Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-13 / 187. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 13. ' VÍ2ŐR ' Veszélyben forog a cukorrépatermés •Az elmúlt héten is nagyon ke­vés csapadék esett. Az ország öntözési területein a heti csa­padékösszeg mindössze 0-5 mm volt, csupán a Kelet-szlo­vákiai Alföldön, Pozsony­ivánkán és Szencen mértek 8­13 mm csapadékot. A legma­gasabb nappali hőmérséklet 33-36 fok között alakult. A nagy meleg miatt a heti evapotranszpiráció az öntö­zött területeken 30-43 mm volt. A nem öntözött parcellákon a helyzet kritikus. A cukorrépa esetében az evapotranszpiráció mindösz­sze 10-14 mm volt, ami azt jelenti, hogy a cukorrépa sú­lyos vízhiányban szenved. A szárazság veszélyezteti az idei répatermést és a cukor­tartalom nagyságát. Rosszul búja a nagy meleget a kukori­ca, és más takarmánynövé­nyek is, kihat a szárazság a szőlőre és a gyümölcstermés­re egyaránt. A Kelet-szlovákiai Alföld ki­vételével mindenütt öntözni kell. Mindenekelőtt a cukor­répát, a kukoricát, a napra­forgót, a lucernát, a zöldsé­get, a fűlegelőket, a a késői almafajtákat és a szőlőt kell locsolni. (Öntözésgazdálko­dási Kutatóintézet) m "OK A GfittN W0Kl.'0 Az Ön hozzáértő partnere az öntözésben BAUER GmbH Szervezeti egység Podunajská 25, 825 64 Bratislava Tel./fax: 07/240 89 43 Kínálata: a Csévélődobos öntözőberendezések, szivattyúk, csapte­lepek, öntözőcsövek, a trágyáié feldolgozási technoló­giája, a csévélődobos öntözőberendezések felújítása o A mi esőnk mindig aranyat ér! | X. ZOASÁCI HÍRMORZSA Bőrrák ellen árnyék A bőrrák megelőzése állítólag nem túl bonyolult: kenjük be magunkat naponta többször, viseljünk sapkát, kalapot és hosszú ujjú trikót - hangoz­tatják a bőrgyógyászok ide­haza és külföldön. Ugyanak­kor arra figyelmeztetnek: mégis az a legjobb védeke­zés, ha kerüljük a napfényt. A melanoma kialakulásában a legnagyobb szerepet ugyanis az a napfény játssza, amely­nek tizennyolc éves korunk előtt vagyunk kitéve. Mivel a bőrrák csak évtizedek múl­tánjelentkezik, azok is megkaphatják, akik ma már rendszeresen védekeznek a napsugarak káros hatásai el­len. (P.Sz) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. augusztus 13-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valut a Árfolyam Valut a Árfolyam Angol font 57,412 Osztrák schilling 2,817 Francia frank 5,911 Svájci frank 23,700 Kanadai dollár 23,139 USA-dollár 35,194 Német márka 19,820 ECU, EU 39,062 Olasz líra (1000) 20,092 Cseh korona 1,115 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Altalános Hitelbank 15,343 16,958 A felnőttek megértésével, érzelmi támogatásával A kamaszkor buktatói ÖSSZEFOGLALÓ Ma már a serdülőkor sokkal előbbre került, mint akár húsz évvel ezelőtt is. A lányok testileg 11-12 esztendős koruk körül ér­nek, a fiúknál ez a 14-15. életév. Ahhoz, hogy gyermekeink minél könnyebben „vészeljék át" a ne­héz életszakaszt, a felnőttek be­leérzése, érzelmi támogatása nélkülözhetetlen. Ehhez nem árt saját serdülőkorunkra emlé­keznünk, s tudnunk, a magára hagyott kamaszt a különféle szenvedélybetegségek, neurózi­sok veszélyeztethetik. A pszi­chológusok az átmeneti éveket is veszélyes szakasznak tartják. A két igazgató