Új Szó, 1998. július (51. évfolyam, 150-176. szám)

1998-07-13 / 160. szám, hétfő

6 KULTÚRA ÚJ SZÓ 1998. JÚLIUS 13. MOZI POZSONY HVIEZDA: Őrült város (am.) 18, 20 MLADOSŤ: Titanic (am.) 16, 19.30 CHARLIE CENTRUM: Serifek (am.) 18.00 Mr. Magoo (am.) 17, 18.45 A halál angyala (am.) 20.30 Bűnös . éjszakák (am.) 20 Gyerekek (am.) 18.30 Vadállatok pavilonja (szlov.) 20.30 Hullámtörés (dán-ír.-svéd-holl.-norv.) 20.15 KASSA DRUŽBA: Titanic (am.) 16, 19.30 TATRA: Hét év Tibetben (am.) 17.45, 20 CAPITOL: Őrült város (am.) 18,20.15 ÚSMEV: Mercury (am.) 18,20 IMPULZ: Pret-a- porter (am.) 19 DEL-SZLOVAKIA ROZSNYÓ - PANORÁMA: Mercury (am.) 19 PATHI FÜRDŐ ­KERTMOZI: Spice world (am.) 21.30 NAGYKAPOS - ZEMP­LÉN: Avasálarcos (am.) 19 GÚTA-VMK: Az ördög ügyvédje (am.) 19.30 Kopócs Tibor komáromi képzőművész albumáról Tűzben született kép ÚJ SZÓ-HÍR Magánkiadásban, ötszáz pél­dányban jelent meg Kopócs Ti­bor komáromi képzőművész al­buma. A kötet Kopócs Tibor nyolcvan fekete-fehér, illetve színes grafikáját és tűzzománc­képét mutatja be. A szövegrész közli Kopócs életrajzi vonatko­zásait, amelyekből többek kö­zött megtudjuk, hogy több új­ságnál dolgozott grafikai szer­kesztőként, majd a Magyar Te­rületi Színház díszlet és jelmez­tervezője lett, 1985-től szabad­foglalkozású művész. A fülszövegben az album össze­állítója - aki maga Kopócs Ti­bor, ahogy ő vállalta a grafikai elrendezést is - kiállításairól 1970 és 1990 között megjelent recenziókból közöl idézeteket. A kötet előszavában Gyer­gyádesz László, a Kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely művészeti titká­ra arról a tűzben születő piktú­ráról vall, amelyet Kopócs Ti­bor immár tíz éve művel. A zo­máncozás műhelytitkaiba vezet el Pap Gábor művészettörté­nész, és arra próbál választ ad­ni írásában, mivel gazdagodott Kopócs a zománcművészet meghódításával, és mivel a zo­máncművészet Kopócs alkotá­saival. Fülöp Antal Limesek és szeg­mentek nélkül című írásában KOPÓCS TIBOR cAüfouivi megállapítja: „A tűzzománc (újra)felfedezésével Kopócs Ti­bor ősi-új minőséget hoz képző­művészetünkbe; súlyos tarta­lom, könnyed szépség; a hagyo­mány és a modern organikus összekapcsolódásával korok és kultúrák találkoznak kompozí­cióin..." Az album tartalmazza azt az interjút is, amely Kopócs Tibor dunaszerdahelyi, jubileu­mi kiállítása kapcsán készült, és lapunk hasábjain jelent meg. Tarczy Péter azzal ajánlja figyel­münkbe az album anyagát, hogy: „Kopócs Tibor legna­gyobb erénye, hogy műveiből a sebészi pontossággal megfogal­mazott igazságok ereje su­gárzik." (T. B.) Takáts Ernőd igazgatóval gondokról, tervekről és arról, hogy a színház szóljon a SZÍNHÁZ-ról Sikeres volt a jubileumi évad Nemrég olvastam két nyi­latkozatát. Az egyikben pénzekről, tartozásról, el­maradt állami támogatás­ról beszélt a Komáromi Jókai Színház igazgatója, a másikban az új évad alapjairól. BÁRÁNY JÁNOS A Národná obrodában megje­lent interjú lényege, hogy azért szegény a színház, mert a Duna Menti Kulturális Köz­pont valamennyi intézményé­ben mindennapos vendég a templom egere. Az, hogy működnek ezek az in­tézmények, igyekeznek talpon maradi, s hírt adni magukról, ha­talmas munka eredménye. De beszéljek csak a színházról. Egy nagyon szép épület gazdái va­gyunk, amely azonban több javí­tást, újítást igényel, hogy műsza­ki szempontból is haladhasson a korral. Az, hogy megtartjuk az előadásokat, s igyekszünk kelle­mes környezetet teremteni a né­zőknek, sok energiánkat fel­emészti. Magam is tapasztaltam, hogy olykor beázik a tető. Egyszer vödrökbe fogták fel a vizet, mielőtt jött volna a közönség. Ide-oda tologatjuk a filléreket, kétszer meggondoljuk, mire költhetünk. Remélem, erre a kö­zös kasszából lesz pénz. Meg azt is, hogy a középületek állagát nem hagyják tovább romlani az illetékesek. Mennyi pénzből indul az új évad? Egy színházi évad nem azonos a gazdasági esztendővel. A követ­kező évad még a '98-as pénz­ügyi évben kezdődik. Most, júli­us első napjaiban, azt mondha­tom, hogy az új bemutatókra megvan a költségvetésünk. Bel­ső tartalékainkra támaszko­dunk. A raktárunkban felhalmo­zódott, eddig előteremtett esz­közöket (díszlet, jelmez, kellé­kek) felújítjuk, átdolgozzuk, új­ra használjuk. Ahogy néhány éve rendszeresen tesszük. A másik interjúban, amely a „Nem szeretem a suttogásokat, az intrikákat. A színházban nincs helye a politikának." (Saláth Richárd felvétele) Komáromi Lapokban jelent meg, azt mondta, az új évadba csak a szépet és a jót mentik át ebből a most véget érő ünne­piből. Ez azt is jelenti, hogy rossz is akadt az idén? Amikor erről beszélek, elsősor­ban nem a bemutatókra gondo­lok. Hanem arra a 140 előadás­ra, amelyet január elsejétől ját­szottunk. Meg a belső és külső összetevőkre. A szakmai szem­pontokat szem előtt tartva nyi­íatkoztam. így látva, sikeresnek mondhatjuk a jubileumi évadot. Koronája a Kiálts, város! című dráma volt. A Hyppolit, a laká­jon jól szórakoztak a nézők, a Pinokkió azért volt több egy me­sejátéknál, mert hazai csapat al­kotta, a Tóték esetében nem bántuk meg, hogy egy előre ter­vezett darab helyett került mű­sorra, a Fekete gyémántok szív­ügy volt - Jókai végett. A Csepp­mese meg azért a szívügyem, mert végre sikerült létrehozni egy bábjátékot Komáromban. Kecskés Marika rendezővel és Roman Anderle tervezővel együtt tanulták kivitelezőink, hogyan kell korszerű bábszínhá­zat csinálni. A nézők igénylik az új arcokat. Ez belső igény is? Á dramaturgiai terv összeállítá­sánál nemcsak a darabokat kell figyelembe venni, de a szerepek kioszthatóságát is. Jönnek új emberek? Vagy csak az a három fiatal, akik az idén megfeleltek a színészfelvé­telin? Jó lenne felfrissíteni a társula­tot! Nemcsak kezdő színészek­kel, vendégszereplőkkel is. Ne­hezen született az új műsorterv. Hiszen az ember nem mehet egy színészhez azzal, hogy gyere el, azt is hozzá kell tenni, mennyi­ért jöjjön. Most már nincs aka­dálya az új színészek érkezésé­nek. Remélem, ha másfél hónap múlva beszélgetünk, egy kicsit optimistább leszek e téren. Mikor és minek tapsolhatunk ősztől a színházban? Szeptember 11-én egy csemegét kínálunk! Július Barč-Ivan Ket­ten című színművét Štefan Korenči rendezésében, a pozso­nyi A-HA magánszínházzal e­gyüttműködve. A mi színésze­ink magyarul játsszák a darabot itthon és Pozsonyban, ahol egy­főleg a Nemzeti Színház művé­szeiből válogatott - másik társu­lat ugyanabban a díszletben, ugyanazokban a jelmezekben szlovákul adja elő, s ők is eljön­nek vele Komáromba. Ez egy példaértékű vállalkozás! A Tót­ék rendezője, Ivan Blahút viszi színre az Agyő, kedvesem! című Koenigsmark-darabot október 16-án. December 10-én Csoko­nai Vitéz Mihály Karnyónéját mutatjuk be, zenés vígjáték­ként. Én rendezem, tippem már van Karnyóné szerepére. Dobi Géza, a tizenöt évvel ezelőtti kassai előadás zeneszerzője dol­gozza át szerzeményeit. '99 ja­nuár 29-én, nem sokkal a szín­ház 46. születésnapja előtt O' Neil drámája, a Hosszú út az éjszakába kerül a nézők elé Csi­szár Imre m. v. rendezésében. Két előadást Dráfi Mátyás ren­dez. Hosszú lenne elmesélni ed­digi munkásságát. Rendezni is rendezett már. Február 11-én örvendezteti meg a gyerekeket a Négyszögletű kerek erdő című Lázár Ervin-mesejáték, március 26-án pedig a felnőtteket a Bunbury című Oscar Wilde­vígjáték. Bágya András zenéjé­vel, Szenes Iván dalszövegeivel zenés vígjátékként adjuk elő az egykor a Magyar Területi Szín­házban is játszott nagy sikert. A színházban van helye a poli­tikának? Igazgatói kinevezése idején sűrűn hozták ezt kap­csolatba önnel. Nem szeretem a suttogásokat, az intrikákat. A színházban nincs helye a politikának! Min­dent elkövetek, hogy ne legyen. Rettentő jó lenne, így a husza­dik század végén, ha mindenki a hivatásával foglalkozna. Ha ez­zel foglalkozunk, politizálunk is, nem ilyen-olyan színben, ha­nem társadalmi szempontból. Én nem akarok, és sohasem fo­gok kiállni az agórára, s ott szó­nokolni. Vagy bólogatni erre-ar­ra. Jöjjenek el, nézzék meg az előadásainkat. Azokból 1 sok minden kiderül. Mit mond majd ma délután három órakor, az évadzárón a színház 52 dolgozójának és a 16 színésznek? Megérdemelt pihenésre készü­lünk. Ha az előadások számát nézzük, kiderül, rengeteget dol­goztunk, roppant fizikai és szel­lemi erőre volt szükségünk. Ar­ról fogok beszélni, hogy idén is megtettünk mindent azért, hogy a színház a SZÍNHÁZ-ról szól­jon. Ne másról! Nem ígérhetek mézesmadzagot, csillagászati fi­zetéseket, de azt hangosan mondom ki, hogy a körülmé­nyeink csak jobbak lehetnek, mint eddig voltak. Kedves Olvasónk! Ha lapunk rendszeres olvasói közé tartozik, bizonyára elége­dett tartalmával. Tegye lehetővé mások számára is, hogy az Új Szóból kapják meg a napi infor­mációkat és NYERJEN! Szerez­zen előfizetőt családtagjai, bará­tai, munkatársai, ismerősei kö­rében! Ha az Ön általjavasolt új előfizető befizeti az előfizetési díjat, máris postázunk Önnek és az új előfizetőnek egy, a lapjaink lógójával ellátott trikót és az Ön neve bekerül a sorsolásba. • 1. díj: mikrohullámú sütő • 2. díj: kávéfőző • 3. díj: kávéfőző • 4. díj: ébresztőóra • 5. díj: ébresztőóra • 6. díj: ébresztőóra Az előfizetési díj egy hónapra 175 korona, fél évre 1 050 korona. Kiadónk címe: VOX NOVA a. s., Prievozská 14/A, P. O. BOX 49, 820 06 Bratislava tel.: 07/52-38-327; fax: 07/52-38-331 Beküldési határidő: 1998. július 31. A borítékra kérjük ráírni: „ELŐFIZETŐI VERSENY" j Igen! Szeretnék részt venni az ÚJ SZÓ előfizetési verse- j ! nyében. Személyi adataim a következők (az új előfizetőt | ! szerző személy): • i i i I Név: i Utca, házszám: Község: | Irányítószám: i ­! Aláírás: Telefon: [ Az általam javasolt új előfizető adatai: Megrendelőlap ! Név: I Utca, házszám: j Község: Irányítószám: Telefon: Vállalom, hogy az ÚJ SZÓ című napilapot előfizetem a meg- ! rendelés dátumától 1998. december 31-ig. Kérem, hogy i fenti címemre szíveskedjenek pénzesutalványt küldeni. ] j Dátum: ! Aláírás (pecsét): 4 — 1 Szombaton este kiosztották a 33. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál díjait Kristályglóbusz Kanadának ÚJ SZÓ-HÍR A kanadai Charles Binamé Szív a tenyérben című játékfilmje kap­ta az idei, 33. Karlovy Vary-i nemzetközi filmfesztivál nagydí­ját, a Kristályglóbuszt a verseny­filmek kategóriájában. Az első díjjal húszezer dolláros pénzju­talom is jár. A szombat esti ünne­pélyes díjkiosztáskor a nemzet­közi zsűri tízezer dolláros külön­díjjal jutalmazta az orosz Karen Sahnarazov rendezte Telihold című filmet. A legjobb rendező díját a kanadai Charles Binamé kapta a Szív a tenyérben című alkotásáért. A legjobb filmszí­nésznő díját az amerikai Julia Styles kapta A bestia című film­ben eljátszott szerepéért, míg a legjobb filmszínész díját a len­gyel Olaf Lubaszenkónak a Se­kalnak meg kell halnia című cseh alkotásbán nyújtott teljesít­ményéért ítélte oda a zsűri. A dokumentumfilmek nemzetközi versenyében, ahol összesen ti­zenhárom alkotást láthattak az érdeklődők, az idén egy ameri­kai (Julia Loktev) és egy cseh film (Helena Treštíková) oszto­zott az első helyen. Ezzel a díjjal ötezer dolláros pénzjutalom is jár. A dokumentumfilmek kate­góriájában levetítették Moldo­TI i f I ; 1 A legjobb filmszínész díját Olaf Lubaszenko kapta a Sekalnak jneg kell halnia című cseh filmben nyújtott alakításáért (Fotó: ČTK) ványi Ferenc Az út című alkotá­sát is. Ami a magyar filmeket il­leti, versenyen kívül mutatták be Gyöngyössy Bence Cigány­törvényét és Tóth Tamás Nata­sáját. A Más szemmel szekció­ban pedig Enyedi Ildikó Tamás és Juli című filmjét láthatták a nézők. Életműdíjat kapott a filmfesztiválon Michael Douglas amerikai színész és rendező, Sa­ul Zaentz amerikai filmrendező és František Vláčil cseh filmren­dező, valamint Rod Steiger és Lauren Bacali. A Karlovy Vary-i fesztiválon az idén összesen mintegy háromszáz különféle filmet láthattak az érdeklődők. A filmeket több mint száznegy­venezer néző látta, ami azt je­lenti, hogy gyakorlatilag min­den alkotást telt ház előtt vetí­tettek. Közép- és Kelet-Európa legnagyobb és legrégibb film­fesztiválját az idén a filmvilág olyan közismert és népszerű személyiségei keresték fel mint Michael Douglas, Ornella Muti, Olaf Lubaszenko, Rod Steiger, John Turturro.

Next

/
Oldalképek
Tartalom