Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-08 / 130. szám, hétfő

ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 8. SPORT/TÉVÉ ÉS RÁDIÓ - SZOMBAT Pozsony. Az már egy hete eldőlt, hogy a bajnoki címet az Újpest szerezte meg, amely hazai közönség előtt döntetlennel zárta szereplését. Az ezüstérmet, s ezzel az UÉFA Kupában való indulás jogát a Ferencváros érdemelte ki; a Stadler FC mellett a Békéscsaba búcsúzik az élvonaltól. ÖSSZEÁLLÍTÁS • ÚjpestKispest 2:2 (1:2) Góllövők: Eszenyi (18.), Korsós (50.), ill. Borgulya (5.), Bárányi (44.). Játékvezető: Ábrahám, 10 000 néző. Jók: Jenei, Kozma, Eszenyi, Korsós, ill. Urbányi, Mátyus, Csertői. A már bajnok Újpest helyenként könnyelmű játékkal, de megérdemelten tartotta otthon az egyik bajnoki pontot, így megőrizte tavaszi veretlenségét. A vendég Kispest nem keltette ijedt csapat benyomását bár az osztályozós hely közelében végzett a tabellán. • GázszerFerencváros 2:2 (0:0) Góllövők: Puskás (49.), Tiber (51.), ill. Zavadszky (72.), Albert (75.). Játékvezető: Juhos, 7000 néző. Jók: Szalay, Bekő, Nagy L., Tiber, ill. Jagodics, Schultz, Zavadszky. Összességében álmos első félidőt követően mindkét csapaton látszott, hogy győzni akar. Izgalmassá vált a mérkőzés, s végül küzdelmes találkozón objektív eredmény született. • ZalaegerszegVác 2:0 (2:0) Góllövők: Szőke (12.), Németh (41.). Játékvezető: Márton, 11 000 néző. Jók: Vlaszák, Sebők, Szabó I, ill. Vojtekovszki, Vén. Az első félidőben jól játszó ZTE megérdemelten szerzett vezetést. Fordulás után feljött a Vác, de a kapu előtt ártalmatlannak bizonyult; a hazai győzelem egy pillanatig sem volt kérdéses. • SiófokDebrecen 1:1 (0:0) Góllövők: Pest (52.), ill. Ilea (82.). Játékvezető: Hanacsek, 3000 néző. Jók: László, Szabadi, Kovács Tegnapelőtt befejeződött a magyar labdarúgó NB I 1987/88-as bajnoki idénye (Fotó: Nemzeti Sport) B., Sallai, ül. Téglási, Gojan, Dombi, Böőr. A végig jó iramú, változatos mérkőzés első negyvenöt percében a Siófok, a másodikban pedig a Debrecen mutatott jobb játékot. Bár a Bányásznak volt több helyzete, a döntetlen megfelel a játék képének. • Győri ETOTiszakécske 2:1 (2:0) Góllövők: Ferenczi (3.), Vayer (43.), ill. Sipos (47.). Játékvezető: Vad, 6000 néző. Jók: Korsós, Lakos, Somogyi, ill. Holló. A győriek a nagy melegben csak annyit adtak ki magukból, amennyi a győzelemhez kellett. Sorra dolgozták ki helyzeteiket, de ezeknek csak töredékét tudták kihasználni. • DiósgyőrVideoton 4:1 (3:1). Góllövők: Domokos (31., 41.), Kulcsár (35.), Kiser (59.), ill. Urbonas (23.). Játékvezető: Cserna, 6000 néző. Kiállítva Dávid (82.), ill. Szabó B. (25.). Egy pillanatig sem forgott veszélyben a diósgyőriek győzelme, akik mindenben ellenfelük fölé nőttek és végig kezükben tartották az irányítást. A fehérváriak a kiállítás után lélekben is feladták a küzdelmet. • BVSCVasas 3:3 (0:1) Góllövők: Bükszegi (60., 63.), Csordás (88.), ill. Hámori (11.), Galaschek (68.), Szüveszter (89.). Játékvezető: Pillér, 3000 néző. Kiállítva: Csiszár. Az első félidőben fölényben játszott a Vasas, aminek egygólos angyalföldi vezetés lett az eredménye. A folytatásban a jól sikerült BVSC-cseréket követően, Bükszegi jóvoltából gyorsak és veszélyesek lettek a Vasutascsapat támadásai. • MTKBékéscsaba 5:0 (2:0) Góllövők: Preisinger (27., 66., 84.), Orosz (47., 48.). Játékvezető: Bede, 1000 néző. Jók: Orosz, Halmai, Illés, Preisinger, ill. Vámos. Az MTK ilyen különbséggel is megérdemelten nyerte a találkozót, a játékosok helyenként látványos megoldásokat alkalmaztak, taktikusan, éretten futballoztak. Más kérdés, hogy nem tudták megvédeni bajnoki címüket, s ezúttal az 5. hellyel kellett beérniük. • StadlerHaladás 3:2 (2:2) Góllövők: Károlyi R. (35. - 11-esből), Farkas (41.), Rosea (56.), ill. Negrau (20.), Baumgartner (28.). Játékvezető: Tóth V., 500 néző. Jók: A teljes hazai csapat, illetve Rott, Negrau. Bármily meglepő, a Stadler sziporkázó játékkal búcsúzott az idei bajnokságtól - ezúttal kétgólos hátrányból állt fel. Úgy hírlik, a háromcsoportos NB I-ben a Stadler nem fog elindulni, bár ezt még hivatalosan nem erősítették meg. 1. Újpest- 34 21 10 3 62:26 73 2. Ferencváros 34 20 7 7 63:43 67 3. Vasas 34 19 7 8 66:41 64 4. Győri ETO 34 18 9 7 47:31 63 5. MTK 34 17 7 10 60:35 58 6. Vác 34 15 6 13 45:47 51 7. Zalaegerszeg 34 15 5 14 58:42 50 8. Gázszer 34 12 13 9 55:45 49 9. Debrecen 34 13 9 12 46:48 48 10. BVSC 34 12 10 12 49:43 46 11. Diósgyőr 34 12 8 14 46:41 44 12. Siófok 34 11 8 15 38:43 41 13. Haladás 34 9 9 16 38:47 36 14. Kispest 34 10 6 18 41:57 36 15. Tiszakécske 34 8 8 18 36:75 32 16. Videoton 34 7 10 17 43:58 31 17. Békéscsaba 34 7 10 17 28:61 31 18. Stadler FC 34 4 10 20 29:67 22 A góllista végeredménye - 20 gólos: Tiber (Gázszer), 17 gólos: Hámori, Váczi (Vasas), 16 gólos: Orosz (MTK), 15 gólos: Ilea (Debrecen), 13 gólos: Kulcsár (Diósgyőr), Horváth F. (Ferencváros), Fehér (Győri ETO), Kenesei (MTK). ÖSSZEÁLLÍTÁS Pozsony. Az 1885-ben alapított Új pest futballistái először 1905ben szerepeltek az első osztálybaan, s a kilenccsapatos mezőnyben a negyedik helyen végeztek. Az első bajnoki aran yat Újpest FC néven 1930-ban érdemelte ki, s a sikeres címvédést követően, 1933-ban, 1935-ben és 1939ben is újból elsők. Hatévi szünet után Újpesti TE elnevezéssel 1945-ben jött el az újabb bajnoki győzelem, s a titulust a következő két idényben is megőrizték. A kilencedik elsőségre tizenhárom esztendőt kellett várniuk a ila-fehér híveknek, de az Újpesti Dózsa 1960-as győzelmét sokáig megint nem követte hasonló siker. Egészen pontosan 1969 hozta meg az újabb bajnoki címet a Megyeri útiaknak, akik innentől kezdve viszont kiemelkedő sorozatot produkáltak, hiszen megszakítás nélkül hétszer érdemelték ki az NB I aranyérmét, majd két év szünetet követően 1978-ban és 1979-ben ismét az ő nevükkel kezdődött a bajnoki végeredmény. Tizenegy esztendei „pihenő" után 1990-ben született meg az Újpest 19. győzelme, s amostani, 1998/1998-as idény hozta meg a huszadik bajnoki elsőséget. (sr) AZ ÚJPESTIEK MONDTÁK Várhidi Péter, vezetőedző: „Fantasztikus