Új Szó, 1998. június (51. évfolyam, 124-149. szám)

1998-06-12 / 134. szám, péntek

El POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. JÚNIUS 12. Kábítószerek el­len az ENSZ New York. Nagy szabású akciótervet tartalmazó poli­tikai nyilatkozat elfogadásá­val ért véget az ENSZ-köz­gyűlés háromnapos rendkí­vüli ülésszaka, amely a kábí­tószer-termelés és -fogyasz­tás visszaszorításának stra­tégiájával foglalkozott. A 155 ország által konszen­zussal elfogadott tízéves cselekvési programot 2008­ig kell megvalósítani, évi 500 millió dolláros költség­geljár. Célként tűzi ki a fo­gyasztásjelentős mértékű visszaszorítását a kábító­szer-termelés alapanyagául szolgáló kokacserjék, mák­és vadkender-ültetvények felszámolásával. (MTI) Arafat tárgyalt a Cl A-val Gáza. Az amerikai Közpon­ti Hírszerző Hivatal, a CIA főnöke feltűnés nélkül ta­lálkozott a palesztin elnök­kel. George Tenet Gázában kereste föl Jasszer Arafatot, hogy a kátyúban rekedt bé­kefolyamatról tárgyaljon vele. A több mint másfél órás megbeszélésen részt vett Mahmud Abbasz, a pa­lesztin „második ember", valamint a palesztin biz­tonsági szolgálat irányítói. Tenet diszkrét közel-keleti körúton van - mondta a pa­lesztin személyiség. A CIA tisztségviselői az elmúlt hó­napokban fontos közvetítő szerepet játszottak az izrae­liek és palesztinok bizton­sági kérdések körüli vitájá­ban. (MTI) Arafat semmit sem bíz a vé­letlenre (Archívum) Szigorított menedékjog Bern. A svájci parlament alsóháza olyan módosítást fogadott el a külföldiekről szóló törvény menedékjog­gal kapcsolatos cikkeihez, amelynek értelmében a svájci hatóságok a jövőben egyáltalán nem foglalkoz­nának azon külföldiek me­nedékkérelmével, akik ille­gálisan lépnek az ország területére, illetve akik ha­mis adatokat szolgáltatnak magukról. (MTI) Áldozatokat szedő vihar Bombay. Tegnapi jelentés szerint 559-en vesztették életüket abban a hatalmas viharban, amely kedden és szerdán pusztított In­diában. Az anyagi kár meg­közelíti a 300 millió dol­lárt; ezen belül mintegy öt­millió dollár értékű kikötői berendezés semmisült meg. Az óránként 150 kilo­méteres sebességű széllö­késekkel kísért zuhatag hat tengerparti települést telje­sen megsemmisített, tízez­rek kerültek ideiglenes tá­borokba. Az áldozatok szá­ma valószínűleg növekedni fog, mert számos települést egyelőre nem tudnak meg­közelíteni. (MTI) A duma törvényt fogadott el az elnökválasztásról Támadás Jelcin ellen MTI-HIR Moszkva. Az orosz törvényho­zás alsóháza tegnap elsöprő többséggel első olvasatban meg­szavazta az elnökválasztási tör­vény módosítását, amellyel ki­zárják, hogy a második idősza­kát töltő államfő ismét jelölhes­se magát. A tervezetet - amely gyakorlatilag megakadályozná, hogy Borisz Jelcin államfő in­dulhasson a 2000-ben esedékes elnökválasztáson - a 450 tagú Állami Duma 309 képviselője tá­mogatta, mindössze egy tartóz­kodás mellett, ellenszavazat nélkül. A törvénymódosítást a li­berális Jabloko frakció kezde­ményezte azzal a szándékkal, hogy áthidalja az orosz alkot­mány és választási törvény kö­zötti joghézagokat, amelyek el­térő értelmezéseket tesznek le­hetővé. A Jabloko korábban az alkotmánybíróság állásfoglalá­sát is kérte annak kapcsán, hogy Jelcin elnök indulhat-e ismét az elnökválasztásokon, s a bírói testület várhatóan még az év vé­géig meghozza ezzel kapcsola­tos döntését. Az USA a START-II ratifikálásáról Washington bizakodik A NATO kész a jugoszláviai beavatkozásra, erre kérik az albánok is Milosevics a pácban Belgrád/Párizs/New York. A koszovói albánok tünte­téseit szervező, pártok fö­lött álló egyeztető tanács bejelentette, hogy véget vet a koszovói városokban hatvan napja tartó tünte­téssorozatnak. ÖSSZEFOGLALÓNK „Hatvan napon keresztül világos üzenetet küldtünk arról, hogy mit akarnak a koszovói albánok, s arról, hogy békés eszközökkel kívánjuk elérni céljainkat. Most, a tüntetések esetleges felújítása előtt meg kell néznünk, hogy a nemzetközi tényezők miként fo­gadták üzenetünket" - áll a köz­leményben. A koszovói albán pártok az ENSZ-hez és a NATO­tagállamok védelmi miniszterei­hez küldött levélben kérték azt, hogy az észak-atlanti szövetség küldjön katonákat Koszovóba. A hathatalmi összekötő csoport Párizsban azt javasolta, hogy szabjanak meg határidőt Szlobodan Milosevics jugoszláv elnöknek a koszovói erőszak leál­lítására. Amennyiben Milosevics nem hajlandó a határidőt betar­tani, akkor újabb büntetőintéz­kedésekkel, beleértve a katonai beavatkozás lehetőségét, kell szembenéznie. A délszláv válság ügyeiben illetékes csoport tagjai­nak magas rangú diplomatái cso­magot készítettek a külügymi­niszterek találkozójára, amelyet ma tartanak Londonban. Egyelő­re csak annyit tudni, hogy a cso­mag a koszovói albánok vezetőit és Milosevics elnököt az erősza­kos cselekmények leállításán túl a Koszovó státusáról való tárgya­lások újrafelvételére és a mene­kültek visszateré-sének biztosítá­sára ösztökéli. A javaslatokkal Oroszország is egyetért. Heteken belül beavatkozhat a NATO a koszovói válságba, ha a drámaian romló helyzetben nem mutatkozik javulás - ez derül ki a Heteken belül beavat­kozhat a NATO a ko­szovói válságba... szövetség védelmi miniszterei­nek brüsszeli nyilatkozataiból. Az már bizonyos, hogy az esetle­ges katonai akció egy légi felvo­nulással kezdődik Albániában, és azt szükség esetén szerb célpon­tok elleni légi csapások követik. Ezzel párhuzamosan kerülhet sor az albániai csapattelepítésre - azt egyelőre teljesen kizárják, hogy NATO-katonák lépjenek a szerbiai albán tartomány terüle­tére. A daytoni békemegállapodások amerikai építőmestere súlyosnak ítélte ugyan a Koszovóban dúló erőszakot, de rámutatott, az nem érte el az „általános háború szintjét", és közel sem fogható ahhoz, ami Boszniában zajlott. Richard Holbrooke rámutatott arra a különbségre is, hogy a dél­szerbiai tartomány függetlensé­gét a nemzetközi közösség nem pártolja, ellentétben a volt Jugo­szlávia alkotóelemeivel. Hol­brooke azonban hangsúlyozta: a jugoszláv elnöknek meg kell ér­tenie, hogy a világ ezúttal nem fog négy évig várni válaszának kialakításával. „Nem minden et­nikai csoportnak lehet saját or­szága" - jegyezte meg Holb­rooke, bár elismerte, hogy „e ha­tárok némelyike nem valami ész­szerű". Holbrooke példaként állí­totta Magyarországot, rámutat­va, hogy a magyarok egyharma­da hazája határain kívül él. Gra­tulálni kell nekik, amiért rendez­ni tudták határvitáikat - vélte. Közben pristinai albán közlések szerint a szerb erők újabb heves támadást kezdtek a nyugat-ko­szovói határmenti falvak ellen. Albán jelentések szerint egy­előre nem tudni, hogy a har­coknak voltak-e áldozatai. Ko­rábban az albán források arról is beszámoltak, hogy a közép­boszniai Srbica környékén is tá­madásba lendültek a szerb erők, amelyek aknavetőkkel lőtték a várost. MTI-HIR Washington. Az amerikai kor­mányzat sajnálattal fogadta, hogy az orosz alsóház szeptem­berig elhalasztotta a jövő hétre kitűzött parlamenti meghallga­tást a hadászati támadófegyve­rek csökkentését előirányzó START-II szerződésről. Michael McCurry, a Fehér Ház szóvivője sajtótájékoztatóján leszögezte: a halasztás nem jelenti, hogy el­veszett a szerződés ratifikálásá­nak a jövője. Egyúttal megerősítette, hogy nincs közvetlen és szilárd kap­csolat a START-II oroszországi ratifikálása és Clinton elnök nyárra tervezett moszkvai láto­gatása között. McCurry kifejtet­te, a Fehér Ház nem tekinti az utolsó szónak az állami duma döntését. Washington továbbra is bízik abban, hogy az orosz kormány képes lesz rábírni a dumát a szerződés ratifikálására. Bili Clinton elnök tavaly december­ben úgy nyilatkozott, hogy orosz kollégájával, Borisz Jel­cinnel abban állapodott meg: azután utazik Moszkvába, miu­tán a duma ratifikálja a START­II—t, mivel így megkezdhetik a tárgyalásokat az atomfegyvere­ket tovább csökkentő START-III megállapodásról. Dúlnak a harcok Afrika szarván Egymást vádolják MTI-HIR Addisz-Abeba. Az etióp-erit­reai határ keleti szakaszán teg­nap friss harcok dúltak. Előző este „csökkentett létszámú" amerikai küldöttség érkezett az etióp fővárosba, hogy megpró­báljon közvetíteni a mekelei, il­letve aszmarai légitámadások után. Az amerikai delegáció, amelyet a külügyminisztérium kelet-afrikai illetékese, David Nunn vezet, nem lehetett biz­tos abban, hogy Addisz-Abeba után Aszmarában is fogadják, miután az eritreai elnök Wa­shington szemére vetette: „túl gyorsan akarta kezelni" a prob­lémát. „A z amerikaiak hisznek a gyors, légkalapácsos rendezésekben, és ez nem megy. Ez nem a mi kultúránk" - mondta Iszajasz Afeverki. Az etióp kormány az­zal vádolta Eritreát, hogy teg­nap reggel újabb támadást indí­tott a vitatott keleti határszaka­szon. Az etióp hadsereg paran­csára pár napja kitelepítették a polgári lakosokat Burié határfa­luból, amely az eritreai Asszab kikötővárostól hetvenöt kilomé­ternyire délnyugatra, Addisz­Abebától pedig hétszáznyol­cvanöt kilométernyire északke­letre fekszik. Folytatódtak a har­cok a nyugati hatávidéken is, Badme és Siraro környékén. A harcok hétfő óta dúlnak újult erővel a határ mentén, a múlt hét végi szünet után. HÍRHÁTTÉR Elvek, ígéretek, fanyalgásolc GÖRFÖL ZSUZSA Másfél éve, amikor a Romániai Magyar Demokratikus Szövet­ség belépett a kormányba, az­zal a feltétellel tette, hogy a ko­alíciós szerződés része lesz alapvető követeléseinek telje­sítése, elsősorban a magyar ki­sebbség kulturális autonómiá­jának megteremtése. Ennek egyik lényeges - ha nem a leg­fontosabb - eleme az önálló is­kolarendszer. Tény, hogy Ro­mániában van magyar nyelvű felsőoktatás, de az csak részle­ges, számos szak hiányzik. A megoldást az önálló magyar egyetem létrehozása jelentené. Ezt az igényt az államfő és a koalíció valamennyi pártjának vezetője elvben helyesli - a ho­gyan és a mikor kérdésében már komoly véleménykülönb­ségek vannak. Története van ennek a huzavo­nának. Kezdetben az RMDSZ a Babes-Bolyai Egyetem egykori kényszerházasságának felbon­tását kérte, majd kompromisz­szumkészsége bizonyításaként elfogadta, hogy maradjon meg úgymond multikulturális okta­tási intézményként. A magyar felsőoktatási intézmény ügyét azonban máig altatják a koalí­ciós partnerek, sőt a sürgősségi kormányrendeletként hatályba léptetett oktatási és helyi köz­igazgazgatási tövény végleges parlamenti jóváhagyására sem került sor, pedig a kabinet által beígért május 31-iki „végső" időpont már lejárt. Ebben a kiélezett helyzetben került sor szerdán a koalíciós pártok vezetőinek találkozójá­ra a kormányfővel és az oktatá­si miniszterrel. Lényegében megnyugtató döntések szület­tek (ezeket lapunk tegnapi szá­mában az 1. oldalon ismertet­tük), pontos végrehajtási ha­táridőkkel. Vagyis e hónap 25­ig el kell dőlnie, van-e értelme az RMDSZ további részvétel­ének a koalícióban. Ha a part­nerek ezúttal sem tartják sza­vukat, másnap az RMDSZ Szö­vetségi Egyeztető Tanácsa ajánlhatja, egy napra rá a Szö­vetségi Képviselők Tanácsa el is fogadhatja a koalícióból való kilépést. Több jelből ítélve erre talán mégsem kerül sor. Ha ugyanis az RMDSZ elhagyja a koalíciót, az kormányválsághoz vezet, s végveszélybe kerül a reform­program megvalósítása is. Elis­meri ezt a Kereszténydemokra­ta Nemzeti Parasztpártnak, a koalíció vezető erejének az el­nöke is. Ion Diaconescu képvi­selőházi elnök kijelentette: a koalíció minden pártjának joga van a véleménynyilvánításra, de vállalnia kell a közösen elfo­gadott megállapodások végre­hajtását. Márpedig áz önálló magyar egyetem létrehozása egy ilyen döntés. Ráadásul két­ség nem férhet ahhoz, hogy az Európai Unió és a NATO, Ro­mánia vágyott célállomásai na­gyon rossz néven vennék, ha a magyarok képviselői kiszorul­nának a kormányzásból. Már csak azért is, mert az RMDSZ köztudottan sokat tett Romá­nia kedvező nemzetközi meg­ítéléséért. S ezt még a jogos magyar igények miatt fanyal­gó, lelkük mélyén nacionalista román „demokraták" sem tud­ják cáfolni. (ČTK/AP) Albán tüntetőket vernek a szerbek. Az erőszak folytatódik Koszovóban Nem kaptak fizetést az ukrán bányászok. A főváros ellen indultak. (ČTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom