Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-18 / 165. szám, szombat

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 15. Két államfőjelölt Tokió. Obucsi Keidzo ja­pán külügyminiszter teg­nap az előzetes várakozá­• soknak megfelelően beje­lentette, hogy versenybe szállt a Liberális Demokra­ta Párt elnöki tisztéért, amely a miniszterelnöki bársonyszéket is jelenti. A külügyminiszter közölte: határozott szándéka, hogy harcba indul e két tisztsé­gért. A korábban biztos be­futónak tűnő külügymi­niszter mellett Kadzsijama Szeiroku volt kormányfőtit­kár is pályázik e posztokra. A párt parlamenti képvise­lőijúlius 24-én választanak a jelöltek közül. (MTI) Zsákutcában a békefolyamat Párizs. Zsákutcába jutott a közel-keleti békefolyamat és ennek Izrael magatartása az oka - jelentette ki Háfez Asszad szíriai elnök Párizs­ban. Úgy vélekedett, hogy Európának fokozottabban részt kell vállalnia a közel­keleti béke megteremtését célzó erőfeszítésekből. Jacques Chirac francia el­nök egyetértett a szíriai ál­lamfővel abban, hogy a bé­kéhez vezető út le van zár­va. Hangsúlyozta: Szíria nélkül nem lehetséges meg­teremteni a békét és felszó­lította vendégét: működje­nek együtt a közel-keleti bé­ke megteremtéséért. (MTI) Asszad vádaskodik. (ČTK/AP) Ötmillió hajléktalan Dakka. Bangladesben ötmillióan váltak hajlékta­lanná, több mint ötven em­ber vesztette életét a mon­szunesők okozta áradások következtében. Az idén kü­lönösen heves monszun­esőzések miatt vályogkuny­hók áztak el, folyók léptek ki medrükből, falvak és vá­rosok kerültek víz alá, és 700 ezer hektárnyi rizster­més megsemmisült. A Vö­rös Félhold segélyszervezet sátrak, gyógyszerek és élemiszeradományok sür­gős eljuttatására kérte a Nemzetközi Vöröskeresztet a természeti csapás miatt hajléktalanná váltak meg­segítésére. (MTI) Kínai áradások Peking. Kínában az áradá­soknak 760 halálos áldoza­ta van, a kárt több mint 5,6 milliárd dollárra becsülik. A polgári ügyek minisztéri­uma közölte, hogy a heves esőzések május óta 13 tar­tományban és körzetben okoztak áradásokat. Több mint 1,4 millió ház dőlt romba, és 4,7 millió hektár mezőgazdasági föld vált művelésre alkalmatlanná. A kormány meteorológusai a minap az El Nino jelensé­get okolták a rendkívüli időjárásért. (MTI) Betiltottak egy baszk napilapot Támadásoktól félnek Lenin még mauzóleumban. Az ő temetéséről is egyre több szó esik Oroszországban. (ČTK/AP) Feltűnően szerény szertartással helyezték végső nyugalomra a cári családot Főhajtások és kétségek Szentpétervár. Meggyilko­lásuk 80. évfordulójának napján tegnap végső nyu­galomra helyezték a Szent Péter és Pál-székesegyház­ban az utolsó orosz cárt, feleségét, három lányát és négy leghűségesebb szolgálóját. GÖRFÖL ZSUZSA Borisz Jelcin mindenesetre pe­chesen indult neki szentpétervá­ri szereplésének: ha nincs mel­lette felesége, leesik a repülőgép lépcsőiről. Ez az apró incidens, és az, hogy egyedüliként végig­ülte a gyászszertartás legna­gyobb részét, újraélesztette a ta­lálgatásokat rossz egészségi ál­lapotáról. Rövid beszédét vi­szont határozott hangon adta elő, bár nem biztos, hogy jó pon­tokat is szerzett vele. „Azzal, hogy átadjuk a földnek az ártat­lanul meggyilkoltak hamvait, jóvá akarjuk tenni elődeink bű­neit" - mondta az elnök, de a közvélemény döntő többsége egyszerűen nem érti, miért fá­rasztják egyfolytában azzal, hogy vétkes. Gyakorlatilag senki sem vonja kétségbe, hogy a cári családot is megilleti a tisztessé­ges szertartás, ám sokallják a felhajtást. Egyebek mellett azt is, hogy tegnap az összes pra­voszláv templomban gyászmisét tartottak, Moszkva egyik székes­egyházában maga a kételkedő II. Alekszij. S ezen a misén részt vett Leonyida Georgijevna, az „áruló" nagyhercegnő, Marija lánya és trónörökösnek nyilvá­nított unokája, Georgij herceg. Természetesen egészen másképp viszonyulnak a temetéshez a Romanovok, akik közül sokan Az Egyesült Államok nem ismeri el a csütörtökön alakult koszovói parlamentet Saját kormányt akarnak MTI-HIR Belgrád. Ibrahim Rugova koszo­vói albán vezető szerint vala­mennyi koszovói polgár számára jelentős fejlemény az, hogy csü­törtökön megalakult a „Koszovói Köztársaság" parlamentje. „A törvényhozás létrehozása a tár­sadalom demokratizálását is elő­segíti. A 144 fős parlamentben 14 helyet a szerbeknek tartot­tunk fenn" - mondta Rugova pristinai sajtóértekezletén. A ko­szovói „elnök" azt is bejelentette, hogy a parlament létrehozása után a többi fontos intézmény, köztük a kormány megalakítása kerül sorra. James Rubin ameri­kai külügyi szóvivő azt mondta: Washington nem ismeri el hiva­talos politikai intézményként a koszovói parlamentet, de elisme­ri a szabad gyülekezés jogát. Köz­ben albán fegyveresek agyonlőt­ték Kosovska Mitrovicában a szerb állambiztonsági szolgálat egyik tagját. A függetlenség párti UCK né­hány nappal ezelőtt jelentette MTI-HIR Madrid. A spanyol kormány ar­ra számít, hogy az ETA nevű szélsőséges baszk szervezet erő­szakos akcióval bosszulja meg egy baszk újság betiltását. Egy spanyol bíróság döntése értel­mében tiltották be az Égin nevű baszk napilap megjelenését, amelyet hosszú időn át az ETA szócsövének tartottak. Jaime Mayor Oreja belügyminiszter nyilatkozatában nem zárta ki, hogy az ETA akciójának esetleg egy országosan ismert személy, politikus lehet a célpontja, üyen lehetséges célpontnak említette meg a belügyminiszter János Károly királyt és Jose Maria Aznar kormányfőt. Kifejezte ugyanakkor azt a meggyőződé­sét, hogy a biztonsági szolgálat emberei képesek lesznek megvédeni a támadástól az or­szág vezető személyiségeit. Az EP a holocaust áldozatainak elrabolt vagyonáról Svájc feketebárány most járnak először őseik föld­jén, s nem is tudnak oroszul. Őket láthatóan meghatotta a szertartás, s egyben feszélyezte a rájuk irányuló figyelem. Bár­mennyire eltérőek is a vélemé­nyek, mindenképpen elismerést érdemel, hogy Oroszország meg­tette kötelességét: méltón elte­mette viharos történelme kilenc áldozatát. „Ez így tisztességes, ez így emberséges" - mondta Jelcin. A lakáj, a szakács, a szobalány, a család orvosa és egyben barátja került a közös sír alsó szintjére, föléjük egymás mellé a három nagyhercegnő, eléjük a cár és a cámé. „Most fejeződik be az a polgár­háború, amelyet a kommunisták robbantottak ki" - fogalmazott nagyon sommásan Nyikita Mihalkov, az ismert filmrendező a gyászmise előtt. Az oroszok többsége ezt erősen kétli. MTI-HIR Brüsszel. Az Európai Parlament sürgette az EU tagországait, hogy gyakoroljanak nyomást azokra az államokra, amelyek­nek bankjai nem válnak meg a holocaust áldozatainak nácik ál­tal elrabolt javaitól. Az Európai Unió képviselőtestülete elen­gedhetetlennek tartja, hogy azonosítsák a javak jogos tulaj­donosait, és juttassák vissza az értékeket, amennyiben mód van rá. A strasbourgi plenáris ülésen elfogadott határozatban nyíltan szerepel Svájc. A dokumentum szerint elsősorban Bernre kell nyomást gyakorolni, hogy áldo­zatok millióinak emlékét tartsák tiszteletben. A parlament úgy ítélte meg, hogy az európai zsidóktól elra­bolt javak lényegében hadizsák­mánynak minősülnek, amelyet a nácik megőriztek, és elsősor­ban svájci bankokban helyeztek el. A testület mindamellett arra is figyelmeztetett, hogy nem csupán svájci bankokat érint a határozat. Más államokban is akadnak ezzel foglalkozó pénz­intézetek, köztük EU-tagor­szágokban is. A brit alsóház is megkezdte a NATO-csatlakozási vitát Belga igen a bővítésre MTI-HÍREK Brüsszel/London. A belga kép­viselőház ratifikálta a magyar, a cseh és a lengyel NATO-csatía­kozást. Brüsszel a 16 tagállam közül tizenkettedikként erősítet­te meg a szervezet kibővítését. A 150 fős képviselőházban elsöp­rően nagy arányú, 122 igen sza­vazat született. A belga ratifiká­lási folyamat teljes lezárulásáig még II. Albert király aláírása is szükséges, amely azonban már csak puszta formalitás. Közben a brit parlament alsóházában is megkezdődött a vita a NATO-bő­vítésről. A vita gyakorlatilag for­mális jelentőségű, mivel a képvi­selők előreláthatólag nem sza­vaznak a kérdésben, s a ratifiká­ciót a brit jogszokásnak megfele­lően a kormány a maga hatás­körében fogja elvégezni. Ma­gyarország, Csehország és Len­gyelország NATO-csatlakozását a parlament meghatározó párt­jai a kormánnyal együtt egyön­tetűen támogatják, jóllehet a bő­vítésről szóló döntés idején a brit sajtó több függetíen brit elemző szervezethez hasonlóan megle­hetősen erős ellenkampányt folytatott a kérdésben. be, hogy Kosovska Mitrovica, Pristina és Podujevo térségére, azaz az Eszak-Koszovóra is ki­terjeszti tevékenységét. Hely­színi jelentések szerint a me­rénylők egy gépkocsiból nyitot­tak tüzet Dejan Pricára, aki a helyszínen életét vesztette. Az állambiztonsági alkalmazottat nem messze attól a buszpálya­udvartól ölték meg, ahol május­ban két szerb rendőr vesztette életét a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett merényletben. Erdélyt külön figyelte a titkosszolgálat Szekusolc felmentve MTI-HIR Bukarest. Felmentették a Román Hírszerző Szolgálat kolozsvári vezetőit, Cornel Caraba ezredest és két helyettesét, akikről a ro­mán sajtó azt írta, hogy szoros szálakkal kötődtek a Ceausescu­féle volt titkosrendőrséghez, a Se­curitatéhoz, illetve az Iliescu-kor­mányzathoz. A döntést Costin HÍRHATTÉR Abszurd háború az etióp bankók miatt VATA Y VILÁGI NORBERT Manapság az európai embert el­sősorban a balkánon parázsló ko­szovói válság érdekli, erről hall a legtöbbet, számára a többi mesz­sze van. De az etióp-eritreai ha­tárháború sem kevésbé véres - és abszurd. A két ország elnöke kö­zeli, jóbaráti viszonyban van, volt egymással. Az eritreai Afewerki és az etióp Zenawi egykoron kö­zösen űzték el Hailé Szelasszié császárt, majd a kommunista Mengisztut. Mindkét ország az USA szövetségese, és mindkettő­nek közös az ellensége - Szudán. Amikor 1993-ban Addis Abeba elismerte Eritrea függetlensé­gét, a határt az egykori gyarmati térkép szerint húzták meg, ezzel mindkét vezetés elégedett volt. Ugyanakkor Etiópia tengerpart nélküli állammá vált, s nagyon sok etiópiai szemében az állam elnöke nemzeti érdekeket árult el. Eltelt öt év, és ma háborút vív a két ország nagyjából 400 négy­zetkilométernyi kopár, ásványi anyagokban sem gazdag határ­menti hegyvidékért. Az Etióp pénznem, az egykori gyűlölt dik­tátor képével díszített Birr még öt évvel Eritrea függetlenségé­nek elnyerése után is hivatalos fizetőezköz volt, ekkor azonban Eritrea vette magának a bátorsá­got és saját nemzeti valutával, Nakfával váltotta azt fel. Ennek következtében a két ország kö­zötti kétoldalú kereskedelmet és a két tengeri kikötő - Assab és Massawa - használati ületékét amerikai dollárban kellett volna elszámolni. Ehelyett ez év máju­sában a két kormány határsér­téssel vádolta meg egymást, és kiküldte katonáit a vitatott Yirga-fennsíkra. Néhány héttel ezelőtt etiópiai MIG-23-asok bombázták Eritrea fővárosát, Asmarát. A képek sok­kolóak voltak. Lángokban álló reptér, összedőlt, kiégett házak, jajgató anyák, sérült gyerekek, több tucat civil áldozat. A válasz sem maradt el, az eritreaiak az etióp Mekele városát borították lángba. Ami biztos, a viszály for­rását nem a stratégiailag jelen­téktelen földterületek jelentet­ték, hanem az „Etiópia minde­nek felett" feliratú régi bankók. Eritrea azzal is tetőzte a válsá­got, hogy olyan térképet nyom­tatott az országról, melyen az Addis Abebából igazgatott Yirga-háromszög már eritreai te­rületként szerepel. Isaias Afe­werki eritreai elnök kijelentette: „Soha többé nem leszünk etióp tartomány." Katonasága még az­nap megszállta a vitatott határ­területet. Addis Abeba 1993­ban, amikor Eritrea függetlensé­gének elismerésével tengerpart nélküli állammá vált, nagyon sok etiópiai szemében nemzeti érdekeket árult el. Az Afrikai Egyezségszervezet sem tudta meggátolni a helyi konfliktus kiéleződését. Wa­shington és Pretoria is képtelen volt jobb belátásra bírni a harco­ló feleket. Ez is mutatja, valóban csak álom Mandela álma „Afrika reneszánszáról". Pedig Clinton­nak Etiópia és Eritrea is megígér­te, hogy a határkonfliktust békés úton, tárgyalóasztalnál oldják meg. Egyelőre azonban az ágyúk szólnak afrika szarván. Georgescu, a hírszerző szolgálat igazgatója közölte az érintettek­kel. Caraba a nyolcvanas évek kö­zepétől a Securitate tisztje volt Kolozsváron, Ceausescu idején az Erdélyre külön figyelő alakulat tagjaként küldték a szamosparti városba. Ő volt az első Securitate­tiszt, aki elmondta, hogy a kora­beli titkosszolgálat emberei nyi­tottak tüzet a tömegre. Bűnbandák leleplezése Szaporodó pedofilelc Brüsszel. Egy pedofil banda há­romszáznegyven gyermekáldo­zatának azonosításán fáradozik a belga rendőrség. A kiskorú fiúkat és lányokat pornográf film- és fényképfelvételek kedvéért sze­xuális cselekményekre kényszerí­tették. A feltételezések szerint nemzetközi hálózatról van szó, amely a Fülöp-szigetektől Cseh­országig számos csáppal rendel­kezik. Két napon belül ez a máso­dik nemzetközi hálózat, amely­nek létére fény derült Belgium­ban és Hollandiában. Csütörtö­kön egy hollandiai központú ban­da tevékenységét hozták nyilvá­nosságra, és szakértők szerint le­hetséges, hogy a két hálózatnak szoros összefonódásai vannak. A hatóságok egyelőre elvetik a két ügy közötti kapcsolatot. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom