Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-26 / 146. szám, péntek

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 26. Visszarendelik a katonákat Washington. Az amerikai szenátus határozatot fogadott el arról, hogy a Boszniában állomásozó amerikai-csapatokat megfelelő időn belül ki kell vonni, és helyükön európai egységeket kell állomásoztatni. A költségvetési vita keretében 90 igen és 5 nem szavazattal elfogadott határozatnak nincs kötelező érvénye. A szenátus felszólítja Bili Clinton elnököt: hozza egyértelműen az európai szövetségesek tudomására, hogy az Egyesült Államok vissza kívánja vonni csapatait és javasolja, hogy a helyüket európai egységek foglalják el. (MTI) Érvényesek a szankciók New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az Irak elleni szankciók újabb hatvan napos időtartamra történő meghosszabbítása mellett döntött. A portugál Antonio Monteiro, a BT soros elnöke újságírók előtt kijelentette, hogy nem született konszenzus a testület tizenöt tagállama között a szankciók rendszerének módosítása tárgyában. Az Öböl-háború után bevezetett büntetőintézkedések feloldására akkor kerülhet sor, ha bizonyítást nyer, hogy Irak nem rendelkezik több tömegpusztító fegyverrel. (MTI) Az ENSZ-főtitkár iraki különmegbízottja a szankciók meghosszabbítását tudatja. (ČTK/AP) Quebeci zavargások Ottawa. Kanadában, a franciaajkú Quebec tartomány nemzeti ünnepén, a rendőröknek könnygázt kellett bevetnie a randalírozókkal szemben. A rendőrség legkevesebb 35 személyt vett őrizetbe az utcai rendbontók közül. A kövekkel és üvegpalackokkal dobálózó tömeg mármár hozzátartozik az ünnep eseményeihez. Az idei zavargások résztvevői ezúttal is kirakatokat zúztak be. Montrealban nemcsak egyszerű randalírozásról volt szó: itt az eseményekbe beavatkoztak a szélsőséges, nacionalista erők is. (MTI) Leomlott egy lelátó Moszkva. A dél-oroszországi Nalcsikban, a helyi sportcsarnokban tegnap leomlott a nézőkkel teli erkély, maga alá temetve sok embert. A sportlétesítményben a szabadfogású birkózók országos bajnokságának megnyitó ünnepsége zajlott éppen, amikor bekövetkezett a szerencsétlenség. A tragédia egyes források szerint tucatnyi halálos áldozatot követelt. (MTI) Megkezdődött a rendezési folyamat Ulsterben Északír választások A Clinton család Washingtonba készül. Fittyet hánytak a látogatás szenátusi ellenzőinek véleményére. (ČTK/AP) MTI-HIR London. Tegnap reggel megr kezdődtek Észak-Írországban a választások, amelyek tétje az új, önkormányzati feladatokat is ellátó nemzetgyűlési testület életre hívása. A voksolás az eddigi legnagyobb horderejű alkotmányos aktus a Nagy-Britanniával háromnegyed évszázada unióban élő északír tartomány történetében, s egyben az első állomása annak a rendezési menetrendnek, amelyet a húsvét előestéjén, 22 havi tárgyalássorozat után létrejött belfasti egyezség fektetett le. A szavazáson mintegy 1,1 millió tartományi polgár vehet részt; előzetes várakozások szerint a jogosultak 70 százaléka járul majd az urnákhoz, hogy 1972 - a közvetlen londoni irányítás meghonosítása - óta először önálló nemzetgyűlést válasszon Észak-Írország számára. A testület 108 tagból áll majd, vagyis a 18 tartományi választókerület mindegyikéből hat jelölt kerülhet be a belfasti Stormont kastély üléstermébe. A katolikus és a protestáns pártok összesen 296 képviselőjelöltet állítottak. Az arányos szavazati rendszer alapján kialakítandó majdani önkormányzati testület átveszi Londontól a helyi pénzügyek, a mezőgazdaság, a népjóléti és szociális kérdések, valamint a gazdaságfinanszírozás és -fejlesztés intézését. A gyűlés saját tagjaiból 12 tagú végrehajtói szervezetet, gyakorlatilag kormányt is kiállít; ebben a belfasti egyezség alapján helyet kell kapnia a protestáns és a katolikus közösség képviselőinek egyaránt, de csak azon pártok tagjai vállalhatnak tárcákat, amelyek előzőleg nyilvánosan lemondtak az erőszakról. Mivel ezt a Sinn Fein is megtette, így nincs akadálya annak, hogy az IRA katolikus terrorszervezet politikai fedőszervének számító párt vezére, Gerry Adams is miniszteri rangban vegyen részt a helyi kormány munkájában. A választásokat beárnyékolta az előző napi észak-írországi bombamerénylet, amelyet a rendezési folyamatban nem részes egyik szakadár katolikus partizáncsoport, az ír Nemzeti Felszabadító Hadsereg (INLA) hajtott végre. Csiang Cö-min szerint Kína ötven év múlva lesz demokratikus ország Clinton Pekingben Washington/Peking. Bili Clinton amerikai elnök tegnap megérkezett kilencnapos kínai látogatása első állomására, Hszianba. Az 1989-es Tienanmen téri vérengzés óta most első ízben érkezett amerikai elnök az ázsiai országba. MTI-HÍREK Clinton Csiang Cö-min államfő tavaly októberi egyesült államokbeli látogatását viszonozza. Clinton, aki több mint ezer fős kísérettel utazott Kínába, a tervek szerint ma utazik tovább Pekingbe, és holnap találkozik Csiang Cö-min elnök-pártfőtitkárral. Az amerikai küldöttséget a tikkasztó hőségben a hsziani utcákon sorfalat álló tömeg üdvözölte. A hatóságok szigorú biztonsági intézkedéseket hoztak, a mellékutcákban vízágyúkat sorakoztattak fel. A látogatás időzítése Bili Clinton talán legvitatottabb külpolitikai döntése az utóbbi években. A bírálók úgy érzik, hogy az elnök előnytelen helyzetből lesz kénytelen tárgyalni Pekingben, ám a körülményektől függetlenül is inkább látványos, Kínának kedvező gesztusok várhatók a látogatástól. Kiváltképpen szúrós tüske a szemükben, hogy a fogadási ünnepséget a házigazdák meglehet, hosszú hagyományt követve - a vérbe fojtott diáklázadás helyszínén, a Tienanmen téren rendezik meg. Republikánus és demokrata párti törvényhozók egyaránt az út lemondását szorgalmazták. A látogatás kellemeden előjátékaként ráadásul a pekingi hatóságok visszavonták az akkreditálást a mandarin nyelven sugárzó Szabad Ázsia Rádió három újságírójától, akik az elnöki programról akartak tudósítani. Az elnök úgy vélekedett, hogy Kína elszigetelése nemcsak bizonytalanságot teremtene, hanem ellentétes lenne az amerikai politikai és gazdasági érdekekkel is. Az elnök nyomatékosan megígérte, hogy látogatása során a demokratikus jogok érvényesítésére, a vallásszabadság garantálására, a kényszerítő családtervezési gyakorlat feladására és a politikai ellenzékiek szabadon bocsátására fogja ösztönözni a pekingi vezetőket, de szóba kívánja hozni a dalai lámával való párbeszéd ügyét is. Bili Clinton elindulása előtt újságíróknak nyilatkozva reményét fejezte ki, látogatása során a kínai kereskedelmi korlátok csökkentésén túlmenően sikerül nyélbe ütni azt a megállapodást, amely az 1994-es amerikai-orosz egyezményhez hasonlóan kinyilvánítaná, hogy az Egyesült Államok és Kína atomrakétái nem egymás ellen vannak beprogramozva. Csiang Cö-min kínai elnök-pártfőtitkár egy beszéde szerint Kína ötven éven belül lesz demokratikus és hatalmas ország. „Kína alapjában átalakul, modern, hatalmas, demokratikus szocialista ország lesz a XXI. század közepe táján" - mondta a kínai vezető. Csiang láthatólag az amerikai elnök látogatásához időzítette nyilatkozatát, és annak megjelentetését a tömegtájékoztatásban. HÍRHÁTTÉR MTI-HIR Tírusz. Egy izraeli járőrosztagot fegyveres támadás ért tegnap hajnalban Libanon izraeli megszállás alatt álló déli részén. Két izraeli katonát megöltek, négy járőröző társuk megsebesült. Az iráni támogatást élvező szélsőséges síita muzulmán szervezet, a Hezbollah, illetve annak fegyveres szárnya, a Iszlám Ellenállás közleményben jelezte, hogy tagjai hajtották végre a rajtaütést. A libanoni arab fegyveresek működésbe hoztak egy nagy erejű robbanószerkezetet, amikor a járőr elhaladt mellette. Negyedóra múlva, amikor izraeli erősítés érkezett a helyszínre, még egyet, s automata fegyverekkel és páncéltörő rakétákkal is lőtték a bajba jutott társak segítségére siető újabb izraeli osztagokat. Az izraeli hadsereg megtorlásul egy órán át lőtte a Hezbollah rajtaütésének körzetében fekvő libanoni Szavane falut. Az első jelentésekből nem derül ki, hogy voltak-e áldozatok a'píolgári lakosság körében. Felszínen az elsüllyedt tengeralattjáró Nincsenek túlélők MTI-HÍR Donghae. A felszínre emelték tegnap a hét elején elsüllyedt észak-koreai tengeralattjárót. Nincs nyoma annak, hogy a legénység tagjai közül bárki is életben maradt volna. A hajó kivontatásakor állig felfegyverzett és könnygázzal felszerelt kommandósok vették körül a Donghae haditengerészeti támaszpont kikötőjét. A védelmi minisztérium szóvivője szerint elsőként katonák vizsgálják át a hajó belsejét. Kim De Dzsung dél-koreai elnököt az ellenzék és a helyi sajtó bírálta, mert nem tesz semmit az incidenssel kapcsolatban. Koszovó és Kissinger igaza GÖRFÖL ZSUZSA Henry Kissinger, az ingadiplomácia nagymestere mondta anno: a kapcsolatok hiánya nem politika. Richard Holbrooke amerikai különmegbízott azzal, hogy szerdán találkozott a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) két vezetőjével, bevonta a politikába azt a szervezetet, amelyet Washington februárban még terroristának nevezett. Holbrooke aligha ért egyet teljes mértékben az UCK célkitűzéseivel, viszont jelzi igyekezetét, hogy minden érintett álláspontjával megismerkedjen. No meg azzal az egyedülálló helyzettel, amely az agresszív szerb hegemónia nyomán alakult ki Koszovóban: a saját közigazgatás, egészségügyi ellátás, oktatási rendszer. Ä belgrádi hatalom fegyveres támadásai nyomán pedig a saját hadsereg. Koszovóban jelenleg 70-80 ezer szerb katona és rendőr „tisztogat". Az UCK-nak kb. 15 ezer tagja lehet a volt NDK hadseregének feketepiacon vett egyenruháiba bújtatva, kézifegyverei és kézigránátjai zöme a II. világháborúból származik. Van néhány nehézfegyverük is - ezeket a szerbektől „szerezték". Az orosz katonai felderítés viszont azt állítja, hogy Csecsenföldön kipróbált iszlám osztagparancsnokok képezik ki az UCK tagjait, s látják el őket nehézfegyverekkel. Ezt más forrásból nem erősítették meg, s tudni kell, hogy megalázó vereségeik óta az oroszok mindenhol csecseneket látnak. Amit viszont nem látni, az Belgrád hajlandósága a válság kompromisszumos megoldására. Már az UCK is bejelentette tárgyalási készségét, de feltételei vannak: a szerb fegyveresek kivonása, a nemzetközi közvetítés elfogadása és egy megfelelő felkészülési időszak. Szó nincs arról, hogy eleve Koszovó függetlenségét követelnék, tehát álláspontjuk lényegében megegyezik a NATO véleményével, mely szerint nem kívánatos Koszovó teljes önállósága, viszont széles körű autonómiát kell kapnia. Érdekesen alakul a koszovói politikai pártok és az UCK kapcsolata. Á mérsékeltek egyelőre nem nagyon tudják, hogyan is viszonyuljanak hozzá. A radikálisabb Parlamenti Párt viszont azzal állt elő, hogy politikai ellenőrzés alá kell vonni az UCK-t, mivel „erdőből kiadott nyilatkozatokkal nem lehet kommunikálni". Nyomban fel is ajánlotta, hogy elvállalja a politikai szárny szerepét. Az UCK szóvivője azonban elutasította ezt az ötletet és közölte: a politikai pluralizmus olyan luxus, amelyet Koszovó az adott helyzetben nem engedhet meg magának. A Milosevicsékkel szembeni végtelen türelem pedig az a luxus, amelyet a demokratikus világ nem engedhet meg magának. Ennek a felismerésnek a jeleként értékelhető, hogy a NATO nagyköveti tanácsa szerdán felkérte a szövetség illetékes katonai szakértőit, készítsék el a koszovói beavatkozás lehetséges forgatókönyveit. Holbrooke-ra jellemző, hogy nem kerüli a nehéz helyzeteket: kész volt tárgyalni az UCK tagjaival is. (ČTK/AP) Két izraeli járőr meghalt a szélsőségesek akciójában Támad a Hezbollah