Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-02 / 125. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 2. Adosók kiskapuja PÁKOZDI GERTRÚD Álig két hete, hogy a parlament jóváhagyta a mezőgazdaság­ról szóló, már évek óta jogosan hiányolt törvényt. Kétségte­len, hogy több olyan területét szabályozza az ágazatnak, ame­lyet eddig végképp nem szabályozott, vagy ha igen, nem az újonnan kialakult gazdasági körülményeknek megfelelően tette. Az új jogszabály értelmében például elemi csapás követ­kezményeire is köthetnek a földművesek biztosítást, de egyéb, a korábbi gyakorlatban a biztosítók részéről figyelmen kívül hagyott káreseményekre is. Ennek és a törvény több más rendelkezésének bizonyára örülnek a mezőgazdaságban. Van viszont egy fejezete, amelyet már a törvény jóváhagyása előtt több kritika ért a gyakorló mezőgazdászok részéről. Arról a tételéről van szó, amely kimondja: az élőállat-, tej-, zöldség­és gyümölcsszállítmányokért a megrendelők - tehát az esetek zömében a feldolgozó üzemek - kötelesek 14 napon belül fi­zetni. Mi a baj ezzel a fizetési fegyelem megszilárítása céljá­ból megalkotott törvénnyel? Hiszen közismert, hogy a még mindig veszteséges mezőgazdaság gondjait nem kis mérték­ben súlyosbítja sok kinnlevősége, amelyet hiába próbál behaj­tani a feldolgozó vállalatok egy részén. A törvény ugyanakkor kimondja: ha két héten belül nem fizetnek a megrendelők, akkor a mezőgazdasági vállalatok, szállítók jogosan nyakukra küldhetik a végrehajtót. Szépséghibája a dolognak, hogy a feldolgozó vállalatok sem azért halmozzák az őstermelőkkel szembeni tartozásaikat, mert úri jókedvük netán azt diktálja, hanem mert sokszor ne­kik is üres a kasszájuk. Nekik meg a kereskedők nem fizetnek, ezért azt szeretnék, ha őket is kötelezné valamilyen jogsza­bály a gyorsabb fizetésre. Lehetne ragozni a körbetartozás csapdájában vergődők indokait, de ezek már közismertek. A lényeg azonban az, hogy amíg csak az egyik gazdasági szerep­lő javára vagy éppen megfegyelmezésére hoznak valamilyen intézkedést, a többi szereplőt pedig kihagyják, akkor mindig akad, aki majd igyekszik ezt kijátszani. Az esetek nagyobb há­nyadában ez sikerül is, és nyilvánvalóan így lesz ez a szóban forgó törvény bírált szakaszával is. A területet jól ismerők sze­rint már meg is született a törvény kijátszásának receptje. A feldolgozók létrehoznak egy kereskedelemmel foglalkozó köztes láncszemet, amelyből legfeljebb csak az alapításhoz szükséges pár százezer koronát foglalhatják majd le a végrehajtók... Hiába a jó szándék, a piacgazdaság nem tűri, ha egyik-másik szereplőjére a rendszerből „kilógó" feltételek vonatkoznak. Ezek nem szabályt erősítő kivételek, hanem a gazdaságban tapasztalható káoszt mélyítik el. Sikerdíj ­miből? PÉTERFI SZONYA Közel ötmillió korona ütötte az Általános Egészségbiztosí­tó izgagatótanácsa, illetve felügyelő bizottsága tagjai­nak markát. Amikor két éwel ezelőtt bombaként robban a hír, hogy ugyanezek az urak 40 ezer koronás jutalmat osz­tottak egymásnak, a közvéle­mény nyomására kénytele­nek voltak belenyugodni sze­rényebb összegbe. Hivatalo­san 7 ezer koronás, ülésen­kénti átalánydíjban állapod­tak meg, ám ma úgy tűnik, hogy ismét becsapták a nyil­vánosságot. Szinte biztos, hogy több pénzt kaptak, hi­szen - amint az a minap kide­rült - tavaly az igazgatóta­nács tagjai fejenként 210 ez­ret, a felügyelő bizottság el­nöke 174 ezret, a tagok pedig 108-108 ezret vágtak zsebre. Ez ugye, még szlovák koroná­ban is szép összeg. A műkö­dési alapból juttatott közel ötmilliós sikerdíj ellen csak akkor nem lehetne kifogása senkinek, ha az egészségbiz­tosító nem kérte volna a par­lamenttől az emelést - azzal az indoklással, hogy drámai­an kevés pénz jut az intéz­mény működésére, s nincs fe­dezet a pénzátutalási rend­szer korszerűsítésére. A par­lament (kivételesen előrelá­tóan) nem emelte meg a há­romszázalékos küszöböt, így a „szegény" tanácstagoknak, illetve a biztosító igazgatójá­nak „kevesebbel" is be kellett érnie. Megszokhattuk, hogy az egészségügy keserves helyzetét az Altalános Egészségbiztosító a többi biz­tosító gazdaságtalan műkö­désével (is) magyarázta. Ér­dekes, hogy a sorozatos mi­nisztériumi ellenőrzések nem mutattak ki visszaéléseket, sőt kiderült: a többi biztosító a működési alapban levő pénzt is betegellátásra fordí­totta! Az Általános Egészség­biztosító nem csadakozott hozzájuk, ehelyett sikerdíjat osztogatott. Felmerülhet a gyanú, hogy panaszaival csak ködösít, s nincs is olyan rossz anyagi helyzetben, ahogy azt előszeretettel hangoztatja. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság-(5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 82006Bratislava, Prievozská 14/A, P.O.BOX49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 2543 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Mi nem vagyunk fajgyűlölők. Mi csak a négereket, arabokat és cigányokat nem állhatjuk ki. (Peter Gossányi rajza) Milyen valójában Vladimír Mečiar, avagy a DSZM a romák nagy jótevője? Slotáékkal végeztetik el a piszkos munkát Több mint ötszáz romát a Rozsnyói járásban - s ki tudja, hány ezret az egész országban - már megetet­tek azzal a mesével, mely­ben a romákra a szegény­legény, a DSZM-re a jótün­dér szerepét osztották. KÓSIK ANDREA Állítólag nincs még egy olyan szervezet, „amely többet törőd­ne a romák gondjaival, mint a DSZM". Bársony János roma vállalkozó szerint „a DSZM tag­jai mindig segítettek és most is segítenek a gyengébbnek". Mindegy nekik, hogy embertár­suk bőre fehér, barna vagy feke­te, mert ők azok, akik ,jót akar­nak ennek az országnak". A sze­génylegényekből királyfit vará­zsolnak, Szlovákiából pedig föl­di paradicsomot. A mi kis orszá­Szerinte ez a DSZM­tagság természetes velejárója. gunk a romák számára az ígéret földje - legalábbis, amíg a DSZM marad hatalmon. Mindezt nem én mondom, ha­nem a roma vállalkozó, aki mel­lesleg tagja az említett mozga­lomnak, és saját bevallása sze­rint fanatikus is. Szerinte ez a DSZM-tagság természetes vele­járója. Szerinte az is logikus, hogy roma létére „mindenkép­pen" olyan koalíciót támogas­son, amelyben a nemzetiek nem rejtik véka alá rasszista nézetei­ket. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Hiányos az alkotmány A parlamenti demokráciákban a társadalmat érintő fontos kér­dések megoldása a parlament­ben történik. Ha ez nem így van, akkor baj van a parlamenti demokráciának nevezett intéz­ményrendszerrel. Mint például Szlovákiában, ahol a parlament már hónapok óta nem tud köz­társasági elnököt választani. A sikertelen választási kísérletek Párt elnöke 1995-ben az Extra című hetilapnak kifejtette véle­ményét: a romákat pórázon kell tartani, mert „az ilyen emberek­nek csak kis udvar és hosszú os­tor való". Az SZNP elnöke nem hazudtolta meg magát az 1995 júliusában Garamszentkeresz­ten történtekről nyilatkozva sem. A bőrfejűek akkor egy 18 éves roma fiút támadtak meg, gyúlékony anyaggal öntötték le, majd meggyújtották. Mário Goral belehalt sérüléseibe. Slota erre kijelentette: mivel a romák között magas a bűnözés aránya, „maguk tehetnek róla, ha meg­támadják őket". Nem elég meggyőző azzal érvel­ni a DSZM mellett, hogy nem azonos az SZNP-vel. Koalíciós partnerként (még) közösen kor­mányoznak- a különbség kettő­jük között csak annyi, hogy a DSZM mossa kezeit, a piszkos munkát pedig a nemzetiekkel végezteti el. Hogy mennyire egy húron pen­dül a két párt, bizonyítja az is, hogy a garamszentkereszti ese­tet a kormány csak akkor ítélte el, amikor az áldozat már meg­halt - tehát tíz nappal a támadás után. Tavaly augusztusban, amikor skinheadek egy pozsonyi troli­buszon külföldi fiatalokat és ro­mákat támadtak meg, a belügy­minisztérium közölte: a táma­dás nem rasszista indíttatású volt. Ha mindez még kevés a DSZM­meséből való kijózanításhoz, akkor, íme, a torta habos része: Ľubomír Javorský egészségügyi miniszter egy 1995-ös DSZM­nagygyűlésen becsületesen megígérte, hogy a kormány mindent megtesz azért, nehogy után az egyik fél a másikat teszi felelőssé a kudarc miatt. Az al­kotmány csak arról rendelkezik, hogy az elnököt a parlament vá­lasztja meg. De nem rendelke­zik arról, hogy mi van akkor, ha a parlament képtelen köztársa­sági elnököt választani. Legjobb volna, ha az alkotmány tartal­mazna egy olyan rendelkezést, amely szerint ha a parlament például a harmadik nekifutásra sem tud köztársasági elnököt választani, akkor fel kell(ene) oszlatni. Akkor biztosan meg tudnának egyezni az államfő személyében. Oroszországban több roma gyermek szülessen, mint fehér. Nem hiszem, hogy a tárcavezető, aki a mozgalom tagja, mindezt csak azért mond­ta volna, hogy lejárassa a DSZM-et - ahogyan azt Bársony János állítja. Mint ahogy azt sem hiszem, hogy Vladimír Mečiar, a DSZM elnöke nem csupán eszközként akarja hasz­nálni a romákat, hogy szavaza­... mindez még kevés a DSZM-meséből való kijózanításhoz... taikkal megnyerje a választáso­kat. Utána már Iri kényszerítheti őt ígéretei megtartására, hiszen eddig is minden lelkiismeret­furdalás nélkül megfeledkezett róluk. „A mi elnökünk nem olyan..." ­mondja a DSZM-es roma. Hogy mennyire „nem olyan", íme, Mečiar 1993-ból származó, Ig­lón elhangzott kijelentése: „Úgy tűnik, a lakosság aránya a ro­mák javára fog megváltozni. Ezért ha most nem birkózunk meg velük, idővel ők kereked­nek felül rajtunk." Akkor hát milyen is a DSZM el­nöke? P. S. Ján Slota az SZNP hét végi közgyűlésén ugyanezt mondta. Szerinte „a romák között is van­nak becsületes emberek, 85 szá­zalékuk azonban visszaél a szo­ciális juttatásokkal". Mint hoz­zátette, „a cigány népesség ré­széről populációs robbanás ve­szélyezteti az országot, mert szülni üzlet nekik, és 15 éven belül cigány köztársaság le­szünk". például Borisz Jelcin elnök ez­zel a módszerrel elérte, hogy el­fogadják új miniszterelnökét. Németh Géza Alistál Sántító hasonlat Vojtek Katalin egyik jegyzeté­ben Apponyit „sanda mészáros­ként" Slavkovskához hasonlí­totta. Apponyi, úgymond, asszi­milációs politikája ellenére Ma­gyarországon a nem magyarok 80 százaléka nem tudott ma­NOVÝČAS „Vladimír Mečiar moszkvai láto­gatása során felidézte azokat a történelmi pillanatokat, amikor a szlovákok segélykéréssel fordul­tak a nagy orosz testvérhez" - úja a lap kommentárora, aki szerint kétségbevonhatadanok az orosz felszabadítók érdemei, ám nem lehet elhallgatni az oroszok dics­telen 1968-as csehszlovákiai in­tervencióját sem. „Kormánykoa­líciónk Oroszország felé tett ba­ráti gesztusainak azonban sem­mi közük a szláv kölcsönösség­hez, és nem motiválja őket annyi­ra a gazdasági együttműködés sem, amely egyáltalán nem olyan gyümölcsöző, ahogy azt a kormánypropaganda állítja. Oroszország azért megfelelő partner a jelenlegi hatalom szá­mára, mert nem firtatja és bírálja kormányzási módszereit. Orosz­országnak viszont megfelel, hogy Szlovákia nem kerül be az EU-ba és a NATO-ba. Ha a Mečiar-kormánynak »köszönhe­tő« az Európa felé vezető útról való letérés, úgy a kormány az orosz érdekeknek tett jó szolgá­latot, és hűtlenné vált Szlovákia polgárainak érdekeihez - többsé­gük ugyanis igényli az európai integrációt. A polgárok többsége azt sem akarja, hogy a DSZM nyerje meg a választásokat, de mit lehet tenni, ha Borisz Jelcin épp ezt kívánja..." NÁRODNÁ OBRODA „Nem azonosítom Rudolf Schus­tert Rommel marsallal, karrieije végét sem képzelem el azonos módon, de mindkettő akkor je­lent meg a csatatéren, amikor már javában folyt a harc, először a vezér híveként, majd meggyű­lölve őt, s összeesküvést kísérel­ve meg ellene. Schuster eseté­ben az összeesküvés fedőneve PEP, s inkább és elsősorban a DBP, de nem utolsósorban az SZDK ellen irányul" - állítja az Euroreportból átvett cikk szerző­je, Tibor Ferko. PRÁCA Vladimír Mečiar kormányfő az elnöki posztra jelölt személyek közül elutasította az l-es számú nemzeti hőst, Peter Tomkát is. Július Bindeire még szót sem vesztegetett. Ő miért nem lehet a jelöltek sorában? Mi volna, ha Mečiar hivatalosan közölné a nemzettel, hogy a 2-es számú hős, a bősi vizek ura nem jelöl­tetheti magát például azért, mert a DSZM köreiben azt állít­ják róla, hogy magyar? Lehetsé­ges azonban, hogy az expanzív magyarok ellen a szlovák nem­zetnek egy magyar építsen olyan tökéletes gátat, mint amilyen a dunai vízlépcső? Mečiar legna­gyobb nemzetközi sikerét a há­gai bíróságon kiharcoló Peter Tomka Ján Slota szerint „nem olyan nagy szlovák, amilyennek mutatja magát." Slotának és a hejszlovákoknak kedvesebb nála a legújabb jelölt, a cseh nevű besztercebányai főiskolai peda­gógus, Ottó Tomeček. „És kez­dődhet az elnökválasztási bohó­zat újabb felvonása" - fejezi be a Jó, jobb és legjobb (szuper) szlo­vák című írását František Meliš. gyárul, sőt a múlt század máso­dik felében egyértelmű elszlá­vosítási, elrománosítási irány­zat érvényesült, s emiatt Erdély­ben 1918-ig 250 magyar lakta település vált románná. Apponyi minisztersége idején az egyházi iskolák mellett, ame­lyekben csak az illető népcso­portok nyelvén tanultak, az ál­lami iskolákban valóban eről­tették a magyar nyelv oktatását. Ám milyen következmények­kel? Biztos nem olyanokkal, mint napjainkban nálunk. Zilizi Tihamér Pozsony

Next

/
Oldalképek
Tartalom