Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-08 / 130. szám, hétfő

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 8. Eurolconzerválás LOVÁSZ ATTILA Egyáltalán nem új az a megállapítás, mely szerint Európa etni­kai térképe korántsem azonos a politikai térképpel. Majdnem minden országban jelentős számú kisebbség él. A történelem so­rán akadt rá példa, hogy a kisebbség egy-egy konfliktus, háború vagy béketárgyalás eredményeként többségi helyzetbe kerüljön, és megismételje másokon mindazt, amit maga élt meg. A nem­zetállam eszméje közösségek tucatjainak tragédiáját okozta, mérhetetlen kegyetlenség és szenvedés fűződik hozzá. Éppen ez a tapasztalat változtatta meg a fejlett európai országok maga­tartását a kisebbségekkel, etnikai csoportokkal szemben. A fej­lett Európában a kormányok és a politikai elit jelentős része azon fáradozik, hogy - kerül, amibe kerül alapon - konzervál­ja a jelenlegi etnikai arányokat. Nem a humanizmus, nem a megértés és a tolerancia áll az említett magatartás hátterében, hanem a szigorúan érdekorientált pragmatizmus, az érdek pe­dig az, hogy a kontinens legyen mentes az etnikai konfliktu­soktól. A jó öreg Európa ugyanis belefáradt már abba, hogy ge­nerációk energiája, tehetsége és tudása pazarlódjék annak bi­zonygatására, kinek hol van történelmi joga élni, és ki a beto­lakodó, kit kell eltávolítani. Ezért mindenki, aki az etnikai ará­nyok megváltoztatását tartja politikai vagy közösségi prog­ramjának, az - mai szóhasználattal élve - nem eurokonform. Mindegy, hogy az illető politikai elit éppen többségben vagy kisebbségben, kormányban vagy ellenzékben van. Amit a mai szlovák kormányzat a magyar iskolákkal művel, nem más, mint az etnikai térkép megváltoztatásának szándéka. Ugyanez mondható el a mezőgazdasági dotációs politikáról, s nem véletlen az sem, hogy a nevesítetlen mezőgazdasági terüle­tek az állami alapot gyarapították, nem a községek vagyonát. Ha rendőrök kergetik el a tiltakozó szülőket Komáromban, ha a képviselő nem sérthetetlen, ha pótdíjat kap az a szlovák pedagó­gus, aki 4-5 fős osztállyal képes szlovák iskolát nyitni magyar fa­luban, nos, ez mind olyan lépés, amely Európából kifelé vezet. E lépésekkel nemcsak a magyarokat veszélyezteti, hanem a szóla­maiban annyira hőn szeretett szlovák nemzetet is. Annak nem kormányzati politikusai és választói viszont a helyzettel semmit sem tudnak kezdeni. Úgy látszik, legalább tíz évet kell várni egy új politikai nemzedékre - feltéve, hogy Szlovákiában nem a po­litikai arányokban kezd működni az a bizonyos eurokonzerv. Olc és okozat VRABEC MARIA Rég nem látott ismerősöm ült le mellém a minap a buszban. Bizalmasan elárulta, hogy azt fontolgatja, szeptemberben mégsem magyar iskolába kül­di a gyerekét, ahová már be­íratta, hanem szlovákba. Elő­ször azt hittem, ugrat, de ő el­kezdte sorolni az érveit. Hogy nincs magyar bizonyítvány, és nemsokára magyar oktatás sem lesz, ha elfogadják az új törvényt, heti két magyar órá­ért meg igazán nem érdemes. Hogy otthon úgyis magyarul beszélnek, de azt már ne kí­vánja tőle senki, hogy állandó­an gyűlésekrejáijon, petíció­kat írjon alá. O kertészkedik, piacra jár, házat épít - egysze­rűen nincs ideje magyarkcjdni, meg amúgyis: mit értek eľéd­dig a búcsiak, a bátorkesziék és vajon mit fognak elérni a többiek? Na jó, az igaz, hogy itt nem váltottak le igazgató­kat, a tanítókat is mind ismeri, őt is tanították, igazán rende­sek, de pár évük van csak a nyugdíjig, és mutassak neki olyan fiatal magyar pedagó­gust, aki a peremvidékre jön­ne tanítani. Meg különben is: a magyar iskolába még a gáz sincs bevezetve, a szlovákban meg számítógépes szakkör működik, a nyitrai Matica­házból jár ki tánctanár, és a ki­rándulásokért sem kell fizetni, mert valakik szponzorálják. Meg mi a fenének kell erőltet­ni azt, amiről úgyis tudjuk, hogy nem megy. Aztán - épp nagy levegőt vettem, hogy vá­laszoljak neki - megállt a busz, és ő kiszállt. Csak ekkor kezdtem el gondolkozni azon, milyen kézzelfogható elő­nyökkel, pozitív tényekkel, jó kilátásokkal tudtam volna elő­hozakodni, mert azt nem mondhattam volna neki, hogy nem ez az igazság. Legfeljebb csak azt, hogy az ilyen dönté­sek előtt tisztességes ember nem így mérlegel, hanem a lelknsmeretére hagyatkozik. A leginkább azt sajnáltam, hogy nem tudtuk megvitatni, mi volt az ok és mi az okozat. Va­jon a gyengeségünket és állha­tatlanságunkat lovagolta-e meg a hatalom, és lett egyre szemtelenebb, vagy az állandó nyomás hatására roppantunk így össze és vesztettük el a még maradék elszántságunkat is. Mert ennek ismeretében biztos másként látnánk sok mindent - és sok mindenkit is. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terieszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,81381 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Ön téved! Mi nem turisták vagyunk, nekünk lakbérhátralékunk volt! (Gossányi Péter karikatúrája) Hogy tekintélyesnek mutatkozzanak, még a pápát is félrevezették Szláv féltestvérek Két dolog jellemezte iga­zán a múlt héten Prágában tanácskozó Pánszláv » Kongresszust: a látszat­egység és az átlátszó te­kintélyhajhászás. GÖRFÖL ZSUZSA Nem lehet igazán dicsőnek ne­vezni a kongresszus apropóját sem: 1848. június 2-án ült össze Prágában az első Pánszláv Kong­resszus, amelyet tíz nap után fel­oszlattak Windischgrätz tábor­nok katonái a pünkösdi Habs­burg-ellenes felkelés leverése so­rán. Pedig akkor már nyilvánva­ló volt, hogy nem a radikális pánszlávizmus kerekedik felül a tanácskozáson, bár az egyetlen, utolsó pillanatban elfogadott dokumentum, az európai népek­nek címzett kiáltvány valóban inkább Štúr és az orosz anarchis­ta Mihail Bakunyin elveit tük­rözte, s nem a mérsékeltekét. Ugyanilyen se hús, se hal jellegű volt a legutóbbi, 1946-ban Belg­rádban megtartott szláv tanács­kozás is: nem hagyott nyomot Szlovákiát a Matica oszlopos tagjai képvi­selték Prágában. Európa történelmében. Remél­hetőleg ugyanez lesz a mostani kongresszus sorsa is. Már az előkészületek is gyanú­sak voltak: először csak a cseh kormányzat, majd az elnöki iro­da is elhatárolta magát a ren­dezvénytől, mivel szervezésé­ben a kommunisták és Sládek republikánusai vitték a prímet. Az utolsó pillanatban a cseh pra­voszláv egyház is távol maradt, s VISSZHANG így sietnek Európába? Az Új Szó május 26. számából értesültem arról, hogy Stanislav Lukáč járási elöljáró a bátorkeszi alapiskolába ­Novák Ferenc helyére - Ján Kadúchot, a perbetei szlovák is­kola igazgatóját szeretné kine­vezni igazgatónak. Mély felháborodásom egyik friss okát írom le. A múlt hé­ten, fizika szakos pedagógus­ezzel áthúzta a szervezők terve­it, hogy minden úgy lesz, mint 150 éwel ezelőtt. Volt is tünte­tés a Szent Vencel szobránál, hársfát is ültettek, de a küldöt­teknek az ünnepi mise helyett be kellett érniük egy szerb pap által elmondott Miatyánkkal, mert a prágai metropolita nem volt hajlandó áldását adni a ren­dezvényre. Bŕetislav Chvála, a kongresszus elnöke azonban ügyes volt, a cseh katolikus egyházat megke­rülve fordult a Vatikánhoz pápai áldásért és meg is kapta - Vlk ér­sek és a csehországi pápai nun­cius legnagyobb megdöbbené­sére. Egy kis utánajárással azon­ban megállapították, hogy Chvála a pápát is félrevezette, mivel egy „kulturális és vallási" rendezvény számára kérte az apostoli áldást, nem pedig egy politikai eseményre. Márpedig a Pánszláv Kongresszus kemé­nyen politikai hangvételű volt mindvégig, és elfogadott kiált­ványa is politikai programot fo­galmaz meg. Szlovákiát a Matica oszlopos tagjai képviselték Prágában, s hogy ez az álkulturális intéz­mény milyen politikai erőket képvisel, azt minden olvasónk nagyon jól tudja. Igaz, Miloš Zeman cseh szociáldemokrata pártelnök is köszöntötte a ta­nácskozást - de már bánja. Nem, nem a pápai konkurencia miatt, hanem azért, mert a leg­nagyobb, régi időket idéző üte­mes tapsot Lukasenko belorusz elnök üdvözlete váltotta ki, s még Milosevics jugoszláv elnök levele is nagyobb elismerést ka­pott. Nem csoda, hiszen sok régi ismert arc volt az ülésteremben, köztük Jan Fojtík egykori kom­munista korifeus. A sajtóköz­pontot Zdenék Horení, a Rudé ként a járási módszertani osz­tály által szervezett iskolázá­son vettem részt a Selye János Gimnáziumban. Az előadók a Komenský Egyetem ötödéves fizika szakos hallgatói voltak. Miután a tanfolyamot megnyi­tották szlovákul, bátorkodtak megkérdezni, hogy szükséges­e magyarul is elmondani a leg­fontosabb dolgokat. Erre Kadúch kolléga agresszíven így válaszolt: „Žijeme na Slovensku, štátny jazyk je slovenský!" Az előadók meg­döbbenve, szlovákul ismertet­ték a további programot. Elő­právo bársonyok előtti főszer­kesztője vezette, a szláv szíveket megdobogtató kultúrműsor csil­laga pedig az a Jiŕina Švorcová volt, aki egy pult mögött lett hí­res színésznő, s akiről anno azt beszélték, hogy megédesítette Husák utolsó éveit. Tehát nincs is mit csodálkozni azon, hogy Chvála már nyitóbe­szédében letette a garast a nagy október és a szocialista forrada­lom Örökérvényű igazsága mel­lett. Majd következett az ameri­kai imperializmus, a NATO és az Európai Unió szapulása több fel­vonásban. S mintha csak Moszk­vában írták volna a beszédeket, a felszólalók elutasítottak min­denfajta katonai-politikai töm­Kijutott a magyarok­nak is, amivel csak a szerbek érteltek egyet. böt, s a helsinki, összeurópai biztonsági elvek mellett kardos­kodtak. Zsidózásról nem érke­zett hír, viszont teljes volt az egyetértés a virulens pángerma­nizmus miatti aggodalom ügyé­ben. A szívszorító múltbate­kintések során - főleg szlovák részről - kijutott a magyaroknak is, amivel inkább csak a szerbek éltettek egyet, a lengyelek annál kevésbé. Feltűnően nem szeret­ték egymást a csehek és a szlo­vákok, miközben a szerbek és a szlovének, sőt az ukránok és a ruszinok is nyilvánosan egymás torkának estek. így talán mégsem kell aggódni amiatt, hogy létrejön a kong­resszus által szorgalmazott pán­szláv interparlamentáris unió, amely - vélekedtek - megfelelő fórum lenne a 330 millió szláv érdekeinek érvényesítésére... szőr egy videokazettát vetítet­tek számunkra, melyet Pesten, a Csodák Palotájában játszot­tak fel. Elmondták, hogy a film megtekintése után megmagya­rázzák, milyen fizikai törvé­nyeken alapszanak a játékok. A videót bekapcsolták, és amint Kadúch kolléga meghallotta, hogy magyar az összekötő szö­veg, újból elismételte, hogy „Štátny jazyk je slovenský!". Az előadók megmagyarázták, hogy csak a képet kell figyelni, majd utána „szlovákul" megvi­tatjuk a játékok fizikai magya­rázatát. Érezték a feszült lég­DIE PRESSE Ján Čarnogurský, a Keresztény­demokrata Mozgalom elnöke szerint Ausztriának joga van a legrészletesebb információkra a szomszédos országokban lévő atomerőművekkel kapcsolat­ban. Az osztrák konzervatív lap­ban megjelent interjúban ugyanakkor azt is közölte, hogy megítélése szerint a szlovák gazdaságnak a jelenlegi állapo­tában szüksége van a mohi erő­műből az energiára. Hozzáfűz­te: Szlovákiának nemcsak az in­formációszolgáltatás érdeke, hanem az is, hogy teljesen biz­tonságos legyen az erőmű. Ezt a biztonsági szintet viszont a szlovákok a Siemenstől és a töb­bi tekintélyes nyugati cégtől várják, amelyek közreműköd­nek az erőmű építésében, s amelyek rendkívül magas mű­szaki színvonalat képviselnek. NEWSWEEK Öt-hét éven belül NATO-tag lesz Litvánia - jósolja a balti köztársaság elnöke, Valdas Adamkus. Az amerikai köztiszt­viselőből lett államfő szerint az észak-atlanti szövetség az euró­pai együttműködés szorosabb formája. Litvánia Európa része, és a kontinens valamennyi szer­kezeti egységében jelen kíván lenni, így a NATO-ban és az Eu­rópai Unióban is - hangoztatta a 71 éves elnök, majd hozzáfűz­te: a NATO-tagság megszerzése külpolitikájának egyik központi eleme. Az elnök szerint a litván NATO-csatlakozásig hátralévő idő alatt Oroszország is megvál­toztatja álláspontját. Adamkus fő céljaként nevezte- azt, hogy megértesse népévél a demokrá­cia működését, és példát mutas­son Oroszországnak is, amely még a demokráciaépítés igen sérülékeny időszakában jár. KURIER Ausztria a július elsején kezdődő soros európai uniós elnökségé­nek középpontjába az európai közös pénz, az euró bevezetését, a foglalkoztatáspolitikát, az Agenda 2000-et, az unió bővíté­sét és a szervezett bűnözés elleni harcot helyezi - mondta Wolfgang Schüssel osztrák alkancellár-külügyminiszter az osztrák bulvárlapnak. Schüssel elsősorban az unió bővítése te­rén akar jelentős eredményeket elérni. Közölte: „Mi minden más országnál jobban értjük, hogy Európa keleten van. Erre szeret­nék utalni minden beszédemben és minden jeles alkalommal, mi­vel nagyon fontosnak tartom azt, hogy helyes jelzéseket ad­junk". A közép- és kelet-európai országok számára „konkrét tár­gyalásokat" helyezett kilátásba. A reformországok és Ciprus kép­viselőivel folytatandó tárgyalá­sokon Schüssel szóba akatja hozni az osztrák polgárok, jogos aggodalmait", mert az osztrákok „csak így fogják elfogadni a bőví­tést" - mondotta. Schüssel a so­ros elnökségben hatalmas bizo­nyítási lehetőséget lát Ausztria számára: „Meg akarjuk mutatni, hogy egy kis ország is játszhat nagy szerepet" - jelentette ki. kört., és levették a hangot (a je­len lévő pedagógusok 95 szá­zaléka magyar volt). Ennek el­lenére Kadúch kolléga nyom­dafestéket nem tűrő szavakkal, az ajtót becsapva távozott. Hogyan képzeli el Kadúch kol­léga ilyen hozzáállással betölte­ni egy magyar iskola igazgatói tisztét? A kollégái, a szülők és a gyerekek hangját nem lehet le­venni, mint a videóét! Őt még egy némafilm is felháborította, csak azért, mert Pesten vették fel! Mgr. Keszegh Márta Marcelháza JEGYZET rmmehm •:.-. -''.lix;;. • ....

Next

/
Oldalképek
Tartalom