terve meghiúsult, az Általános Egészségbiztosító nem küld végrehajtót a nyugdíjasotthonba A vészfelhők elvonultak A július 30-án közölt Vész­felhők az otthon felett c. riportban a párkányi Em­beri szív humanitárius, polgári társulás által léte­sített nyugdíjasotthon esetleges megszűnésének hátterével foglalkoztunk. PÉTERFI SZONYA Marta Frániková, a polgári tár­sulás és egyben az otthon veze­tője csak véletlenül tudta meg, hogy a párkányi rendelőintézet­től bérelt épületet az általános egészségbiztosító érsekújvári ki­rendeltsége el akarja árvereztet­ni. Azért, hogy az így szerzett bevétellel csökkentse a párkányi rendelőintézet tartozását. Mindezt annak ellenére, hogy 37 idős, magatehetetlen ember otthonáról van szó, annak dacá­ra, hogy az érvényes, öt évre szóló bérleti szerződés alatt megtalálható a párkányi rende­lőintézet igazgatójának aláírá­sa! Megírtuk, hogy a párkányi ren­delőintézet a vagyonát képező volt bölcsőde épületének karbantarásával évekig nem tö­rődött, s amikor a polgári társu­lás jelentkezett, azonnal bele­egyezett a bérbevételbe. Ezt kö­vetően kezdődtek meg - külföl­di és hazai alapítványok, vállal­kozók anyagi támogatásával - a lakhatatlan, padló, ablaküveg és ajtók nélküli épület felújítási munkálatai. A volt bölcsőde át­vételekor az épület értéke 1 031 000 korona volt, a polgári társu­lás eddig már több mint egy mil­liót fordított a korszerűsítésre, amely még nem fejeződött be. A nyugdíjasotthon működésével mindenki elégedett volt, az elis­merés jele lehet az is, hogy a szociális minisztérium az idén 950 ezer koronával járult hozzá az üzemelési költségekhez és a 15 alkalmazott béréhez. Párkányban olyan értesülések­hez jutottunk, hogy az ügy hát­terében „piszkos anyagiak" áll­nak, ugyanis több érdekcsoport kiszemelte magának a játékte­remként is üzemeltethető épüle­tet. Megszerzéséért az árveré­sen nagy harc lett volna annak ellenére, hogy az érvényes szer­ződés értelmében a polgári tár­sulást elővételi jog illeti meg. Szerencsére, az árverésből nem lesz semmi, a nyugdíjasotthon lakóinak nem kell félniük a jövő­től. Az Általános Egészségbizto­sító lemond végrehajtási szán­dékáról és a párkányi rendelőin­tézettel más módon rendezi a tartozás behajtását - adta tud­tunkra Alojz Majstrík vezérigaz­gató, miután ellenőrize „hihe­tetlennek tűnő" értesüléseinket. Részletesebb magyarázattal vi­szont Vladimír Porubenský mér­nököt bízta meg. - A párkányi rendelőintézet nem fizette az egészségbiztosítást, 1997-ben Nyugalmukat nem zavarhatja meg senki. (Somogyi Tibor felvétele) 859 ezer koronás tartozása volt, ebből maga a biztosítás 406 ezer, a késedelmi kamat 453 ezer koronát tett ki. Ezért de­cember 12-én az érsekújvári ki­rendeltség igazgatója a vág­sellyei végrehajtói hivatalban el­járást indított a párkányi rende­lőintézet vagyonát képező két épület (a köbölkúti orvos-lakás és a nyugdíjasház) elárverezésé­nek ügyében. Tulajdonképpen érthetetlen, hogy miért ezt az ügyintézési módot választotta, bár a törvény nem írja elő, hogy a behajtásnál be kell tartani va­lamiféle sorrendet. Ám ha tekin­tetbe vesszük a biztosító belső játékszabályait, " elmondható, hogy az egészségügyi intézetek tartozásait más módon rendez­zük. Főleg akkor, ha nyolcszáz­ötvenezer koronáról, illetve hu­manitárius célokat szolgáló épü­letről van szó - sorolta. Amikor viszont rákérdeztünk: a vezér­igazgatóságon a kirendeltség igazgatójának döntését miért nem kérdőjelezték meg még de­cemberben, megtudtuk, Po­zsonyban jiem sejtették, hogy lakott nyugdíjasotthonról van szó! Minden jó, hajó a vége - mond­hatnánk, ugyanis amikor Alojz Majstrík vezérigazgató lapunk értesülései nyomán kivizsgáltat­ta az ügyet, nyomban a végre­hajtási eljárás leállítására utasí­totta az érsekújvári igazgatót. Még szerencse, hogy időben szóltunk! Ami jó a szívnek, nem jó az agynak. Napi húsz gramm alkohol a határ: két deci bor vagy egy pohár sör Némi kis alkohol FELDOLGOZÁS Annyi ellentmondásos írás jele­nik meg világszerte a bulvárla­pok hasábjain az alkohol kedve­ző hatásáról, a szívkoszorúér-be­tegség, s bizonyos, a magas vér­nyomással összefüggő szövőd­mények védőszerepéről, hogy a tévhitek eloszlatása végett, saját jól felfogott érdekünkben is ér­demes idézni dr. Kékes Edét, a Haynal Imre Egészségtudomá­nyi Egyetem kardiovaszkuláris centrumának professzorát a Springer Hungarica Kiadó be­tegoktató könyvek sorozatában megjelent Tudnivalók a magas vérnyomásról című könyve alap­ján. Kétségtelen, sok hivatkozás van arra vonatkozóan, hogy az alkohol, különösen a mértékle­tes borivás a szív- és érrendszeri szövődmények, az angina, az ér­szűkület hirtelen kialakulását gátolja és bizonyos védettséget jelent. A baj csak ott kezdődik, hogy a legnehezebben befolyá­solható agyi elváltozások (trom­bózis, agyvérzés, lágyulás) kiala­kulása párhuzamosan növekszik az alkoholfogyasztás mértéké­vel. Az 1990-ben végzett híres Honolulu-vizsgálatban azt talál­ták, hogy az alkoholfogyasztás bizonyos határok között valóban csökkenti a koszorúér-betegsé­gek előfordulását, de ugyanak­kor az agyvérzések száma együtt emelkedik az alkoholfogyasztás mértékével. Tehát ami a szívnek jó, az az agynak rossz. A nemzet­közi mérce szerint férfiaknál na­pi húsz gramm, a nőknél tíz gramm alkohol elfogyasztása a határvonal, amely felett már nem lehet mérsékelt alkoholfo­gyasztásról beszélni. Húsz gramm alkohol két deciliter bor­nak, egy pohár sörnek felel meg. 103,1? 4. 4. 1970 197S 1980 1985 1990 1995 ÍÖÖ0 Májzsugor százezer lakosra vetítve. A legmagasabban ívelő vonal Magyarországra vonatkozik, a következő Ausztria, majd Csehország és Svédország következik. A magas vérnyomásban szenve- hogy az alkohol emeli az amúgy dőknek tudatosítaniuk kell, is magas vérnyomást, (erf) A függőség megszüntetésére az akaraton és a mesterséges nikotinpótláson kívül nincs sikeres módszer A dohányzás örökletes háttere Ugyanis a gyerekből lassan fel­nőtté érő fiatalnak ki kell sza­kadnia a gyermékkor függősé­géből, s fokozatosan meg kell ta­nulnia felnőtt módra, önállóan élni és dönteni. Ugyan fel kell készülnie arra, hogy családon kívül találjon magának társat, hivatást és pályát. A legtöbb szülő azért kerül konf­liktusba a serdülővel, mert a vi­ták mögött nem látja az „átala­kulás" feszültségeit, nem tudja, hogy az én-fejlődés, a biológiai érés, az életprogramok kialakí­tása, a felnőttségbe való beil­leszkedés komoly lelki terhet je­lent. Az ifjúnak, de a szülőknek is. (P.Sz.) FELDOLGOZÁS Az elmúlt években komoly viták dúltak arról, hogy a dohányosok szabad akaratukból gyújtanak-e rá, vagy a nikotin örökletes mó­don tartja őket a kábítószerek­hez hasonló kémiai rabságban. Ez utóbbit támasztják alá Michael L. Pianezza kanadai ku­tatónak és munkatársainak a Nature című természettudomá­nyos hetilap június 25-i számá­ban megjelent eredményei is. Ezek szerint a dohányosok köré­ben kevesebb az örökletes nikotinlebontási zavar, és ha előfordul is, az ebben szenvedők kevesebb cigarettát szívnak el hetente, mint ép lebontó­képességű társaik. A dohányosok része persze foglalkozik a leszokás gondola­tával, ám a terv megvalósítása nagyon nehéz. A dohányos egy­részt pszichésen kötődik a ciga­rettához, mely mintegy beépül az életébe, másrészt meg kell küzdenie a nikotinelvonási tüne­tekkel. Néhány éve szinte min­den országban létesültek a leszo­kást segítő specializált egészség­ügyi rendelések, és eredményeik - bármelyik országról van szó ­megegyeznek: 12 hónap alatt minden harmadik próbálkozó bizonyul képesnek a cigarettától való tartós megszabadulásra, függetlenül attól, hogy melyik nikotinpótló készítményt hasz­nálta. Á nikotinfüggőség meg­szüntetésére fokozatosan csök­kenő mesterséges nikotinpóüá­son (tapaszon) kívül lényegében nincs más sikeres módszer. Ezért is érdekesek azok a kutatások, melyek a nikotinfüggőség életta­ni alapjait vizsgálják. Tudjuk, hogy a dohányzók aránya erősen függ a kulturális hagyományok­tól, a társadalmi helyzettől, az egyéni életúttól és nem utolsó­sorban a dohánygyárak reklám­hadjárataitól. A kérdés az, vajon szerepet játszhatnak-e az egyéni biológiai tulajdonságok is? A kérdés jogos, hiszen ehhez ha­sonlót láthatunk az alkoholnál, ahol a lebontásban közreműkö­dő egyik enzim öröklött hiánya csökkenti az alkoholtűrő képes­séget, gyógyszeres gátlását pe­dig az elvonókúrák során hasz­nosítják. Michael Pianezza és társai ha­sonló helyzetre bukkantak a ni­kotin kapcsán is. A nikotin nagy részét (60-80 százalék) a citokróm P-450 enzimcsaládba tartozó CYP2A2 oxidálja egy kotinin nevű vegyületté. Az en­zimet kódoló génnek három vál­tozata létezik, melyek közül ket­tő inaktív. A kutatók kimutat­ták, hogy a dohányosok 12,3, a nemdohányozóknak viszont 19,3 százaléka rendelkezik csökkent nikotinlebontó képes­séggel (illetve az ezt előidéző génnel), mely ezek szerint tehát némi védelmet nyújt a nikotin­függővé válás ellen. Jogos kér­dés az is, hogy a csökkent niko­tinlebontó képességű dohányo­sok kevesebb cigarettát szívnak­e a többiekhez képest. A válasz igen, a heti 129 darabos átla­gukkal szemben a többiek 159 darab cigarettát füstölnek el. Mivel a CYP2A2 nemcsak a ni­kotint bontja, hanem a dohány­füstben lévő egyes vegyületeket (nitrozaminokat, aromás aminókat és szénhidrogéneket) rákkeltővé alakítja át, elképzel­hető, hogy csökkent működése visszafogja a dohányzásból adó­dó rákképződés kockázatát is. Az enzim gyógyszeres gátlása pedig hozzájárulhat a dohány­zásról való leszokás nagyobb si­keréhez, bár erre a célra szolgá­ló hatóanyaggal jelenleg még nem rendelkezünk. (P.Sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom