Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-20 / 166. szám, hétfő

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 15. Izraeli-palesztin találkozó Jeruzsálem. Hosszú hóna­pok után találkoztak teg­nap késő délután izraeli és palesztin vezetők. Egy izra­eli.tisztségviselő kijelentet­te: nem lehet arra számíta­ni, hogy a találkozón meg­állapodás születik, legfel­jebb arra lehet törekedni, hogy szűküljön a szakadék az álláspontok között. A palesztin küldöttség veze­tője úgy véli, akkor lehet haladást remélni, ha Mor­dehai izraeli védelmi mi­niszter azzal a szándékkal érkezik, hogy elfogadja az izraeli csapatok kivonását szorgalmazó amerikai ja­vaslatot. Jeruzsálemben tegnap teherautóba rejtett pokolgépet találtak izraeli rendőrök, palesztin vezető­je működésbe akarta hoz­ni, amikor a kocsi kigyul­ladt. (MTI) Asszad Chiraccal tárgyalt Párizs. Háfez Asszad szíri­ai elnök szombaton befe­jezte párizsi látogatását, amely lehetővé teheti, hogy a megrekedt közel­keleti békefolyamatot ki­mozdítsák a holtpontról. Asszad 22 év után először járt Franciaországban, s út­ja jelzi, hogy Szíria kimoz­dult a diplomáciai elzárt­ságból. Tárgyalt Jacques Chirac elnökkel a rendezé­si folyamatról és a kétolda­lú kapcsolatok fejlesztésé­ről. A tárgyalások után kö­zölte, hogy kész csatlakoz­ni a válság rendezésére irá­nyuló francia-egyiptomi kezdeményezéshez. (MTI) Chirac és Asszad (CTK/AP) Észak-Korea fenyegetőzik Szöul. Észak-Korea azzal fenyegetőzik, hogy újrain­dítja plutóniumtermelő atomreaktorait, ha nem kap támogatást korsze­rűbbek építéséhez. Az USA 1994-ben vállalta: 2003-ig ellátja Észak-Koreát évi 500 ezer tonna olajjal, és felépít két korszerű köny­nyűvizes reaktort, ha Észak-Korea leállítja atom­erőműveit, amelyekben álcár atomfegyver előállítá­sán is dolgozhattak. Észak­Korea szerint az amerikai ígéret teljesítésében lema­radások vannak, holott Phenjan már rég bezáratta a létesítményeket. (MTI) Mozgósítás Csecsenföldön Groznij. A csecsen elnök több rendeletet hozott az iszlám szélsőségesek visz­szaszorítására. Maszhadov mozgósított 5000 tartalé­kost, akik a kijárási tilalom betartásában és a bűnözők elleni harcban segítenek. Emellett leváltott két főbí­rót, és kiutasított négy kül­földit, akik a vád szerint szélsőséges ideológiát ter­jesztettek. (MTI) Északír tárgyalások áttörés nélkül Ingázó közvetítők Sérült koszovói albán felkelők egy helikopter belsejében, útban egy tiranai kórház felé. Legkevesebb 110 koszovói albán szeparatistát ölt meg két nap alatt a jugoszláv hadsereg (ČTK(AP) EBESZ-küldöttek Ibrahim Rugovánál - jugoszláv-albán határincidens Európa „Gandhija" Belgrád. Az EBESZ Jugo­szláviában tartózkodó kép­viselői szombaton találkoz­tak Ibrahim Rugovával, a koszovói albánok legtekin­télyesebb függetlenségpár­ti vezetőjével. MTI-HÍR A tárgyalások után adott rövid nyilatkozatában a 12 fős EBESZ­delegáció nem árult el részlete­ket, s csak azt erősítette meg, hogy a küldöttség célja nem a tárgyalások folytatása, hanem a jugoszláviai helyzet felmérése. Az EBESZ-delegáció tagjai az utóbbi napokban a koszovói szerb illetékesekkel, valamint a koszovói albán pártok vezetőivel tárgyaltak, majd visszautaztak a jugoszláv fővárosba. A Szerbiára és Montenegróra olvadt Jugo­szlávia EBESZ-tagságát 1992­ben, a boszniai jugoszláv katonai beavatkozás miatt felfüggesztet­ték, s Belgrád most igyekszik el­érni tagságának helyreállítását. Az Európai Parlament néppárti (kereszténydemokrata) csoport­ja azt javasolja, hogy idén Rugo­va kapja az Európai Unió képvi­selőtestületének emberi jogi dí­ját. A Szaharov-díjat évente ad­ják át olyan személyiségnek, aki a szellem szabadságának kitelje­sülése érdekében tett maradan­dót. Rugovát Habsburg Ottó, az EP korelnöke javasolta a kitünte­tésre, Wilfried Martens, a párt­csoport elnöke „európai Gandhi­nak" nevezte az albánt. Szerinte Rugova erőszakmentes ellenál­lással keresi a koszovói válság megoldását. A15 ezer ECU pénz­jutalommal is járó kitüntetést Nemzetközi Büntetőbíróság - amerikai, izraeli, indiai, török és kínai „nem" A világ büntetőbírósága MTI-HIR Róma. A római ENSZ-értekezlet résztvevői hét ellenszavazattal fogadták el pénteken késő este a világszervezet állandó Nemzet­közi Büntető Bíróságának alap­okmányát. A várakozásnak meg­felelően az Egyesült Államok nemmel szavazott, miután mó­dosítójavaslata nem talált támo­gatásra. Az elfogadást ellenezte Izrael, India, Kína, a Fülöp-szige­tek, Sri Lanka és Törökország is. Történelmi léptékű pillanatnak értékelte Lamberto Dini olasz külügyminiszter, hogy megszü­lethet az ENSZ állandó Nemzet­közi Büntető Bírósága, s a testü­let erős és független lesz, ahogy az államok többsége akarja. A bí­róság alapokmányának (statútu­mának) szövegtervezetét felkiál­tással fogadta el a konferencia munkabizottsága, miután a résztvevő államok elsöprő több­séggel elutasították azt az ameri­kai módosító javaslatot, hogy há­borús bűnök vádjával kizárólag annak az államnak a jóváhagyá­sával lehessen eljárást kezdeni valaki ellen, amely államnak a vádlott állampolgára. Az USA a vita végére elvesztette támogató partnereit; végül Franciaország is meghajolt a többség akarata előtt. Washington azért nem fo­gadta el a népirtás, a háborús bűncselekmények és az emberi­ség elleni bűntettek kivizsgálásá­ra felállított állandó bíróság alap­okmányát, mert számára elfo­gadhatatlan „az egyetemes igaz­ságszolgáltatás koncepciója, il­letve az, hogy a statútum rendel­kezéseit azokra az országokra is alkalmazzák, melyek nem csatla­koznak a bíróság felállításához". Az USA azon lesz, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának előjogai megmaradjanak, s előre figyel­meztette a leendő nemzetközi bí­róságot, hogy ne próbálja korlá­tozni a BT jogkörét. Izrael azért szavazott nemmel, mert elfogadhatatlannak tartja, hogy a legsúlyosabb bűncselek­mények között szerepel az is, ha „egy megszálló ország közvetle­nül, vagy közvetve saját polgári lakosságának egy részét az általa megszállt területekre telepíti". Peking azzal magyarázza elutasí­tást, hogy az alapokmányból hiá­nyoznak a nemzeti szuverenitás védelmének kellően szigorú ga­ranciái, illetve túlságosan tág mozgásteret határoztak meg a vád számára. MTI-HIR Bécs. Ausztriában lassan minden reményt feladnak, hogy még élve kihozhatják a föld alól azt a ti­zenegy embert, akiket a stájeror­szági Lassingban temetett maga alá a föld. Szombaton egy 24 éves bányász, Georg Hainzl, illet­ve a felkutatása közben szeren­csétlenül járt mentőegység 10 tagjának életéért folyt kétség­beesett küzdelem. A helyszínre sietett Viktor Klima kancellár is. A szerencsédenségek láncolata pénteken kezdődőit, amikor elő­ször Hair zlt zárta el a külvilágtól hatvan méter mélyen a föld, a sár, a víz. Megmaradásához ele­inte reményeket fűztek, mivel volt elegendő oxigéntartaléka, s egy darabig telefonon tartották is vele a kapcsolatot. Szombaton délelőtt sikerült lejuttatni a mély­be egy szondát, ám a lentről ka­pott képek szomorú véget sej­tettnek: a tárnát elárasztotta a víz. A mentőegység tagjai akkor jártak szerencsétlenül, amikor pénteken biztosítani akarták a tárnát és szivattyút akartak üzembe helyezni. Feltételezik, hogy egy részük a szállítókassal együtt zuhant a mélybe. Szakér­tői vélemények szerint számukra már minden segítség késő lenne. A eltűntek közül kettő idősebb, a többiek 20-25 év körüli család­apák. A beomlás helyén 100-150 méter átmérőjű kráterszerű mé­lyedés keletkezett, amelyet víz töltött fel. A környező házak is megrongálódtak, néhány besüly­lyedt a kráterszerű mélyedésbe. 200-300 embert kitelepítettek. MTI-HÍR London. Az egy héttel ezelőtti próbálkozáshoz hasonlóan „át­törés" nélkül végződött vasár­nap hajnalban az északír katoli­kus és protestáns közösség kép­viselőinek közvetett tárgyalása. A 15 órás maratoni egyezkedé­sen a két gyűlölködő vallási tá­bor között a brit kormány közve­títői ingáztak. A téma ismét a protestánsok legnagyobb militáns szervezete, az Orániai Rend által két hete rendezett portadowni felvonulás volt, amelyet a brit hatóságok kitil­tottak a város katolikus negye­déből. A város határában azóta is tartó tiltakozás, amelyben a válság csúcspontján 25 ezren vettek részt, jelképessé vált, miután a felvonulók maroknyi kitartó rendtag kivételével hazaszivá­rogtak. A protestáns csoport azonban nem tartja lezártnak az ügyet, s változatlanul az ír katolikusok leigázásának évfor­dulóját ünneplő menet áthala­dását követeli a katolikus ne­gyedeken. A portadowni szembenállás más városokban is súlyos összecsa­pásokat szított, s protestáns kö­rökben is elismerik, hogy az ál­tala gerjesztett indulatok vezet­tek három katolikus kisgyermek meggyilkolásához. A vasárnap hajnalban félbesza­kadt tárgyalást várhatóan hol­nap folytatják. A feszültség eny­hültével a portadowni katolikus negyed köré vont, a protestáns tüntetők által korábban 11 éj­szakán át folyamatosan ostrom­lott katonai védművek bizonyos elemeit a brit hadsereg őrt álló alakulatai vasárnap reggelre el­bontották. Akár kétezer halott is lehet a romok alatt Gyilkos szökőár 1988-ban Nelson Mandela dél­afrikai szabadságharcos, 1989­ben Alexander Dubček csehszlo­vák forradalmi vezető, 1993-ban a szarajevói Oslobodjenje című lap, 1994-ben a bangladesi író­nő, Taszlima Naszrin, 1996-ban Vej Csing-seng kínai ellenzéki ve­zetőt érdemelte ki a díjat. A hétvégén Koszovóban folyta­tódtak az összecsapások, szom­baton mintegy ezer felfegyver­zett albán kísérelt meg behatolni Albánia területéről Koszovóba. A határőrök visszaverték a táma­dást, ám mintegy kétszáz albán­nak sikerült behatolnia. A hadse­reg egységei állítólag körbevet­ték őket, s szombat délután is lö­völdözés hallatszott a Decanitól nyugatra lévő térségben. Az albá­nok jelentős veszteségeket szen­vedtek, s a határőrök nagy meny­nyiségű fegyvert foglaltak le. MTI-HlR Port Moresby. Akár kétezer is lehet a pénteki tengerrengés utáni szökőár halottainak szá­ma Pápua Új-Guinea északi ré­szén. Vasárnap délelőtt 599 volt a halottak hivatalosan megálla­pított száma. Pénteken a Richter-skála szerint 7-es fokozatú tengerrengés volt Pápua Új-Giunei partjaitól 30 kilométerre. Hatására hét méter magas szökőár keletkezett, amely lecsapott a partvidékre, a területen nyolc-tízezer ember élt. Az ABC ausztrál rádió kato­nai forrásokra hivatkozva kö­zölte a 2000-es számot. Port Moresbyben ezt az adatot nem erősítették meg. A halottak között nagyon sok a gyerek, eddig 599 holttestet emeltek ki a szigetország északi részének településein a romok alól. S a mentés során még való­színűleg többszáz holttest kerül elő. A természeti csapás teljes falvakat sodort el, az AP hírügy­nökség fotósa a helyszínről azt jelentette, hogy Arop települést, ahol korábban kétezren éltek, a szökőár a földdel tette egyenlő­vé; mindenütt romokat látott és nem találkozott egyetlen egy túlélővel sem. Mandela választottja a mozambiki elnök özvegye 80 évesen megnősült MTI-HlR Pretoria. Szűk családi körben ünnepelte szombaton nyolcva­nadik születésnapját Nelson Mandela dél-afrikai államfő, a faji elkülönítés elleni harc le­gendás vezetője. Az államfő e je­les évfordulón - igazolva a hó­napok óta keringő híresztelése­ket - feleségül vette a néhai mo­zambiki elnök, Samora Machel 52 éves özvegyét. A világ vezető politikusai táviratban üdvözöl­ték Mandelát, aki 27 évet töltött börtönben az apartheid-rend­szer idején. A világ számos részéből ezrével küldtek jókívánságokat a számí­tógépes világhálón, s üdvözöl­ték egykori rabtársai is. Az indi­ai Bangalorban a helyi fodrá­szok közül 150-en Mandela iránti nagyrabecsülésük jeléül szombaton ingyen vágtak hajat a helyi szegényeknek. Az ünne­pelt a családi ünnepség kereté­ben esküdött hűséget az 52 éves Graca Machelnek. Az életfogytiglani börtönre ítélt Mandelát 1990-ben engedték szabadon Frederik Villem de Klerk akkori államfő utasításá­ra. Szabadulása, és az apartheid ellen küzdő Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) legalizálása vízválasztónak bizonyult a több­ségi kormányzás felé vezető úton. Az első, faji megkülönböztetés­től mentes választáson 1994. áprilisában az ANC elsöprő győ­zelmet aratott, és Mandela lett az ország elnöke. A beomlás helyén 100-150 méter átmérőjű kráterszerű mélyedés keletkezett Bányaszerencsétlenség Ausztriában „Az ifjú pár". Mandela és menyasszonya együtt százharminckét éves (ČTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom