Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-09 / 157. szám, csütörtök

6 GAZDASÁG ÉS FOGYASZTÓK - HIRDETÉS ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 9. TANÁCSADÓ Napidíj emelkedés T. T.: Valahol azt hallottam, hogy egy hónappal ezelőtt emelték a napidíjakat. Mi­vel olyan vállalatban dolgo­zunk, ahol meglehetősen gyakoriak a szolgálati utak, elmentem a bérelszámo­lónk után, aki viszont erről semmit sem tudott. Önök tudnak ilyen törvényről? FEKETE MARIAN Ebben az esetben nem igazán törvényről van szó. A Szlovák Köztársaság Törvénytárában 146/1998. Tt. szám alatt je­lent meg a munkaügyi mi­nisztérium intézkedése, ajnely a törvényes meghatal­mazás alapján módosította az egyébként törvény által meg­állapított napidíjak összegét. Az intézkedéssel, emelt napi­díjakat a munkáltatók csak az intézkedés megjelentését kö­vető hónap első napjától (az­az június elsejétől) kötelesek kifizetni. Az új szabályok sze­rint, ha a szolgálai út legalább öt óráig és legfeljebb 12 óráig tart, a napidíj 56 korona; a 12 órát meghaladó szolgálati út esetében 88 korona, a 18 órát meghaladó szolgálati út ese­tében pedig 136 korona jár. Egyenlőtlen csapadékeloszlás Az elmúlt héten az öntözéses területeken a levegő hőmér­séklete 1,7-3,0 fokkal elma­radt a sokéves ádagtól. Leg­több csapadék a Kelet-szlová­kiai Alföldön (27-33 mm), Kö­bölkúton (63 mm), Ógyalíán (33 mm), Zselízen és Gyűgyön (26-26 mm) hullott. Máshol 4­17 mm-t mértek. A heti poten­ciális evapotranszpiráció a kel­lő nedvességtartalmú talajo­kon 17-22 mm, a nem öntö­zött talajokon 11-18 mm. A Kelet-szlovákiai Alföldön, Pri­vigye, Rimaszombat, Zseliz, Köbölkút és Ógyalla körzeté­ben megfelelő a talaj nedves­ségtartalma, ott nem kell ön­tözni. A többi területen viszont - amennyiben a napokban nem hull 20-25 mm csapadék - folytatni kell az öntözést. A zöldségfélék, a magkukorica, a cukorrépa, a napraforgó, az al­mafák, a szőlő a fejlődés szem­pontjából vízigényes fázisban van. Öntözni kell a lucernát, a fűféléket is. (Öntözésgazdál­kodási Kutatóintézet) m BAUER <VK A fiKJiZN TO Az Ön hozzáértő partnere az öntözésben BAUER GmbH Szervezeti egység Podunajská 25, 825 64 Bratislava Tel./fax: 07/240 89 43 Kínálata: Csévélődobos öntözőberendezések, szivattyúk, csapte­lepek, öntözőcsövek, a trágyáié feldolgozási technoló­giája, a csévélődobos öntözőberendezések felújítása c A mi esőnk mindig aranyat ér! | GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Naponta 48 hiányzó Nem csökkent a munkahelyi balesetek száma, a betegállo­mány alakulása sem megfele­lő. A balesetekkel kapcsolatos betegállomány 17 641 naptári napot tett ki, a balesetet szen­vedő átlagban több mint 34 napot töltött táppénzen, s emi­att a munkahelyeken naponta 48 alkalmazott hiányzott . A statisztikusok kimutatták: a betegállomány alakulása a könnyűipari alkalmazottaknál a legmagasabb, eléri a 9,7 szá­zalékot, míg a szlovákiai ádag 4,8 százalék. (P.Sz.) Nem rendelnek A kassai régióban a biztosítók 200 millió koronával adósak a gyógyszertáraknak. A patikák­ban kimerültek a tartalékok, egyes orvosságcsoportok, be­szerezhetetlenek. Az ostor az idős betegeken csattan, akik nem jutnak megszokott és szükséges gyógyszerükhöz ­nyilatkozta František Takmer, a kassai regionális gyógysze­részkamara elnöke, (erf) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. július 9-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 57,472 Osztrák schilling 2,747 Francia frank 5,763 Svájci frank 22,971 Kanadai dollár 23,816 USA-dollár 35,065 Német márka 19,320 ECU, EU 38,256 Olasz líra (1000) 19,613 Cseh