Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-17 / 138. szám, szerda

CL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 17. Pokolgép Isztambulban Isztambul. Legalább 12 sérültje van annak a pokolgépes merényletnek, amely kedden történt Isztambul európai részének központjában egy házban. A robbanás a városháza közelében történt. A pokolgépet két ismeretlen helyezte el egy szemétládában. Június 3án egy személy életét vesztette, négyen megsebesültek egy külvárosi isztambuli vonaton, ahol szintén pokolgép robbant. Azt a merényletet a Kurdisztáni Munkapárt aktivistái követték el. (MTI) Mandelát kitüntették Cardiff. Tegnap vette át cardiffi díszpolgári kitüntetését Nelson Mandela dél-afrikai elnök, aki a brit EU-elnökséget záró uniós csúcstalálkozó egyetlen külföldi részvevője volt. Mandela hétfői díszvacsorán is jelen volt II. Erzsébet királynő mellett, aki gyakorlatilag elbúcsúzott a jövőre leköszönő, 80 éves - NagyBritanniában is rendkívüli népszerűségnek örvendő - államfőtől. Mandela az 57. cardiffi díszpolgár; kézjegye olyan nevek után került a walesi főváros díszpolgárainak listájára, mint II. János Pál és II. Erzsébet királynő. (MTI) Mandela és Cardiff polgármesterének lánya hagyományos walesi népviseletben. (CTK/AP) Hat tisztség a Ml ÉP-frakcióban Budapest. A Magyar Igazság és Élet Pártja vezetői még tárgyalnak a frakcióvezetés összetételéről; megbeszéléseik eredményét holnap hozzák nyilvánosságra. A tervek szerint a frakcióvezető Csurka István lesz, s a tizennégy tagú frakciónak öszszesen öt elnökhelyettese lesz. (MTI) Megemlékezés Nagy Imréről Budapest. Tegnap megemlékezést tartottak a Rákoskeresztúri Köztemetőben az '56-os forradalom és szabadságharc mártírjainak emlékművénél, Nagy Imre miniszterelnök kivégzése 40. évfordulója alkalmából. A 391-es parcellánál Göncz Árpád köztársasági elnök, Horn Gyula kormányfő, Gál Zoltán házelnök, Demszky Gábor budapesti főpolgármester, más állami tisztségviselők és az 56-os szervezetek képviselői rótták le kegyeletüket. „1956 kiszakíthatatlan része történelmünknek és hatása beépült a térség és a világ történelmébe is" mondta Göncz Árpád a megemlékezésen. (MTI) Gyors megállapodást szeretnének Nagyvonalú ajánlatot ígér a Fidesz MTI-HIR Budapest. A Fidesz a parlamenti bizottsági tisztségek és helyek elosztásával kapcsolatban a mai pártközi egyeztetésen nagyvonalú ajánlatot kíván tenni az ellenzéknek, ami gyors megállapodásra teremt lehetőséget. Szájer József, a párt országgyűlési képviselőcsoportjának vezetője közölte, hogy javaslatuk részleteit csak ma hozzák nyilvánosságra, de összhangban lesz az Alkotmánybíróság legutóbbi határozatával. A Fidesz-frakció Áder János alelnököt jelölte az Országgyűlés elnökének. Négy új parlamenti testület, a sport és ifjúsági, az idegenforgalmi, a területfejlesztési és az önálló ügyrendi bizottság felállítására tesznek javaslatot. Szájer közlése szerint ha a pártközi egyeztetésen nem sikerül megállapodni a bizottságokkal kapcsolatos kérdésekről, akkor a Házbizottság első ülésein foglalkoznak majd ezzel a témával. Megfogalmazása szerint a Fidesz frakciójának alapvető feladata az elkövetkező években, hogy a kormány és a polgárok közötti kapcsolat megteremtésének eszköze és fóruma legyen. Céljuk, hogy haladéktalanul megkezdjék programjuk megvalósítását, ezért már a kormányalakítás előtt törvénymódosító javaslatokat nyújtanak be, különös tekintettel a párt cselekvési programjára. Ebben szerepel a minisztériumok felsorolásáról szóló törvény módosítása, a tandíj eltörlése, a családi pótlék és a gyermekgondozási segély korábbi rendszerének visszaállítása, illetve a Btk. egyes szankcióinák szigorítása. y Milosevics hallgat a moszkvai szóra Vadkeleti maffia vagy nyugati típusú állam Zeman a választásokról Moszkva/Peking/Zágráb. Szlobodan Milosevics beleegyezett abba, hogy tárgyalóasztalhoz üljön a koszovói albánok képviselőivel - közölte tegnap az orosz elnök a jugoszláv államfővel folytatott tárgyalásai után. HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Borisz Jelcin egyben hangsúlyozta: sikerült megoldani az orosz-jugoszláv csúcs elé állított feladatot, „elviekben sikerült megállapodni". Az egész világ tudomására kell hozni, hogy meddig jutottunk el, hogy ezt követően ne legyen visszalépés - mondta Jelcin. Utalt Bili Clinton amerikai elnökkel hétfőn Koszovóról folytatott telefonbeszélgetésére, arra az amerikai ígéretre, hogy a koszovói probléma megoldásából nem hagyják ki Oroszországot. „Azt sem felejtjük el, hogy egyaránt szláv államok és barátok vagyunk" - jelentette ki Jelcin a csúcs után, amelynek eredményétől függ, hogy a NATO milyen álláspontra helyezkedik a koszovói rendezés ügyében. Jelcin és Milosevics több mint egy órán át tárgyalt négyszemközt a koszovói rendezésről, s csak ezt követően csatlakozott hozzájuk Igor Szergejev védelmi és Jevgenyij Primakov külügyminiszter, valamint Vjacseszlav Trubnyikov, az orosz felderítés főnöke. A Kremlben zajló tárgyalásokkal Jelcin: ezt követően ne legyen visszalépés. egyidőben a pekingi külügyi szóvivő bejelentette: Kína elutasítja külső katonai erő beavatkozását Koszovóban. A nemzetközi közösségnek minden lépésével „a regionális stabilitást kell szolgálnia, és nem avatkozhat be mások belügyeibe" - hangoztatta a szóvivő. A tokiói kormányszóvivő viszont ugyanebben az időpontban jelentette be: Japán is csatlakozott a nyugati hatalmak szankcióihoz, kormánya tilalmat rendelt el a szerbiai japán beruházásokra és befagyasztotta a jugoszláv, illetve a szerb kormány Japánban lévő pénzalapjait. Közben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) bejelentette: elfogadná, hogy nemzetközi felügyelettel tárgyalásokat folytasson Belgráddal, de csak abban az esetben, ha előtte kivonják az összes szerb erőt Koszovóból. Jakup Krasniqi, a szakadár fegyveres szervezet szóvivője a tiranai televízió hétfő esti hírműsorában mutatkozott be először nyilvánosan. Kijelentette, hogy az UCK parancsnoksága szerint a koszovói háborúnak ebben a szakaszában luxus lenne politikai pluralizmusról beszélni, mert most egyeden olyan politikai és fegyveres erőre van szükség, amely a felszabadulásért és az egységért küzd Koszovóban. Hatezer négyzetkilométernyi területet kell megtisztítani Aknamentesítés - 15 év kell MTI-HÍR Zágráb. Horvátországban hozzávetőleg 15 év és mintegy 2,5 milliárd dollár kell a délszláv háborúban telepített aknák semlegesítéséhez - véli Damir Gorseta, az eszéki aknamentesítési központ vezetője. Horvátországban körülbelül 6 ezer négyzetkilométernyi területet kell megtisztítani az aknáktól. A tervek évi 400 négyzetkilométer megtisztításáról szólnak 1000 tűzszerész bevonásával. A pénzt az állami költségvetésből, valamint külföldi kölcsönökből szeretnék fedezni, amelynek felhasználásakor előnyt biztosítanak a lakóépületek és környékük aknamentesítésének. A horvát Duna mente térségében a magyar határ mentén telepített aknák felszedése is a kiemelt feladatok között szerepel. Jelenleg 450 tűzszerész foglalkozik aknamentesítéssel, létszámuk növeléséhez igénybe szeretnék venni a hadsereg és a rendőrség szakembereit, valamint magáncégeket is be akarnak vonni az aknaszedésbe. Horvátországban korábban MTI-HlR Prága. Miloš Zeman, a Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke szerint a hét végi választások tétje az, hogy Csehországban megmarad-e a gazdasági és a politikai struktúrák összefonódása és hatalma, vagy pedig azok az emberek, akik törvénytelenüljutottak hatalmas vagyonokhoz, ezt elveszítik, s esedeg börtönbe kerülnek. „Alapvető változásról van szó. Arról, hogy megszűnünk ,Vadkeletnek lenni, és normális nyugat-európai típusú állammá válunk. A Vadkelet gazdasági korrupciót, maffiákat, piszkos pénzek mosását, adócsalásokat, kétes bankügyleteket és lopást jelent" mondta. Leszögezte: 1992-ben, amikor a hatalom a Polgári Demokratikus Párt által vezetett jobboldal kezébe került, széles tere nyílt a gazdasági maffiák tevékenységének. Václav Klaus úgy véli, a szociáldemokraták győzelme esetén Csehországba visszatér a szocializmus. Kárpótlást kérnek az exportkiesésért Észak-Korea fejleszt olyan becslések láttak napvilágot, hogy - az egyébként nagyon pontatlan aknamezői térképek alapján - legalább 2 millió taposóakna lapulna a földben. Néhány héttel ezelőtt szakértők azt jelentették, hogy a legfrissebb becslések szerint 1 millió az aknák száma, az ismert aknamezők pedig 1500 négyzetkilométert tesznek ki. A horvátországi harcok 1995-ös befejeződése óta mintegy félezren jártak szerencsétlenül aknarobbanásban, közöttük 124 gyerek. A felrobbantak közül sokan meghaltak. MTI-HÍR Phenjan. Észak-Korea csak abban az esetben hajlandó felhagyni rakétafejlesztési programjával, ha az Egyesült Államok megszünteti a majd fél évszázada érvényben lévő gazdasági embargóját. „Az Egyesült Államoknak a lehető leghamarabb fel kell függesztenie az embargót, és kárpótlást kell fizetnie a rakétakivitel megszüntetése miatt kieső exportbevételekért" - olvasható egy észak-koreai hírügynökség jelentésében. A hírügynökség hangsúlyozza, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) „folytatni fogja a rakétafejlesztéseket, a rakétakísérleteket és a rakéták hadrendbe állítását", mivel katonailag szemben áll az Egyesült Államokkal. - Csak az amerikai katonai fenyegetés megszüntetése és a KNDK, valamint az Egyesült Államok közötti békemegállapodás vethet véget a rakétafejlesztésnek. A rakétakivitel a keményvaluta megszerzését szolgálja - hangsúlyozza a jelentés, amely a valutahiányért az amerikai gazdasági embargót okolja. Számos nemzetközi katonai szakértő vélekedik úgy, hogy a KNDK többek között Pakisztánnak és Iránnak is szállított már rakétákat, korábban kifejlesztette 1000 kilométeres hatótávolságú rakétáit, és most az 1500, illetve 4-6000 kilométeres hatótávolságú rakéták kiépítésén munkálkodik. ENSZ-békefenntartók mandátumának meghosszabbítása: jön a „Közös Munka" Még egy évig Boszniában MTI-HÍR New York. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn további egy évvel meghosszabbította a világszervezet boszniai csapatainak a mandátumát. A kéksapkások újabb küldetésének neve Joint Forge (Közös Munka) lesz. A tervek szerint a mintegy 30 ezer SFOR-katona szeptember 1213-ig, a boszniai általános választásokig mindenképpen állomáshelyén marad. Ezt követően a remények szerint az események alakulásának a függvényében csökkentik létszámukat. A határozatra mind a 15 BT-tagállam képviselője áldását adta. Az ENSZ-katonák újabb mandátuma hivatalosan június 19-én veszi kezdetét, 1995 óta küldetésüknek ez már a harmadik szakasza lesz. A BT ugyanebben a határozatában jövő június végéig meghosszabbította annak az ENSZ-missziónak a küldetését is, amely a boszniai rendőrség és igazságszolgáltatás megreformálásában segédkezik. Mi gyakorol nagyobb hatást Milosevicsre? A moszkvai szép szó vagy a NATO-fegyverek (ČTK/AP) Jelcin fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy két szláv állam egyezségéről van szó Eszak-koreai nők várják a határon a dél-koreai Hyundaj céj nek szánt 500 vágómarháját ( éhezőkTK/AP)