Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-16 / 163. szám, csütörtök

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 15. Négy gyermek meggyilkolása Algír. Terroristák, feltehetően muzulmán lázadók, elvágták négy gyermek torkát, és rájuk gyújtották a házat Algéria nyugati részén. A mintegy tíz támadó hétfőn éjjel betört egy házba, megölték a 2 és 14 év közötti gyermekeket, anyjukat pedig magukkal hurcolták. A sajtó szerint a tettesek a Fegyveres Iszlám Csoport (GIA), a legradikálisabb algériai iszlám szervezet tagjai. Független forrásból egyelőre nem erősítették meg a hírt. (MTI) II. Alekszij tiltakozik Moszkva. II. Alekszij, minden oroszok pátriárkája kedden a nemzethez intézett rövid beszédében ismételten kétségbe vonta II. Miklós cár állítólagos földi maradványainak hitelességét. A cári család szentpétervári temetése előtt három nappal elhangzott beszédében éles hangon bírálta az orosz kormányt, amely szerinte ,jelentős tudósok" kételyei ellenére döntött a temetés mellett. Az orosz ortodox egyház fejének kijelentései jelentősen csökkentik a kormány által szervezett temetési szertartás hitelét. A temetést pénteken tartják Szentpéterváron:, az egykori cári Oroszország fővárosában. (MTI) II. Miklós cár (CTK/AP) Bukarestbe látogat Orbán Bukarest. Orbán Viktor magyar miniszterelnök július 25-én munkalátogatást tesz Bukarestben. A korábbi nemhivatalos értesüléseket megerősítő hivatalos bejelentés szerint a magyar kormányfő Brüsszelből érkezik a román fővárosba. A magyarvendéget fogadja Emil Constantinescu államfő, és megbeszéléseket folytat Radu Vasile miniszterelnökkel. A magyar kormányfő találkozik az RMDSZ vezetőivel is. (MTI) Iráni börtöntűz - hét halott Teherán. Hét rab vesztette életét tegnap az északkelet-iráni Mashad város börtönében tűzvész követketében, kilencen megsebesültek. Az ÍRNA iráni hírügynökség jelentése szerint a tüzet egy égő cigarettacsikk okozta a börtön ácsműhelyében és a lángok innen terjedtek tovább a cellák felé. Az iráni börtönök túlzsúfoltak, részben amiatt, hogy kábítószer-birtoklással, -fogyasztással, illetve árusítással kapcsolatban rengeteg embert tartóztatnak le. A 60 milliós Iránban mintegy egymillió ember kábítószerfüggő. (MTI) Éjszakai összecsapások Észak-Írországban Tilos az átvonulás Prága. Tegnap délelőtt megnyílt a cseh parlament alsóházának alakuló ülése. A képviselők letették esküjüket, majd a személyijelölések miatt megszakították az ülést, ugyanis holnap megválasztják a képviselőház elnökségét, és meghatározzák a parlamenti bizottságok számát. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK A tegnapi ülést Miloš Zeman, a választásokon győztes szociáldemokraták vezére vezette, aki az elmúlt választási időszakban az alsóház elnöke volt. A júniusi idő előtti választások eredménye alapján a 200 tagú testületben öt párt képviselői kaptak helyet. A mandátumok megoszlása a következő: Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) 74, Polgári Demokratikus Párt (ODS) 63, Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) 24, Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) 20, és az új Szabadság Unió (ÚS) 18 mandátum. Az előző parlamenti időszaktól eltérően nincs jelen a képviselőházban a Polgári Demokratikus Szövetség (ODA) és a Republikánus Párt (SPR-RSČ). A ČSSD és az ODS, tehát a kormánypárt és a legerősebb ellenzéki párt között a múlt héten aláírt úgynevezett ellenzéki megállapodás alapján biztosra lehet venni, hogy a képviselőház új elnöke Václav Klaus exkormányfő lesz, akit pártja jelölt ebbe a tisztségbe. A pártok ellenzik, hogy az ország harmadik legnagyobb politikai erejét jelentő kommunisták tisztséget kapjanak a parlament elnökségében és a bizottságokban. A képviselőház elnökségének valószínűleg pénteki megválasztása után a Josef Tošovský vezette kormány benyújtja lemondását, ami lehetővé teszi Václav HavelMTI-HÍR Belgrád. A tegnap Belgrádba érkezett Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet küldöttségének fő célja, hogy megkönnyítse Felipe González tervezett jugoszláviai missziójának megkezdését - jelentette ki a nemzetközi szervezet küldöttségét vezető Jörg Eiff. A jugoszláv külügyminiszterrel, Zivadin Jovanoviccsal folytatott megbeszélések után a német diplomata elmondta: bízik abban, Belgrád beleegyezik, hogy az EBESZ felújítsa koszovói, vajdasági és szandzsáki állandó miszszióját. Az MTI értesülései szerint egyelőre még nem született döntés arról, hogy az EBESZ-delegáció tagjai találkoznak-e a vajdasági magyar pártok vezetőivel. Jugoszlávia korábban a szerbmontenegrói államszövetség 1992-ben felfüggesztett EBESZtagságának helyreállításához kötötte az állandó EBESZ-missziók újbóli engedélyezését, s a nemzetközi szervezet képviselőinek belgrádi fogadtatása arra utal, hogy most hajlandó valamennyit változtatni álláspontján. Még nem derült ki, Jugoszlávia beleegyezik-e abba, hogy az országba látogasson González, aki az EBESZ és az EU képviselőjeként szeretne hozzájárulni a koszovói válság tárgyalásos megoldásához. Belgrád eddig elutasította, hogy hivatalos közvetítők vegyenek részt a szerb vezetés és a függetlenség párti albánok tárgyalásain. A nem hivatalos közvetítők - köztük Richard Holbrooke amerikai és Nyikolaj Afanaszjevszkij orosz képviselő - már több alkalommal is Jugoszláviában jártak, hogy rávegyék a feleket a megszakadt rendezési tárgyalások felújítására. Párizsban a francia elnökkel tárgyalt a varsói diplomácia vezetője Lengyel csatlakozás 2002-ben MTI-HIR Párizs. Jacques Chirac francia elnök megerősítette azt a célt, hogy az ezredforduló évében vagy legkésőbb 2002-ben Lengyelország csatlakozzék az Európai Unióhoz - jelentette ki Bronislaw Geremek lengyel külügyminiszter, miután tegnap Párizsban megbeszélést folytatott Chirac elnökkel. Geremek rámutatott, éppen ezt akarta hallani, és kifejezetten elégedett. Az elnökkel folytatott megbeszélés alapján azt is elmondta, hogy az EU bővítéséhez szükséges, s azt megelőző intézményi reformot akár három hónap alatt meg lehet valósítani. Ez csak néhány hónappal késleltetheti Lengyelország csatlakozását - mondta a külügyminiszter, aki a napokban nyilvánosan is aggodalmát fejezte ki a Franciaország által szüntelenül szorgalmazott intézményi reform okozta „blokád" miatt. A lengyel külügyminiszter kifejtette, hogy a lengyel-francia kapcsolatok nagyon jók, de szeretnék, ha Franciaország is belátná, hogy az Európával kapcsolatos lengyel remények minden területen lehetőséget jelentenek Franciaország számára is - gazdaságilag, katonailag, kulturálisan - de politikai értelemben is. Az évszázad végén azt reméljük, hogy Franciaország Németországgal együtt a hajtóereje lesz az európai szellemnek, s Európa kibővítésének is, ami véget vet a hidegháborúnak, s valóban újraegyesíti Európát szögezte le a lengyel diplomácia vezetője. MTI-HIR Portadown. Szerdára virradó éjszaka ismét összecsapások voltak Észak-Írországban a protestáns szélsőségesek és a biztonsági erők között. Portadown városban, ahol a hatóságok lezárták egy provokatív menet útvonalát, az úttorlaszok előtt még mindig makacsul kitartó felvonulók benzines palackokkal dobálták meg a rendőröket és a katonákat, akik gumiborítású lövedékekkel válaszoltak. A tüntetők át akarták törni a katolikus negyedet védő barikádot, a protestáns Orániai Rend még mindig abban bízik, hogy menetét a katolikus negyed utcáin is folytathatja. A mintegy két órán át tartó rendbontásban körülbelül százan vettek részt, a rendőrség szerint senki sem sebesült meg. Közvélemény-kutatás a Beneši-dekrétumokról A csehek helyeslik A német CDU egyik választási óriásplakátja. Helmut Kohl kancellár beceneve „elefánt", s szívesen nyaral az ausztriai Wolfgang hegyi tónál (ČTK/AP) Félbeszakították a cseh alsóház alakuló ülését, holnap elnökséget választanak Klaus házelnök lesz nek, hogy Miloš Zemant kormányfővé nevezze ki. Zemannak ettől kezdve 30 nap áll rendelkezésére, hogy összeállítsa kormányát és a parlament elé terjessze programját. A kormányprogram megszavazása egyben a kormány iránti bizalom kinyilvánítását is jelenti. Zeman ma találkozik Havel elnökkel, hogy ismertesse vele a miniszterek névsorát, szombaton a szociáldemokraták elnökségének kell jóváhagynia a kormánylistát. Az előzetes hírek szerint Havel két jelölt ellen emelt kifogást állítólagos titkosszolgálati múltjuk miatt. Bár a szociáldemokrata kormány kisebbségi kormány lesz, a ČSSD-ODS megállapodás szavatolja Zemannak, hogy kormányát négy évig nem lehet megdönteni. Megfigyelők azonban azt várják, hogy a szociáldemokraták-polgári demokraták házassága nem bírja ki a négy évet, ami újabb idő előtti választásokhoz vezethet. MTI-HIR Prága. A csehek döntő többsége továbbra is helyesnek tartja a II. világháború után kiadott úgynevezett Beneši-dekrétumokat, amelyek alapján az akkori Csehszlovákiából mintegy hárommillió szudétanémetet kitelepítettek és elkobozták vagyonukat. Erre a megállapításra jutott az az országos közvélemény-kutatás, amelyet a prágai Sofres-Factum intézet készített. Bár a Beneši-dekrétumok a szlovákiai magyarságot is igen hátrányosan érintették, a cseh sajtó a kérdés ezen vetületével nemigen foglalkozik, minek következtében a közvélemény körében sem ismertek ezek a problémák. A megkérdezettek 74,9 százaléka ellenzi a dekrétumok hatályon kívül helyezését, s azt állítja, hogy továbbra is szerves része kell, hogy maradjon a cseh jogrendnek. Az emberek 19,9 százalékának nincs határozott véleménye a kérdésről, míg 5,2 százalékuk szerint a dekrétumokat végre hatályon kívül kellene helyezni. Ugyanakkor a dekrétumok tartalmát saját bevallása szerint csupán a megkérdezettek 10 százaléka ismeri többé-kevésbé pontosan, 35,4 százalékuk pedig felületesen. Alig tud valamit a dokumentumokról a megkérdezettek 30,8 százaléka, míg 23,8 százalék semmit sem, és nem is hallott ilyesmiről. A exkülügyminiszter a szlovák-magyar kapcsolatról Hamžílc derűlátó Felipe González jugoszláviai missziójának megkezdéséről tárgyalnak EBESZ-küldöttség Belgrádban ÚJ SZÓ-HLR Pozsony. Pavol Hamžík, a Polgári Egyetértés Pártjának alelnöke jónak tartja a szlovák-magyar kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeit a budapesti kormányváltás után. A tavalyi referendum meghiúsítását követően távozó exkülügyminiszter derűlátását arra alapozza, hogy mindkét ország érdekelt a politikai, gazdasági, kulturális, oktatásügyi és tudományos kapcsolatok bővítésében. „Ha a magyar fél is tudatosítja, hogy a kétoldalú viszonyban nemcsak kisebbségi kérdéskör létezik, s ha nem ezzel a kártyával fog játszani amit felelőtlenségnek tartok -, akkor lehetőség nyílik a kapcsolatok javítására"- nyilatkozta Mečiar kormányának egykori külügyminisztere. Budapestnek ezt be kell látnia, mivel a magyar kisebbség helyzete Szlovákiában sokkal jobb, mint a szlovák kisebbségé Magyarországon, fűzte hozzá. Szomszédainkhoz hasonlóan mi is az EU tagjai akarunk lenni, ezért kölcsönösen támogatnunk kell egymást -jelentette ki. A diplomata szerint nem kell tragikusan felfogni, ha huzamosabb időn betölteden egy nagyköveti poszt, viszont két év nagy idő, főleg olyan fontos főváros esetében, mint Bonn. Hamžík 1996 nyaráig volt bonni nagykövet, utódját azóta sem találja a szlovák kormány. A hivatalos megbízólevél átvételét nemrég elutasító Karol Česnek szerinte alkalmas lett volna a tisztség betöltésére, viszont idejében közölnie kellett volna, hogy nem akar Bonnba menni. A kinevezése körüli huzavona nem javított a szlovák-német kapcsolatokon. Arra a felvetésre, hogy Helmut Kohl a mai napig nem fogadta Vladimír Mečiart, Hamžík azt felelte: „1994-ben és 95-ben még volt értelme egy Kohl-Mečiar találkozónak. Bonni nagykövetként meg voltam győződve arról, hogy miniszterelnökünk vár erre a találkozóra, egyfajta akceptálásra a Nyugat részéről. Ha erre akkor sor kerül, valószínűleg befolyásolta volna bizonyos belpolitikai problémák megoldása során tapasztalt későbbi magatartását." Az exkülügyminiszter úgy véli, talán hiba volt, hogy az 1997-es népszavazásig nem került sor ilyen szintű talákozóra. Meghiúsítása után viszont már az lett volna a hiba, ha találkoznak, fűzte hozzá a PEP alelnöke, (p. vonyik) A közszolgálati televízió - az más Tóthová a sajtóetikáról ÚJ SZÓ-HÍR Nyitra. Tegnap már másodszor tartottak a városban konferenciát az újságírói etikáról - ezúttal az Újságírói Etikáért Egyesület (AVEN) és a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ szervezésében. A rendezvényen, amelyen a sajtó és az emberi jogok kapcsolatáról esett szó, részt vett Katarína Tóthová, a kormány alelnöke, Jozef Štefanko a legfelsőbb bíróság alelnöke, Marián Kardoš kormányszóvivő, jogászok és bírák, valamint az SZTV, a Slovenská republika, a Hlas ľudu és a Národná obroda munkatársa. Vladimír Bezák, a Szlovák Nemzeti Emberjogi Központ sajtótitkára úgy nyilatkozott, az ellenzékinek számító sajtóorgánumok nem fogadták el a meghívást. Elmondta azt is, hogy a jelenlevők között a leggyakrabban a közszolgálati és magántelevíziók hírműsorairól, és a választások előtti helyzetről esett szó. Végül arra a következtetésre jutottak, hogy a közszolgálati televízió feladata eltér a magántelevíziókétól, ezért természetes, hogy más a megítélése is. Katarína Tóthová azt hangsúlyozta, hogy az etikus viselkedés mindenki számára egyformán kötelező, nem létezik külön mérce a politikusok és külön az újságírók számára, mint ahogy azt szerinte Szlovákiában sokan hiszik, (vrabec)