bocsátott ki pénteken, hogy újraindítsa a megbénult bankrendszert közölte tegnap a központi bank első. elnökhelyettese. Állítása szerint a bankrendszer likviditásának pénteken kezdett növelése csak minimális inflációs nyomást okoz, s szinte semmilyen hatása nem lesz a devizaárfolyamokra és nem árt a külföldi befektetőknek. (MTI) Budapesti tőzsdezuhanás Budapest. A Budapesti Értéktőzsdén tegnap tovább folytatódott az áresés, amelynek eredményeként a BUXindex 4000 pont alá esett, és 9 százalékos esést követően 3775 ponton fejezték be a kereskedést. (MTI) Megkezdődött a FINEX kiállítás Besztercebánya. 8100 négyzetméternyi kiállítási területen 5 országból érkezett 250 kiállító részvételével Besztercebányán tegnap megnyílt a FINEX nemzetközi pénzügyi kiállítás. A Ján Jasovský közlekedési és távközlési miniszter és Miroslav Maxon pénzügyminiszter jelenlétében megnyitott banki, biztosítási és pénzügyi seregszemlén összesen 17 bank mutatja be teljes profilját, emellett a távközlési cégek (Globtel, Eurotel, Alcatel) sem hiányoznak a szeptember 24-ig tartó kiállításról. (SITA) Új szervezet a korrupció ellen Pozsony. A pozsonyi székhelyű Gazdaságfejlesztési Központ kezdeményezésére tegnaptól Szlovákiában is működik a Transparency International (TI) nemzetközi szervezet helyi kirendeltsége, melynek célkitűzése a korrupció elleni harc és a nyílt információáramoltatás. A TI a világ mintegy 60 országában működik, s ma közreadja a világ 85 országa korrumpáltságának mértékét feltüntető kimutatását. A kormányoktól független szervezet tagjainak sorába választotta Brigita Schmögnerovát (DBP) és Ivan Miklóst (SZDK) is. Schmögnerová beszédében leszögezte: a következő kormánynak egyfajta etikai kódexet kell kidolgoznia és elfogadnia. Mikloš szerint az utóbbi három évben ott voltak a legsúlyosabb gazdasági problémák (Mexikó, Japán, Dél-Korea, Oroszország), ahol a hatalom összefonódott a vállalkozói szférával, ahol nem áttekinthetők a döntések és ahol nagy a korrupció. (shz) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. szeptember 22-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 58,176 Osztrák schilling 2,924 Francia frank 6,134 Svájci frank 25,055 Kanadai dollár 22,646 USA-dollár 34,581 Német márka 20,574 ECU, EU 40,391 Olasz líra (1000) 20,803 Cseh korona 1,126 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,343 16,958 RIMASZOMBAT VÁROSA meghívja Önöket a hagyományos GÖMÖR-KISHONT VÁSÁRRA 1998. október 2-án és 3-ár\, a Malohontská utcában W Tájékoztatás: Rimaszombati Városi Hivatal tel.: 0866/56 31139, 56 31140 Harna István közgazdász azt ajánlja, hogy alaposan nézzük meg, kinek adjuk el a földünket Ne más fölözze le a nyereséget Az MKP gazdasági programja a Mečiar-kormány egyik legnagyobb mulasztásának azt tartja, hogy párthűség fejében osztogatott százmilliós vagyonokat, kizárta a külföldi tőkét a magánosításból, s ezzel elszalasztotta a gazdasági szerkezetváltást. P. VONYIK ERZSÉBET Harna István, az MKP gazdasági programjának összeállítója, képviselőjelölt szerint évente mintegy 2,5 milliárd dollárt kellene az országba becsalogatni ahhoz, hogy korszerű, új munkalehetőségeket biztosító gazdaságszerkezetjöjjön létre. A Magyar Koalíció Pártjának programja szerint fontos a külföldi működőtőke jelenléte, de az is, hogy a megtermelt nyereséget ne vigyék ld az országból. Szelektálni kell a befektetők között, mert gyakori a kalandortőke. Mindig ellenőrizni kell a partner kilétét. Ha a tervezet légvárakat tartalmaz, világos, hogy spekulatív szándék áll mögötte. Jogi úton, szerződésekben is lefektethető, hogy például az első három