Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-27 / 199. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 27. A káosz örvényében SIDÓ H. ZOLTÁN Oroszország pénzügyi és gazdasági helyzetéről egyre viharosabb és borúsabb hírek érkeztek. Ha esetleg valakinek úgy tűnt volna, hogy a dráma a Kirijenko-csomag, majd a kormány leváltása után már nem fokozható, az tévedett: tegnap ugyanis minden eddiginél viharosabb fordulatot vettek az események, a tőzsdén fel kellett függeszteni a kereskedést, ezt követően példátlan módon érvénytelenítették az az.napi hivatalos kereskedelmet, a bankok nem jutottak dollárhoz, végezetül a feketepiacon 7-ről 10, sőt 12 rubelre emelkedett a dollár árfolyama. Vajon milyen mély gödörbe zuhanhat Oroszország? Szinte már unalmas azt hallani, hogy a jelenlegi bajok kiváltója Soros György pénzmágus volt. Stanley Fischer, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) második embere szerint ha Soros a Financial Timesben nem sürgeti a rubel devalválását, akkor az IMF segítségével az orosz gazdaság úrrá lett volna a helyzeten. Ez több mint szánalmas vélekedés, hiszen Oroszország fő gondja: bármekkora külföldi segélyt, hitelt is kapjon, illegális csatornákon sokkal több folyik ki az országból, s e gondolatsort folytatva az is megeshet, hogy az IMF-hitelek jó része szintén nyugati pénzintézetek fiókjaiban köt ki. Az abnormális helyzeten éppen Kirijenko próbált úrrá lenni, ám mindhiába. Az orosz milliárdosok, a gáz- és kőolajipari oligarchia elgáncsolta a fiatal politikust. Ahogyan Borisz Nyemcov most lemondott miniszterelnök-helyettes fogalmazott: az orosz nagyipar mágnásainak összesküvő klikkje buktatta meg a Kirijenko-kormányt, és helyébe az atyáskodó, a jelenlegi bajokért ugyancsak felelős Viktor Csernomirgyint hívták vissza. Valószínűleg neki sem sikerül rendet csinálnia, csupán holdudvarával, a hozzá kötődő vállalkozók segítségével elodázza a probléma megoldását. Ha úgy vesszük, számunkra akár érdektelen is lehetne az orosz helyzet, hiszen az ország csak területileg hatalmas, ám a világgazdaságban betöltött szerepe szinte jelentéktelen. A gond az, hogy még mindig a világ második legnagyobb atomhatalmáról van szó. Márpedig a jelenlegi káosz nyomán könynyen erőskezű, akár diktátori hajlamú politikus ölébe hulUiat a hatalom, s egyben az atomütőerő feletti döntésjog is. Ez pedig korántsem megnyugató érzés a vüág számára. JEGYZET Menekülő patkányok VRABEC MÁRIA Új fajtája van kialakulóban a különböző rendű és rangú állami hivatalnokoknak - az újságíróbarát. Az eddig pökhendi, szűkszavú, telefont felemelni, ajtót nyitni sem hajlandó csinovnyikok hada most önként telefonál, folyosókon ad bizalmas információkat, és azt is elárulja, amiben még ő maga sem biztos. Mindehhez persze hozzáfűzi, müyen veszélynek van kitéve, az állásával, sőt az életével játszik - de hát mit tegyen, ha a lelkiismerete nem engedi, hogy hallgasson. Mert ő sosem értett egyet „azokkal", ő mindig igyekezett, lehetőségeihez mérten, megakadályozni az igazságtalanságokat, és titokban együttműködött az ellenzékkel. Az újságíró pedig nem győz csodálkozni a hirtelen támadt tájékoztatási kényszer láttán, s nem tudja, mit kezdjen az egyszeriben rászakadt információk tömegével. A magukat megnevezni nem kívánó „források" pedig, bár remegő inakkal, de továbbra is buzgón hordják a titkos dokumentumokat, és a félelemtől elakadó hangon súgják a telefonba a legújabb botrányról szóló hírt. Csak találgatni lehet, mitől ez a nagy izgalom és buzgalom: ennyire buták vagy ennyire agyafúrtak-e, hiszen mindkét változatnak egyforma a valószínűsége. A céljuk azonban csak egy lehet: bőrüket, íróasztalukat, hivatalnoki fizetésüket akarják megmenteni - egy kormányváltás esetén is. Egészen különleges fajtája ennek az új rétegnek az a hivatalnok, aki idejében megérezve, hogy állami szinten már nem terem számára babér, önkormányzati tisztségbe szeretné átpréselni magát. A manőver nagyon is átlátszó, hiszen aki tavaly még vicsorgó bulldogként őrzött minden hírecskét, az bizonyára nem vedlett át meggyőződéses demokratává, mondjuk a rekkenő nyári hőség hatására. Persze az információ mindig jól jön, még akkor is, ha néha sokáig tart kiválogatni belőle a szándékosan félrevezetőt, a tévését vagy a túlbuzgót. Közben legalább annak örülhet az ember, hogy remélhetőleg süllyed a hajó. Ha már ennyire menekülnek a patkányok. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László- kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT RL 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijesztí a PNS. valamint a D. A. CZVEDLER Kft Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ HMMHH MHHHKBSM SME Szöveg nélkül (Szalay Zoltán rajza) A lapnak sikerült megszereznie Vladimír Mečiar kormányfő vallomását, amelyet a szlovák kormány kontra Sme perben tett. A bírósági eljárás azért indult, mert a lap Robert Remiáš halála után közölte: annak a hidegháborúnak az első áldozata az elhunyt, amelyet a kormány folytat az ország polgárai ellen. A kabinetet és Mečiart „súlyos trauma" érte a sorok olvastán, s ezt a bíróság a vallomások alapján bizonyítottnak találta, és nyilvános bocsánatkérésre, illetve 4 millió korona kártérítés kifizetésére kötelezte a lap kiadóját. Mečiar vallomása szerint Remiáš együttműködött a szlovák kormánnyal, és ifj. Michal Kováč lehetséges elrablói egyikeként Fegyveres Oszkárt nevezte meg. A kormányfő elmondása szerint további információkat is át akart adni, mielőtt meghalt, és sorra tűntek el azok a személyek is, akik még segíteni tudták volna a nyomozást. Abszurditás: ugyanazt a kérdést kétféle, homlokegyenest ellentétes módon szabályozza Félrevezetnek a törvények Tévedni emberi dolog, állítja a szólásmondás. Ugyanakkor tévedni elvben csak egyéni lehetőség, illetve ha úgy tetszik: egyéni jog. Az ötvenes éveket idéző a „tévedés", ha azt annyian követik el, hogy már törvénnyé válik. FEKETE MARIAN Az alig egy hónapja jóváhagyott helyhatósági választási törvénynyel kapcsolatos „tévedés" egyik változatával néhány hete foglalkozott a Sme napilap, azt állítva, hogy meghamisították a törvény szövegét. Szlovákiában ennek, sajnos, már hagyománya van. Teljesen abszurd helyzet viszont az, amikor a törvény egy és ugyanazt a kérdést kétféle, homlokegyenest ellentétes módon szabályozza. A koalíciós honatyáknak a helyhatósági választási törvény módosítása jóváhagyásakor ezt az abszurd helyzetet sikerült megjátszaniuk. A helyhatósági választási törvény módosítása is számol azokkal a szabályokkal, amelyek gyakorlati alkalmazását nemrég tapasztalhattuk a parlamenti választásokkal kapcsolatban. Több párt is a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, mert nem értett egyet azzal, hogy a jelölőlistáját nem jegyezték be, illetve azzal, hogy más párt jelölőlistáját regisztrálták. A parlamenti választási törvény módosításában ezt egyértelműen oldották meg. A parlamentben megszavazott, a hivatalos Törvénytárban 1998. július 28-i dátummal megjelentetett és hatályos törvény szerint is a helyi (városi) választási bizottság dönti el, regisztrálja-e a jelöltet vagy sem. Mindkét határozat megtámadható az illetékes bíróságon. A gond pedig az, hogy milyen határidőn belül. A helyhatósági választási törvény 17. §-ának (4) bekezdése szerint ezt a helyi választási bizottság határozatának meghozatalától számított három napon belül kell megtenni. A helyhatósági választási törvénnyel egyiNyilvánvalóan nincsenek tisztában az egyszereggyel. dejűleg, ugyanabban a törvényben módosították a Polgári perrendtartást is. A Polgári perrendtartás módosítása - a Sme napilap által is kifogásolt 200ga. § viszont kimondja, az említett határozatokat csak a kézbesítésüktől számított huszonnégy órán belül lehet a bíróságon megtámadni. A helyhatósági törvényt megszavazó kormánykoalíciós képviselők nyüván nincsenek tisztában az egyszereggyel. Törvényalkotási lázukban megfeledkeztek arról, hogy a határozat kézbesítésétől számított huszonnégy óra nem azonosítható a határozat meghozatalától számított három nappal. A figyelmüket az is elkerülte, hogy itt két határidőről van szó, miközben mindkét határidő számítása más-más időponthoz kötődik. Ezzel a törvénnyel feltételezhetően foglalkozik majd az alkotmánybíróság is. Érdekes lesz megfigyelni, hogy a két, egymásnak ellentmondó rendelkezés közül melyiket fogadja el alkotmányosnak. A közönség nem a vendégművészek, hanem a képviselőjelöltek autogramjaira vadászott Ez a kampány másmilyen kampány FARKAS OTTÓ Ha gondolatban visszatekintünk az előző parlamenti választások kampányára, megállapíthatjuk, hogy a hazai magyar politikai pártok bizony sok esetben egymás lejáratásával igyekeztek megnyerni maguknak a választópolgárokat. Például 92-ben éjszakánként önkéntes „tépdesők" járták az utcákat és távolították el a vetélytárs urnák elé csalogató plakátjait. A választópolgárok nagy része nem értette, miért a nagy magyar-magyar civakodás és közömbössé vált a választások OLVASÓI LEVELEK Ünnepi kérdés Az elmúlt hónapban Cirill és Metód ünnepe kapcsán rengeteg szó esett Szlovákia szerte a kereszténységről, a történelmi hagyományokról. Sajnos, mindezek mellett alig lehetett hallani a kereszténység legfőbb küldetéséről: a szeretetről. Hogy ki miben hisz, az nincs senkinek a homlokára írva, de ha valaki azt hirdeti és a valóságban is gyakorolja, az ilyen iránt. Füleken az 1994-es választások alkalmával a felnőtt lakosságnak csak valamivel több mint a húsz százaléka járult az urnák elé. Az idei választási kampány másképpen indult, mint eddig tapasztalhatta a szlovákiai magyar. A negatív példaként említett Füleken hétfőn este mutatkoztak be a Magyar Koalíció Pártjának képviselőjelöltjei. A rendezvény szervezői 1989 óta nem tapasztaltak akkora érdeklődést nagygyűlés iránt, mint amilyen hétfőn volt. A Vigadó színházterme zsúfolásig megtelt, s az épület ablakait kívülegyént könnyen fel lehet ismerni. Persze ennek az ellenkezője is igaz. Az emberben felmerül a kérdés: a kereszténység szellemében cselekszik-e az, aki a saját iskoláját magasztalja, a másét el akarja sorvasztani, aki túlzott gondoskodást mímelve a másik identitástudatát akatja minden eszközzel eltiporni vagy aki állandóan a keresztény értékeket emlegeti, közben pedig a felebaráti szeretet helyett a gyűlölködő nacioalizmus konkolyát ülteti az emberi szívekbe? Kelecsényi Imre Pozsony ről sem lehetett megközelíteni. A hangulat - túlzás nélkül állítható - eufórikus volt. Politikusaink megjelenésekor a „hajrá magyaroktól" remegett a mennyezet. A képviselőjelölteket színpadra lépésükkor hasonló taps kísérte, mint amikor a vendégművészeké volt a mikrofon. A jó hangulathoz természetesen hozzájárult Kovács Kati, Nagy Bandó András, a Korzár együttes és a Ghýmes zenekar is, de a közönség nem csupán a vendégszereplőkre volt kíváncsi. Ezt az is bizonyítja, hogy a rendezvény végén nem az előMegragadni a lehetőséget! Minden itt élő magyar szívügye a parlamenti választásokon való részvétel, hogy minél több képviselőnk legyen, és hogy hathatósan tudják megvédeni jogainkat. A magyar népet a világtörténelem zivatarokkal teli korszakaiban sokszor érte megpróbáltatás, de az élniakarás mindig elvezette az önmagára találás ösvényére. Mi reményekkel telve nézünk a parlamenti választások elé, és hisszük, hogy az itt élő magyarság összefog a közös cél érdekéadókat ostromolták autogramért, hanem a képviselőjelölteket. A helyi Salátabár tulajdonosa szokatlan kéréssel állt elő: étterme falát akarta politikusaink aláírásával díszíteni. Kérése teljesült Ez a választási kampány remélhetőleg más hangulatú lesz, mint az előzőek, és eléri a kisebb településeket is. Mert van miért az urnákhoz járulni - ha azt akarjuk, hogy a következő években Szlovákiában más politikai légkör uralkodjon és megváltozzon a gazdasági, kulturális, egészségügyi, oktatási stb. helyzet(ünk). ben. Ezért minden becsületes magyar számára, akinek drága a nemzete és édes az anyanyelve, egyértelmű, hogy szavazatát mely pártra kell adnia. Ez mindannyiunk közös érdeke. Ahogyan a fuldokló az utolsó leheletéig mindenbe belekapaszkodik, nekünk, magyaroknak is meg kell ragadnunk minden alkalmat. Most itt a lehetőség a többi demokratikus erővel való összefogásra. Közösen elérhető, hogy igazságos törvények szülessenek, és végre megszűnjenek a politikai és a nemzeti torzsalkodások, özv. Petőcz Kálmánné Komárom