Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-02 / 125. szám, kedd

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 2. Adosók kiskapuja PÁKOZDI GERTRÚD Álig két hete, hogy a parlament jóváhagyta a mezőgazdaságról szóló, már évek óta jogosan hiányolt törvényt. Kétségtelen, hogy több olyan területét szabályozza az ágazatnak, amelyet eddig végképp nem szabályozott, vagy ha igen, nem az újonnan kialakult gazdasági körülményeknek megfelelően tette. Az új jogszabály értelmében például elemi csapás következményeire is köthetnek a földművesek biztosítást, de egyéb, a korábbi gyakorlatban a biztosítók részéről figyelmen kívül hagyott káreseményekre is. Ennek és a törvény több más rendelkezésének bizonyára örülnek a mezőgazdaságban. Van viszont egy fejezete, amelyet már a törvény jóváhagyása előtt több kritika ért a gyakorló mezőgazdászok részéről. Arról a tételéről van szó, amely kimondja: az élőállat-, tej-, zöldségés gyümölcsszállítmányokért a megrendelők - tehát az esetek zömében a feldolgozó üzemek - kötelesek 14 napon belül fizetni. Mi a baj ezzel a fizetési fegyelem megszilárítása céljából megalkotott törvénnyel? Hiszen közismert, hogy a még mindig veszteséges mezőgazdaság gondjait nem kis mértékben súlyosbítja sok kinnlevősége, amelyet hiába próbál behajtani a feldolgozó vállalatok egy részén. A törvény ugyanakkor kimondja: ha két héten belül nem fizetnek a megrendelők, akkor a mezőgazdasági vállalatok, szállítók jogosan nyakukra küldhetik a végrehajtót. Szépséghibája a dolognak, hogy a feldolgozó vállalatok sem azért halmozzák az őstermelőkkel szembeni tartozásaikat, mert úri jókedvük netán azt diktálja, hanem mert sokszor nekik is üres a kasszájuk. Nekik meg a kereskedők nem fizetnek, ezért azt szeretnék, ha őket is kötelezné valamilyen jogszabály a gyorsabb fizetésre. Lehetne ragozni a körbetartozás csapdájában vergődők indokait, de ezek már közismertek. A lényeg azonban az, hogy amíg csak az egyik gazdasági szereplő javára vagy éppen megfegyelmezésére hoznak valamilyen intézkedést, a többi szereplőt pedig kihagyják, akkor mindig akad, aki majd igyekszik ezt kijátszani. Az esetek nagyobb hányadában ez sikerül is, és nyilvánvalóan így lesz ez a szóban forgó törvény bírált szakaszával is. A területet jól ismerők szerint már meg is született a törvény kijátszásának receptje. A feldolgozók létrehoznak egy kereskedelemmel foglalkozó köztes láncszemet, amelyből legfeljebb csak az alapításhoz szükséges pár százezer koronát foglalhatják majd le a végrehajtók... Hiába a jó szándék, a piacgazdaság nem tűri, ha egyik-másik szereplőjére a rendszerből „kilógó" feltételek vonatkoznak. Ezek nem szabályt erősítő kivételek, hanem a gazdaságban tapasztalható káoszt mélyítik el. Sikerdíj miből? PÉTERFI SZONYA Közel ötmillió korona ütötte az Általános Egészségbiztosító izgagatótanácsa, illetve felügyelő bizottsága tagjainak markát. Amikor két éwel ezelőtt bombaként robban a hír, hogy ugyanezek az urak 40 ezer koronás jutalmat osztottak egymásnak, a közvélemény nyomására kénytelenek voltak belenyugodni szerényebb összegbe. Hivatalosan 7 ezer koronás, ülésenkénti átalánydíjban állapodtak meg, ám ma úgy tűnik, hogy ismét becsapták a nyilvánosságot. Szinte biztos, hogy több pénzt kaptak, hiszen - amint az a minap kiderült - tavaly az igazgatótanács tagjai fejenként 210 ezret, a felügyelő bizottság elnöke 174 ezret, a tagok pedig 108-108 ezret vágtak zsebre. Ez ugye, még szlovák koronában is szép összeg. A működési alapból juttatott közel ötmilliós sikerdíj ellen csak akkor nem lehetne kifogása senkinek, ha az egészségbiztosító nem kérte volna a parlamenttől az emelést - azzal az indoklással, hogy drámaian kevés pénz jut az intézmény működésére, s nincs fedezet a pénzátutalási rendszer korszerűsítésére. A parlament (kivételesen előrelátóan) nem emelte meg a háromszázalékos küszöböt, így a „szegény" tanácstagoknak, illetve a biztosító igazgatójának „kevesebbel" is be kellett érnie. Megszokhattuk, hogy az egészségügy keserves helyzetét az Altalános Egészségbiztosító a többi biztosító gazdaságtalan működésével (is) magyarázta. Érdekes, hogy a sorozatos minisztériumi ellenőrzések nem mutattak ki visszaéléseket, sőt kiderült: a többi biztosító a működési alapban levő pénzt is betegellátásra fordította! Az Általános Egészségbiztosító nem csadakozott hozzájuk, ehelyett sikerdíjat osztogatott. Felmerülhet a gyanú, hogy panaszaival csak ködösít, s nincs is olyan rossz anyagi helyzetben, ahogy azt előszeretettel hangoztatja. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinak István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság-(5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 82006Bratislava,

Prievozská 14/A,

P.O.BOX49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 2543 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Mi nem vagyunk fajgyűlölők. Mi csak a négereket, arabokat és cigányokat nem állhatjuk ki. (Peter Gossányi rajza) Milyen valójában Vladimír Mečiar, avagy a DSZM a romák nagy jótevője? Slotáékkal végeztetik el a piszkos munkát Több mint ötszáz romát a Rozsnyói járásban - s ki tudja, hány ezret az egész országban - már megetettek azzal a mesével, melyben a romákra a szegénylegény, a DSZM-re a jótündér szerepét osztották. KÓSIK ANDREA Állítólag nincs még egy olyan szervezet, „amely többet törődne a romák gondjaival, mint a DSZM". Bársony János roma vállalkozó szerint „a DSZM tagjai mindig segítettek és most is segítenek a gyengébbnek". Mindegy nekik, hogy embertársuk bőre fehér, barna vagy fekete, mert ők azok, akik ,jót akarnak ennek az országnak". A szegénylegényekből királyfit varázsolnak, Szlovákiából pedig földi paradicsomot. A mi kis orszáSzerinte ez a DSZMtagság természetes velejárója. gunk a romák számára az ígéret földje - legalábbis, amíg a DSZM marad hatalmon. Mindezt nem én mondom, hanem a roma vállalkozó, aki mellesleg tagja az említett mozgalomnak, és saját bevallása szerint fanatikus is. Szerinte ez a DSZM-tagság természetes velejárója. Szerinte az is logikus, hogy roma létére „mindenképpen" olyan koalíciót támogasson, amelyben a nemzetiek nem rejtik véka alá rasszista nézeteiket. Ján Slota, a Szlovák Nemzeti Hiányos az alkotmány A parlamenti demokráciákban a társadalmat érintő fontos kérdések megoldása a parlamentben történik. Ha ez nem így van, akkor baj van a parlamenti demokráciának nevezett intézményrendszerrel. Mint például Szlovákiában, ahol a parlament már hónapok óta nem tud köztársasági elnököt választani. A sikertelen választási kísérletek Párt elnöke 1995-ben az Extra című hetilapnak kifejtette véleményét: a romákat pórázon kell tartani, mert „az ilyen embereknek csak kis udvar és hosszú ostor való". Az SZNP elnöke nem hazudtolta meg magát az 1995 júliusában Garamszentkereszten történtekről nyilatkozva sem. A bőrfejűek akkor egy 18 éves roma fiút támadtak meg, gyúlékony anyaggal öntötték le, majd meggyújtották. Mário Goral belehalt sérüléseibe. Slota erre kijelentette: mivel a romák között magas a bűnözés aránya, „maguk tehetnek róla, ha megtámadják őket". Nem elég meggyőző azzal érvelni a DSZM mellett, hogy nem azonos az SZNP-vel. Koalíciós partnerként (még) közösen kormányoznak- a különbség kettőjük között csak annyi, hogy a DSZM mossa kezeit, a piszkos munkát pedig a nemzetiekkel végezteti el. Hogy mennyire egy húron pendül a két párt, bizonyítja az is, hogy a garamszentkereszti esetet a kormány csak akkor ítélte el, amikor az áldozat már meghalt - tehát tíz nappal a támadás után. Tavaly augusztusban, amikor skinheadek egy pozsonyi trolibuszon külföldi fiatalokat és romákat támadtak meg, a belügyminisztérium közölte: a támadás nem rasszista indíttatású volt. Ha mindez még kevés a DSZMmeséből való kijózanításhoz, akkor, íme, a torta habos része: Ľubomír Javorský egészségügyi miniszter egy 1995-ös DSZMnagygyűlésen becsületesen megígérte, hogy a kormány mindent megtesz azért, nehogy után az egyik fél a másikat teszi felelőssé a kudarc miatt. Az alkotmány csak arról rendelkezik, hogy az elnököt a parlament választja meg. De nem rendelkezik arról, hogy mi van akkor, ha a parlament képtelen köztársasági elnököt választani. Legjobb volna, ha az alkotmány tartalmazna egy olyan rendelkezést, amely szerint ha a parlament például a harmadik nekifutásra sem tud köztársasági elnököt választani, akkor fel kell(ene) oszlatni. Akkor biztosan meg tudnának egyezni az államfő személyében. Oroszországban több roma gyermek szülessen, mint fehér. Nem hiszem, hogy a tárcavezető, aki a mozgalom tagja, mindezt csak azért mondta volna, hogy lejárassa a DSZM-et - ahogyan azt Bársony János állítja. Mint ahogy azt sem hiszem, hogy Vladimír Mečiar, a DSZM elnöke nem csupán eszközként akarja használni a romákat, hogy szavaza... mindez még kevés a DSZM-meséből való kijózanításhoz... taikkal megnyerje a választásokat. Utána már Iri kényszerítheti őt ígéretei megtartására, hiszen eddig is minden lelkiismeretfurdalás nélkül megfeledkezett róluk. „A mi elnökünk nem olyan..." mondja a DSZM-es roma. Hogy mennyire „nem olyan", íme, Mečiar 1993-ból származó, Iglón elhangzott kijelentése: „Úgy tűnik, a lakosság aránya a romák javára fog megváltozni. Ezért ha most nem birkózunk meg velük, idővel ők kerekednek felül rajtunk." Akkor hát milyen is a DSZM elnöke? P. S. Ján Slota az SZNP hét végi közgyűlésén ugyanezt mondta. Szerinte „a romák között is vannak becsületes emberek, 85 százalékuk azonban visszaél a szociális juttatásokkal". Mint hozzátette, „a cigány népesség részéről populációs robbanás veszélyezteti az országot, mert szülni üzlet nekik, és 15 éven belül cigány köztársaság leszünk". például Borisz Jelcin elnök ezzel a módszerrel elérte, hogy elfogadják új miniszterelnökét. Németh Géza Alistál Sántító hasonlat Vojtek Katalin egyik jegyzetében Apponyit „sanda mészárosként" Slavkovskához hasonlította. Apponyi, úgymond, asszimilációs politikája ellenére Magyarországon a nem magyarok 80 százaléka nem tudott maNOVÝČAS „Vladimír Mečiar moszkvai látogatása során felidézte azokat a történelmi pillanatokat, amikor a szlovákok segélykéréssel fordultak a nagy orosz testvérhez" - úja a lap kommentárora, aki szerint kétségbevonhatadanok az orosz felszabadítók érdemei, ám nem lehet elhallgatni az oroszok dicstelen 1968-as csehszlovákiai intervencióját sem. „Kormánykoalíciónk Oroszország felé tett baráti gesztusainak azonban semmi közük a szláv kölcsönösséghez, és nem motiválja őket annyira a gazdasági együttműködés sem, amely egyáltalán nem olyan gyümölcsöző, ahogy azt a kormánypropaganda állítja. Oroszország azért megfelelő partner a jelenlegi hatalom számára, mert nem firtatja és bírálja kormányzási módszereit. Oroszországnak viszont megfelel, hogy Szlovákia nem kerül be az EU-ba és a NATO-ba. Ha a Mečiar-kormánynak »köszönhető« az Európa felé vezető útról való letérés, úgy a kormány az orosz érdekeknek tett jó szolgálatot, és hűtlenné vált Szlovákia polgárainak érdekeihez - többségük ugyanis igényli az európai integrációt. A polgárok többsége azt sem akarja, hogy a DSZM nyerje meg a választásokat, de mit lehet tenni, ha Borisz Jelcin épp ezt kívánja..." NÁRODNÁ OBRODA „Nem azonosítom Rudolf Schustert Rommel marsallal, karrieije végét sem képzelem el azonos módon, de mindkettő akkor jelent meg a csatatéren, amikor már javában folyt a harc, először a vezér híveként, majd meggyűlölve őt, s összeesküvést kísérelve meg ellene. Schuster esetében az összeesküvés fedőneve PEP, s inkább és elsősorban a DBP, de nem utolsósorban az SZDK ellen irányul" - állítja az Euroreportból átvett cikk szerzője, Tibor Ferko. PRÁCA Vladimír Mečiar kormányfő az elnöki posztra jelölt személyek közül elutasította az l-es számú nemzeti hőst, Peter Tomkát is. Július Bindeire még szót sem vesztegetett. Ő miért nem lehet a jelöltek sorában? Mi volna, ha Mečiar hivatalosan közölné a nemzettel, hogy a 2-es számú hős, a bősi vizek ura nem jelöltetheti magát például azért, mert a DSZM köreiben azt állítják róla, hogy magyar? Lehetséges azonban, hogy az expanzív magyarok ellen a szlovák nemzetnek egy magyar építsen olyan tökéletes gátat, mint amilyen a dunai vízlépcső? Mečiar legnagyobb nemzetközi sikerét a hágai bíróságon kiharcoló Peter Tomka Ján Slota szerint „nem olyan nagy szlovák, amilyennek mutatja magát." Slotának és a hejszlovákoknak kedvesebb nála a legújabb jelölt, a cseh nevű besztercebányai főiskolai pedagógus, Ottó Tomeček. „És kezdődhet az elnökválasztási bohózat újabb felvonása" - fejezi be a Jó, jobb és legjobb (szuper) szlovák című írását František Meliš. gyárul, sőt a múlt század második felében egyértelmű elszlávosítási, elrománosítási irányzat érvényesült, s emiatt Erdélyben 1918-ig 250 magyar lakta település vált románná. Apponyi minisztersége idején az egyházi iskolák mellett, amelyekben csak az illető népcsoportok nyelvén tanultak, az állami iskolákban valóban erőltették a magyar nyelv oktatását. Ám milyen következményekkel? Biztos nem olyanokkal, mint napjainkban nálunk. Zilizi Tihamér Pozsony