korona 1,078 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,723 17,378 Az emberek gyakran külföldön, nyaraláson fertőződnek, sokszor az ivóvíznek hitt víztől és a jégkockától A májgyulladás ábécéje Az Egészségügyi Miniszté­rium a nyár végén kezdi meg a hepatitis B vírus (HBV) elleni védőoltást. Az Egészségügyi Világszer­vezet szerint olyan megbe­tegedésről van szó, amely százszor fertőzőbb, mint az AIDS, viszont az AIDS­től eltérően a májgyulla­dás megelőzhető. Éspedig védőoltással. PÉTERFI SZONYA A világszervezet statisztikai ki­mutatásai szomorú képet mutat­nak: a vírusos májgyulladások következtében a világon évente 2 millióan halnak meg, ám a vírus­hordozók száma meghaladja a 35 milliót. A tbc és a malária után a B vírus okozta májgyulladás a har­madik leggyakoribb fertőző be­tegség. Ennek tudatában ajánlot­ta a WHO a csecsemők védőoltá­sát. A HBV - a HIV-hez hasonlóan ­nemi érintkezéssel és vérrel ter­jed, sőt a nyál is fertőző lehet. Ve­szélyes a használt kábítószeres fecskendő, a rosszul sterilizált akupunktúrás vagy tetoválótű, a fertőzés átvihető fogkefével és borotvával is. A járványügyi szak­emberek szerint a HBV sokkal életképesebb a HIV-nál: a leve­gőn nem pusztul el és százszor fertőzőbb annál. - A májgyulladás azonban, a HIV-től eltérően nem jelent halálos ítéletet. A betegek öt százalékában alakul ki króni­kus fertőzés. Esetükben százalé­kos eséllyel számolni kell a máj­zsugor, és sajnos, nem tudjuk, hogy milyen eséllyel, de a májrák kialakulásával is - utalt a beteg­ség szövődményeire Ondrej Bá­lint professzor, a pozsonyi Dérer Kórház járványügyi klinikájának főorvosa, majd hangsúlyozta - a májrák leggyakoribb oka a HBV. A szakemberek tudják, hogy a gyerekkori fertőzés krónikus be­tegséggé alakul, és gyakran okoz májrákot. Ezért Szlovákiában né­hány éve szűrik a terhes anyákat, a fertőzöttek gyermekei születés után azonnal védőoltást kapnak. A megelőzés szempontjából vé­dőoltásban kellene részesíteni az összes újszülöttet, valamint - a WHO legújabb alánlásai szerint ­a 12-17 éves serdülőket is. Azért, hogy mire ezek a gyerekek elkez­dik a nemi életet, vagy ne adj' is­ten, kipróbálnak valamilyen int­ravénás drogot, védettek legye­nek. Szlovákiában tavaly októ­berben megkezdték a kábítószer­élvezők (eddig nyolcszázán je­lentkeztek) három adagból álló védőoltását, ugyanis míg az or­szágban a népesség csupán egy százaléka fertőzött, a narkósok hat százaléka vírushordozó. A járványügyi szakemberek az A típusú májgyulladás veszélyeire, „ a piszkos kezek betegségére" is figyelmeztetnek, hiszen a hazai lakosok gyakran külföldi útjaik során fertőződnek meg. Főleg azokban az országokban, ame­lyekben nem ügyelnek eléggé a higiéné alapelveire. Leginkább az ivóvíznek gondolt folyadék je­lenthet veszélyt: ha 5 percnél rö­videbb ideig forraljuk a vizet, a hepatitis A vírus túléli a forralást, és a fagyasztás sem tesz benne kárt. Megfertőződhetiink a jég­kockától, a fagylalttól, a fertőzött vízzel öblített gyümölcstől, a félig nyers haltól stb. - A betegség­A hepatitis B vírus (Archív) ugyancsak védőoltással - meg­előzhető. Az oltás három fázisból áll: egyhónapos időeltolódással beadott két injekció egyéves, a 6­12 hónap után beadott harmadik injekció 10-20 éves védettséget eredményez - magyarázta Bálint professzor, aki nem tagadta, so­kan a sűrűn látogatott Del- es Ke­let-Európa államaiban, vagy Észak-Afrikában fertőződnek. Mivel a betegség lappangási ideje 15-50 nap, mit sem sejtve meg­fertőzhetik környezetüket. Hepatitis A: Fertőzött étel vagy ivóvíz okozhatja a fertőzést. A vírus a széklettel