Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-10 / 132. szám, szerda

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 12. A láma az atom kísérletekről Berlin. A dalai láma valós erőfeszítéseket sürgetett az összes atomfegyver felszámolására. Tibet szellemi és vallási vezetője Berlinben az „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 50 éve" címen tartott rendezvénysorozaton vett részt. A dalai láma India és Pakisztán éles elítélésétől azonban tartózkodott. Az indiai száműzetésben élő, Nobel-békedíjas láma utalt arra, hogy a nagyhatalmak igényt tartanak az atomfegyverek tartásának privilégiumára, így szemlélve, Indiát is megilleti ez a jog. (MTI) Új elnök Nigériában Abuja. Abdulsalam Abubakar vezérőrnagy, a fegyveres erők vezérkari főnöke lett Nigéria új államfője. A tábornokot tegnap éjjel be is iktatta hivatalába a Legfelsőbb Bíróság elnöke. A hatalmas afrikai állam eddigi elnöke, Sani Abacha tábornok hétfőn reggel szívroham következtében hunyt el, és a nap folyamán szülővárosában, az észak-nigériai Kanóban el is temették. A világ bízik abban, hogy Afrika legnépesebb országában valamiféle demokratizációs folyamat indul el. (MTI) Abacha a hadseregre építette hatalmát. (CTK/AP) Elhunyt Casaroli bíboros Vatikánváros. Elhunyt Agostino Casaroli bíboros, a Vatikán Kelet-Európa-politikájának építőmestere. 83 éves volt. A halál okát hivatalosan még nem közölték, de sajtójelentések szerint szívpanaszokkal vitték kórházba a múlt héten. A római Columbus klinikán érte utol a halál. 1979-től 1991-ig volt a Vatikán államtitkárságának vezetője, amely poszt az egyházi állam szervezetében a kormányfői tisztségnek felel meg. (MTI) Indítvány Jelcin leváltására Moszkva. Az orosz törvényhozás alsóháza, az Állami Duma többségét alkotó baloldal tegnap hivatalosan is előterjesztette Borisz Jelcin elnök leváltását célzó kezdeményezését. A kommunista, az agrárpárti és néphatalmi frakciók közös javaslatának napirendre tűzését 215 képviselő támogatta aláírásával. Az orosz baloldal a Szovjetunió felbomlasztásával, gazdasági káosz előidézésével - s ezzel összefüggésben népirtással -, az orosz törvényhozás 1993-as szétlövetésével, továbbá a csecsen polgárháború kirobbantásával vádolja Jelcint. Az eljárás azonban elég nehézkes, s gyakorlatilag szinte végigvihetetlen. (MTI) Tíz nappal a választások előtt Zemanék vezetnek Bal váltás várható MTI-HIR Prága. Csehországban nagyjából stabilnak mutatkozik az egyes pártok támogatottsága. Egy június elején készített országos felmérés szerint ha most lennének a választások, akkor azokat 22,5 százalékos támogatottsággal az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt nyerné. A szociáldemokraták támogatottsága azonban most 2,5 százalékkal alacsonyabb mint májusban volt. A hosszú válság után az utóbbi időben magára talált a Václav Klaus exkormányfő vezette volt legerősebb kormányerő a Polgári Demokratikus Párt, amelynek támogatottsága júniusban is 15 százalékos volt. A rangsor harmadik helyét a Nyugdíjasok a Létbiztonságért párt tartja kilencszázalékos támogatottsággal. A Kommunista Párt támogatottsága 7,5 százalék, míg a kereszténydemokratáké, illetve a Szabadság Unióé hét-hét százalék. A szélsőséges Csehszlovákia Republikánus Pártjának támogatottsága június elején négy százalék volt. Várható azonban, hogy a republikánusok szintén bekerülnek a parlamentbe, mert a korábbi választásokon hasonlóan a kommunistákhoz ők is mindig többet kaptak, mint amit a felmérések jeleztek. Megtalálták az állelkész naplóit Lebontják Pándy házait MTI-HÍR Brüsszel. A belga hatóságok lebontják a tizennégy gyilkossággal gyanúsított magyar-belga segédlelkész, Pándy Ándrás brüszszeli házait. A nyomozók abban bíznak, hogy a teljes átvizsgálással újabb bizonyítékok kerülnek a kezükbe a makacsul tagadó gyanúsított ellen, aki nyolcadik hónapja van őrizetben. Á három házat egyszer már alaposan átkutatták, de váratlanul kézifegyverek és töltények kerültek elő egy titkos zugból a hat családtagjának és nyolc idegennek a meggyilkolásáért fogva tartott Pándy egykori lakhelyén. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy Pándy feltételezett bűntársa, egyben legidősebb lánya beismerő vallomásában kijelentette, hogy a bűntények nagy részét lőfegyverrel követték el, és ezeknek még ott kell lenniük a házban. Találtak a gyilkosságok feltételezett időszakából származó határidőnaplókat is. Valamennyit magyarul írták, szerzőjük Pándy András. A belga hatóságok szerint az iratok magukban rejthetik a magyarázatot arra, hogyan és miért tüntette el útjából Pándy két feleségét, két fiát és két lányát. Alapos gyanú van arra, hogy a családi tragédia oka Pándy András beteges, szexuális vonzódása saját lányaihoz. Pándy felmondott két ügyvédjének. Á döntés óka egyelőre nem ismeretes. Az USA fenyegetései nem hatnak Minszkre Lukasenlco költöztet MTI-HÍR Minszk. Az Egyesült Államok megtorló intézkedésekről szóló fenyegetése ellenére Fehéroroszország ragaszkodik ahhoz, hogy a korábban értesített nagykövetségek munkatársainak el kell hagyniuk a Minszk melletti Drozdiban lévő rezidenciáikat, amelyek - a hivatalos magyarázat szerint - felújításra szorulnak. „Minden nagykövetségnek új telket és épületeket ajánlottunk fel" - hangsúlyozta a fehérorosz külügyminisztérium. A dokumentumban a minisztérium rámutatott: „Alekszandr Lukasenko elnök példát mutatott, amikor kiköltöztek a Drozdiban lévő rezidenciáikról". A fehérorosz kormány 22 ország - köztük Oroszország, Franciaország, Olaszország és Németország - diplomatáit figyelmeztette, hogy el kell hagyniuk a tatarozásra szoruló lakónegyedet, Drozdit. A külügyminisztérium közleményében elnézést kért az érintett nagykövetségektől a költözéssel járó kényelmetlenségekért, illetve azért, hogy nem vette észre időben az épületek technikai és egészségügyi körülményeinek állapotát. Vacillál az USA Bonn/Washington. „Szinte teljes volt az egyetértés" Borisz Jelcin orosz elnök és Helmut Kohl német kancellár között Koszovó kérdésében bonni tárgyalásaikon. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter azonban elmondta: nem tartja valószínűnek Oroszország csatlakozását a Jugoszlávia ellen elhatározott nyugati gazdasági büntető intézkedésekehez. Borisz Jelcin orosz elnök óvott attól, hogy bármiféle külső hatalmi beavatkozással próbálják megoldani a koszovói válságot. Az orosz elnök rámutatott, hogy Koszovó jelenleg veszélyes feszültségforrás Európában. Jelcin azonban nagyon határozottan elutasított „mindenfajta külső hatalmi beavatkozást, mert egy ilyen lépés a feszültség további növekedéséhez, a válság kiterjedéséhez vezetne és veszélyes, bizonytalan, egész Európát fenyegető helyzetet teremtene a balkáni térségben". Luan Hajdagara albán védelmi miniszter szerint már megtörtént a NATO-csapatok albániai felvonulásához szükséges területek felderítése. Eközben az ország északi részén - a Koszovóval határos térségben - angol és amerikai NATO-tisztek végeztek helyszíni terepszemlét. Hajdagara szerint „Milosevics célja Koszovóban az, hogy az Albániával határos térséget senki földjévé változtassa". Ez jórészt sikerült, s „az etnikai tisztogatás most a Macedóniával határos térségben folyik, ami a konfliktus kiszélesedését jelenti". Az Európai Unió tagországai után az Egyesült Államok is úgy döntött, hogy a véres koszovói fellépés megtorlásául életbe lépteti a már egyszer elhatározott, de felfüggesztett beruházási tilalmat Szerbia ellen. Washington egyszersmind befagyasztotta az Egyesült Államokban található jugoszláv kintlévőségeket is. Bili Clinton elnök áttekintette a koszovói helyzetet legfőbb külpolitikai tanácsadóival, és az ülésen határoztak a büntetőintézkedésekről is. A Biztonsági Tanács javaslata szigorú határidőt szabna Belgrádnak a véres művelet leállítására és a konfliktus békés megoldását célzó további lépések megtételére. A tervezet hasonló megfogalmazású, mint amilyenek az öbölháborús nemzetközi koalíció fellépését és a boszniai beavatkozást engedélyező biztonsági tanácsi határozatok voltak. James Rubin azt mondta, hogy az Egyesült Államok továbbra sem zárja ki részvételét egy NATO-vezette katonai műveletben, bár még nem született döntés a beavatkozásról. Jacques Chirac francia államfő azt kívánja, hogy a nemzetek közössége „nagyon keményen" lépjen fel Szerbiával és Szlobodan Milosevics elnökkel szemben, és vegye szemügyre annak a lehetőségét, hogy a BT felhatalmazása alapján a koszovói válságnak akár a NATO katonai beavatkozásával vessen véget. A száműzetésben működő koszovói „kormány" vezetője, Bujar Bukoshi az albán televízióban tegnap este sugárzott nyilatkozatában arra figyelmeztetett, hogy a koszovói albánok legalább egyharmada, fele fegyveres ellenállásra készül, hiszen a falvak bombázása közepette az ellenállás a jogos önvédelemmel ér fel. Hozzáfűzte, hogy az agresszív szerb politika eredményeként létrejött Koszovói Felszabadítási Hadsereget (UCK) realitásként kell kezelni. Nincs egységes álláspont a koszovói fegyveres beavatkozás kérdésében Helmut Kohl és Borisz Jelcin orosz elnök bonni találkozóján az orosz gazdasági reform folyamatáról tárgyalt, megvitatta a koszovói helyzetet és közösen elítélte az indiai-és a pakisztáni atomrobbantásokat. Vidám találkozó volt. (ČTK/AP) Folytatódnak a harcok Eritrea és Etiópia határán. Az Afrikai Egységszervezet közvetítést vállalt a két ország között Afrika balkanizálódik MTI-HÍREK Ouagadougou/Addisz-Abeba. Tegnap hajnalban ismét heves harcok törtek ki az etióp-eritreai határ közelében fekvő Zalambessa térségében, s a két fél egymást vádolta a két napja tartó viszonylagos nyugalom felborításával. Az eritreai külügyminisztérium szerint az etióp hadsereg újabb támadást intézett az eritreai állások ellen, a közös határ menti Zalambessa térségében. Röviddel később addiszabebai hivatalos forrásból azt közölték, hogy az eritreai erők indítottak támadást Zalambessa körzetében. „Az eritreai hadsereg két alkalommal próbálta bevenni az etióp állásokat, de visszavertük a támadásokat." Független források egyik fél állítását sem erősítették meg. A stratégiai fontosságú Zalambessa az etióp fővárostól mintegy 550 kilométerre északra fekszik, s az eritreai csapatok egy hete foglalták el. Etiópia eközben megvádolta Eritreát, hogy több mint 3000 etiópot üldözött el területéről a két ország között kitört harcok miatt. Az addisz-abebai tájékoztatási központ szerint a menekülteket megverték és kifosztották, mielőtt Etiópiába űzték. Az Afrikai Egységszervezet (AESZ) éves csúcstalálkozójának résztvevői elvi döntést hoztak arról, hogy közvetítést vállalnak az egymással fegyveres konfliktusba keveredett Etiópia és Eritrea között. A burldna fassói fővárosban, Ouagadougouban hétfőn elkezdődött konferencián a résztvevők hosszas vi-, tát folytattak annak lehetőségéről, hogy megsokszorozzák-e vagy sem a közvetítési kísérleteket. Az elvi döntés értelmében az összesen 54 tagot számláló szervezet közvetítői bizottságot hoz létre. Az amerikai elnök is a feszültség enyhítésére szólította fel a két, harcban álló afrikai államot. Moamer Kadhafi líbiai vezető arra figyelmeztetett, hogy „Afrika Szarva" a balkanizálódás felé halad, az Etiópia és Eritrea között néhány napja kirobbant harc nem más, mint a jövőbeli regionális Lisztre várnak az etióp-eritreai határon. Kadhafi szerint ez a harc az afrikai regionális háborúk előháborúk előfutára. futára (ČTK/AP)