Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-31 / 176. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ŰJSZÓ 1998. JÚLIUS 31. KOMMENTÁR Mit mondhatott? DUSZA ISTVÁN Mi mást mondhatott Ivan Hudec kulturális miniszter a szlová­kiai nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatásáról azok­nak az Európából ebbe a balkáni visszaütésektől szenvedő or­szágba érkezett politikusoknak, mint amit amúgyis tudunk. Mindenki meg van elégedve, csak a legnagyobb lélekszámú magyar nemzeti közösség nincs. Pedig hát ő és a minisztériu­ma mindent megtesz azért, hogy a „szlovák délen" elégedet­tek legyenek a szlovák nemzeti kultúra revitalizációjával az ott együtt élő szlovákok és magyarok. Ennek támogatására és széles körű megértetésére szorgalmas magyarokat is találtak, akik ellensúlyozzák a Csemadok több évtizedes, még a pártállamban kialakult hegemóniáját. Azt a hegemóniát, amelyet a költségvetési támogatások teljes meg­vonásával sem tudtak megváltoztatni. Nem kevésbé hatéko­nyak azok az évente tízmilliókat felemésztő publikációk, ame­lyekben egy senki által nem beszélt nyelven próbálják meg a magyar nyelvet értékként birtokló százezreket meggyőzni a hatalmon levő kormány üdvözítő szándékáról. Bizonyára azt sem hagyhatta ki, hogy a kultúra irányításának decentralizálása után a Komáromi Jókai Színházat és a Duna Menti Múzeumot a Matica slovenská járási szervezetének el­nöke állami intendánsi álruhában vezeti a szlovák kultúra „délvidéki" revitalizációjának győzedelmes útján. Előre. Hova máshová? Ha csak nem abba a kolduslétbe, amelybe a Thália Színházat vezették a minisztérium, majd a Kassai kerület hi­vatalnokai. Hudec úr ezt biztosan jól tudja, elvégre most végre már tájé­koztatnia kellett. Mert ezt az egyet a magyarokkal együtt sem szereti. Helyette talán még most is fejére búzott zakóval távo­zik hivatalából, mint a színészsztrájk idején. Amióta szóvivő­je, az immár évente kitüntetett, az államnyelvért magyarelle­nes éhségsztrájkra is kapható költőnő és újdonsült képviselő­jelölt egyszerűen csak válogatott újságírók csapatát hajlandó tájékoztatni. Más lapra tartozik, hogy bizonyára az Európa Tanács képviselőit is legszívesebben megválogatták volna a minisztérium kapujában. JEGYZET gyakorolva az elviselhetőnél többször voltam kénytelen leírni, csendben kimondani Toscanini nevét. Az egyik legfájdalmasabb ilyen alka­lom az volt, amikor újságíró kolléga adott rá alkalmat, aki éppen most 30 éve, hatvan­nyolc feledhetetlen nyarán a szlovákiai magyar zsurnalisz­tikában egyedülállót cseleke­dett: az Új Ifjúság főszerkeszőjeként volt kurá­zsija lefordítani és közölni a 2000 szó című helyzetelem­zést, amelyet aztán a konszolidátorok 20 eszten­deig csak így emlegettek: az ellenforradalmi pamflet. Nos, azóta, hogy egykor bá­tor kollégám végül is Vladi­mír Mečiar táborában kötött ki, elszegődésének hírét vé­ve, csak ezt írtam naplómba: „Sz. J. - Arturo Toscanini." A nagy olasz muzsikus valahol a mennyországban egy bá­rányfelbőn ülve talán meg­bocsátja, hogy nevét egy mondatban említem méltat­lan kollégáméval. Egyébként hosszú életet kívánok mind Huszár Tibornak, mind Sz. J.