kerül ki a szer­vezetből. A betegség az influen­zához hasonló lefolyású, és álta­lában a bőr besárgulásával jár. Nyomtalanul elmúlik, krónikus forma nem alakul ki. A fertőzött családtagjait védőoltással meg lehet védeni a betegségtől. Hepatitis B: Vérrel, vérkészít­ményekkel vagy szexuális úton terjed. A felnőttkori fertőzések 5, a gyermekkoriak 90 százaléka alakul krónikus májgyulladássá és évtizedek alatt májzsugort vagy májrákot okozhat. A védő­oltás tökéletes védelmet biztosít. Hepatitis C: Vérrel, vérkészít­ményekkel teijed, szexuális úton alighanem kisebb a kockázat. A fertőzöttek mindössze 25 száza­lékánál jelentek meg a májgyul­ladás tünetei, miközben 70-80 százalékuk válik krónikus beteg­gé. A krónikus vírushordozók 20­25 éven belül 30 százalékos való­színűséggel betegszenek meg májzsugorban, gyakori a májrák is. A néhány éve felfedezett vírus ellen oltás még nem lézetik. Hepatitis D: Vérrel terjed. Ritka, a HBV-t kísérő vírus. A B vírus el­leni védőoltás ez ellen is óv. Hepatitis E: Elsősorban a fejlő­dő világ betegsége, az A-hoz ha­sonló, bár annál súlyosabb lefo­lyású, a higiénével összefüggő betegség. Európában ritkán for­dul elé, védőoltása nincs. A kórlapok tulajdonjogáról az Alkotmánybíróságnak kell majd döntenie Államosítani akarják ÚJ SZÓ TUDÓSÍTÁS Az alapellátást nyújtó magánor­vosok nem értenek egyet a gyógyászati ellátásról szóló tör­vény módosításának azon kité­telével, melynek értelmében a beteg kórlapja augusztus 1-től már nem az orvos tulajdona lesz, hanem az egészségügyi el­látás részévé válik. - Az orvosi dokumentáció „államosítása" mögött hatalmi érdek bújik meg. Mégpedig az, hogy a priva­tizált körzetek esetleges új tulaj­donosai kórlappal együtt kapják meg a rendelőket. Az új törvény értelmében a kerületi, illetve a járási tisztiorvos dönt arról is, mely rendelők tartoznak majd a készülő egészségügyi hálózatba. Ha a jelenlegi magánorvos he­lyébe mást akarnak ültetni, knk­tatják rendelőjét a hálózatból, s ezzel megszüntetik a körzetét ­magyarázta Pásztor László, a Magánorvosok Társulásának el­nöke. Kifejtette: a fejlett álla­mokban a kórlapokat az elhunyt orvos örökségeként kezelik. Ha az örökös nem orvos, és nem ve­szi át a praxist, az orvosi kamara felügyelete alatt kizárólag or­vosnak adhatja el. A magánorvosok a kórlapok ál­lamosítása ügyében az Alkot­mánybírósághoz fordulnak, s amint a törvény megjelenik a törvénytárban, az eddig vezetett kórlapokat lezárják és a nyilván­tartott betegeknek újakat nyit­nak. Ha esetleg elveszik rende­lőiket, a helyükre lépőknek kizá­rólag új egészségügyi dokumen­tációt adnak át. (erf) A biztosítók tiltakoznak Krízishelyzet ÚJSZÓ-TUDÓSlTAS Az Egészségbiztosítók Társulása és az Általános Egészségbiztosí­tó tiltakoznak az Egészségügyi Minisztérium hibás irányítási módszerei ellen. A rossz finan­szírozási rendszer, a hibás mód­szertanok bevezetése, pl az új receptfeldolgozás, csak az álta­lános biztosító esetében évi 120­150 milliós többletkiadás jelent. Tudni kell, hogy ez év első öt hó­napjában adósságunk 400 milli­óval nőtt - ismertette a tényeket Alojz Majstrík, igazgató, (erf) A fejlett országokban a beteg nem pénzzel, hanem virággal, itallal köszöni meg a gondoskodást Hálapénzt osztogató betegek országa FELDOLGOZÁS Befejezéséhez közeledik az a tu­dományos felmérés, amelyet a Nemzetközi Bioetikai Társaság megbízásából Korrupció és tisz­tesség az egészségügyben cím­mel huszonöt országban folytat­nak. Az eredményeket a társaság világkonferenciáján értékelik. Ha az egészségüggyel kapcsolat­ban hangzik el az a szó, hogy kor­rupció, szinte mindenld egyetlen dologra, a hálapénzre gondol. Dr. Blasszauer Béla pécsi bioetikus, a tervezet koordináto­ra szerint nem az a baj, ha hálás a beteg, hiszen a hála etikai kate­gória, s a világ valamennyi egész­ségügyi rendszerében létezik. A fejlett demokráciákban azonban a beteg hálája minden esetben gesztusértékű, szimbolikus - vi­rág, desszert, ital, de sohasem pénz. A beteg tehát odakint is há­lás, ám ezzel nem előnyöket kí­ván szerezni, nem a következő találkozást akarja megvásárolni. Magyarországon más a helyzet ­állítja Blasszauer doktor, - a pa­raszolvencia szervesen beépült az egészségügyi rendszerbe, s a beteg sokszor szinte előre meg­határozott tarifa szerint fizet egy-egy műtétért. A legdurvább eset, amikor a leszázalékolásá­ért, táppénzes vagy más orvosi bizonyítvány, látlelet kiállí­tásáért fizet az orvosnak, ám ve­szély rejlik a gyógyszerrendelé­sek körül kialakult helyzetben is. A nagy nyugati gyógyszergyárak számára ugyanis Kelet-Európa még mindig szűz piaci területnek számít, kitűnő terep a méregdrá­ga készítmények piacra dobásá­hoz. A gyógyszereladás nem kép­zelhető el orvosok nélkül, hiszen ők írják fel az egyik vagy a másik gyár készítményét, s hogy melyi­ket, azt a gyárak által fizetett or­vos látogatók próbálják befolyá­solni. Angliában ezért - felismer­ve e gyakorlat etikai veszélyeit ­már négy éve betiltották, hogy gyógyszergyár közvetlenül or­vost szponzoráljon. Amerikában viszont egy korábbi kimutatás szerint a gyárak évente mintegy kétszázmillió dollárt költenek az orvosok megnyerésére. A huszonöt országból visszaérke­zett kérdőívek az egészségügyi korrupció lehetséges módozatai­nak széles skáláját tárták fel: töb­bek között az embereken történő kísérletezést, az orvosok gyógy­szergyárak által történő megvesz­tegetését, felesleges műtéti be­avatkozások anyagi érdekeltség­ből történő elvégzését, a betegek „küldözgetését" (ez az ázsiai or­szágokban szokásos, és azt jelen­ti, hogy az orvos például saját ér­dekeltségű patikába irányítja a beteget) említették. Gyakori a be­teg magánéletének megsértése, az orvosi titoktartás megszegése, a beteg félretájékoztatása, illetve betegsége tényének kíméletlen közlése. Utóbbiak például a ma­gyarországi egészségügyre is jel­lemzőek. Ezt gyakran az egész­ségügyi dolgozók alulfinanszíro­zottságával magyarázzák, ám az udvarias köszönésnek, a beteg tü­relmes felvilágosításának, a hu­mánus bánásmódnak semmi kö­ze az orvosok fizetéséhez. A kor­rupció pedig önmagát fenntartó folyamat, melynek a magyar or­vostársadalom tekintélyelvűség­re épülő rendszere kitűnő közeg. Ha a fiatal orvos azt látja, hogy az intézetvezető elfogadja a hála­pénzt, noha tudja, hogy a műtét felesleges volt, mert a beteg ha­marosan mindenképpen meghal, ezt fogja tenni később ő is - állítja az orvosetikus. Az egészségügy­ben jelenlévő korrupció persze nem hasonlítható össze az élet más területein tapasztalhatóval ­hiszen itt az ember egészségéről, sőt életéről van szó. A beteg ki van szolgáltatva az orvosnak: nincs más választása, mint hogy bízzon a kezelőjében. Az orvosetikus mindennek elle­nére visszautasítja azt a közke­letű vélekedést, mely szerint az egészségügyi rendszert pusztán a paraszolvencia tartaná élet­ben. Meggyőződése, hogy az egészségügyet az orvostársada­lomnak az a névtelen többsége működteti, akik alacsony fizeté­sért, tizenkét órákat dolgozva állnak és szolgálnak a beteg­ágyak mellett. Ok azok ugyanis, akik még nem felejtették el, hogy annak idején miért is lép­ték át az orvosi egyetem kapu­ját. (P.Sz.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom