Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-22 / 218. szám, kedd

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 21. Baloldali győzelem Stockholm. A vasárnapi svédországi választások nem hivatalos végeredménye a baloldal győzelmét jelzi: a szociáldemokrata párt és két másik baloldali párt összesen a voksok 53,1 százalékát nyerte el, míg a jobboldal, a Mérsékelt Párt és három másik jobbközép párt a szavazatok 44,3 százalékát szerezte meg. A részvételi arány 78,6 százalékos volt, azaz a szavazók aránya 8,2 százalékkal csökkent. (MTI) Zavargások Malajziában Tokió. Malajziában tegnap is folytatódtak a zavargások, melyeket az idézett elő, hogy vasárnap letartóztatták Anvar Ibrahim volt miniszterelnök-helyettest, aki ellen vádat emelnek a belbiztonsági törvény megsértése címén. Helyi lapjelentések szerint a bétvégi, Mahathir Mohamad kormányfő elleni, tízezreket mozgósító tömegtüntetés után a rendőrség legalább 11 tüntetőt vett őrizetbe, tegnap hajnalban pedig átkutatta a volt miniszterelnök-helyettes otthonát, és terhelő dokumentumokat foglalt le. Megerősítettek több közintézményt, s védelmet kapott az a ház is, ahol Erzsébet brit királynő tartózkodik. (MTI) Anvar Ibrahim volt miniszterelnök-helyettes (ČTK/AP) Hazaérkeztek a brit túszok London. Brit földre érkezett vasárnap este a Csecsenföldön aznap kiszabadult Camilla Carr és Jon James, akiket tizennégy hónapig tartottak fogságban ismeretlen túszejtők az orosz tagköztársaságban. Tavaly júliusban álarcos fegyveresek hurcolták el őket Groznijból, ahol a csecsen háború árváinak hoztak létre és tartottak fenn menhelyet. Londoni értesülések szerint a brit kormány nem fizetett váltságdíjat a foglyokért. (MTI) Eltérő vélemények Tokió. Egy felmérés szerint a Japán által visszakövetelt Sikotan sziget orosz állampolgárai nagyobbrészt (65 százalékban) tá mogatják a japán fennhatóság alá való visszatérést, Etorofun viszont az ezt ellenzők vannak többségben (78 százalék). Sikotan lakói ugyanis még mindig szenvednek egy négy éwel ezelőtti földrengés hatásának következményeitől, Etorofun viszont a gazdaság fellendült a halfeldolgozó ipar kiépülésének köszönhetően. A szintén viszszakövetelt Kunasirról és a Habomai szigetcsoportról nincs adat. (MTI) Belgrádban nemtetszést váltottak ki a Koszovóra vonatkozó tervek Piwerka Prága felelősségéről a kitelepítésekért Élnek a gyökerek Egyetértő szerbek Bonn/Belgrád. A német külügyminiszter szerint javultak a kilátások arra, hogy rövidesen ENSZ-határozat szülessék a koszovói válság elsimítása érdekében. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK A Deutschlandfunk rádiónak a dott tegnapi nyilatkozatában Klaus Kinkéi elmondta: legutóbbi moszkvai látogatása alkalmával szerzett benyomásai arra engednek következtetni, hogy Oroszország álláspontja a koszovói kérdésben módosulóban van. „Úgy látom, hogy a hetedik cikkből fakadó intézkedések kapcsán bizonyos mozgás muEltérő hevességű, de egyöntetű a visszautasítás. tatkozik" - mondta Kinkéi. Az ENSZ-charta értelmében a hetedik cikk a világszervezetet képviselő közvetítők küldésén kívül ENSZ-békefenntartó erők delegálását is előirányozza válságövezetekbe. Moszkva mind ez ideig keményen ellenezte külső (NATO-) erők Koszovóba vezénylését éppúgy, mint nemzetközi szankciók ismételt életbeléptetését Jugoszlávia ellen. Kinkéi optimista nyilatkozatát megelőzte Dragan Tomics szerb parlamenti elnök harcias kijelentése: Szerbia elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy „minden rossztól" megvédje magát, s ezzel mindenkinek számolnia kell, aki Szerbiát fenyegeti. Tomics szavainak előzménye, hogy Volker Rühe német védelmi miniszter a ZDF televíziónak nyilatkozva jelezte: a NATO három-öt héten belül beavatkozhat a koszovói válságba, ha folytatódik az albán polgári lakosság elleni agresszió. Rühe szavai Belgrád élénk tiltakozását váltották ki. A jugoszláv külügyminisztériumban tiltakozó jegyzéket adtak át a német ügyvivőnek, míg a szerb kormánypárBoszniai Szerb Köztársaság: Plavsics, Dodik és Zubak is veszített Erőteljes naconalista fölény MTI-TUDÓSÍTÁS Zágráb. A boszniai Szerb Köztársaságban vereséget szenvedtek a Nyugat támogatását élvező politikusok az egy héttel ezelőtti álta lános választásokon, és az így kialakuló helyzet nagy fejtörést okoz a nemzetközi közösség képviselőinek a daytoni megállapodások maradéktalan végrehajtásával kapcsolatban - írta tegnap a horvát tömegtájékoztatás a bosznia-hercegovinai általános választások nem hivatalos eredményeire hivatkozva. A napilapok beszámolói szerint Biljana Plavsics eddigi boszniai szerb elnök az elnökválasztáson 264 ezer szavazatot kapott, míg Nikola Poplasen, a Radikális Párt vezetője akit a Radovan Karadzsics volt elnök alapította Szerb Demokrata Párt is támogatott - 42 ezerrel többet, így ő a várományosa a boszniai szerb elnöki tisztségnek. A parlamenti helyekért folytatott versengésben Plavsics pártja a harmadik helyre szorult, így minden valószínűség szerint Milorad HÍRHÁTTÉR Németország: Kell-e változás? DOROGMAN LÁSZLÓ Egy hét sincs már hátra a németországi parlamenti választásig, s a kampány éleződése minden idők legszorosabb eredményét vetíti előre. A ZDF televízió által pénteken közzétett legutóbbi felmérés szerint az ellenzékből végre kormányra kerülni akaró szociáldemokraták júliusban még tetemes (8 százalék körüli) előnye soványka 2 százalékra olvadt a nagy hajrát kivágó CDU-val szemben, amely 37,5 százalékra számíthat, szemben az SPD-nek jósolt 39,5 százalékkal. Ebben bizonyára szerepe van a hatalmas küzdőnek számító Helmut Kohlnak, aki 1994-ben is hihetetlen kampánytúrával faragta le az SPD behozhatatlannak tűnő előnyét. A kancellár idén is rendkívül aktív, összesen 50 városban lép fel a CDU választási hadjáratának húzóembereként. Az SPD és a CDU közötti különbség zsugorodásának mégsem ez a fő oka. Valószínűbbnek tűnik, hogy a valódi változásra vágyókat a nagykoalíció (azaz a CDU és az SPD közös kormányzása) egyre gyakoribb emlegetése ábrándította ki a szocdemekből. Áprilisban, amikor a lipcsei pártkongresszus küldöttei az SPD kancelláijelöltjévé választották Gerhard Schrödert, a képlet egyértelmű volt: mivel abszolút többségben nem reménykedhet, az SPD-nek a Zöldekkel együtt kell kormányképes többséget szereznie, leváltva a bonni kormányaidnál a 16 éve ott őrködő keresztény-liberális koalíciót. A tartományi szinten - kisebb perpatvaroktól eltekintve - több helyen jól működő piros-zöld kormányzástól azonban országos szinten kezd elmenni a szocdem vezetők kedve. Erre utal, hogy mind Schroder, mind a párt elnöke, Oskar Lafontaine augusztus közepe óta egyre gyakrabban pendíti meg lehetőségként a nagykoalíciót, mint a Zöldekkel való összefogás egyenrangú alternatíváját. Joschka Fischer, a Zöldek vitathatadanul legismertebb alakja szerint gyökeres változást kell elérni: itt az ideje Németország ökológiai és szociális megújításának. Az SPD választási plakátján viszont Schroder éppen azt hirdeti: „Nem akarunk mindent másképp csinálni - de sok mindent jobban." Ami ugye pontosan az ellentéte a Zöldek követelésének. Azokban, akik a polgári középen elhelyezkedve esetleg a CDU-tól vagy az FDP-től pártoltak volna át az SPD-hez, ez a programozott viszály, no meg a Schroder által egyre kacérabban emlegetett nagykoalíció olyan gondolatot ébreszthetett, hogy minek szavazzanak az SPD-re, ha az sem akar mást, mint a CDU? Akkor már inkább legyen továbbra is Kohl a kancellár, őt legalább már megszoktuk... (A szerző az MTI bonni munkatársa) MTI-HÍR Prága. Walter Piwerka, a Csehországi Németek Szövetségének elnöke úgy véli, hogy a cseh államnak el kellene ismernie felelősségét a németek második világháború utáni kitelepítéséért, és erkölcsi szempontból foglalkoznia kellene a németek hazához való jogával. A Právo című baloldali lap tegnapi száma szerint Piwerka ezt a múlt hét végén a határmenti Horná Planában nyilatkozta újságíróknak, ahol egy cseh-német együttműködéssel foglalkozó konferencián vett részt. „A cseh-német probléma lényegében cseh-szudétanémet probléma. A németeknek is fel kellett dolgozniuk múltjukat, s ezért ezt nekünk is meg kell tennünk" — mondta Piwerka. Leszögezte: a kitelepített németek mindmáig vonzódnak szülőföldjükhöz, s gyökereiket egyszeri akcióval nem lehet kiirtani, megszakítani. Horst Löffler szudétanémet aktivista szerint a két nép megbékéléséhez hozzájárulna, ha a kitelepített németek lehetőséget kapnának arra, hogy házat vegyenek szülőföldjükön. Bár úgy véli, hogy ezzel a lehetőséggel manapság már nem sokan élnének, mégis a kölcsönös megértés érdekében ez komoly lépés lenne. Csehországban a legutóbbi népszámlálás adatai szerint kb. 60 ezer német nemzetiségű állampolgár él. AII. világháború után mintegy 3 millió németet Németországba és Ausztriába telepítettek ki. Alexander Rezes nyilatkozata „házi" újságjának Gáncs nélküli lovagok Koszovó, Kicic falu: idős férfi siratja testvérét, akit állítása szerint szerb rendőrök öltek meg. (ČTK/AP) tok vérmérsékletüktől függően eltérő hevességgel, de egyöntetűen visszautasították a fenyegetést. Dragan Tomics egy első világháborús ünnepségen a szerb televíziónak nyilatkozva úgy vélte, hogy a szerbek a történelem folyamán bizonyították életképességüket, Szerbia pedig a lerombolására irányuló sok kísérlet ellenére is elegendő erővel rendelkezik ahhoz, hogy minden rossztól megvédje magát. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Alexander Režeš, a DSZM választási kampányfőnöke, a Kelet-szlovákiai Vasmű felügyelőbizottságának tagja tegnap nyilatkozott a Košický Večer című, vasműközeli körök által pénzelt napilapnak. A rövid interjú számos sajátos megállapítást tartalmaz, ezek közül idézünk néhányat. „A DSZM korrekt módon szerzi választóit, ebben a tekintetben példaként szolgálhatnánk minden párt számára, legyen az koalíciós vagy ellenzéki." „Mi mindig érvekkel szólítjuk meg a polgárokat. A nagy embereknél a tettek számítanak, nem az üres szavak. Ezt négy évi kormányzás alatt bebizonyítottuk. Szlovákia a legjobb úton halad a politikai és gazdasági egyensúly felé." Arra a kérdésre, vajon igaz-e a szóbeszéd, miszerint választási kudarc esetén Rezes bezárja a vasgyárat és külföldre távozik, a következő válasz érkezett: „Először is: megggyőződésem, hogy megnyerjük a választásokat. Másodszor: az eredmény nem befolyásolja a vasmű bezárását vagy működését. Azt viszont igen, milyen módon működik majd tovább, hatékonyan vagy sem." -jukLibériában tüzet nyitottak az amerikai követségre Johnson menedéke Dodik eddigi miniszterelnök is búcsúzik a kormányfői széktől. Viszont Momcsilo Krajisnik veszített Zsivko Radisiccsel, a szocialista párt vezetőjével szemben, aki így 4 évig a bosznia-hercegovinai kollektív államelnökség szerb tagja lesz. A horvát sajtójelentések szerint vereséget szenvedett Kresimir Zubak is, aki eddig a kollektív államfői testület horvát tagja volt. Legyőzte őt a Zágrábbal szorosan együttműködő Ante Jelavic, a boszniai Horvát Demokrata Közösség vezetője. MTI-HIR Monrovia. Libériában a titkosrendőrség rálőtt az Egyesült Államok monroviai nagykövetségére. A lövések aközben dördültek el, hogy a külképviseletre menekült a volt libériai hadúr, Roosevelt Johnson kíséretére. Az akció során két személy életét vesztette - közölte tegnap Timothy Shelpidi, a nigériai parancsnokság alá rendelt békefenntartó alakulat (ECOMOG) parancsnoka. Az amerikai külügy szerint a lövöldözésben két amerikai megsebesült, a két halálos áldozat Johnson híve volt. A washingtoni külügyminisztérium egyik névtelenül nyilatkozó tisztviselője közölte: Johnson is a külképviseleten lelt menedékre. Pénteken este kezdődtek a zavargások Monroviában, azután, hogy a katonák körbevették Johnson belvárosi házát, követelve, hogy a fegyveres hívei adják meg magukat. Már három rakétatámadás Kabul ellen Maszud még erős MTI-HIR Kabul. Tegnap kora délután újabb rakétacsapás érte az* afgán fővárost, miután már a délelőtt folyamán is becsapódott egy rakéta. Legkevesebb tizen meghaltak, s tizen megsebesültek. Vasárnap már három rakéta csapódott be Kabulba, aminek következtében - a mentőalakulatok és kórházi források szerint legkevesebb 66-an meghaltak és 215-en megsebesültek. A tálibok a rakétatámadásokat az ellenzéki koalícióhoz tartozó Ahmed Sah Maszud parancsnok számlájára írják, mert az ő tüzérsége képes csak arra, hogy Kabulra csapást méijen. Georges már az Antillákat paskolja Harmadik kategóriás MTI-HIR St. John's/Havanna. A Georges nevű hurrikán vasárnap este megpaskolta a legkeletibb karibi szigeteket, fölkorbácsolva a tengert, miközben sok család a pincébe húzódott, és a boltosok homokzsákokkal sáncolták el üzletük bejáratát. Georges „szeme" Antiguától keletre-délkeletre volt vasárnap késő este, majd a hurrikán nyugat-északnyugatra tartva a KisAntillákon készült végigsöpörni, Puerto Ricót, valamint az amerikai és a brit Virgin-szigeteket fenyegetve. Előszele vasárnap megérintette a francia fennhatóság alatti Guadeloupe szigetét is. Sok lakos az alagsorba hordta ágyait, vagy iskolákban, templomokban keresett oltalmat. A Georges vasárnap 240 kilométeres óránkénti szélsebességre kapcsolt, de aztán 185-re lassított, vagyis negyedik kategóriás hurrikánból visszaváltott harmadik kategóriásra. A meteorológusok szerint azonban bármikor új erőre kaphat.