-nek, meg másoknak is, akik vagy tegnap, vagy ma, vagy holnap nem tudtak, nem tudnak és nem fognak tudni a kísértésnek ellen­állni. Hosszú életet, hogy le­gyen idejük a bűnbánatra. H• Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: MadiGéza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz dače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://wvrw.voxnova.sk/ Arturo Toscanini TÓTH MIHÁLY Ez a cím illene dolgozat elé: Tibor Huszár. Aki nemzetkö­zi hírű fotóművész, aki a mi­nap Mečiar udvari kampány­fényképészévé szegődött. így elvetemülten szabad gondo­lattársításos ez a címadás. Mindig akkor írom le, mon­dom ki szomorúan száza­dunk első fele olasz gigászá­nak a nevét, valahányszor közhírré tétetik, hogy ismét akadt művész, értelmiségi, aki engedett valamelyik dik­tátor, esetleg még csak diktá­torfióka csábításának. Mon­dom, nyakatekert az asszoci­ációm, az a lényege, hogy Toscanini gerincességét állí­tom szembe más, nála rend­szerint kisebb kaliberű művé­szek meghunyászkodásával. Az olasz kisiskolások tan­könyvében ott szerepel a tan­mese, amelynek minden be­tűje igaz: Toscanini azért tá­vozott a földkerekség egyik legrangosabb zenekarának éléről, mert rá akarták venni, vezényelje el a fasiszta him­nuszt. Nemet mondott. És emigrált. Különbejáratú szokásomat - Tekintettel a rossz idegállapotodra, apukám, a privatizálásról szóló összes cikket kinyírtam az újságból... (Szalay Zoltán rajza) NOVÝ ČAS A DSZM egyik képviselőjelöltje nemrég kijelentette, hogy emig­rál, ha az ellenzék nyeri meg a választásokat. Ugyanakkor va­lószínűleg nem kevés fiatal hagyja majd el Szlovákiát a DSZM győzelmének „köszönhe­tően", mert a jelenlegi kormány nem kínál számukra semmilyen perspektívát. A szerző szerint az említett DSZM-jelölt azért akar emigrálni, mert képtelen meg­békélni a politikai szubjektu­mok demokratikus sorsával, az­zal, hogy vagy megnyerik a vá­lasztásokat, és hatalomra kerül­nek, vagy elvesztik, és ellenzék­be vonulnak. E fölött Mečiar mozgalmának a támogatói sem tudnak napirendre térni. „A DSZM híveinek agresszivitása szörnyű jelenség, s más pártok választói körében ilyen mérték­ben nem fordul elő" - állapítja meg a kommentátor. Mint írja, a DSZM abban a pillanatban érik meg a demokráciára, ha el­fogadja a vereség lehetőségét is. A DSZM választási kampánya, avagy a szlovákiai demokráciáról éllovas popzenészek is döntenek Vásárol a Mečiar-mozgalom Az 1994-es kampányban az SZNP magyar nyelvű választási hirdetésének reklámidőt vásárolt a Szlovák Rádió magyar adásában. DAŠA MATEJ ČÍ KOVÁ A DSZM Vivat, Slovakia! című nótája ingyen került be a Nova Televízió könnyűzenei műsorá­ba. A műsorvezető „a Nova Fe­kete Pétereként" jelentette be, s a következő héten már a lista hatodik helyét foglalta el a Roxette együttes egyik világhí­rű slágere után. Ma, úgy tűnik, minden másképp van. Ma, a négyéves „gyümölcsöző" munka után a DSZM vezetői nem merik kockára tenni a győ­zelmet, még énekversenyeken sem. És így a mosolygós Mečiar helyett a legismertebb művé­szek fognak énekelni Szlovákiá­nak. A mozgalom - népszerű­ségük ilyen irányú kihasználá­sáért - nagyvonalúan megjutal­mazza őket. A műsorvezető „a No­va Fekete Pétereként" jelentettebe... Kell az attrakció. Jana Prá­gerová, a Szlovák Televízió mű­sorvezetője köszöntötte a részt­vevőket az államfői posztról le­köszönő Michal Kováč tisztele­tére adott hangversenyen. Ak­kor köszönetet mondott neki azért, hogy ellenállt a kormány­hatalomnak, és „nem hagyta magát megtörni". Mindössze néhány héttel később azonban ugyanaz a Prágerová megkérte Igor Kubišt, a közszolgálati tele­vízió központi igazgatóját: jár­jon közbe a DSZM választási kampányával összefüggő állás megszerzésében. Pontosan ar­ról a mozgalomról van szó, amelynek elnöke már kétszer hirdetett ki amnesztiát azoknak a bűnözőknek az ügyében, akik részt vettek Kováč fiának elrab­lásában. Prágerová az áhított állást megkapta - egy-egy DSZM- vagy Mečiar-nagygyúlés vezetéséért információnk sze­rint kerek 50 ezer koronát kap. Száz nagygyűlés esetében - a választások előtti időszakban ­ez már szép kis összeget tesz ki: ötmillió koronát. A Domino fó­rum kérdésére, hogy hitelesek-e azok az információk, melyek szerint alkalmi kapcsolatai vol­tak Krajči belügyminiszterrel, illetve hogy jelenleg Kubišhoz, az SZTV központi igazgatójá­hoz fűzik szoros szálak, elutasí­tó választ adott. Még Jana Prágerová felkérése előtt, hogy új női attrakcióként tündököljön Mečiar mellett, ha­sonló szereplés céljából meg­szólítottak néhány fiatal szlo­vák színésznőt is. Információ­ink szerint a közszolgálati tévé vezetőitől - Igor Kubištól vagy helyettesétől, Štefan Dlugo­linskýtól - kaptak ajánlatokat. Ez ismét csak alátámasztja az SZTV-nek a jelenlegi hatalom­mal való összefonódását. Ez a hatalom rögtön a legutóbbi vá­lasztásokat követő tisztogatá­sokkal valamennyi lehetséges hivatalban elbarikádozta ma­gát. Ahogy a legerősebb politi­kai párt jelenlegi magataratása bizonyítja, pozíciójáról nem hajlandó lemondani csupán holmi választások miatt. Tévécsillagok fogják nyalogatni a sebeket? Ezt támasztja alá a DSZM választási stábjának vala­mennyi lépése. Alexander Rezes - aki a Mečiar-kormány tagjá­ként gyáva nyúlként viselkedett - a közelgő választások előtt a DSZM legbefolyásosabb embe­rének pozíciójába kerülve új erőre kapott. A Mount Everest-i zászló, a katonai helikopterek, a lézershow - mind balzsam az is­mételten meg nem értett és el­árult Vladimír Mečiar fájó lelké­re. És valószínűleg valódi gyógyszer arra a betegségre, amelyet például Václav Havel állapított meg nála. Rezes ötle­tei, amelyeket a Szlovák Televí­... segíthetnek Mečiar­nak elegánsan meg­nyerni a választásokat. zió által szolgálnak fel a válasz­tónak, segíthetnek Mečiarnak elegánsan megnyerni a válasz­tásokat. Átlagon felüli erőbedobással kezdték meg a DSZM kampá­nyát az elmúlt hetekben a ma­gántulajdonban levő Kelet-szlo­vákiai Vasmű alkalmazottai is. A Sme információi szerint ezek­ben a napokban a vasmű veze­tői a DSZM kampányában való részvétel céljából élsportolókat és művészeket szólítottak meg. Úgynevezett beszélgetésekre Pozsonyba hívják őket: a Grössling utca 4-be, annak a Be­ruházási és Fejlesztési Banknak a székházába, amelyben része­sedése van a Kelet-szlovákiai Vasműnek is. (Megjegyezzük: a Szlovák Nemzeti Banknak az adófizetők pénzéből több mint tíz milliárd koronát kellett be­fektetnie a magántulajdonban levő pénzintézetbe.) Á DSZM potenciális munkatársaival Ján Kulhánek, a Kelet-szlovákiai Vasműhöz tartozó Konzult Kft. igazgatója és Ing. Viktor Háber, a Kelet-szlovákiai Vasmű Hol­ding Rt. elnökségi tagja, külkap­csolatokért felelős alelnöke „be­szélget el". Információink sze­rint Mečiar mozgalma megszólí­totta például Zora Czoborová fitnessvilágbajnokot, Róbert Opatovský énekest, illetve Vašo Patejdl