Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)
1998-06-03 / 126. szám, szerda
E J POLITIKA - NAPTÁR ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 1492. Először Közép-Európából Nápoly. A NATO történetében először a Szövetséges Haderők Déli Parancsnoksága hat tisztet fogad öt közép-európai országból - Bulgáriából, Magyarországról, Romániából, Szlovákiából és Szlovéniából akik az észak-atlanti szövetség déli parancsnokságán, Nápolyban fognak tevékenykedni. A hat középeurópai tiszt a NATO hat tisztje mellett dolgozik majd a Partnerség a békéért (PfP) program keretében. (MTI) ír meghívás Blairnek Dublin. Tony Blair brit miniszterelnök meghívást kapott Dublinba, hogy beszédet mondjon az ír parlamentben. A meghívást Bertie Ahern ír kormányfő erősítette meg, amikor találkozott a brit miniszterelnökkel Dublinban. Blair az első brit kormányfő, aki ilyen meghívást kapott, amióta Írország 1921-ben elnyerte függetlenségét. A brit miniszterelnök kijelentette: kitüntetésnek veszi, ha felszólalhat az ír parlamentben. Úgy vélekedett, hogy a brit-ír kapcsolatok új szakaszhoz érkeztek. Blair várhatóan ősszel mond beszédet az ír törvényhozás két háza előtt. (MTI) Afganisztánban a földrengés sújtotta területeken járványveszély van, ennek ellenére tovább dúlnak a súlyos harcok Blair beszédet mondhat Dublinban. (Archívum) Török-kurd harcok Diyarbakir. A török hadsereg egységei a délkelettörökországi Hakkari tartományban két különböző összecsapásban a Kurd Munkáspárt (PKK) 47 felkelőjét ölték meg, a harcokban egy katona is megsebesült. A kurd területek függetlenségéért küzdő PKK lázadói korábban a levegőbe röpítettek egy hidat, akciójuk azonban nem járt áldozatokkal. Ismail Hakki Karadayi tábornok, vezérkari főnök április végén úgy nyilatkozott, hogy az idei év eleje óta folyó délkelet-anatóliai hadműveletekben a török hadsereg 95 százalékig felmorzsolta a PKK egységeit. (MTI) Helikopter balesete Mexikóváros. Lezuhant egy katonai helikopter Mexikó északi részén, közel az ország északi, az Egyesült Államokkal közös határához. A gépen utazó tíz személy életét vesztette. Az áldozatok közül öten katonák. A helikopter a Sierra Madre hegység keleti részén végzett felderítő repülést, ahol tűzvész pusztít. (MTI) Párizs. Tegnap délután első egyeztetésre ült össze az állami Air France vezetése a 3200 pilótát képviselő három szakszervezettel, feloldandó a fizetések körül kirobbant konfliktust. A megegyezés lapzártánkig nem született meg. MTI-HÍR E konfliktus miatt hétfőn, a pünkösdi hosszú vidéki hétvégéről hazatérni kívánó utasok közel 90 százalékának más közlekedési eszközt kellett választania a francia nemzeti légitársaság helyett, amelynek járatait a sztrájk miatt 85-90 százalékban törölték A kormány kommunista közlekedési minisztere, Jean-Claude Gayssot bejelentette, hogy készek felülvizsgálni azt a parlamenti vita alatt álló törvénytervezetet, amelynek értelmében a pilóták fizetését 15 százalékkal éves szinten 500 millió frankkal - akarják csökkenteni, cserében az Air France majdani részvényei 10 százalékáért. A pilóták szakszervezetei egyben arra hívták fel a féltucatnyi más francia magánlégitársaság repülőgépvezetőit, hogy ne engedjenek a kormány és az Áir France csábításának, ne legyenek sztrájktörők, mert hoszszabb távon az egész szakma jövedelme forog kockán. A szakszervezetek szerint az Air France arra készül, hogy, amennyiben nem fogadják el feltételeit, „bérbe vesz" másoktól pilótákat, hogy azok az ő gépein teljesítsenek szolgálatot Tegnaptól az Air France püótáinak egyelőre kiszámíthatatlan ideig tartó sztrájkja alapvetően az üzletemberek, valamint a franciaországi labdarugó vb-re érkezők utazását nehezíti meg. Jelenleg két csapat - Brazília és Szaúd Arábia - tagjai tartózkodnak francia földön, de a következő napokban a vb-re bejutott 32-ből 24 további válogatottnak valamint az őket kísérő hivatalos személyiségeknek kell megérkezniük az elvben a foci vb-vei hivatalos partnerkapcsolatra lépett (s ezért több tízmillió frankot áldozó) Air France gépein. A szerződés szerint e légitársaságnak kell a június 10-ki megnyitót követő 33 napon át folyamatosan biztosítani az egyes válogatottak franciaországi közlekedését a meccsek helyszínei között, majd utóbb hazajuttatni a részvevőket. A koszovói albánok kérése a helyzet megoldása érdekében NATO-segítséget várnak MTI-TUDÓSÍTÁS Belgrád. A NATO csapatainak Koszovóba vezénylését kérték Ibrahim Rugova koszovói albán vezető tanácsadói a belgrádi norvég nagykövettel folytatott megbeszélésen. Xhemail Mustafa és Alush Gaslii szerint az észak-atlanti szövetség jelenléte megteremtené a többségében albánok lakta, Szerbiához tartozó tartomány nemzetközi protektorátus alá helyezéséhez szükséges feltételeket, és ezzel megalapozná a koszovói válság tartós megoldását „Azt kéljük, hogy a nemzetközi közösség gyakoroljon nyomást Belgrádra a Koszovó elleni agresszió azonnali megállítása érdekében." A koszovói albán pártok holnapra újabb tüntetést szerveznek Pristinába, MTI-HÍR Peking. A kínai vezetés ismételten leszögezte, hogy nem szándékozik módosítani a Tienanmen téren kilenc éve történt véres események hivatalos értékelésén. „A Kínai Kommunista Párt és a kormány helyesen vonta le a következtetéseket az 1989-es politikai zavargásokból. Nem szükséges felülvizsgálni a kérdést" - hangoztatta sajtóértekezletén a kínai külügyi szóvivő. A Peking központi terén történt eseményeket, a diákfelkelés több száz halálos áldozatot követelő leverését hivatalosan ma is ellenforradalmi puccskísérletnek tekintik A szóvivő nem tulajdonított nagy jelentőséget annak, hogy Hongkongban vasárnap közel 3000 ember emlékezett meg békés tüntetésen a Tienanmen téri vérengzés évfordulójáról. Milosevics támogatói vereséget szenvedtek Djukanovics győzelme Koszovó fővárosába, és a megmozdulás résztvevői a-NATO beavatkozását követelik majd. A politikai szervezeteket tömörítő tanács közleménye szerint a NATO fellépésére azért van szükség, hogy megakadályozzák egy újabb balkáni katasztrófa bekövetkeztét. A tüntetés fő szervezője a Rugova vezette Koszovói Demokratikus Szövetség. MTI-HIR Belgrád. A Milo Djukanovics montenegrói államfő mögött álló „Éljünk jobban" hárompárti koalíció a vasárnapi köztársasági parlamenti választásokon 42 vagy 43 helyet szerzett a 78 fős montenegrói törvényhozásban. A kisebbik jugoszláv tagköztársaságnak nagyobb függetlenséget akaró Djukanovics fő ellenfele, a Szlobodan Milosevics jugoszláv elnök szövetségesének számító Momir Bulatovics vezette Szocialista Néppárt várhatóan 27 képviselői helyhez jut, míg a függetlenség párti Liberális Párt öt képviselői helyre számíthat. A maradék három helyen a muszlim és albán kisebbség képviselői osztoznak, akiknek annak ellenére is jár parlamenti képviselet, hogy pártjaik nem érték el a parlamentbejutáshoz szükséges háromszázalékos támogatottságot. Az „Éljünk jobban" koalíción belül az eddigi kormányzó párt, a Szocialisták Demokratikus Pártja 31, a Néppárt hét, a Szociáldemokrata Párt pedig öt helyre számíthat. A parlamenti választásokkal együtt tartott helyhatósági választások is a Djukanovicsot támogató erők győzelmét hozták: az „Éljünk jobban" szinte az összes jelentős településen megszerezte a többséget az önkormányzatokban. A januári elnökválasztás óta jelentősen meggyengült Bulatovics és pártja Montenegró északi, Szerbiával határos önkormányzataiban szerzett többsége. Kétféle ETA-értékelés NEKANE AMIANO Az ETA militáns szervezet, amely az Euskal Herria, azaz a Baszk Állam függetlenségéért harcol, megtörte hónapokig tartó hallgatását, s két baszk napilaphoz eljuttatott egy közleményt. A cikkben a szervezet magára vállalt tíz bomba- és négy kézigránát-merényletet, valamint azt a támadást, amelyben a Spanyolországban kormányzó Néppárt egyik helyi szervezetének titkárát és feleségét ölték meg. A szóban forgó üzenet foglalkozik az ír kérdéssel is. „A baszk és az írországi helyzet különböző, ám az ETA figyeli az észak-íroszági fejleményeket. Tanulni is szeretnénk valamit a tapasztalataikból." Az ETA-hoz legközelebb álló baszk Herri Batasuna párt pozitívan értékelte az ETA üzenetét, és kijelentette: „megfigyelhető az akarat, hogy a fegyveres öszszecsapások helyett a demokratikus konfrontáció útján rendezzék a konfliktusokat." Rámutattak arra a hivatalos ETAkitételre, hogy „a baszk közösségnek külső befolyás nélkül kell döntenie jövőjéről". Inaki Anasagasti, a baszk kormánypárt szóvivője a spanyol törvényhozásban úgy vélekedett, hogy „bár nem szokványos ETA üzenetről van szó, a módszer, amellyel azt közzétették, a régi maradt. Az ETA tudja a legjobban, mit kell tennie: megszüntetni a harcot és ami a legfontosabb: leállítani az öldöklést". A spanyol pártok reakciói nem különböznek az eddigi ETAközleményekre adott állásfoglalásoktól, tulajdonképpen csak egyetlen kérdésben értenek tökéletesen egyet, ez pedig éppen az ETA-val szembeni álláspontjuk. Jaime Major Oreja belügyminiszter nagyon borúlátóan nyilatkozott: „Bárcsak igaz lenne, amit az ETA mond, de ezzel az üzenettel az ETA magára vállal tizenöt merényletet. Ezek tények. Minden egyebet, azaz az ETA kijelentését, hogy hajlandó szembesülni az új helyzettel, tényekkel kell alátámasztani." A Szocialista Párt baszk főtitkára, Nicolas Redonda Ferrerosa szavai szerint a közlemény nem más, mint puszta szavak, tartalom nélkül. A spanyol politikai vezetés általában nem reagál az ETA üzeneteire, azt vallva, hogy minél több szó esik a szervezetről, annál jobban erősödik e milítáns csoport. Kétségkívül a baszk politikai pártok, és különösen a Herri Batasuna, nagyobb hajlandóságot mutatnak arra, hogy értékeljék az ETA közleményeit. Ahogy Inaki Anasagasti nemrégiben kijelentette: „Ezeket az üzeneteket többször el kell olvasni, górcső alá kell venni minden szót, és még így is rejtve marad sok minden." A szerző az Egunkaria című baszk napilap főszerkesztője Az áldozatok száma 4500-ra tehető Franciaországban sztrájkolnak a pilóták, tegnap egyeztettek a kormánnyal Veszélyben a foci-vb hogy átmeneti menedéket biztosítsanak a hajléktalanná vált embereknek, akik nemcsak otthonaikat vesztették el, de sok helyen nélkülözik a víz és élelmiszer-utánpótlást is. A váltakozó eső és napsütés fokozza a járványveszélyt, elterjedhet a kolera, vérhas és malária, ha nem sikerül gyorsan cselekedni. Közben folytatódnak a súlyos harcok Afganisztánban. A hatalmon levő tálibok hétfőn elismerték hogy az ország északi részén teriileteket vesztettek az ellenzéki erőkkel szemben. Az ellenzéki erők szombaton, a pusztító erejű földrengés után indítottak offenzívát a kormányerők ellen. A felek kijelentették, hogy a földrengés áldozatainak nem segítenek, s tovább vívják harcukat. Folyik a mentés Afganisztánban. A kép a helyi televízió felvételéről készült. (CTK/AP) MTI-HÍREK Kábul. A francia Acted emberbaráti szervezet összesítése szerint több mint 4500 ember vesztette életét Észak-Afganisztánban a szombati földrengésben. A Richter-skála szerinti 7,1 erejű földrengés Észak-Kelet-Afganisztánt rázta meg, ahol mintegy 60 ezer ember él. A segélyszervezetek képviselői hétfőn jutottak el először helikopteren Sáhri-Bozürg térségébe, ahol hétfőn több utórezgést észleltek. Az ENSZ tegnap két újabb helikoptert állított szolgálatba a Faizábád és a földrengés sújtotta területek között ingázó három helikopter mellé, amelyek sátrakat, élelmiszert és gyógyszert visznek a bajba jutottaknak. A legsürgősebb feladat az, Peking: helyes cselekedet volt a véres öldöklés Kína nem változtat HÍRHÁTTÉR Tornádó pusztít az USA-ban. Feje tetejére állt a világ. (ČTK/AP)