Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-25 / 171. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 2037. S PORT /TÉVÉ ÉS RÁ DI Ó - SZ OM BA T QJ írók szavaztak a legjobb epikai műről: James Joyce Ulysses című könyve lett az évszázad regénye A huszadik századi eposz James Joyce regényében nem a cselekményen, hanem a belső történéseken van a hangsúly. (Fotó: ČTK/AP) Aft O ZI POZSONY HVIEZDA: Armageddon (am.) 17, 20 OBZOR: Mercury (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: BigLebowski (am.) 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Őrült város (am.) 18.30, 20.30 Véres kezek (am.) 18.30, 20.30 Hidegrázás (ízi., ném., svájci, dán) 20.15 Vi­szontlátásra a pokolban, barátaim (szlov.) 20.30 Az ördög ügyvédje 17.45 KASSA DRUŽBA: Armageddon (am.) 17.45, 20.15 TATRA: Lump, a kutya (am.) 17.45,20 CAPITOL: Armageddon (am.) 18,20.30 ÚSMEV: Vörös sarok (am.) 18, 20.15 IMPULZ: Pret-a- porter (am.) 19 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Mr. Magoo (am.) 21 NAGYMEGYER - SLOVAN: Durva támadás (am.) 20 PATHI FÜRDŐ - KERTMOZI: Basket Bud (am.) 21.30 LÉVA - KERT­MOZI: Rómeó és Júlia (am.) 21.30 RIMASZOMBAT - KERT­MOZI: Vad játékok (am.) 21 GALÁNTA - KERTMOZI:Lesz ez még így se (am.) 21.30 ZSELIZ - SZPUTNYIK: Egyéjszakás szerelem (am.) 20 Új szakkönyv amatőr bábosoknak A bábjátszás ábécéje A szerző annak idején tréfásan azt találta mon­dani regénye kapcsán, hogy száz évig lesz min vitatkozniuk az irodalom­kritikusoknak, és lám, igaza lett. JUHÁSZ KATALIN Az Ulyssest kikiáltották már er­kölcstelennek, pornográfnak, zseniálisnak és irodalmi blöffek is. Sorra alakultak a Joyce-társa­ságok, melyek évente rendeztek Ulysses-konferenciákat, több fo­lyóirat kizárólag Joyce munkás­ságával foglalkozik, a regény helyszínén, Dublinban pedig Joyce-trikókat, kulcstartókat és más mütyüröket árulnak a kultúr-turistáknak. Június 16-át Írországban Bloomsday-nek, Bloom-napnak nyilvánították, e napon indult el odüsszeuszi útjá­ra a regény főszereplője, Leo­pold Bloom. A cselekmény egy nap alatt, reggeltől estig játszó­dik, Homérosz Odüsszeiája szol­gál alapjául, a helyszínek, ahol Bloom megfordul, egy-egy epo­szi helyszín huszadik századi megfelelői, Rejtett vagy kevésbé rejtett utalások alapján jöhetünk rá erre, de ha nem jövünk rá, az se baj. Viszont ahogy a tutyimu­tyi Bloom nem éppen eposzi hős, úgy a huszadik század sem epo­szi kor. Az egyszerű kisember kel tehát életre, akivel könnyű azo­nosulni, és aki elesettségében is szeretetre méltó. Ebben a regényben nem a cselek­ményen, hanem a belső történé­seken van a hangsúly. Bloom, az­az Odüsszeusz és Stephen, azaz Telemachus nincs szoros kapcso­latban környezetével, mi is csak annyit tudunk meg a külvilágról, amennyit az adott szereplő, vagy a szintén elfogult narrátor tudni enged. Ebből is nyilvánvalóvá válik, hogy a huszadik század emberei nem képesek maradan­dó őszinte viszony kialakítására, frusztráltak és nyugtalanok. Egy­egy szereplőt jól jellemez nyelv­használata, jellegzetes gondolat­menetei és asszociációi, ez a be­RECENZIÓ A Warner Music most találta el­érkezettnek az időt, hogy angol nyelvű Edda-lemezt dobjon pi­acra. Mivel az anyagot több eu­rópai országban, így nálunk is terjesztik, nézzük, mire számít­hat a kíváncsi vásárló. Volt idő, amikor valóban új, friss, figyelemreméltó dalokat írtak Patakiék, első három albu­muk, valamikor a nyolcvanas évek elején, sokak szerint Nyu­gaton is ütőképes lett volna, csakhát a geopolitikai helyzet... Azóta sokat változott a felállás a frontember körül, megjelent a modern technológia, a levegős, „egyenes" hangszerelés feldú­sult, a dallamok bonyolódtak, a szövegek mind gyakrabban csúsztak át szentimentálisba. Ma ez a zenekar, rég túl a siker csúcsán, csak a fanatikus, sírig hű rajongókat szórakoztatja. A határon túli magyarlakta terüle­teket nagyon szerétik, Pataki At­tila néhány hónapja nálunk is el­harsogta híveinek, hogy „Leg­alább mi Eddások, mi magyarok tartsunk össze!" A lényeg a lényeg: Európában rég más szeiek fújnak, utoljára épp az Europe nevű svéd csapat kísérle­tezett pár évig ezzel a stílussal, az agyonhangszerelt, rózsaszínű, dallamos rockzenével. Nem az al­bum tech iikai színvonalával van baj, hiszei i a (közepes) angol szö­leéléses módszer Joyce legna­gyobb erősségei közé tartozik. Ugyanakkor a regény az olvasó­tól is sokat követel, nem könnyű olvasmány. Sok információ el­Az egyszerű kisember kel tehát életre, akivel könnyű azonosulni. raktározására kényszerít min­ket, melyek a legváratlanabb he­lyeken állnak össze egy-egy fon­tos jellemvonássá. Ezért tűnik a szöveg esetlegesnek, rendszer­telennek. A káosz végül nagyon is pontosan szerkesztett, logikus egésszé forr össze, főleg akkor, vegeknek hála belefér a Scor­pions és a Bon Jovi nevével fém­jelzett skatulya második vonalá­ba, jó propaganda, azaz egy kalap pénz segítségével eladható lehet, főleg Németországban, ahol mindennek megvan a maga kö­zönsége. Érezhető a lemezen a sokat akarás. Hipermodern stú­dió, vendégzenészek, dallamok orrba-szájba, túlfűtött ének, Gömöri Zsolt és Alapi István, két ha a homéroszi párhuzamokkal, a mű tartópilléreivel is tisztában vagyunk. Joyce új archetípuso­kat teremt az antikok helyett. Persze saját magát is belekom­ponálja az alakokba, főleg Ste­phenbe, aki fiatal, lázadó, álmo­dozó és keményfejű, igazi mű­vésztípus. Hozzá képest Bloom, a gyakorlatias dublini hirdetési ügynök tökéletesebbnek, hihe­tőbbnek tűnik. Ő a huszadik szá­zadi Everyman, néha közönsé­ges ugyan, de jószándékú. Belát­ja, hogy nem harcolhat a fennál­ló rend ellen, inkább alkalmaz­kodni próbál, ami szintén nem sikerül. Egyszerre komikus és tragikus figura. Hibái szexuális és társadalmi eredetű frusztrált­Edda-zenész mint producer. Mégis csodálkoznék, ha épp ezzel robbannának be a nemzetközi él­vonalba. A kiválasztott dalok nem tartoznak a csapat legjobb­jai közé, ezeket, más hangszere­léssel, bármelyik tinglitangli popegyüttes műsorra tűzhetné. A legfontosabb hiányzik belőlük: az a karakter, amely az Eddát Ed­dává tette saját hazájában, vala­mikor hajdanán, (juki) ságából erednek. Az előbbi ma­gánéleti jellegű, felesége tíz éve nem engedi őt ágyába. Ennyi időt töltött Odüsszeusz is Pénelopé nélkül. Az utóbbiért vi­szont korunk a felelős, ez az át­láthatatlan kor, amelyben senkit sem érdekel többé az egyszerű városi kisember sorsa. Ezek után nyilvánvaló, hogy minden, amit korunk hőse csi­nál, kényszertevékenység. Az ol­vasó sem tud tájékozódni ebben a világban, nem tudja megítélni például, melyik főszereplő mellé álljon, melyikük a pozitív hős, ki­nek van igaza, a művészetbe me­nekülő Stephennek, a földön já­ró Bloomnak, vagy a valóságot ösztönein, érzelmein át tapasz­taló Mollynak. Minden egyes fejezet egy homé­roszi epizódról vagy alakról kap­ta a címét. Eredetileg Joyce fel­tüntette az Odüsszeia címeit, közvetlenül a könyv kinyomtatá­sa előtt gondolta meg magát. Az első elemzők, Stuart Gilbert és Frank Budgen megtartották a homéroszi fejezetcímeket, ezzel is könnyítve a tájékozódást. Gilbert diagramja, mely a könyv jelképeit és antik párhuzamait szedi logikus rendszerbe, a leg­bőszebb Ulysses-ellenes hango­kat is elhallgattatta egy időre. Maga az alkotó úgy viszonyult a kritikusok észervételeihez, hogy a homéroszi strukturát dicsérők­nek a mű önállóságát hangsú­lyozta, a modern történet iránt érdeklődőknek pedig az antik párhuzamokat. Önkéntes emig­rációban élt huszonkét éves ko­rától, fő műve sem Írországban jelent meg, hanem a szabadabb szellemiségű Párizsban. Fogad­tatása korántsem volt egyértel­mű. Botrányok, betiltás, értet­lenség. A szerzőt mindez nem túlzottan érdekelte, elsősorban saját magának alkotott, és per­sze az utókornak. Most, hetven­hat esztendővel a könyv első megjelenése után érte utol a vi­lág ezt a különös, furcsa zsenit. Néhány nappal ezelőtt a kortárs írók az Ulyssest, korunk eposzát minősítették a század legjelentő­sebb regényének. A magyar zene elismerése Prey emlékére Salzburg. Az, hogy a Budapesti Fesztiválzenekart kérték fel az idei Salzburgi Ünnepi Játékok el­ső koncertjére, méltó elismerése a magyar zenekultúrának, a ma­gyar zenepedagógiának és ter­mészetesen a zenekar vezetőjé­nek, Fischer Ivánnak, annak a munkának, amelyet évek óta a zenekarral végez - nyilatkozta az MTI-nek Prőhle Gergely, a Nem­zeti Kulturális Örökség Miniszté­riumának államtitkára. A salzburgi dómban a fesztivál­zenekar német, lengyel és román szólistákkal és a Holland Kama­rakórussal, Mozart és Biber egy­házi alkotásaiból adott elő. A kö­zönség egy lapot talált a műsor­füzetben, amelyen az állt, hogy a Salzburgi Ünnepi Játékok, vala­mint a csütörtöki est előadói a hirtelen elhunyt világhírű éne­kes, Hermann Prey emlékének ajánlják a koncertet. Áz augusztus végéig tartó Ünnepi Játékokat hivatalosan pénteken nyitották meg. Az 1917-ben kez­deményezett, de igazán csak a 1920-as évek elején beinduló igen rangos fesztivál-nagyüzem kon­certet, operát és prózát egyaránt kínál, újabban már filmeket is. A zeneboltok kirakataiba máris ki­tették az elkövetkező hetek opera­előadásainak korábbi felvételeit. A Budapesti Fesztiválzenekar szombaton Wagner-Liszt kon­certet ad Salzburgban. 1223-ban, elsőkét Olaszország­ban (a Greccio-erdő barlang­templomában) állították fel a ka­rácsonyi ünnepek alkalmából az életnagyságú Mária és József szobra közé a jászolt, benne a kis Jézussal. A jászolállítás rövid idő alatt Európa-szerte elterjedt. A fi­gurákra később zsineget erősítet­tek, így a pásztorok és a királyok felvonulhattak a jászol előtt. A Mária-figura pedig bólogatva üd­vözölte őket. így született meg a karácsonyi Máriácska-játék, a­mely Franciaországban a „mario­nett" elnevezést kapta. Ma min­den, felülről zsinórral mozgatott bábut marionettnek nevezünk. A sajátos művészeti ággal mű­kedvelői státusban ugyan, de profi hozzállással foglalkozó szerző könyvében a komoly tech­nológiai ismereteket és felszere­lést igénylő marionettezés rész­letesebb leírásába nem bocsátko­zik - a bábjátszásnak ezt a mód­ját a műkedvelők ritkán használ­ják -, ám a többi módozatot rész­letesen elemzi. Bemutatja a bá­butípusokat; azok kivitelezését, mozgatását; taglalja a rendezési tudnivalókat, a bábosok és a kö­zönség kapcsolatának szabályait. Szőke István az üyen jellegű ko­rábbi módszertani könyvénél most egy vaskosabbat, több is­VRABEC MÁRIA Nyárra is kaptak házi feladatot a nyitrai Andrej Bagar Színház szí­nészei - rendszeresen be kell jár­niuk korrepetálni a Hegedűs a háztetőn című musical betétdala­it. A darabot decemberben mutat­ják be, a szlovákiai musical-király, Jozef Bednárik rendezésében és Ján Ďurovčík koreográfiájával. Mindkét művész dolgozott már a nyitrai társulattal^ Bednárik itt kezdte a pályáját, Ďurovčík pedig a Pacho visszatér és a Stuart Mária táncbetéteit álmodta meg Nyit­rán, a Rémségek kicsiny boltját pedig ő rendezte. A Hegedűst nagy várakozás előzi meg, egye­sek már most lefoglalták a 300 ko­ronás jegyeket a bemutatóra. A kíváncsiság érthető, hiszen Bed­nárik egy évig kérette magát, és mihelyt aláírta a szerződést, meg­tiltotta a színészeknek, hogy megnézzék a darabot más színhá­zakban. A társulat merészebb tagjai mégis magánkirándulást szerveztek Budapestre, ahol a Madách Színházban megnézték a darabot, Kerényi Imre rendezésé­ben, és azzal az érzéssel jöttek ha­za, hogy „ezt úgysem tudják felül­múlni". Ä kiszivárgott hírek sze­rint ugyanis a nyitrai Hegedűs­ben nem lesz élő zenekar, lesz vi­meretet, tanácsot, útmutatót tar­talmazó „ábécés könyvet" tett le a köz asztalára, hiszen fontosnak tartotta papírra vetni azokat a ta­pasztalatait is, amelyeket a kas­sai iparisták volt Glóbusz és a kassai alapiskolások volt Délibáb csoportjának tevékenysége fo­lyamán, valamint a szlovákiai magyar bábjátszás aranykorának számító hetvenes években külön­böző versenyeken, seregszemlé­ken szerzett. Igyekezett számos szemléltető ábrával gazdagítani a Csemadok Dunaszerdahelyi Területi Választmánya gondozá­sában megjelent könyvet, illetve segíteni a bábosok munkáját, szakmai fejlődését, (g-f) szont több tucatnyi táncos, és bi­zonyára nem marad el a Bed­náriktól megszokott füstköd, a fe­hér inges gyermek, aki fából fara­gott vonatot, hajót vagy szekeret vontat végig a színpadon, az utol­só felvonásban pedig megjelenik a történet időszerűségére utaló motorbicikli, görkorcsolya vagy telefon. Bednárikról találóan je­gyezte meg egy kritikus: ő a leg­jobb musicalrendező Szlovákiá­ban - mert más nem rendez mu­sicalt. A hazai közönség lelken­dezve fogad minden megoldást. Pláne, ha a körítés csillogó-villo­gó. A nyitrai Hegedűsben semmi­ben sem lesz hiány, mert a Pro Slovakia Alap sosem fukarkodott a pénzzel, ha az Andrej Bagar Színházról volt szó. Elvégre Hu­dec miniszter a város nevezetes fia és a választási eredményektől függetlenül ő lesz a bemutató díszvendége. Azt már csak re­mélhetjük, hogy a „szegény tejes­embeer vidám balladája" eredeti ötletekben sem fog szűkölködni. Elvégre „aki sok pénzből és jó alapanyagból nem tud jó musi­calt csinálni, az vagy süket, vagy vak, vagy tehetségtelen". Ézt Sir Lloyd Weber mondta, aki szintén musical-király, de nem Szlová­kiában, hanem a Brodway-n. Ó már csak tudja. Vajon meghódítható-e a nyugat-európai lemezpiac magyar rockzenével? Edda Művek - Fire and Rain Mivel lepi meg Bednárik, a mágus a közönséget? A Hegedűsre készülve

Next

/
Oldalképek
Tartalom