évben a nyereséget itt kell befektetni, vagy a beszállítók belföldiek lehetnek, ám ennek az a feltétele, hogy a hazai gyártók műszakilag megfeleljenek. Vannak erre már jó példák, ilyen a Volkswagen, amely egy sor hazai beszállítónak ad munkát. A gazdasági rész kiemelten kezeli a magyarlakta vidékeket sújtó gondok orvoslását, azokat az intézkedéseket, amelyeknek népességmegtartó ereje lehet a magyarlakta vidéken. Igyekeztünk - és nemcsak a gazdaságpolitikai fejezetben - átfogó programot letenni, amely a magyar nemzeti közösség problémáinak megoldásán túl tartalmazza az egész országot sújtó gazdasági problémák kezelését is. Kiemelten kezeltük a bennünket legjobban érintő kérdéseket, ám nem lehet nemzetiségi gazdaságpolitikát folytatni. A maHarna István: „A magyarság igyekezzen megtartani a földtulajdont. Ha nem akar az általa lakott területen szolga lenni, hanem gazda, akkor a földtulajdonát becsülje meg." (Somogyi Tibor felvétele) gyarság lakta területeken a legjobbak a mezőgazdasági termelés feltételei, tehát a magyarság zöme ebben az ágazatban dolgozik. A rendszerváltást követően jelentősen visszaesett a mezőgazdaság, egyrészt a transzformációs bizonytalanság, másrészt a piacvesztés miatt. Szétesett a keleti piac, mert legfőképp a néhai Szovjetunióba exportáltunk, és a reáljövedelmek megcsappanása miatt visszaesett a lakossági fogyasztás is. De nemcsak keleti irányú piacvesztés volt. Nagyon érzékenyen érintett bennünket a szövetségi állam szétesése is. A magyar fóliázok jelentős része a cseh városok piacain árult, s most ettől elestek. Ez az egyik komoly probléma, a másik pedig az, hogy csökkent az ágazat jövedelmezősége, mert a vegyszerek, a műtrágyák árai meredeken felszöktek, ám a délen termelt termékek árai alig növekedtek. Nevetséges, hogy a zöldségárak majdnem alacsonyabbak, mint a múlt rendszerben. A programunkba foglalt véleményünk az, hogy a termelés hatékonyságát kell növelni, olyan termelési szerkezetet kell kialakítani a mezőgazdaságban is, hogy piacképes termékeket gyártsunk és termelési biztonsá<< Nemnacionalista módszerekkel kell védeni a hazai piacot. « gyot kell létrehozni. Olyan nyereségelosztást szorgalmazunk, hogy ne a kereskedelem és az élelmiszeripar fölözze le azt a nyereséget, ami az őstermelőt illeti meg, mert ő adta hozzá az új értéket. Sajnos, a kistermelő kiszolgáltatottsága nagyon nagy. A dinnyetermelő, aki elveti a magot, a palántáz, fűt a melegházban, öntöz, vegyszerez, kiültet, fóliát terít, trágyáz, szánt, a viszonteladó pedig potom öt koronáért átveszi tőle azt a dinnyét, amit piacon Trencsénben elad a többszöröséért. Ezt a problémát a mi programunk úgy javasolja orvosolni, hogy a hozzáadott-érték arányában részesüljenek a nyereségből a termékpálya résztvevői. A mezőgazdaság tipikus példája a zöldségkereskedelem: akkor van mindig probléma, ha sok termett. Hiányzik a kellő koordinálás. Létre kell hozni az agrárpiaci rendtartást, termelési kvótákkal, garantált minimális fölvásárlási árakkal, exporttámogatások juttatásával. Védeni is kell a hazai piacot, de nemzetközileg elismert módszerekkel, nem pedig kampányszerűen, a Mečiar-kormány alkalmazta nacionalista módszerekkel. Miért nem alakultak kisgazdaságok? A földkérdés rendezetlensége miatt? Az alacsony jövedelmezőség az oka annak, bogy a földtörvény elfogadása után sem jöttek tömegesen létre farmergazdaságok és kisgazdaságok. Ennek az oka a jövedelmezőség: egyszerűen nem érdemes beruházni. Ajelenlegi tulajdonosi struktúra nagyon elaprózott, ez akadálya annak, hogy létrejöjjenek a középilletve a nagy magángazdaságok. Itt nagyon vigyázni kell! A program is hangsúlyozza, hogy a magyarság igyekezzen megtartani a földtulajdont. Ha nem akar az általa lakott területen szolga lenni, hanem gazda, akkor a földtulajdonát becsülje meg. Kimondom kereken: ba kénytelen eladni, akkor nézze meg, kinek. Ne idegeneknek, akik aztán betelepednek faluinkba, majd rátelepednek földjeinkre. Mert ha kihúzzák alólunk a földet, akkor a saját régiónkban már csak megtűrtek leszünk. Ezért programunk szorgalmazza, hogy a nevesítetlen állami földek a községek tulajdonába kerüljenek. Ezzel megerősítenénk a községek anyagi helyzetét, meggátolhatnánk a földek kiárusítását, ottfoghatnánk az embereket, hogy helyben próbáljanak boldogulni és ne menjenek el. Szlovákia egyedi mérési módszereket alkalmaz Lassul a világgazdaság növekedési üteme A búza sikértartalmáról Szerényebb a prognózis NAGY ÉVA Dunaszerdahely. Lapjuk szeptember 19-i számában a Szlovákmagyar gabonavámvita c. cikkben téves információ jelent meg a búza sikértartalmáról. A hiba a következő sorokban van: „A magyar étkezési búzának ádagosan 3-4%-kal magasabb a sikértartalma, mint a szlovákiainak." A „szlovák" búza ugyanolyan jó, mint a magyar búza, hisz ugyanarról a növényről van szó. Azt, hogy felhasználás szempontjából étkezési avagy takarmányozási célokra termeljük, egyes genetikailag feljavított tulajdonságok teszik lehetővé. Például az említett sikértartalom, vagyis a vízben nem oldódó fehéijék mennyisége. A sikérmennyiség százalékban történő kifejezése egy laboratóriumi módszer, elemzés számbeli végeredménye. Magyarországon és az egész világon, az ún. ISO módszerszabvány szerint állapítják meg a búza sikértartalmát, melynek minimális értéke a magyar terményszabvány szerint 26%, hogy a búza kenyérbúzának minősüljön. Ezt a sikérmennyiséget az említett ISO módszerszabvány laboratóriumi malommal kiőrölt lisztből állapítja meg, mivel a sikér a lisztben van jelen és nem a búza korpájában. És itt a különbség. A Szlovákiában érvényben lévő módszerszabvány egyedi a világon: a síkért az egész mag töretéből határozza meg, tehát jelen van a sikért nem tartalmazó ballaszt, így a módszer pontatían, sőt a végeredmény matematikailag is másképp van kifejezve, átszámítva szárazanyagtartalomra. Tehát a két módszer végeredménye nem azonos, és nem összehasonlítható. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ugyanaz a sikérmennyiség százalékban a magyar és a többi európai ország terményszabványában magasabb számmal van kifejezve, mint Szlovákiában. Ez a tény, hogy szabványaink nem kompatibilisek az Európai Unióban használatos szabványokkal, óriási problémákat jelentenek a hazai piacon. Amikor Szlovákia kereskedője nincs mindezekkel tisztában, és külföldön étkezési búzát óhajt venni, 23%, ill. 25% sikértartalmú búzát keres a szlovák terményszabvány értelmében. Partnere az ISO szabvány szerint értelmezi ezeket az értékeket, mert csak ezt ismeri, és e módszer szerint megállapított 23% ill. 25% sikértartalmú búzát szállít. Viszont az áru hazánkba érkezésénél nem felel meg a szlovák terményszabványnak, mert a nálunk érvényes módszerszabványnyal megállapított sikérmennyiség kb. 19% 21% lesz, tehát e búza takarmánybúzának minősül. A szerző élelmiszervegyész Világ Eurozóna USA • A prognózis dátuma 1998. 7. 1 Legfrissebb becslés Japán Latin-Amerika Oroszország A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a világgazdaság idei növekedési üteme 4,25 százalék helyett mindössze 2 százalék lesz. Bili Clinton amerikai elnök New Yorkban, az ENSZ tegnap kezdődött őszi ülésszakán éppen a világgazdaság lanyhuló lendületéről is beszélt. (Forrás: MfD)