zenészt is. Ez utóbbi a Domino fórumnak az említett információt megerősítette, de közölte, hogy „a politikai pártok valamiféle közvetlen támogatá­sára" tett ajánlatot nem fogadta el, mert „apolitikus" akar ma­radni. Ugyanezt mondta Pavol Habéra is a vele készült interjú­ban. Tájékoztatása szerint a DSZM-en kívül több más politi­kai párt is megszólította. Arra a kérdésre, hogy a DSZM felkí­nált-e neki a szereplésért ötmil­lió koronát, azt válaszolta, hogy konkrét összegről nem beszél­tek. Az említett pénzösszeget kí­nálták fel Peter Nagynak is, de ő szintén visszautasította az együttműködést. Marika Gom­bitovának hivatalosan egy házat ígértek, ezt azonban a Domino fórumnak nem erősítette meg. Egy fiatal szlovák színésznőnek, akit választási kampányához szeretett volna megnyerni az SZDK és a DBP is, a DSZM belvá­rosi lakást és autót ajánlott fel, illetve a választások után tévé­filmekben és más műsorokban szerepelhetett volna. Lýdia Volejníčková, Otto Weiter, Robo Kazík énekeseknek - akik a DSZM nagyszombati közgyűlé­sén is szerepeltek - 800 ezer ko­rona körüli összeget fizetnek ki. Információink szerint még nem dőlt el, hogy Erik Aresta, Barba­ra Haščáková és Jožo Ráž, vala­mint Pavol Jacz, az SZTV mun­katársa együttműködik-e majd a DSZM-mel. A szerző a Sme munkatársa. VISSZHANG Ad. Eljátszott lehetőségek, Űj Szó, 1998. július 23. Bajaink forrása Emlékszem, néhány éwel ez­előtt egyik volt osztálytársnőm párhuzamosan felvételizett az ELTE és a Komenský Egyetem magyar szakára. Andrea a tudo­mányegyetemre felvételt nyert, viszont a Komenský Egyetem magyar tanszéke mindenható urainak nem felelt meg. Ez jutott eszembe, amikor Kósik Andrea cikkét olvastam. A szerző azokat a diákokat si­ratja el, akiket nem vettek fel a ma olyan közkedvelt szakokra. Azt is felhánytorgatja a tanszék vezetőinek, hogy miért indíta­nak olyan szakokat, amelyek iránt nincs érdeklődés. Holott azon kellene minél előbb eltöp­rengeniük az illetékeseknek (középiskolai pedagógusoknak, kisebbségi médiumoknak), hogy miért ilyen kevés a jelent­kező a szlovák, történelem vagy néprajz szakra. Nem len­ne-e jobb alacsonyabb pontha­tárt meghúzni, hiszen - ha az egyetem hisz az általa felmuta­tott színvonalban - a leendő hallgatónak még lesz bőven ideje az elkövetkező négy-öt évben a számunkra oly fontos szakok kulisszatitkainak elsajá­títására. De mi lenne, ha meg­próbálnánk az ún. divatszakok­ról kiszoruló hallgatókat átirá­nyítani ezekre a szakokra? Hi­szen a zsurnalisztikára jelent­kezett, de fel nem vett hallgató­ból még kitűnő újságíró lehet, ha elvégzi a magyar vagy a tör­ténelem szakot. Magyarorszá­gon példának okáért nem taní­tanak újságírást A-szakon, de ettől még nagyszerű tollforga­tók élnek az országban. A nyár elején Nagymegyeren tartottam előadást az SZMPSZ meghívására a kárpátaljai ma­gyar irodalomról. Az előadást öt (azaz 5), alapiskolában okta­tó pedagógus hallgatta meg. Ha jól értesültem, a meghirdetett, szlovák nyelv oktatása szekciót el sem tudták indítani, mert nem akadt elegendő jelentkező. Azt hiszem, valahol itt kell ke­resni a bajok forrását. Amíg ho­ni pedagógusainkat nem érdek­li saját szakmájuk, addig az egyetemi felvételiken se vár­junk világraszóló csodákat a le­endő kisebbségi magyar értel­miségtől. Juhász Dósa János Balogfala

Next

/
Oldalképek
Tartalom