Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-03 / 178. szám, hétfő

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 3. A közbiztonság fenntartása Moszkva. Oroszország és Csecsenföld kapcsolatai­ban jelenleg az a legfonto­sabb feladat, hogy megold­ják a gazdasági problémá­kat, átültessék a gyakorlat­ba a már aláírt megállapo­dásokat és gondoskodja­nak a rend és közbiztonság fenntartásáról - jelentette ki Szergej Kirijenko orosz kormányfő az Aszlan Maszhadov csecsen elnök­kel tartott tárgyalása után. A zárt ajtók mögött tartott négyszemközti tárgyaláson Kirijenko és Maszhadov nem írt alá újabb megálla­podást. (MTI) Havel már sétált is Prága. Václav Havel álla­potajavult, az államfő már önállóan, lélegeztető ké­szülék nélkül lélegzik. Az elnök már rövid sétát is tett a szobájában. A gégemet­szésre, amelynek eshetősé­ge reggel fölmerült, egy­előre nem volt szükség. Várhatóan már nem is lesz szükség rá, bár tejesen ki­zárni még nem lehet. Havelt nyolc napja operál­ták a prágai Központi Kato­nai Kórházban. A műtét gyakorlatilag az áprilisban Innsbruckban vastagbél­perforáció miatt végrehaj­tott beavatkozás befejezése ,volt. (MTI) Ernst Bodner,"Havel kezelő­orvosa optimista (ČTK) Topogó tárgyalások Gázaváros. Jasszer Arafat palesztin elnök úgy nyilat­kozott, hogy az Izraellel folytatott tárgyalások to­vábbra is egy belyben to­pognak, a palesztin tárgya­lóküldöttség egyik tagja pedig kijelentette: ha nem lesz előrelépés, a paleszti­nok néhány napon belül véget vetnek az amerikai béketervről szóló tárgyalá­soknak. Arafat már koráb­ban elfogadta azt az ameri­kai tervet, amely felszólítja Izraelt, hogy Ciszjordánia területének újabb 13 szá­zalékát adja át palesztin fennhatóság alá, cserébe a palesztinok által vállalt biztonsági garanciákért. (MTI) Brit kémeket vettek őrizetbe London. A brit hatóságok kéréséig a francia rendőr­ség a hét végén őrizetbe vette azt az egykori brit ké­met, aki a brit belső elhárí­tás (MI5) elől menekült Franciaországba, s aki most egyebek melett állítólag a Kadhafi líbiai vezető meg­gyilkolására szőtt brit ter­veket készült megosztani a nyilvánossággal. Ugyan­csak Párizsban, szintén brit kérésre, őrizetbe vették a külső elhárítás, az MI6 egyik volt tagját is. (MTI) Ellentmondásos hírek az életben maradottakról Áttörés Lassingban Koszovói albán gyerekek az ENSZ-segélyre várnak. Már az ivóvíznek is örülnek (ČTK/AP) Sikerült eljuttatni az ENSZ első segélyszállítmányát a menekülteknek Koszovó még ellenáll Pristina. Az utóbbi öt hó­nap leghevesebb akcióját kezdték meg a szerb biz­tonságiak a közép-koszo­vói Drenica ellen. MTI-HÍREK A térség a Koszovói Felszabadí­tási Hadsereg egyik utolsó erőd­jének számít. Albán közlés sze­rint a fegyveresek komoly ellen­állást tanúsítanak. A szerbek ál­lítólag föld-föld rakétákat is be­vetettek. Nyugat-Koszovóban sincs nyugalom, tart Junik ost­roma, ahol ezer UCK harcos gyűlt össze. Az ENSZ Menekült­ügyi Főbiztosságának (UNHCR) szombaton sikerült eljuttatnia az első segélyszállítmányt a ko­szovói erdőkben bujkáló mene­kültek egyik, mintegy ezer fős csoportjának - közölte Thomas Vargas, a segélyszervezet felelő­se. A Malisevo környékén levő crnovranói erdőbe eljutott te­herautók összesen három ton­nányi ivóvizet, lisztet, étolajat, fehérjével dúsított kekszet vit­tek a menekülteknek, akik már egy hete élnek a szabad ég alatt, rendkívül mostoha körülmé­nyek között. Malisevóból és a környező falvakból mintegy 20 ezer ember menekült az erdőbe a szerb erők érkezése előtt. A falvakban alig ezer nő, gyermek és aggastyán maradt. A szerb erők több mint 270 falut bombáztak és legalább 60 ezer embert kényszerítettek mene­külésre legutóbbi koszovói of­fenzívájukban - mondta egy al­bán nemzetiségű emberi jogi ak­tivista. Skelzen Maliqi, a Koszo­vó Albánok Emberi és Szabad­ságjogait Védő Tanács munka­társa a független Belgrád rádió­nak nyilatkozva meggyőződését fejezte ki: a július utolsó heté­ben végrehajtott szerb hadmű­velet célja nem az volt, hogy szétverjék a Koszovói Felszaba­dítási Hadsereget (UCK), ha­nem hogy a lakosság minél na­gyobb részét menekülésre kény­szerítsék. „Az etnikai tisztogatás maga volt a cél, s most egy hu­manitárius katasztrófa szélén állunk" - fűzte hozzá Maliqi. Nemzetközi becslések szerint az öt hónapja tartó koszovói össze­csapások összesen 150 ezer em­bert kényszerítettek menekülés­re a 90 százalékban albán lakos­ságú szerb tartományból. Az emberi jogi aktivista elmondta: értesüléseik szerint a szerb of­fenzívában legsúlyosabb csa­pást elszenvedett koszovói tér­ségek lakossága most úgy érzi, hogy az UCK elárulta őket. Martonyi János, magyar külügyminiszter Klaus Kinkellel tárgyalt Bonn támogatja Budapestet MTI-HIR Karlsruhe. Elődjéhez hasonlóan az új magyar kormány is számít­hat a német kormány egyöntetű támogatására abban a törekvésé­ben, hogy Magyarország mie­lőbb az Európai Unió és a NATO teljes jogú tagja legyen - hangoz­tatta a német külügyminiszter azon a karlsruhei sajtóértekezle­ten, amelyet magyar kollégájá­val, Martonyi Jánossal együtt tartott szombaton mintegy más­fél órás eszmecseréjük után. Klaus Kinkéi emlékeztetett rá, hogy a tagjelöltek átvilágítása már folyik, s Németország szeret­né, ha a konkrét csatlakozási tár­gyalások már idén novemberben megkezdődnének. Bonn bízik abban, hogy 1999. január elseje után - amikor hat hónapra Né­metország veszi át az Európai Unió elnöki tisztségét - ezek a tárgyalások jelentősen felgyor­sulnak - hangsúlyozta Kinkéi. Az első hivatalos külföldi útján Né­metországot fölkereső Martonyi rámutatott: Németország az utóbbi nyolc-tíz évben jelentős segítséget nyújtott Magyaror­szágnak. Erre a segítségre a jövő­ben is szükség lesz, ám bizonyos mértékig megváltozott formá­ban. Budapest azt szeretné, ha a lehető legrövidebb időn belül tel­jes jogú tagjává válhatna az EU­nak; ehhez igényli a német fél tá­mogatását, amelynek döntő sze­repet tulajdonít a csadakozás si­kere szempontjából. A Nemzetközi Törvényszéknek még nem sikerült háborús bűnösöket elítélni Szerb fogoly halála Hágában MTI-HjR Brüsszel. Egy hónapon belül a második szerb fogoly halt meg Hágában: a szombat délelőtt el­hunyt Milan Kovacsevics előtt néhány héttel Szlavko Dokma­novicsot, Vukovár egykori pol­gármesterét találták holtan a dél­szláv konfliktusban elkövetett háborús bűnök kivizsgálására létrehozott Nemzetközi Tör­vényszék fogdájában. Míg azon­ban Kovacsevics természetes ha­lállal - az első orvosszakértői közlések szerint szívroham kö­vetkeztében - halt meg, Dokma­novics néhány nappal az ítélet­hirdetés kitűzött időpontja előtt nyakkendőjével felakasztotta magát cellájában. A törvényszék egyik bírája által vezetett vizsgá­lat megerősítette, hogy Dokma­novics esetében valóban de­presszióra visszavezethető ön­gyilkosságról volt szó. A vizsgá­latról készített jelentés kizátja azt a lehetőséget, hogy a vádlott halálát a törvényszék személyze­tének hanyagsága okozta volna. Dokmanovics ügyvédje azzal vá­dolta védence őreit, hogy nem voltak elég éberek, s a belgrádi hatóságok is tiltakozást jelentet­tek be Hágában. Kovacsevics pe­re július 6-án kezdődött. Az északnyugat-boszniai Prijedor egykori polgármestere, akit nép­irtásban való bűnrészesség, az emberiség elleni bűntettek és há­borús bűncselekmények vádjával állítottak a hágai bíróság elé, az összes vádpontban ártatlannak vallotta magát. Ügyvédei meg­próbálták kieszközölni, hogy egészségi állapotára való tekin­tettel engedjék szabadon, a bíró­ság azonban nem adott helyt ké­résüknek. Az egykor anesztezio­lógusként működött Kovacsevics ellen felhozott konkrét vádak kö­zött szerepelt, hogy 1992-ben Prijedor környékén ő állíttatta fel az omarszkai, a keratermi és a trnopoljei hadifogolytáborokat, amelyekben állítólag maga is részt vett boszniai muzulmánok és horvátok meggyilkolásában. Eredetileg népirtásban való bűn­részesség miatt indítottak ellene