Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-16 / 137. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 16. VENDÉG KOMMENTÁR Csupán gesztus... Mečiar nem akar államfőt, mert nincs rá szüksége. Ezt • az egyszerű és egyben fenye­gető igazságot mindaz alátá­masztja, ami az elmúlt hóna­pokban az elnökválasztás kö­rül történt: négy sikertelen forduló, a DSZM elfogad­hatatlan jelöltje, a kormánykoalíció szomorúan nevet­séges kerek­asztalai, illetve ri­tuális tánca az al­kotmánytörvény fölött néhány fon­tos elnöki jogkör átruházásá­ról.Ugyanis „na­gyon, nagyon sze­retne" a választások idején is korlátozott államfő lenni. Az elnökválasztás bohózattá degenerálódott, mivel a DSZM-nek elegendő szava­zata van, hogy elnökének akaratával összhangban bár­melyikjelöltet visszautasít­sa. A DBP-nek már sikerült néhány adut előhúznia. Peter Tomka esetében a DSZM a legkeményebb de­magógia után nyúlt, hogy az államfői széket üresen tart­sa. Tomka a bősi vitában az ésszerűséget képviselte, ezért csak nehezen kérdője­lezheti meg az SZNP és az MK is. Államfő azonban nem lesz belőle. Ezért az elnöki posztra való alkalmasságát és támogatásá­nak helyességét illető minden to­vábbi találgatás ebben a pillanat­ban fölösleges. Branislav Dobšinský Tomka jelölésével a DBP - néhány hónappal a válasz­tások előtt-min­den racionálisan mérlegelő politi­kai párt számára megfelelő jelöltet kínált fel, hogy demonstrálja: érdeke a választások utáni széles körű együttműködés alapjainak lerakása, azaz a DSZM elszigetelése. A jelenle­gi helyzetben Peter Tomka tá­mogatása csupán gesztus, de olyan gesztus, amelyet a logi­kusan gondolkodónak nem szabad visszautasítania. Ma Tomkát ugyanis csak a radiká­lisok utasítják el. A szerző a Twist Rádió munkatársa. KOMMENTÁR Tetemre hívás MOLNÁR NORBERT A történelem megismételte önmagát. A folyó, amelybe bele­léphetünk, bár nem ugyanaz, a meder igen. A múlt héten va­lamikor megszületett az MKDM-Együttélés-paktum. Végre víz került a pohárba, igaz enyhén zavaros. Duray Mik­lós egy hónappal ezelőtt sértődötten hangoztatta, hogy a szö­vetségi párthoz egyetlen tömörülés sem csatlakozhat eleve vesztesként, s hogy magas lóról nem lehet tárgyalni. Úgy lát­szik, az elvek addig fontosak az Együttélés elnökének, amíg saját érdekeit érzi sértve. Az MKDM-mel kötött egyezség 80­20 arányban osztja el az új párt tisztségeit, s az alapító köz­gyűlés küldötteinek számát is. Ezek után Bugár azt mondja, hogy az MPP-nek nem kell tartania attól, hogy nem lesz meg a súlya a szövetségi pártban. Legújabban a vétójog eltörlése is felmerült, ami nem támasztja alá a volt MKDM elnökének sza­vait, Düray kijelentéseivel pedig szöges ellentétben áll. Az MKDM és az Együttélés közös platformot hoz létre az MKP-n belül. A kereszténydemokraták belementek egy olyan egyezségbe, amellyel elveszítik identitásukat. Tette ezt az az MKDM, amely külön frakciót hozott létre a parlamentben, hogy saját arculatát megőrizze. A volt MKDM népszerűségét két politikusnak, Bugáinak és Csákynak köszönheti. Struktú­rájának felépítése finoman fogalmazva is kívánni valót hagy maga után, ezt a vezetők sem tagadják. Helyi szinteken az Együttélés „megeszi" az MKDM-t, az MPP pedig húsz százalé­kával gettósítva lesz. Minden az Együttélés akarata szerint zajlik majd. A kisebbik kutya megette a nagyot. Az MKDM talán még nem fogja fel, hogy aláírta saját végrendeletét. Az MPP megvá­laszthatja, milyen kivégzést óhajt. Ha nem lép be a szövetségi pártba, az lesz a gyors halál. Ha ilyen feltételek mellett belép, és külön platformot alakít, jöhet a lassú halál. Ha belép és nem alakít platformot, az középhosszú agónia. Az MPP bizto­san megtalálja, kí a felelős a történtekért, hiszen valahol ko­moly hibát követett el a párt. Az MK-ban eddig minden harcot Duray Miklós nyert meg. Lát­szólag vesztes pozícióból először lépre csalta az MKDM-t, majd megásta az MPP sírját. Ami igazán érthetetlen: az MK­ban miért kell minden győzelemnek a tiszta harcot mellőzve, az ésszerűség helyett agyagba döngöléssel végződnie? Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ Amióta az összes fiatal és gazdag labdarúgó a párizsi foci-vb-n kergeti egymást, szörnyen unalmas itt. (Peter Gossányi rajza) A hét végi csehországi parlamenti választásokon ismét Klaus-Zeman-párbaj várható Minden megtörténhet Ha nem történik valami­lyen csoda, vasárnaptól Prágában a szociáldemok­raták fognak uralkodni, a kormányfő pedig Miloš Zeman lesz. ĽUBOŠ PALATA A Cseh Köztársaság megint az ár ellen indul - azok után, hogy évekig Közép-Európa utolsó jobboldali szigete" volt, lehet, hogy most ő lesz az első „balol­dali". Fontosabb azonban egy másik hír - semmi esetre sem lesz a stabilitás szigete, inkább az instabilitásé. Mert Zeman nem többségi, ha­nem kisebbségi kormány élén fog állni, s valószínűleg csak két lehetőség közül választhat ­vagy igyekszik megszerezni a kommunistákat támogatását, vagy meghajol Václav Kalus Pol­gári Demokrata Pártja előtt. A PDP az ínyenségnek számító el­lenzéki pozícióból hajlandó lesz arra, hogy hagyja egy kicsit kor­mányozni a Cseh Szociáldemok­rata Pártot. A választási esélyek ugyanis egyre kiegyensúlyozot­tabbakká válnak, és megint a ré­gi, ismert párbajnak lehetünk majd tanúi a baloldali CSSZDP és a jobboldali PDP között. Ez a két párt a szavazatok ötven, esetleg hatvan százalékát is ösz­szegyűjtheti, a szélsőségesek - a kommunisták és a republikánu­sok - pedig a voksok legalább húsz százalékát. És a többiek? A „szarajevói puccsisták", akik ősszel felbomlasztották a Klaus­kormányt, lefelé haladnak - a Polgári Demokrata Szövetség a nulla felé, így a választásokat rögtön fel is adta, Lux keresz­ténydemokratái és Rumi rene­gátjai a Szabadság Uniójából az utolsó felmérések szerint az öt­százalékos küszöb alá estek, és valószínűleg már csak égi sege­delemmel tudnak ismét föléje kerülni. Ez vonatkozik a cseh po­litikai színtér üstökösére, a Nugdíjasok a Létbiztonságáéit nevű politikai erőre is, mivel az hasonló esést könyvelhet el, és Példát kell mutatni! Furcsállom, hogy magát magyar újságírónak tartó személy kivet­ni valót talál abban, hogy az Együttélés OT a képviselőjelölt­állítás alapfeltételeként megsza­vazta a vezeték és keresztnév magyar helyesírás szerinti be­jegyzését a személyazonossági igazolványba. Szeretném felhív­ni a figyelmet arra, milyen ne­hézségek árán sikerült az MK pártjainak elérni, hogy ma már reményei úgy kialudtak, mint a nehezen feléleszthető tűz. így le­het, hogy a cseh parlamentbe csak négy párt kerül be, viszont a négy közül kettő nem hasznosít­ható demokratikus kormány megalakítására. Mi következik ebből a jövőre nézve? A Cseh Köztársaság ezekkel a választá­sokkal nem kerül át a stabilitás övezetébe, éppen ellenkezőleg. Ahogy az már lenni szokott, a nagykoalíció - legyen az valódi vagy jöjjön létre Zeman kisebb­ségi kormányának Klaus PDP-je általi csendes támogatása révén - még jobban megerősíti a szél­sőségeseket, és a következő vá­lasztások után lehet, hogy a „de­mokrácia igen - demokrácia nem" kemény párbajával kell szembenéznünk. A kormányzási kötelezettségek azonban Zeman CSSZDP-jét kulturáltabbá te­szik, és az eddigi ellenzéki dur­vaságnak vissza kell húzódnia a döntéshozatali realizmus elől; a szélsőséges megnyilvánulásokat az állandóan lesben álló PDP tompítja. Tehát bizonyára sem­milyen szocialista kísérletek ... megint a régi, is­mert párbajnak lehe­tünk majd tanúi... nem lesznek, hanem csaknem centrista, enyhén baloldali kor­mány. Zeman kormányának, hacsak a következő néhány napban nem történik csoda olyan formában, hogy a szavazók az ő potenciális szövetségeseihez - a keresz­ténydemokratákhoz és a nyug­díjasolthoz - pártolnak, nincs esélye hatalmon maradni az egész négyéves megbízatási idő­szakban. Ez a NATO-ba és az Eu­rópai Unióba való belépés elő­készítésének szempontjából na­gyon rossz hír. Ráadásul ebben a két kérdésben, amelyben a szociáldemokraták kénytelenek lesznek együttműködni a Polgá­ri Demokrata Párttal, jelentősen össze kell keverednie az olajnak a vízzel. Zeman ugyanis a szava­törvényesen is használhatjuk ne­vünket személyi okmányaink­ban. Sajnálatosnak tartom, ha egy közvélemény-formáló sze­mély arra a megállapításra jut, hogy őt nem zavarja a szlovák név igazolványában. Én termé­szetesnek tartom, hogy képvise­lőink jó példával járjanak elöl. Ugyanis felemás érzéseket kelt a választókban, ha a jelölt nem meri mindenben vállalni ma­gyarságát. Remélem, az Együtt­éléséhez hasonló álláspontra he­lyezkedik a másik két párt is, hi­szen az etalon már készen van. Pallér József Borsi zóknak eurooptimista víziót kí­nál, és „szőröstől-bőröstől" át akarja venni az unió szabályait, ezzel szemben Klaus PDP-jének nagyon jelentős kifogásai van­nak, s ezek a legnagyobb euroszkeptikusok oldalára állít­ják a pártot. Az Észak-atlanti Szövetséggel épp fordítva van ­ott a Zeman kormánya által irá­nyított Csehország lesz az egyet­len új tag, amely kérni fogja: a NATO kötelezze magát arra, hogy békeidőben a Cseh Köztár­saság területén nem helyez el sem atomfegyvereket, sem pe­dig katonákat. Zemanék elkép­zelései szerint a szövetségen be­lül korlátozni kellene az Egye­sült Államok eddigi meghatáro­zó szerepét, és az irányítást Eu­rópának kellene átvennie. Klaus pont fordítva gondolja - az euroatlanti partnerség számára kezességet jelent arra, hogy a Cseh Köztársaságot nem nyeli el sem Németország, sem az Euró­pai Unió, mert a NATO Prága számára a PDP szerint legalább annyira fontos, mint az unió. Ami a csehek szomszédait illeti, azon a kellemedenségen kívül, hogy Csehország nem lesz stabil állam, szinte semmi sem változik meg. Szlovákia kivételével. A szociáldemokratáknak érdekük­ben áll az együttműködés Len­gyelországgal és Magyarország­gal, valamint Németországgal és Ausztriával is. S mivel Bécsben szintén a szociáldemokraták vannak hatalmon, és Bonnban is valószínűleg hamarosan ők ke­rülnek kormányra, kirajzolódik bizonyos eszmei öszetartozás is. Szlovákiát illetően rosszabb lesz a helyzet: Mečiar már kinyilvání­totta, hogy - Klaustól eltérően ­Zemannal nem fog tárgyalni. A cseh-szlovák kapcsolatok továb­bi alakulása valószínűleg két is­meretlen tényezőtől függ majd: mikor tér vissza Klaus Csehor­szágban, illetve mikor szakad meg Mečiar uralma Szlovákiá­ban. A kapcsolatok sorsa valószí­nűleg az utóbbin múlik. A szerző a Mladá fronta Dnes munkatársa. Ipolypásztó ünnepelt Az ipolypásztói református templom kertjében június 7-én felavatták az 1848-as szabad­ságharc és forradalom 150. év­fordulója tiszteletére felállított emlékoszlopot, és ezt követően a helyi önkormányzat díszpol­gári címet adományozott Zalabai Zsigmond egyetemi ta­nárnak. Meghitt, családias ün­nepségre került sor a szokatla­nul forró vasárnap délután; a fa­lu megemlékezett a múlt nagy­jairól. Elődeink az egyenlőség, SME A kormányfő nyilván államfő marad a választásokig címmel készített összeállítást a napilap az elnökválasztásról, illetve az elnökjelöltekről. A parlamenti ellenzék véleménye szerint Vla­dimír Mečiar érdeke jelenleg az, hogy az államfői hatásköröket egészen a választásokig meg­tartsa, sőt egyes koalíciós képvi­selők is feltételezik, hogy az el­nökválasztás a parlamenti vá­lasztások után megalakuló új parlament feladata lesz. Ivan Gašparovič házelnök szavait idézve a lap a továbbiakban megállapítja, hogy a köztársa­ságielnök-választás ötödik for­dulójára július 11-éig kellene, hogy sor kerüljön. A Demokrati­kus Szlovákiáért Mozgalom egyes képviselőit és főként Mečiart viszont nyugtalanítja Ján Slotának, a Szovák Nemzeti Párt elnökének kijelentése, hogy a nemzeti képviselők bizo­nyos körülmények között támo­gatnák Peter Tomkát, a Demok­ratikus Baloldal Pártjának je­löltjét. Mečiar azonnal a koalíci­ós szerződés megsértésével vá­dolta meg Slotát; az erre azt vá­laszolta, Peter Tomkát csak az ötödik forduló második szava­zása során támogatnák, még­pedig akkor, ha az első szavazás során Ottó Tomeček, a kor­mánykoalíció jelöltje kisebb tá­mogatást kapna. A kialakult patthelyzetet a parlamenti pár­tok olyan alkotmánytörvény el­fogadásával igyekeznek ren­dezni, amelynek értelmében az államfői jogkörök egy része a parlament elnökére szállna át addig, amíg nincs elnök. Ezzel az alkotmányválságot akarják megelőzni. PRAVDA A Ki hazudik itt? című írásában a lap szintén a kormányfőnek a Peter Tomko címére tett kije­lentéseivel, illetve a diplomata­jogász védekezésével foglalko­zik Peter Tomko nyilatkozata szerint ő sohasem állította, hogy Szlovákia elveszti a hágai pert. A bíróságon kívüli megál­lapodást Jozef Šesták külügyi államtitkár szorgalmazta - még tavaly júliusban is. Ugyanakkor Šesták volt a kormányfő infor­mátora, nehezítette a szlovák jogászcsoport munkáját, vádak­kal illette a csoport tagjait. A ro­koni és közeli ismerettségi kap­csolatról Tomka azt állítja, hogy Mečiarral csupán kétszer (1994-ben és 1997-ben) talál­kozott, és akkor is csak néhány percre. Egyébként valóban ro­konok, ismerte be Peter Tomko, mert az 1896-ban született nagyapja Mečiar nagyapjának unokaöccse volt. HELYREIGAZÍTÁS Lapunk tegnapi számának ezen az oldalán a kommentár utolsó bekezdésének első mondatában sajnálatos névelírás történt. A Szlovákiai Helsinki Bizottság el­nöke nem Jozef Markuš, hanem Štefan Markuš. Olvasóink és az érintett szíves elnézését kérjük. szabadság és testvériség zászla­ja alatt harcoltak 150 éwel ez­előtt Európa nagy nemzetei mellett. Hitték, hogy mindenki egyenlőnek született, mindenki­nekjoga van a szabadsághoz, és hogy lehetséges az együttélés más nemzetekkel. A helyi ön­kormányzat nevében Mészáros Ottó polgármester üdvözölte a résztvevőket, majd ismertette a díszpolgári cím odaítélésére vo­natkozó képviselő-testületi dön­tést. A polgármester köszönetet mondott a község szülöttének kitartó kutatómunkájáéit. Zabrenszky T. Gabriella Ipolypásztó

Next

/
Oldalképek
Tartalom