csapat és fantasztikus közönség: igazi csapatmunka eredménye a bajnoki cím. A Honvéd ellen kicsit tortipábbak voltunk a megszokottnál, szerintem sok volt a múlt heti ünneplés. Már most el kell kezdenünk a következő idényre készülni, az aranyérem kötelez. Szeretnénk helytállni a Bajnokok Ligájában is, de ez a sorozat borzasztóan nehéz. Céljaink megvalósításához szükségünk lesz az erősítésekre. A ferencvárosi Miriutával már megállapodtunk, valószínűleg Kovács Zoltán is vissztatér hozzánk". Korsós Attila: „Nagyon boldog vagyok, hogy góljaimmal hozzájárulhattam az aranyéremhez. Közönségünk minden dicséretet megérdemel". Kozma István: „Amikor Szlezák megsérült, én vettem át a csapatkapitányi teendőket. Jó ilyen gárdát irányítani. Korábban csak álmodni mertem az elsőségünkről, kimondani soha nem mertem". Bíró Szabolcs, tartalékkapus: „Jó volt, hogy Újpestre igazoltam. Úgy érzem, beloptam magam a szurkolók szívébe, mert tudtam pótolni a Németországba szerződött Szűcs Lajost". Sebők Vümos: „Nem tudom, mit hoz a jövő, állítólag külföldről is érdeklődnek irántam. Jól érzem magam Újpesten, csapattársaim nevében köszönöm a szurkolóknak egész éves buzdításukat, több bajnoki pont az ő érdemük". Hogy ne legyen a családban vita a TV műsorokon... A FOCI VB-re új TV készüléket a TELERVISTŐLÜ! Közelebbi információk 0905 445 554 TIZENÖT LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁG - 1930 OLASZORSZÁG: 1. Németország, 2. Argentína. 3, Olaszország. 4, Anglia. A német csapat volt a legegységesebb TOMI VINCE Mindenki más-más élményt őriz a nyolc esztendővel ezelőtti Mondialról. Kamerun, 11-es rúgások, oktondi bírói tévedések, sárga és piros lapok, óvatos játék, unalom, szerencsés továbbjutások, balszerencsés kiesések. A bohóc kapus Higuita, a fogatlan „oroszlán" Milla, a zseniális Maradona, a gályarab kinézésű Schillaci... Látvány? Akadt. Színvonal? Fehér holló. Meglepetés? Bőven... Már a nyitómeccsen robbant a bomba: a Szelídíthetetlen Oroszlánok eltáncolták az argentin tangót, és legyőzték a címvédőt. Szerencséjük volt a kameruniaknak - mondták. Makanakyék azonnal cáfolnak, és meg sem állnak a negyeddöntőig. Nyolc perc választja el őket az elődöntőtől. De mintha fejükbe szállt volna a sok dicsőség, fölényeskedni kezdenek, cifrázzák a játékot, kulturáltan teszikveszik a labdát, és amikor már csaknem „felfalták" az angolokat, elfáradtak, s színre lép Lineker. Az idomár. Anglia egyenlít. A hosszabbításban már nincs erejük az afrikaiaknak. Hiába volt ott Milla, a 38 éves fogatlan oroszlán. Korábban kétszer becserélték, és négy gólt lőtt. Most csak kettőt - készített elő. A kameruniak belopták magukat a nézők szívébe. Emberi volt a játékuk, s emberi benne minden hibájuk. Ettől voltak jók. Ezt azonban nehéz megtanulni. Csak elfelejteni lehet. Mit láttunk még nyolc esztendővel ezelőtt? Azt, hogy a csapatok nem a látványért játszottak. Mindenki megszállta a középpályát, és azon fáradozott, hogy ne kapjon gólt. A látványos futballra törekvő csapatok (Brazília, Anglia) ráfizettek szándékukra. Itáliában a szakvezetők a játék taktikai elemének tökéletesítésére mozgósították az erőket, valósággal bilincset raktak még azokra a nagyob tudású futballistákra is, akik színt, szépséget, látványt vihettek volna a játékba. Szóval ezen a vb-n megrekedt a futball fejlődése. Sőt. A kivárásos labdarúgás előretörése, már-már hivatalos tudomásvétele következtében, a célfutball minden áron való praktizálásával tulajdonképpen hanyatlás volt észlelhető. Úgy tűnt, mintha a gyorsaság és az erőnlét növekedésével rövid és keskeny lenne a pálya, kis területre szorultak az események. No és ott lehetett szabálytalankodni. Ha a csatár átlépte a felezővonalat, már kapott is egyet. Ha ez nem volt elég, még hármat vagy ötöt. Lásd az „egymegmozdulások" hősét, Maradonát. Lehetett gorombáskodni, mert a játék fekete ruhá őrangyalai a vb ördögei voltak. Állítólag felsőbb utasításra tették. Ennek és ennek a válogatottnak ezen és ezen a helyen kell továbbjutnia, hogy itt és itt játszhassa meccseit, mert oda özönlenek majd a szurkolók. És hozzák a pénzt. A döntő gyenge volt és kevésbé látványos. A jó játékhoz két csapat szükséges. Rómában csak egy volt. A német. Ő akart futballozni, az ellenfél nem. Győzött az igazság, bár a gól vitatható 11-esből született. A németeket nem bénította meg az erősen tartalékos argentinok „égi helytartója" a földön, nem kötöttek Maradona cipőjéhez embert. Tudták, sérült a bokája. Maradona meg sem tudott villanni, nélküle „súlytalan" volt az argentin csapat, amely ugyan remekül védekezett, de mást nem igen tudott. Diego elfárdat, túlságosan magára maradt, csak küszködött. Pedig korábban például úgy felgombolyította a brazil védelmet, mint nagyanyó az orsóra fonalat, a kétségbeesés szélére kergette az olaszokat... A német csapat miden szempontból a legegységesebb volt. Erő, egyéni improvizáció, lendület, gyors és pontos összjáték, váratlan ritmusváltás. Ezek a momentumok jellemezték Beckenbauer edző legénységét. Nem kivárásra futballoztak, egyértelműen a győzelemre. Iramot diktáltak. Korábban fizikai felkészültségüknek köszönhették sikereieket, Itáliában technikailag is felvették a versenyt bármelyik vetélytársukkal. De csak ők voltak képesek lendületből alkalmazni a technikát, ezért szolgálhattak látványos megoldásokkal is. Némileg megmutatták az európai labdarúgás jövőjét... A 14. vb-döntő: NÉMETORSZÁG-ARGENTÍNA 1:0 (0:0). Róma, 75 ezer néző. Góllövő: Brehme (85., 11-esből). NÉMETORSZÁG: Illgner-Augenthaler-Kohler, Buchwald-Bertholdt (Reuter), Hassler, Matthaus, Littbarski, Brehme-Klinsmann, Völler. ARGENTÍNA: Goycoechea-Simon-Ruggeri (Monzon), Serrizuela-Sensini, Troglio, Burruchaga (Calderon), Basualdo, Lorenzo-Dezotti, Maradona. Joggal örülnek a németek. Megérdemelten lettek világbajnokok. A trófeával a csapatkapitány Lothra Matthaus (Archívumi felvétel) Kapuzárás a labdarúgó N B l-ben: a Ferencváros indulhat az UEFA Kupában, a Vasas nem tudta befogni A Békéscsaba a másik kieső Lila-fehér bajnoki krónika 1930-tól napjainkig Tizenegy év után...