Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-29 / 174. szám, szerda

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 29. • KOMMENTÁR Mieink Martonyival TÓTH MIHÁLY Hat gyakorló kisebbségi magyar cserélt véleményt a Duna tévében Martonyi Jánossal, az Orbán-kormány külügyminiszterével. Egyoldalú tapogatózás volt az a vasárnap kora esti öt negyed óra. Ami természetes, diplomataként Martonyi tájékozott a kisebbségi vezetők nézeteiről, tisztában van vele, „hol helyezze el" Duray Miklóst, vagy Tőkés Lászlót, ületve Bugár Bélát, vagy Takács Csabát. Tehát inkább a négy környező országból érkezettek szondáztak, hogy megtudják, mit értsenek az új budapesti kormány azon ígéretén, amely szerint a kisebbségeket érintő döntések előtt kikérik a határon túli legitim magyarok véleményét. A határon túli magyar tévénéző szükségszerűen arra a következtetésre jutott, nincs recept a magyar kormány és a külföldi kisebbségek együttműködésének szabályozására. Egyrészt azért, mert más-más a helyzet Szlovákiában, a Vajdaságban, Romániában és Kárpátalján, de azért is, mert mind a négy országban más-más politikusok más-más módon vélik megoldhatónak a kisebbségi kérdést. E tények tükrében kell értékelni számos múltbeli vállalkozást, például az oly sokat emlegetett magyar-magyar csúcs szervezését is. Romániában kisebbségi egypártrendszer alakult ki a fordulat után, Szlovákiában nemrég szintén egy akolba terelték a három pártot, így fennáll a veszély, hogy a budapesti kormánynak adott tanácsok esedeg óriási egyoldalú tévedésekhez vezetnek, és inkább kárt okozhatnak az adott országban élő magyar közösségnek. Ebből következik, hogy a magyar kormánynak az „első az egyenlők között" szerepét kell vállalnia, fenntartva magának a döntés jogát. Két örvendetes mozzanata volt a külügyminiszter és a külföldi magyar vezetők beszélgetésének. Martonyi János egyértelművé tette, hogy Tőkés László kettős állampolgárság-koncepciója megvalósíthatatlan. Nem az az örvendetes ebben, hogy a magyar diplomácia vezetője a püspököt úgyszólván rendre utasította. E kínos élményről az ember inkább lemondott volna, hiszen ismetjük és elismerjük az egyházi vezető szerepét az 1989-es eseményekben. Az volt örvendetes, hogy Martonyi kimondta: Magyarországon lényeges kérdésekben a kormánynak kell állást foglalnia, még akkor is, ha az nincs összhangban mások, kisebbségi tekintélyek állásfoglalásával. A másik kellemes meglepetés az volt, hogy Bugár Béla, igaz, kérdés formájában, felszólította a magyar külügyminisztert, Budapest a választásokig tanúsítson Szlovákia iránt mérsékletet. Kimondadanul azt sugallta a magyar párt elnökének kérése, hogy ne ismétlődjék meg a feszültségkeltés, amelynek hatására 1994-ben Slota pártja megerősödött. JEGYZET Prezident constans MOLNÁR NORBERT Úgy tűnik, egyeden dolog biztos ebben az országban: a választásokig nem lesz köztársasági elnök. Hogy lesznek-e választások, majd szeptemberben elválik. S ha lesznek, tiszták lesznek-e, majd az is elválik. A csillagok mai állása szerint nemzetközi megfigyelők nem tudják majd ellenőrizni a voksolás tisztaságát, a kormány nem hívta meg az EBESZ megfigyelőit szeptember végére; ezt derogálónak találta. Pedig tisztázhatná magát a csalás vádja alól. Valószínűleg többet jelent a kabinetnek a svindli lehetősége, mint a már amúgy is romokban heverő nimbusz szépítgetése. Mečiarék gátlástalansága fokozhatatlan. A forgatókönyvet ők írják, s a rendezői székbe is be akarnak ülni. Eddig minden az ő elképzelésük szerint zajlott. Az ellenzék éveken át arra figyelmeztetett, hogy a miniszterelnök köztársasági elnöki babérokra tör, hogy Kováč távozása után nem lesz reguláris körülmények között megválasztott államfője Szlovákiának. így is történt, Mečiar nem szalasztja el a lehetőségeket. Ennek ellenére a derék ellenzék a Moravčíkkabinet idején nem toldotta meg az alkotmányt, s nem szerzett biztosítékot a legelső tisztség betöltésének folytonosságára. Az utóbbi hónapokban, kissé megkésve, de annál nagyobb vehemenciával több elkeseredett lépést is tettek. Mindenki nagy megelégedésére megszületett az államfőijogkörök átruházásáról szóló alkotmánytörvény. Ám az elnöki jogkörökkel megáldott kormányfő még mindig nem írta alá a módosítást. Kicsit korai volt a demokraták öröme. Mečiar az alkotmányból kifolyólag azt nem teheti meg, hogy záros határidőn belül nem nyüvánít véleményt a törvényről; azt viszont igen, hogy nem írja alá, s kezdődhet a huzavona elölről. Ha a választások után patthelyzet áll elő, az országnak örök időkre bebetonozott államfője lesz. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: GrendelÁgota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43, Rozsnyó: 0942/215 90. Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Nézd, drágám, a strandon előjönnek Szlovákia európai szintű mutatói is. (Szalay Zoltán karikatúrája) Az USA elnökének bíróság előtt kell válaszolnia a kényelmetlen kérdésekre Egy amerikai pánikban Nem is akármilyen amerikainak, hanem az Egyesült Államok első emberének, illetve jogászainak fő a feje, hiszen Nixon óta az USA történetében Bili Clinton az első elnök, aki idézést kapott a szövetségi bíróságtól, hogy jelenjen meg és tegyen tanúvallomást. JUHÁSZ LÁSZLÓ Clinton elnöknek eskü alatt kell majd cáfolnia (vagy éppen beismernie) viszonyát a Fehér Ház egykori alkalmazottjával, Monica Lewinskyvel. Monica emelt fővel viseli a megpróbáltatásokat és a fotósok, újságírók ostromát, hiszen váltig állítja: olyan „kapuk" is megnyíltak előtte vagy ha úgy tetszik, olyan szolgáltatásait is igénybe vette az elnök, amelyek nem voltak benne munkaköri leírásában. Hogy az elnököt akarja-e végképp leradírozni a politikai palettáról vagy csak önmagát kívánja ilyen sikamlós módon beírni Amerika történetébe, nem tudni. Az tény, hogy a prúd, de botrányokat szerető amerikai közvélemény hónapok óta jóízűen csámcsog a történteken (vagy nem történteken). O. J. Simpson, a gyilkossággal vádolt majd felmentett sármos fekete színész pár éwel ezelőtti esete óta ugyanis ez az első olyan ügy, amely miatt a háziasszonyok izgatottan lapozzák fel a bulvárlapokat, de a vezető amerikai lapok is címoldalon hozzák a legújabb fejleményeket. Az eddig kihallgatott hetven tanú között az elnöki testőrök is megszólaltak, azonban állítják: nem őrizték Clinton testét, vagyis nem tudnak főnökük munkaidőn kívüli „kikapcsolódásáról". A megfigyelők nagy része egyértelműen politikumot lát Clinton szexbotránya mögött. OLVASÓI LEVÉL Hipó és oldószer Az 1998 július 17-én, az Új Szóban megjelent Egérfogó és töpörtyű című cikkre szeretnék pár szóban reagálni. Először is a nehezebb felfogású újságírók kedvéért kü'rnám mozgalmunk teljes nevét: Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért. Javasolnám a tisztelt hölgynek, hogy ha éppen csepülni óhajtja a mozgalmunkat, használjon kevesebb hipót és oldószert, és vegyen elő egyet a „töSzerintük ugyanis a republikánusok, nem lévén több töltényük az elnök ellen, igyekeznek tűzben tartani a fél év alatt lassan kíhűlőfélben levő vasat. Az elnök eddig hatszor tagadta meg a tanúvallomást, most jogászai azon törik fejüket, hogyan kerülhetné el elnökük a tárgyalótermet. Több lehetőség is kínálkozik. Clinton videószalagon is elküldheti vallomását, kérheti az esküdteket, hogy a Fehér Házban keressék fel őt, írásban is válaszolhat a kérdésekre, de ismételten is megtagadhatja a vallomástételt. A jogászok most mindenesetre törvénytárakban lapozgatnak, hogy megállapítsák, a washingtoni képviselőház kötelezheti-e Bili Clintont a vallomás megtételére. A New York Times felteszi a kérdést, vajon milyen politikai hatása lenne a vallomás kategorikus megtagadásának a demokratákra nézve, hiszen ősszel az Egyesült Államokban is választásokat tartanak. A „szexcsata" eddigi vesztese még csak Clinton elnök, és ügyvédje Bruce Lindsey, akinek a múlt héten át kellett vennie az idézést. Sokak szemében a csinos Monica és az üggyel megbízott független nyomozó, Kenneth Starr a sztár. Nixon elnök 1973ban lemondani kényszerült, hogy elkerülje a kihallgatást, mikor a Watergate botrányban idézték be a szövetségi törvényszék elé. A „Sexgate" lassan a végéhez közeledik, hiszen az elnöknek ezen a béten döntenie kell, vállalja-e az eskü alatti vallomást. Hamarosan kiderül tehát, milyen megoldást választ az elnök, és hogy a szégyen feketéjébe borul-e a Fehér Ház. Monica emelt fővel viseli a megpróbáltatásokat. (ČTK/AP) pöttyükből" és másolja le a rajta levő szöveget. Másodszor, nem tudom miért baj az, hogy mozgalmunk megajándékozza az itt élő magyarokat a mozgalmunk emblémájával és nevével ellátott pólókkal, öngyújtókkal, reklámtáskákkal és így tovább. Hiszen ez megszokott és elfogadott dolog az egész világon. Vagy az fáj a cikk írójának, hogy ez éppen a mi mozgalmunknak jutott az eszébe, és nem az ő támogatottjainak? Harmadszor, én azt erénynek tartom, hogy csak azért, hogy a parlamentbe jussunk, nem olvadunk össze semelyik párttal vagy pártokkal. Negyedszer, a programunkkal kapcsolatban csak annyit, hogy aki csak rosszat akar róla írni, az készakarva nem veszi észre benne a jót! Ötödször, ami a rendezvényeink színvonalát illeti, tapasztalataim szerint eléri azt a szintet, mint bármelyik hazai párt rendezvényeinek a színvonala. Én úgy érzem, hogy az oly szépen csengő nevű hölgy nagy rajongója a rendőrverő politikusoknak, ezért csúfolja, rágalmazza a mi mozgalmunkat. Pedig mi is az itt élő magyarság érdekeit próbáljuk védeni, de nem rágalmazással, nem skandálással, banem ésszerű, higgadt tárgyalásokkal. Szerintünk az itt élő magyarság helyPRAVDA Miért hagy ki Kozlík emlékezete? - teszi fel e költői kérdést a Pravda kommentátora a DSZM petíciós akcióját bíráló írásában. Az újságíró rámutat, hogy Sergej Kozlík, a stratégiai vállalatok privatizálásának megakadályozására kezdeményezett petíció szóvivője a cél érdekében a saját és mozgalma korábbi állásfoglalását sem átallja kiforgatni. Kozlík a televízióban is kijelentette: „Mečiarral 1992 óta ott álltunk az ország alapjainak lerakásánál, és már akkor rámutattunk, hogy a nemzeti érdekek közé tartozik az olyan cégek állami tulajdonának megtartása, mint a tranzitjellegű vállalatok, a kőolajvezetékek, a gázvezetékek és az energetikai vállalatok". Ezzel szemben elég kézbe venni a DSZM 1994-es választási programját, amely ennek éppen ellenkezőjéről tanúskodik - mutat rá a kommentár. Idézi a kampányprogramban leírtakat: „Kidolgozzuk a fontos vállalatok privatizálásank harmonogramját és megteremtjük a magánosítás feltételeit. Elsősorban az energetikai, a gázipari és a hadiipari vállalatokról van szó. Az állam részvételét a stratégiai vállalatok tulajdonában állami részesedés formájában biztosítjuk." Vagyis a DSZM négy éwel ezelőtt ugyanazt ígérte, amit most az ellenzék, csak Kozlík viselkedik úgy, mintha kihagyna az emlékezete - így a kommentátor. A DSZM-nek nem a stratégiai vállalatok sorsa a fontos, kizárólag saját mozgalmuk népszerűsége, azt a látszatot keltik, hogy egyedül a legnagyobb kormánypárt viseli szívén a stratégiai vállalatok sorsát. A rossz ellenzék pedig a még rosszabb nyugati kapitalistáknak akarja eladni azokat. GAZ ETA WVBO RCZA Jan Kavan, az új cseh külügyminiszter úgy véli, egyes kérdésekben Lengyelország közvetíthetne Csehország és Szlovákia között. „Szlovákiával való kapcsolatunknak rendkívül szorosnak kellene lennie, ehelyett feszültség uralkodik a két állam között. A kapcsolatokat a múltból eredő emocionális tapasztalatok feszélyezik, és az, hogy a szlovákok sok esetben meggyőződéssel vallják: a múltban Csehország a „nagy testvér" szerepét játszotta és mostohán bánt a kisebbel. Néhány nehéz kérdésben olyan állam közvetíthetne, amellyel mind Csehországnak, mind Szlovákiának jó kapcsolatai vannak, és ez Lengyelország lehetne" - idézi a lengyel napilap a cseh külügyminisztert. Kavan fontosnak tartja hogy Szlovákia is mielőbb csatlakozzon az EUhoz és a NATO-hoz, s ígéretet tett, amennyiben Csehország felvételt nyer ezekbe a szervezetekbe, szorgalmazni fogja Szlovákia felvételét. Bírálta a Klauskormányt, amiért nem fogta fel Visegrád szerepének fontosságát a regionális politika szempontjából. Az új cseh külügyminiszter kijelentette: első hivatalos külföldi útja Szlovákiára vezet. zetének javításához a kulcs nem Budapesten, nem Strasbourgban van, hanem itt, Pozsonyban. Itt kell elérni, hogy előbb visszakapjuk a már évtizedek óta meglevő, de nemrég elvett jogainkat (gondolok a bizonyítványainkra vagy az elbocsátott igazgatókra), hogy később tökéletesítsük azokat. Szeretnénk eloszlatni az aggályokat, megszüntetni az akadályokat hazánkban az itteni magyarság és szlovákság békés egymás mellett élése útjából. Nem szeretnénk még egy Balkán kialakulását Közép-Európában. Mátyás Zoltán Sőreg