Új Szó, 1998. szeptember (51. évfolyam, 202-225. szám)

1998-09-03 / 203. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. SZEPTEMBER 3. Orosz-izraeli tárgyalások Moszkva. A közel-keleti helyzetről folytatott eszmecserét Moszkvában Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter és Nátán Saranszki izraeli kereskedelmi és ipari miniszter. Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő szerint Moszkva a találkozón arra szólította fel az izraelieket és a palesztinokat, hogy tegyék meg a szükséges erőfeszítéseket a zsákutcába jutott tárgyalási folyamat felújítása érdekében. Oroszország az arab-izraeli tárgyalásokon nagy jelentőséget tulajdonít a palesztin kérdéseknek. (MTI) Konzervatív remények Bonn. Németországban a választások közeledtével tovább csökken a két nagy párt támogatottsága közötti különbség, elsősorban a keleti országrész szavazóinak hangulatváltása következtében. Országos viszonylatban az SPD vonzereje tovább csökkent, az egy héttel korábban kimutatott 42,7 százalék helyett már csupán 41,1 százalékos. Nem számottevően, de valamelyest emelkedett a konzervatívok támogatottsága. Javult a zöldek megítélése (6,3 helyett 7,0 százalék), az FDP-é gyakorlatilag nem változott (6,1), míg a reformkommunista PDS népszerűségi mutatója némileg romlott (5,3 helyett 4,9 százalék). (MTI) Kohl a végsőkig harcol (ČTK/AP) ENSZ-segítséget kérnek a tálibok New York. A tálibok a kabuli kormányzat és Irán közötti közvetítésre kérték az ENSZ-t annak érdekében, hogy csökkenjen a térségben az afgán határvidéken megkezdett nagyszabású iráni hadgyakorlat miatt fokozódott feszültség. A tálib kormányzatnak az ENSZ székhelyén működő képviselete közleményt adott ld, amely szerint Kabul elfogad minden, a világszervezet vagy az Iszlám Konferencia Szervezete részéről induló közvetítési kezdeményezést. (MTI) Kínai beismerés Peking. A kínai miniszterelnök elismerte, hogy a hazájában két hónapja pusztító árvizek „legalábbis részben" az elmúlt években véghezvitt nagyarányú erdőirtásnak tudhatók be, amely talajeróziót és mederfeltöltődést okozott. Csu Zsung-csi az első tekintélyes kínai vezető, aki elismeri, hogy a deforesztáció súlyosbította az árvizeket, amelyek a legfrissebb hivatalos összesítés szerint több mint háromezer halálos áldozatot szedtek. (MTI) Vádemelés Ľubomír Štrougal ellen Elhallgatott Csernobil Alapjaiban megegyezik Oroszország és az Egyesült Államok külpolitikai nézete Hiteltelen megoldás Moszkva. Oroszország és az Egyesült Államok nézetei az időszerű külpolitikai kérdésekben alapjaiban megegyeznek, de Moszkva ellenzi a nemzetközi problémák erőszakos módszerekkel való megoldását, s így nem mindenben van egyetértés - jelentette ki Borisz Jelcin. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A moszkvai orosz-amerikai csúcs hivatalos megbeszéléseit záró közös sajtóértekezleten Bili Clinton reményét fejezte ki, hogy az orosz törvényhozás mielőbb ratifikálja a START-2 szerződést, amivel megnyitja az utat a START-3 megkötése előtt. Ezzel a hidegháborús szint ötödére lehetne csökkenteni a hadászati támadófegyverzetet, ami megfelelne az orosz és az amerikai nép érdekeinek, a biztonság erősítésének, és jótékony hatást gyakorolna az orosz gazdaság állapotára is - jósolta az amerikai elnök. Jelcin beszámolója szerint az orosz-amerikai csúcs légköre baráti volt, „nem volt nézeteltérés", s így „a tettekben sem lesz eltérés". Jelcin elfogadhataüannak nevezte a „NATO-centrizmus" ötletét is az új európai biztonsági rendszer kiépítésében. Az orosz államfő bejelentette azt is, hogy Oroszország területén közös központot létesítenek a rakétaindítások ellenőrzésére. Jelcin és Clinton tegnap hosszasan tárgyalt előbb négyszemközt, majd pedig a tárgyalóküldöttségekkel együtt, s a szakértők is folytatták konzultációikat. Szergej Jasztrzsembszkij orosz elnöki szóvivő hangsúlyozta, Moszkva nem kért újabb hiteleket az USA-tól. A Kremlben tartott sajtóértekezleten Jelcin arról számolt be, hogy az amerikai elnökkel általános biztonsági kérdéseket is megvitatott, s a globális fenyegetések és kihívások tekintetében egyezett álláspontjuk. Az orosz elnök szerint ezt tükrözi a most aláírt közös nyilatkozat is az ezredforduló biztonságpolitikai kihívásairól, amit Moszkva a két ország stratégiai partnersége megszilárdítását szolgáló komoly lépésként értékel. Az orosz elnök szerint Visszalépésre szólítja fel az alsóház Viktor Csernomirgyin miniszterelnök-jelöltet Jelcin nem bír a dumával MTI-HÍREK Moszkva. A duma képviselői megszavazták azt a határozatot, amely felszólítja Viktor Csernomirgyint, hogy önként lépjen vissza miniszterelnök-jelöltségétől. A duma közleménye szerint a határozatot 255 képviselő támogató és 40 honatya elutasító szavazatával fogadta el az orosz törvényhozás. Az orosz alsóház holnap szavaz másodszor Viktor Csernomirgyin kormányfői jelöléséről. A törvényhozók így már a felsőház álláspontjának ismeretében - a Föderációs Tanács ma ül össze mondanak ítéletet Jelcin elnök jelöltje felett, s nagy valószínűséggel ismét elvetik Csernomirgyin személyét. Csernomirgyin hétfőn mindössze 94 szavazatot kapott, míg jelölését 253 képviselő ellenezte a 450 tagú dumában. A Duma végleg a fiókba süllyesztette a múlt hét végén oly nagy erőfeszítések árán kimunkált, de a kommunisták által elutasított politikai nyilatkozat terAz albán rendőrök felszabadították a fegyveresek által elfoglalt útszakaszt Milosevics autonómiát ajánlott MTI-HIR Tirana. Az albán rendőrség tegnap fölszabadította azt a délvidéki útszakaszt, amelyet előző nap mintegy negyven álarcos fegyveres eltorlaszolt. A rendőrség letartóztatta a csoport öt tagját, és számos fegyvert kobzott el, így gépfegyvereket és lövedékeket. Az álarcosok valójában csempészek voltak, akik kifosztottak több, Görögországból érkezett kamiont. A csoport kedd délután tartálykocsikkal elzárt egy 15 kilométeres útszakaszt, és agyonlövéssel fenyegetett mindenkit, aki csak közelíteni mert. Pa. útelzárás megszüntetése dacára a forgalom még tegnap délután is akadozott, mert a bűnözők számos gépjármű gumikerekét kiszúrták. A koszovói válság rendezése végett mielőbb fel kell újítani a szembenálló felek közötti párbeszédet - hangsúlyozta Szlodoban Milosevics és Christopher Hill amerikai közvetítő belgrádi találkozóján, amelyen a jugoszláv elnök átmeneti autonómiát ajánlott a többségében albánok lakta szerbiai tartománynak. Milosevics és Hill egyetértett abban, hogy a válság rendezése érdekében mielőbb fel kell újítani a belgrádi vezetés, illetve a koszovói albánok politikai pártjai, illetve „minden Koszovóban élő nemzetiség képviselői" közötti párbeszédet. MTI-JELENTÉS Prága. Tizenkét éwel a csernobili katasztrófa után a cseh hatóságok azt fontolgatják, hivatali visszaélés és a lakosság általános veszélyeztetésének vádjával bíróság elé állítják Ľubomír Štrougal egykori csehszlovák miniszterelnököt. A 74 éves Štrougalt azzal vádolják, hogy a csernobili katasztrófa következményeit eltussolta, annak ellenére, hogy a katasztrófa nyomán Csehszlovákia területe fölött is megemelkedett sugárzási szintet mértek. A vizsgálat során a nyomozók áttekintik azt a - négy nappal a katasztrófa után, a CTK hírügynökség által kiadott - kormányközleményt, amelyben az áll, hogy gyakorlatilag semmi nem történt és nincs veszély, mert nem állapítottak meg megnövekedett radioaktivitást. „Ezt a közleményt Štrougal engedte kiadni, annak ellenére, hogy ebben az időpontban még nem volt kezében a sugárzásmérések eredménye" - nyilatkozta Eduard Kocvara rendőrségi nyomozó. Ezután csak néhány nap múlva adott ki a ČTK új közleményt, amelyben már arról volt szó, hogy a radioaktivitás csökken. Štrougal - akit, ha felelőssége bebizonyosodik, akár 15 év börtönre is ítélhetnek - viszszautasítja a vádakat. Mint mondja, helyes adatokat tettek közzé, s e tekintetben nem érzi magát bűnösnek. A cseh nyomozók figyelme ezzel összefüggésben az akkor a kijevi konzulátuson dolgozó cseh diplomatákra összpontosul. 1986-ban a kijevi egyetemeken és főiskolákon öszszesen mintegy 250 csehszlovák diák tanult, de a konzulátus nem tájékoztatta őket a csernobili katasztrófa hatásairól. Amikor néhányan közülük vissza akartak térni hazájukba, utasították őket, hogy maradjanak Kijevben, nehogy hazatérésükkel pánikot keltsenek - áll a vizsgálati anyagban. Moszkvának csak „a reformok politikai támogatására" van szüksége Washington részéről, s akkor az orosz piacon megjelennek a befektetők. Clinton jelezte, Washington és a nemzetközi közösség kész változatlanul támogatni Oroszországot, amenynyiben az folytatja reformpolitikáját, s üdvözölte Jelcin ezt megerősítő ígéretét. Megítélése szerint az orosz gazdaság növekedési perspektívája annak függvénye, hogy az orosz elnök képes lesz-e rávenni a Dumát a reformpolitikát folytató új kormány megalakításának támogatására. Clinton utalt arra, hogy Oroszország rendkívül fontos az Egyesült Államok számára, a két ország gazdasága összefonódik, s Moszkvát és Washingtont közös érdekek, a biztonságért való közös felelősség is összeköti. Meggyőződését fejezte ld, hogy Oroszország képes lesz leküzdeni a jelenlegi válságot, biztosítja a gazdasági fejlődés lehetőségét, ha tovább halad a megkezdett reformok útján. A megbeszélésen kiderült, Moszkva továbbra is ellenzi a NATO keleti irányú bővítését. Japán intézkedések Észak-Korea ellen Megtört a rakétacsend MTI-H [R Tokió. Észak-Korea megtörte a csendet a hétfői ballisztikus rakétakísérletével kapcsolatban. Ez azonban nem tartalmazza a kísérlet kifejezett elismerését, csupán azt, hogy Japán „szükségtelen felhajtást" csapott a rakétateszt körül. A hivatalos észak-koreai hírügynökség olyan nyilatkozatot adott ki, amely szerint „magas rangú japán politikai tisztségviselők provokatív megjegyzéseket tettek Észak-Koreára ama rakétakísérlet kapcsán, amelyről azt állítják, hogy Phenjan hajtotta végre. Sok Japán körüli ország rendelkezik rakétákkal, vagy telepít ilyen fegyvereket. A japán politikusok azonban rögtön Észak-Koreára kezdenek sarat dobálni miközben nincsenek tisztában a körülményekkel. Ez Észak-Koreával szemben hosszú ideje fennálló ellenségeskedés politikájukból fakad" - hangzik a nyilatkozat Észak-Korea hétfőn lőtte ki az új fejlesztésű, állítólag kétfokozatú, 2000 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakétát, amely Vlagyivosztok és a legnagyobb japán sziget, Honsú északi része között csapódott a tengerbe. Japán a rakétakísérlet elleni retorzióként tegnaptól leállította a két ország közötti, charterjáratokon bonyolódó légi teherforgalmat. Ezt a japán kormányszóvivő közölte. Korábban Tokió már befagyasztott minden további, Észak-Koreába irányuló élelmiszersegélyt, nem ad további támogatást két könnyűvizes reaktor építéséhez sem, sőt a diplomáciai kapcsolatok felvételéről folytatott előzetes megbeszéléseket is leállította. A japán külügyminiszter megismételte kormánya tiltakozását a rakétakísérlettel kapcsolatban, amely nem csupán Japán, hanem Északkelet-Ázsia egészének biztonságára és stabilitására is komoly veszélyt jelent. A japán közlekedési minisztérium szerint hét polgári repülőgép, köztük öt utasszállító gép repült hétfőn annak a térségnek a közelében, ahol az észak-koreai rakéta becsapódott a tengerbe. A japán közlekedési minisztériumnak nincsenek még pontos ismeretei a rakéta röppályájáról, de azt valószínűsítik, hogy az keresztezhette a Japánt Észak-Amerikával összekötő légiutakat. Ezen az úton naponta 150-200 gép kel át. vezetét. E dokumentum a hatalmi jogkörök átszervezéséhez szükséges alkotmánymódosításokat helyezett volna küátásba, s elfogadására késznek mutatkozott Borisz Jelcin. Közben az orosz államfő tegnapi rendeletében a végrehajtó hatalom szerkezetének „korszerűsítésére" és az orosz kormány új összetételének kialakítására utasította Viktor Csernomirgyin ügyvezető kormányfőt, hogy mielőbb lépéseket lehessen tenni a gazdasági válság leküzdése érdekében. Feszült légkörben kezdődött a szélsőségesek pere Kalitkában védekeznek MTI-HÍR Párizs. Szokatlanul feszült légkörben kezdődött meg kedden a Párizshoz közeli Fleury-Merogisban 138 iszlám szélsőséges pere, főként a körülmények ellen hevesen tiltakozó ügyvédek miatt. Az 1994-95-ben őrizetbe vett hálózati tagok a vád szerint háttértámogatást biztosítottak a GIA-nak, hamis papírok, eszközök, fegyverek formájában, s részt vettek kiképzésükben, „eszmei oktatásukban" is. Eddig nem merült fel olyan bizonyíték, miszerint a most bíróság elé áhítottaknak közvetlen köze lett volna az 1995-ben a francia fővárosban elkövetett gyilkos bombamerényletekhez. A párizsi büntetőtörvényszék egy fegyintézet melletti tornateremben kezdte meg az eljárást. A 10 millió frankért „perképessé" tett óriási teremben a klímaberendezés már az első percekben felmondta a szolgálatot, így szó szerint forró hangulatban kezdődött az eljárás: az óriási, többségükben észak-afrikai származású vádlottak azonosítása. Az immár legalább három éve börtönben lévő 27 vádlott közül öt nem volt hajlandó megjelenni a bírák előtt, így ők cellájukban maradtak. Négy további vádlott után a rendőrség egyelőre hiába kutat. Kisebb súlyú vádak miatt jelenleg 107-en védekeznek szabadlábon. Az iszlám szélsőséges terrorszervezet, az algériai GIA támogatásával vádolt franciaországi hálózat vezetője, Mohammed Salabi adatai felvételekor kijelentette: ő nem algériai, mert nem vállal közösséget az Algériát vezető katonai juntával - így nemzetiségeként azt vezessék az aktájára, hogy muzulmán. A 128 védőügyvéd közös beadványban kérte a per felfüggesztését, a bebörtönzöttek szabadlábra helyezését - főként a monstre per feltételeire és az ártatlanság vélelmére hivatkozva. Ezt tanácskozás után a vezető bíró elvetette. A védők külön is kifogásolták, hogy védenceikkel képtelenek a tárgyalás folyamán konzultálni, mert azok zárt kalitkában, golyóálló üvegek mögött vannak elhelyezve. Clinton és Jelcin a moszkvai tárgyalásokon. Albright és Primakov háttérben. (ČTK/AP)