eljárást, de már az első tárgyalási napon további 14 főbenjáró bűnt olvastak a fejére - amelyeket Kovacsevics a többi váddal e­gyütt tagadott. Ő lett volna az el­ső háborús bűnös, akit a hágai törvényszék 1993-as létrehozása óta - egyebek mellett - népirtás vádja alapján ítélt volna el. MTI-HlR Bécs. Az ausztriai Lassingban a kisebbik átmérőjű fúrással teg­nap délelőtt behatoltak abba a kupolatérbe, ahol a tíz bányászt gyanítják. Ellentmondásosak a hírek arról, adtak-e a bányászok magukról életjelet. A fúrás köze­lében állók állítólag hallottak visszajelzést, de az lehetett leeső kövek zaja, vagy visszhang is. Sem megerősíteni, sem kizárni nem lehet tehát, hogy vannak lent életben lévők. Bizonyossá vált azonban, hogy a kupolatér felső részében levegő van, és ott - a feltételézéseknek megfelelő­en - túlnyomás van, ami jó jel. Következő lépésként levegőt és oxigént juttattak le a kupolatér­be. Először ételt, italt juttattak le, ezt követte a távvezérelt kamera és a mikrofon lebocsátása. Köz ben egy négytagú német mentő­csapat is leereszkedett a bányá­ba, hogy a kupolatér megközelí­tésének egyéb lehetőségeit is megvizsgálja. Ezt az teszi lehető­vé, hogy a folyamatos szivattyú­zás következtében jelentősen csökkent a bányában a vízszint, és esetleg eddig elöntött járatok válhattak szabbadá. Ismét pokolgép robbant Észak-Írországban Nincs nyugalom MTI-HIR London. Nagy erejű, gépkocsiba rejtett pokolgép robbant szom­bat este egy északír kisvárosban. A rendőrség első jelentése sze­rint a pokolgép súlyos károkat okozott Banbridge központjá­ban, több személyt sokkos álla­potban kellett kórházba szállíta­ni. Az északír rendfenntartó kar­hatalom a britellenes katolikus mozgalom fő leszakadt, a meg­békélési folyamatban nem ré­szes kisebb katolikus gerillacso­portok valamelyikét tartja fele­lősnek a merényletért. A ban­bridge-i robbantás előtt telefo­nos figyelmeztetés érkezett a rendőrségre, s a rendfenntartók alakulatai éppen a városközpont vészkiürítésén dolgoztak, ami­kor a pokolgép működésbe lé­pett. Az első jelentések szerint a terrorcselekménynek nem volt halálos áldozata. Éleződik az ellentét a görögök és a törökök között Alkatrészvita Cipruson MTI-HIR Ankara. Megérkeztek Ciprus dé­li részére a nicosiai kormány ál­tal Oroszországtól vásárolt SZ-300-as típusú légvédelmi ra­kétarendszer bizonyos részegy­ségei, de a rakéták még nem - ál­lítja Dervis Eroglu, a csak Török­ország által elismert Észak-cip­rusi Török Köztársaság minisz­terelnöke. Ciprus két részre van osztva - egy északi török és egy déli görög részre, amióta 1974­ben a török hadsereg intervenci­ót hajtott végre, válaszul a cipru­si görög nacionalisták államcsí­nyére, amellyel Görögországhoz akarták csatolni a szigetorszá­got. Jelenleg mintegy 35 ezer tö­rök katona állomásozik Ciprus északi részén. A török kormány korábban leszögezte, hogy min­den eszközzel megpróbálja meg­akadályozni az orosz rakéták Ciprus déli részére telepítését, s ha kell légicsapást hajt végre a rakéták ellen, amelyeket Nicosia és Moszkva tisztán védelmi célú fegyverként emleget. Súlyos harcok az indiai-pakisztáni határon Kasmír kell nekik MTI-HÍR Iszlámábád. Pakisztán érzé­keny veszteségeket szenvedett az Indiával immár három napja folyó tüzérségi párbajban a kas­míri határnál. A kasmíri helyzet felügyeletével megbízót pakisz­táni miniszter szombati bejelen­tésében összesen 80 halálos ál­dozatról beszélt, akik közül 37 katona volt. A tüzérségi aknave­tők és fegyverek párbaja min­dennapos a kasmíri határnál, de az áldozatok ilyen nagy száma megfigyelők szerint szokatlan. Kasmír továbbra is a viszály tár­gya a két vetélkedő szomszéd között, hiszen vezetőik pénteken zárult colombói megbeszélései­ken sem tudtak haladást elérni a kétoldalú viszony rendezésében. Az észak-koreai áradások megbénították az ország egy részét. Külföldi turistát mentenek egy patak fölött (ČTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom