Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-02 / 100. szám, szombat

ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 4. PANORÁMA ­HIRDETÉS 1185 Andersen. Új mesebalett a Szlovák Nemzeti Színház színpadán. A koreográfus: Balogh Róbert Rettenthetetlen ólomkatona Pozsony. Még a Monarchia idején, 1841-ben Pozsony­banjárt a világ egyik legna­gyobb mesemondója, Hans Christian Andersen. Jól érezte magát a városban, hiszen látogatásakor azzal ámította a tősgyökeres po­zsonyiakat hogy: „Szere­tem ezt a zsibongó, színes várost." Andersen újra itt van Pozsonyban. TALLÓSI BÉLA Természetesen nem személye­sen, mégcsak nem is szellemkí­sértéssel riasztgat. A nagy mese­mondó ezúttal a Szlovák Nemze­ti Színliáz balettszínpadán az An­dersen című balettben jelenik meg előttünk. Vojtek Miklós kelti életre. Egy idilli karácsonyestén álmot lehel egy kisfiúra, aki ólomkatonával a kezében megy aludni. A fiúcska szobájában, a csillogó-villogó fenyőfa alatt megelevenednek a bábok. Tánc­ra perdülnek a nagy mesemondó történeteinek ismert figurái. Ma­sírozni kezd a kemény tartású ólomkatona, majd felfedezi a pa­pírmasélányt, akibe szerelmes szívvel életet lehel. Kettőjük pas de deus-jével megkezdődik a küzdelem az ármánykodás, a ha­talmaskodás és a kegyedenkedés ellen, a kalitkában vergődő ma­dár ldszabadításáért, a tiszta sze­relem győzelmééit. A kínai csá­szárnak ugyanis megtetszik a pa­pírmasélány, és katonáival elra­boltatja őt. De rab az a szerelem, amelyet pénzzel és pompával akarnak előcsalogatni. így aztán a papírmasélány szíve sem puhít­ható meg azokkal a praktikákkal, amelyeket a császári tanácsos könyvből javasol. Hiába a pom­pás szerelmi kettős, hiába az ügyes császári táncosok minden igyekezete, a papírmasélány mozduladanságba merevedve til­takozik az uralkodó akarata el­len. Nem adja meg magát. Hama­rosan ki is szabadul az uralkodó karmaiból. A szérelme elvesztése A Szlovák Nemzeti Színház új táncosai, Cosmina Maria Zaharia a papírmasélány és Gianpiero Russo az ólomkatona szerepében (Katarína Marenčinová felvétele) miatt kesergő ólomkatonát és re­gimentjét mindenható tündérek és csodás lények segítik és vezetik el a kínai császár udvarába. Oskar Nedbal balettjét az Ander­sent először 1923-ban mutatta be a Szlovák Nemzeti Színház. A da­rab legutóbb 1930-ban szerepelt a repertoáron. A jelenlegi előadás dramaturgja, Vojtek Miklós úgy gondolta, itt az ideje, hogy a Nedbal-balett újra színpadra ke­rüljön. Elővette a librettót, „lepo­rolta", vagyis igazított rajta egy kicsit. A most színpadra került történetet három Andersen-mese vegyítésével dolgozta fel. A mesebalett rendezője és koreog­ráfusa Balogh Róbert. „Kezdet­ben meglehetősen szkeptikus vol­tam, mert a dramaturgia szerint rengeteg figura jelenik meg a színpadon - mondta a főpróba után a koreográfus. - Úgy gon­doltam, egyeden Andersen-figu­ra köré is szép mesét lehetett vol­na varázsolni a tánc nyelvén. De aztán megpróbáltam az életre keltett bábokban különféle embe­ri karaktereket megformálni és bemutatni a gyerekeknek. Hogy ne csak a mesét, vagyis a történe­tet lássák, hanem a jóról, a go­noszról és a köztes jellemekről is véleményt tudjanak alkotni. S mivel a mai szmpadokon nagyon sok a klasszikus librettóra építő, de stilizált, modernesített elő­adás, én nem akartam beállni a sorba. Azzal a szándékicai nyúl­tam a nedbali baletthez, hogy visszatérek a klasszikus esztétiká­hoz, hogy az előadással Andersen érintetlen világát teremtem meg színpadon. Bevallom, kemény dió volt számomra ez a mese­balett, hiszen táncrendezéseim­mel eddig csak felnőttekhez szól­tam, felnőtt közönség számára koreografáltam előadásokat. Szerencsére volt »segítőtársam«. Hároméves kislányom, Laura sze­mével próbáltam nézni a mesét, az ő szívével közelítem az egyes bábokhoz, az ő reagálásaihoz iga­zítani a figurák megnyilvánulása­it. Gyerekszíwel akartam Ander­sent rendezni, s valójában csak akkor nyugodtam meg, amikor láttam, hogyan reagáltak a főpró­bán a gyerekek. Éreztem, hogyan hat rájuk a színpadi történés, hogy kialakult a kapcsolat köztük és a darab világa között. És szá­momra ez a legfontosabb. Olyan előadást akartam létrehozni, amelyben nincs erőszak. Azt akartam, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, s megtalálják az utat Andersen figuráihoz. Hogy izgulni tudjanak értük..." A szólószerepekben, a papírma­sélány és az ólomkatona figurájá­nak életre keltésével a Nemzeti Színház új táncosai, a román Cosmina Maria Zaharia és az olasz Gianpiero Russo mutatkoz­nak be. SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Tosca (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Hat szerep szerzőt keres (19) KIS SZÍNPAD: Ga­ram menti Marcus Aurelius (19) BORODÁČ SZÍNHÁZ - KAS­SA: Olivér (10, 19) JÓKAI SZÍNHÁZ - KOMÁROM: Fekete gyémántok (19) MOZI POZSON Y HVIEZDA: A vasállarcos férfi (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Az ördög ügyvédje (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Herkules, (am.) 17 Híd a Kwai folyón (ang.) 19 Az őserdő hő­se (am.) 15 CHARLIE CENTRUM: Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15, 17 Hét év Tibetben (am.) 20.30 Lesz ez még így se (am.) 17, 20.15 Fej (am.) 19 Portré Jozef Krónerról (szlov.) 19.15 Rivers of Babylon (szlov.-cseh) 17; 18; 21 KASS A DRUŽBA: Rivers of Babylon 15.30, 17.45, 20.00 TATRA: Palmetto (am.) 15, 17.45, 20.15 CAPITOL: Boldogító nem (am.) 15.45,18 Hét év Tibetben (am.) 20.15 ÚSMEV: A vasál­larcos férfi (am.) 16; 18; 20 IMPULZ: Emma (am.) 16.15, 19.15 DÉL-SZLOVÁKI A LÉVA - JUNIOR: Az esőcsináló (am.) 16.30 ROZSNYÓ - PA­NORÁMA: Lesz ez még így se (am.) 16.30,19 GALÁNTA: Lesz ez még így se 17.30; 20 FÜLEK: Tudom, mit csináltatok a múlt nyáron (am.) 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: A sakál (am.) 19 Május 3. és 11. között Európai Napok Pozsonyban Magyar részvétellel Pozsony. Május 3. és 11. között kerül sor Pozsonyban a Európai Napok című rendezvénysoro­zatra, melynek célja - a pozso­nyi szervezők és a megvalósítás­ban részt vevő külföldi kulturá­lis intézetek szándéka szerint ­Pozsony Európához való tarto­zásának deklarálása. A Magyar Köztársaság Kulturá­lis Intézetének meghívására ez alkalomból Pozsonyba érkezik a Maskarás Együttes, Szemző Ti­bor zeneszerző, Karczag Éva szobrászművész és Lugossy Má­ria, Buczkó György, valamint Hefter László üvegművészek. A Muzsikás együttes május ötödi­kén a pozsonyi Fő téren mutatja be Élet és halál című utcai bábjá­tékát, melynek központi eleme a Hajó, az Élet és a Halál bárkája. Szerdán Vásárfogó címmel tart előadást a magyar iskolások és óvodások számára. Szemző Tibor koncertjére május 5-én 19 órakor kerül sor a Klarisszák koncerttermében Tractatus címmel. Az Európai Napok keretében május nyolcadikán Oroszváron helyezik el a hármas határon rendezett III. Szobrász Alkotó­műhely magyar, szlovák és oszt­rák résztvevőinek alkotásait. Magyarországot Karcag Éva képviseli. Ugyancsak az Európai Napok keretében kerül sor az Európai kordináták című üveg­kiállításra, mely a május 4-én a Glass Art Gallery Simoné ban nyílik meg. (MI) 3x2 jegyet nyerhetnek az előadásra, ha az UJ SZÓ ­elóKoncert lógót kivágják és elküldik kiadónk címére (Vox Nova a.s., Prievozská 14/A, 820 06 Bratislava) 1998. május 7-éig. A nyertesek nevét május 11-ei számunkban közöljük. Anna Hroššová bábkiállítása. Alkotásai bábok, színészek és emberek egyszerre Liliputi figurák birodalmában N. MISKÓ ILDIKÓ Komárom. Pár percre az ámuló­bámuló Gulliver helyébe képzel­hetik magukat mindazok, akik május negyedikéig betérnek a Ko­máromi Városi Művelődési Köz­pont alkalmi galériájába, hogy szemrevételezzék Anna Hroš­šová, pozsonyi filmes-maszkmes­ter egyedi bábfiguráit - saját ke­zűleg várrot emberkéit, amelyek­hez hasonlókat csak ő, egy orosz és egy japán művész készít az egész világon. A valós élet és az alkotói fantázia szülte, többjelentésű figurák - például a Bukott angyal, a Sze­relmes Prešpurák, a Miseborkós­toló, a Meztelen Mara... - mintha Liliputból ruccantak volna át a Duna-parti városba, hogy tűnő­désre késztessenek vagy éppen kacajra fakasszanak bennünket. Szemlélődésünk közben szinte várjuk a csodát, hogy végre meg­elevenednek az Ember képére te­remtett, szuggesztív egyéniségek - portékájukat kezdik fennhan­gon kínálni a Kofák, vérpezsdítő táncba kezd a Tangó párosa, testi örömökre csábít a Szaktanács­adó, vagy megosztja velünk az élet titkait a Filozófus. Hroššová nagy titkok tudója, a bábok vará­zsos erejének, az emberi lélek és mimika rejtelmeinek alapos is­merője. A színpompás ruhák mindig összhangban vannak viselőjük (a bábuk) egyéniségével. Életigen­lésről tanúskodik, hogy a meste­Vidám és szomorú, groteszk és komoly egyszerre (A szerző felvétele) rien megformált teremtmények szemmel láthatóan élvezik tragi­komikus rongy(os) életüket - te­szik ezt hol mosollyal, hol némi iróniával. Bohumír Bachratý, a Nová Galé­ria művészeti menedzsere sze­rint: „Anna Hroššová érzékenysé­gének, kézügyességének és sok­éves filmes-maszkmesteri gya­korlatának köszönhetően hozta létre teremtményeit. Az ő figurái bábok, színészek és emberek egy­szerre. Értékük - a mulandó érté­kekkel szemben - tartós. Kiállítá­sa az emberi panoptikum bizarr tárháza. Vidám és szomorú, gro­teszk és komoly egyszerre. Tisz­telgés az ember előtt, illetve kari­katúrája azoknak, akiknek em­berségén lenne mit csiszolni, javí­tani. A megfogható és a megfog­hatadan emberi lét variációi. E te­remtmények világában mintha minden közelebbi és igazabb len­ne. Gesztus, mosoly, szemek, mi­mika, álláspont. Játék a valóság­gal és valóság, mint játék."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom