Új Szó, 1998. augusztus (51. évfolyam, 177-201. szám)

1998-08-13 / 187. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. AUGUSZTUS 13. KOMMENTÁR Irányított izgalom MADI GÉZA ALegfelsőbb Bíróság is hozzájárul ahhoz, hogy ne legyen unalmas hete a Szlovák Demokratikus Koalíciónak. Mert csak pénteken délelőtt ül össze az illetékes tanács, és akkor dönt a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom hétfői SZDK-ellenes beadványáról. Kis rosszindulattal megjegyezhetnénk: még mintegy 24 órán át kell „izgulniuk" a Magyar Népi Mozgalom a Megértéséit és Jólétért nevű politikai erő vezetőinek is. A hosszú nevű párt mégsincs olyan helyzetben, mint a Szlovák Demokratikus Koalíció. Két szempontból sem lehet összehasonlítani azt a „másállapotot", amelybe a két politikai erő került. Az egyik: ha a Magyar Koalíció Pártja által a népi mozgalom bejegyzése ellen benyú jtott beadványt véletlenül jóváhagyja a bíróság, akkor sem történik semmi, legfeljebb az, hogy a Gyimesi-párt néhány támogatójának nem kell elmennie szavazni. Viszont ha az SZDK-val történik ez, nem biztos, hogy a párt hívei rohannának, mondjuk, a Demokratikus Baloldal Pártjának a listájára voksolni. A másik szempont az, hogy melyik politikai erő melyik párt választási részvételét kívánja megakadályozni. Az MKP-nak, úgymond, jogában áll tiltakozni a népi mozgalom indulása ellen. De nem mindenekelőtt azért, mert a Gyimesi-féle csoportosulás figyelmen kívül hagyta a választási és a petíciós törvény rendelkezéseit, hanem azért, mert négy éven át csendben figyelte a Mečiarkormány kisebbségellenes döntéseit. A hangzatos nyilatkozatokat és a „mit szeretnénk?"-kategóriába sorolható pamfleteket pedig eltaposta az aranyidai úthenger. Más helyzetben van azonban az SZDK. A párt regisztrálása elleni beadvánnyal a DSZM azzal a politikai erővel szállt ismét harcba, amely a legjobban veszélyezteti választási győzelmét. A Vladimír Mečiar által aláírt „vádirat" nagy fejtörést okozhat a Legfelsőbb Bíróság tagjainak. Ha meg akarják őrizni maradék függetlenségüket, akkor visszautasítják a belügyminisztériumban március elején bejegyzett párt elleni újabb támadást. Ha azonban megint kedvében szeretnének járni a DSZM-nek, akkorjóváhagyják. így az SZDK befejezheti választási kampányát, és a lakosság ismételt felébresztésébe kezdhet. Sajnos, van egy bökkenő. A jelenlegi hatalomnak mindegy, hogy az állampolgárok tiltakoznak-e, vagy csendben vannak. Meghallgatni úgysem szokta őket. Ám arról mindig gondoskodik, hogy ne unatkozzanak. JEGYZET Kellemes időtöltés JUHÁSZ LÁSZLÓ Pozsony, délután két óra. A főpályaudvar előtt helyre kis kerti kényelemben (kempingasztal, napernyő) három középiskolás srác ücsörög, előttük néhány ív papír, toll, kezükben cigaretta. Fönn öles felirat hirdeti a nemes célt: Minden szlovákok petíciója. Biztos az a bizonyos kisördög visz közelebb az asztalhoz. „Helló, aláírnád a petíciót?" élénkül fel az egyik hosszú hajú. „Hogy ne privatizálják a nagyvállalatokat" - teszi hozzá a társa. A vonat indulásáig még van pár percem, ők is láthatóan unatkoznak, miért is ne diskurálnánk egy kicsit. Megtudom: mindhárman a demokratikus Szlovákiáért mozgolódó országmentők ifjúsági csoportját erősítik. Ezek szerint meggyőződésből ültök itt? - teszem fel naivan a kérdést. „Ugyan, milyen meggyőződésről beszélsz, haver? - húzódik mosolyra az egyik kis demokrata szája. Négy órára négyszáz koronát kapunk fejenként. Na, írd már alá! Es nemcsak nyugdíjasokjönnek, egy-két perccel ezelőtt volt itt egy bombanő." Fülig érő szájjal lapoz az ívek között: „Valamilyen Slavka. Csak az a baj, hogy a telefonszámát nem hagyta meg. .."Nem írhatom alá - bizonytalankodom én magyar vagyok. Ez a petíció pedig - bökök a feliratra - csak szlovákoknak szól. „Az mindegylegyint a kopaszabbik aktivista -, csak aláírod, és kész." -De ugye, nem akartok rábeszélni? Vagy igen? - kérdem. „Hááát... Tudod, kettő ötvenet kapunk egy aláírásért." Vagy úgy. Szünidőző fiatalok, figyelem! Könnyű, kellemes kereseti lehetőség. Szaktudást, szellemi képességeket nem igénylő munka, csak egy kis rábeszélő tehetség szükségeltetik. Négyórás ülőfoglalkozás négyszáz koronáért, plusz kettő ötven aláírásonként. Jelentkezni lehet bármelyik DSZM irodában -jelenik meg lelki szemeim előtt a hirdetés. Csakhogy, mint minden jó ötlet, ez is későn érkezett: már véget ért az aláírás-gyűjtési akció, ma átadják az íveket az illetékesek a még illetékesebbeknek. A középiskolásoknak pedig más anyagi forrás után kell nézniük. Mondjuk, készülhetnek a magánosításra. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310), Juhász László - kultúra - (5238313) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924214, Komárom: tel., fax: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dare, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Kisasszony, rá se rántson, hogy a férjem ajánlatokat tesz önnek. Tudja, képviselő szegény. Otthon is csak ígérget, de semmit sem teljesít. (Peter Gossányi rajza) TALLÓZÓ PRAVDA „Mint reálisan gondolkodó politikusok a várható forgatókönyvek kidolgozásakor azzal is számoltunk, hogy a Szlovák Demokratikus Koalíciót a pártok regisztrálása során támadás éri. Ugyanis akik meghiúsították a népszavazást, megfosztva ezzel az embereket alapvető polgári jogaiktól, azok mindenre képesek" - nyilatkozta Mikuláš Dzurinda, az SZDK elnöke a pártot ért legfrissebb támadásokról. Szerinte a Központi Választási Bizottságba delegált DSZM-képviselő nyilatkozatai csak primitív hőzöngések. „A belügyminisztériumban a hatályos törvény értelmében regisztráltattuk a pártot. Az SZDK alapszabálya világosan leszögezi, hogy politikai párt vagyunk, tehát nincs miről vitatkozni" tette hozzá Dzurinda. A politikus bízik a Legfelsőbb Bíróság függetlenségében, és a DSZM beadványát mint tárgytalant elutasítja. Az egyelőre megzabolázhatatlan Jangce az utóbbi negyven esztendő legnagyobb árvizét okozza Kínában Gátat vetnének az elemeknek Európa a hőség és erdőtüzek miatt szenved, viszont Ázsia számos országában és Ausztráliában árvíz pusztít. Kínában a Jangce folyam az utóbbi 40 év legszörnyűbb áradásait okozza. Jelenleg az a tét, vajon a víz elárasztja-e a 7 milliós Vuhan várost vagy sem. HÍRÖSSZEFOGLALÓ Kínában évezredek óta küzdenek az árral, talán nincs még egy olyan ország a világon, ahol a kínaihoz hasonló, kiterjedt védműrendszereket építettek ki. Térségünkben Hollandia és Magyarország is nagy tapasztalatokkal rendelkezik a gát- és töltésépítések területén, ám a távol-keleti ország gigantikus erőfeszítései példa nélküliek. A Jangce közel két hónapja tartó és már negyedik árhulláma tehát nem azért következett be, mert Kína netán elhanyagolta volna a folyam megzabolázását. A Jangce vagy más néven a Kék-folyó egyszerűen olyan hatalmas, hogy égyelőre képtelenek voltak megfékezni. A különböző éghajlatú területekről érkező folyókon a magas víz adott esetben mindent felülmúló árhullámmá alakul át. A Jangce esetében a monszunesőkből származó árhullám egybeeshet a Himalájából és a Tibet hegyeiből érkező, a hóolvadásokból táplálkozó áradásokkal. Jelenleg is éppen ez történik, tetézve azzal, hogy az Ottó nevű tájfun méginkább nehezíti a mentési munkálatokat. A Kék-folyó a földkerekség harmadik leghosszabb és harmadik legbővizűbb folyama, az évi közepes vízszállítása 35 000 köbméter másodpercenként. Csak összehasonlításul: a Duna romániai alsó szakaszán mindösze 6450 köbméter vizet szállít másodpercenként. A folyam méreteire jellemző, hogy a jelenleg veszélyeztetett 7 millió lakosú Vuhan, amely 1200 kilométerre fekszik a tengertől, akár kisebb óceánjáró hajókkal is megközelíthető. A veszélyt fokozza, hogy a víztömeg számos szurdokon tör át, és ahol összeszűkül (például Csungking és Jicsang között az egyébként 2 kilométeres szélességben hömpölygő víz alig 250 méter széles mederben folyik), ott mélysége elérheti akár a 60 métert is, továbbá évente 100 millió tonna hordalékot szállít, amelynek egy része az elöntött területeket vastagon belepi. Végezetül - s ez teszi igazán veszélyessé - a Kék-folyó úgynevezett folyóhátas vízfolyás, azaz a medre a környező síkság fölé emelkedik; kis túlzással azt mondhatnánk, hogy a házak ablakainak magasságában hömpölyög tova. Ugyanezzel a kellemetlen tulajdonsággal rendelkezik a Hungho (Sárga-folyó) is, amelyet Kína ostoraként emlegetnek, ugyanis még a Jangcénél is nagyobb pusztításokra képes. A számos elrettentő példa közül mindössze egy: az 1887-es áradása becslések szerintközel7mülió (!) emberéletébe került, pedig előtte 25 éven keresztül 60 ezer ember bevonásával 22 méter magas és 640 km hosszú gátat emeltek partja mentén. Ez is kevésnek bizonyult... A Jangce az elmúlt 125 évben 1870-ben, 1896-ban, 1931-ben, 1949-ben és 1954-ben okozott borzalmas méretű pusztítást. A jelenlegi árvíz rombolása szintén megdöbbentő mértékű: korántsem végleges adatok szerint a víz több mint 5 millió házat elsodort, 14 millió embert kellett kiköltöztetni lakóhelyéről, 25 millió hektár termőföld került víz alá (ez Szlovákia területének ötszöröse), nem hivatalos adatok szerint több mint 10 ezer ember halt meg, és közvetve vagy közvetlenül 240 millió embert veszélyeztet. A jelenleg „ostromolt" Vuhan térségében a kétségbeesett lakosok a víznek még ellenálló gátokon keresnek menedéket. Az Orvosok Határok Nélkül nemzetközi humanitárius szervezet szerint a gátak koronáján összefüggően több mint 30 km hosszan táboroznak az emberek. Jelenleg 600 ezer katona és mintegy 2 millió mentő dolgozik rohammunkában a megmaradt gátak erősítésén. Kína a gátrendszer erősítése mellett 80 éves tervezgetést követően tavaly novemberben döntő lépésre szánta el magát. Hupej tartományban a Három Szurdoknak nevezett térségben - ahol a Jangce mindössze 800 méter széles 1997. november 8-án elterelték a folyamot, hogy megkezdjék a Nagy Fal felhúzása óta nem látott méretű építkezést. Ha a 30 milliárd dollárra becsült : építkezés 2009-re elkészül, akkor a 185 méter magas duzzasztógát mögött több mint 1000 négyzetkilométeres tó tükre fog csillogni, benne 40 milliárd köbméternyi vízzel. Az óriásgátba 26 nagyteljesítményű turbinát építenek be. Az együttes kapacitás 18 200 MW lesz, ez 18 átlagos atomerőmű teljesítményével egyenértékű. Az óriási beruházás persze gyökeresen megváltoztatja a környezetet, az egész ökoszisztémát, továbbá több mint 1 millió ember kényszerű kiköltöztetésével jár. Ám a kínaiak már döntöttek: inkább 1-2 millió embernek okozzon kényelmetlenséget a víztározó, mint 240 milliónak az árvíz... (s. h. z.) Hatalmas területek kerültek víz alá. A Jangce az utóbbi negyven év legnagyobb áradásával gyötri Kínát. (ČTK/AP-felvétel) Jelöltek galériája A hatalom arra kényszerítette a magyar pártokat (Együttélés, MKDM, MPP), hogy ha a T. Házba akarnak jutni, lépjenek frigyre. Frigyre léptek. Ez óhatatlanul számos személyi és pártérdeket keresztezett. A lista összeállításakor a jelölőbizottságok nem nagyon vették figyelembe a választópolgárok véleményét és elvárásait, kivált a jelöltek rátermettségét, a szó tágabb értelemben vett feddhetetlenségét, népiesen: gerincességét. Való igaz, a listára kerülők között - külső és belső tiltakozásra tisztázták az állítólagos besúgók ügyét, ám nem ártott volna az átvilágítást továbbvinni, mert voltak olyanok is, akik ugyan nem működtek együtt a belüggyel, ám hajlamosak voltak a megvesztegetésre, korábban nem lehetett tudni róluk, milyen nemzetiségűek, felelős káderes beosztásban tevékenykedtek, nem szólva az olyan úrról, aki összetöri a szlovák nyelvet - tehát tolmácsolni sem tudja a szlovákiai magyarság problémáit, mint tette azt pl. anno Ľ. Štúr, aki a magyar rendek ülésein ékes magyarsággal szólalt fel. Az ilyenek parlamentbe kerülésére legföljebb Slotáék bontanának pezsgőt. Kár, hogy a névsorban nem találunk Esterházy Jánoshoz hasonló jelöltet. Mindenesetre közérdekűbb jelölőlistát vártunk volna. Például a csaknem 40 ezer lélekszámú, többségében magyarok lakta Révkomáromból 3 jelölt indulhat (középtájon), az alig 20 ezres Dunaszerdahelyről 11-en rajtolnak, Somoijáról 5-en. Sajnos, városunkból senki sem lesz parlamenti képviselő. Sem Bödőkné Szűcs Aliz, akinek a személye ellen senkinek sincs kifogása, sem Szénássy Árpád, a KT Kiadó igazgatója, aki egész Dél-Szlovákiában ismert Honismereti Kiskönyvtár sorozata révén. Úgy gondolom, Juraj Hrabkóhoz hasonlóan Ján Pluhár is a listára kerülhetett volna, a köztiszteletnek örvendő urat azért váltották le a járási tanügyi hivatal éléről, mert nem hajtotta végre a magyar iskolák elleni megszorító intézkedéseket. Gútáról ugyan lenne esélye Angyal Bélának, ha nem a baloldali, a DBP által támogatott Tóth Imre volna politikai ellenfele. A sorszámozásról annyit: az ugyancsak ismert Lelkes Vincének sincs szinte semmi esélye, pedig ott lenne a helye a parlamentben. Vajon nem lett volna tisztább, ha sorsolás döntött volna a jelöltek sorszámáról? Az MKP-nek meg kell tudni győzni a választókat, hogy ne dőljenek be más pártok (PEP, DBP, MNMMJ) mézesmadzagos ígéreteinek. Csiba Géza Komárom