Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-02 / 100. szám, szombat

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. ÁpriliS 2. 300 kilós pokolgép London. Gépkocsiba rejtett hatalmas pokolgépet hatástalanítottak csütörtökön a brit hadsereg tűzszerészei az észak-írországi Lisburn városában. A több mint 300 kilogrammos bombát a jórészt koronahű protestánsok lakta város piacterénél találtak egy autóban. Az első értékelések szerint nem valószínű, hogy a legnagyobb katolikus terrorcsoportot, az IRA terrorcsoportot terhelné a felelősség, bár a szervezet bejelentette: a történelmi megállapodás ellenére sem hajlandó leszerelni fegyverkészletét. (MTI) Albright pekingi tárgyalásai Pelting. Madeleine Albright amerikai külügyminiszter a két ország stratégiai partnerségét hangsúlyozta Csiang Cö-min kínai elnökkel folytatott csütörtöki tárgyalásain, háttérben hagyva az emberi jogi, továbbá kereskedelmi téren fennálló ellentéteket. Kína ezt kedvezően fogadta. Albright felajánlotta, hogy az USA enyhíti a pekingi Tienanmen téren 1989-ben elkövetett vérengzés után Kínával szemben hozott büntetőintézkedéseket, amennyiben Kína is engedményeket tesz a Washington számára fontos kérdésekben. Csiang Cö-min nem volt hajlandó párbeszédbe bocsátkozni Tibetről. (MTI) Albright engedményeket helyezett kilátásba Pekingben. (Archív) Dinko Sakicot letartóztatták Buenos Aires. Az argentin rendőrség letartóztatta Dinko Sakic feltételezett horvát háborús bűnöst. A jasenovaci koncentrációs tábor egykori usztasa parancsnoka 76 éves, 1947 óta él Argentínában, argentin állampolgár. Április 7-én eltűnt otthonából, miután egy tévéinterjúban elismerte, hogy a hírhedt tábor parancsnoka volt, s Horvátország kiadatását kérte a dél-amerikai államtól. A második világháború idején szerbek, zsidók, cigányok és a zágrábi fasiszta rendszerrel dacoló horvátok tízezreit ölték meg Jasenovacban és más horvát táborokban. (MTI) Elítélték a bank volt vezetőit Budapest. Az időközben megszűnt magyarországi Agrobank Rt. vezetőjét, Kunos Péter volt vezérigazgató elsőrendű vádlottat két év börtönbüntetéssel és 1,5 millió forint pénzbüntetéssel sújtotta a Legfelsőbb Bíróság. A gyanúsítottat bűnszövetségben elkövetett vesztegetés elkövetése miatt találta bűnösnek a bíróság. (MTI) Buzek szerint még idén NATO-taggá válhat a három közép-európai ország Bővítési mérföldkő Washington. Bili Clinton amerikai elnök fontos mérföldkőnek nevezte a szenátus NATO-bővítésre vonatkozó döntését a demokratikus és békés Európa megteremtése felé vezető úton. MTI-HlRÖSSZEFOGLALÓ A cseh, lengyel és magyar tagság jóváhagyását rögzítő határozat felsorakoztatja a bővítés stratégiai indokait, és leszögezi, hogy az Egyesült Államok számára alapvető fontosságú nemzetbiztonsági érdek az észak-aüanti szövetség erősítése. Az állásfoglalás a politikai alapelvek sorában aláhúzza, hogy a csatlakozó országok teljes jogú taggá válnak. Egyidejűleg tudomásul veszi a NATO politikai nyilatkozatát, amelyben a szövetség kifejezésre juttatta, hogy nem látja szükségét annak, hogy atomeszközöket és külső erőket telepítsen a három állam területére. A ratifikációs határozat bátorítja a NATO és Oroszország közötti építő együttműködést, és nagyra értékeli azt a fontos szerepet, amelyet az Európai Unió és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) játszik a földrész politikai, gazdasági és társadalmi stabilitásának biztosításában. A szenátorok által megszavazott feltételek közt ugyanakkor szerepel, hogy a bővítés nyomán nem növekedhet a NATO működési költségeihez való amerikai hozzájárulás részaránya. Feltétel az is, hogy Moszkva a NATO-orosz konzultatív tanács révén ne szólhasson bele a szövetség belső ügyeit érintő döntésekbe. A felsőház elutasította azt a szenátori javaslatot, amely az első fordulót követően három évre befagyasztotta volna a kiszélesítési folyamatot. Hangsúlyozták, hogy a bővítés a stabilitás megszilárdításával a demokratikus Oroszország javát is szolgálja, ugyanakkor előrelátó stratégiai lépésnek bizonyulhat, ha Moszkvában váratlanul kedvezőtlen fordulat következne be. A cseh parlament felsőháza csütörtökön szintén megszavazta Csehország csatlakozását a NATO-hoz. Prága nyilatkozatban üdvözölte az amerikai szenátus döntését, mellyel Jelentősen közelebbre került Csehország NATO-tagága". Horn Gyula magyar miniszterelnök nyilatkozata szerint az amerikai ratifikáció teljesen biztossá teszi az utat Magyarország NATO-tagságához. „Elképzelhető, hogy Lengyelország, Csehország és Magyarország már az idén a NATO teljes jogú tagjává válik" - jelentette ki Jerzy Buzek lengyel kormányfő. A minisztrelnök szerint vannak ilyen javaslatok, s azok azon alapszanak, hogy még a nyári vakáció előtt a tagországok döntő többsége ratifikálja a védelmi szövetség kibővítését. „A washingtoni támogatás azt jelenti, hogy már csak egy lépésnyire vagyunk a teljes tagságtól". Nincs konszenzus az Európai Központi Bank elnökének személyéről Eurokratasztrájk Brüsszelben MTI-HIR Brüsszel. Csaknem teljes volt a brüsszeli EU-intézmények dolgozóinak egynapos sztrájkja csütörtökön. Szakszervezetük szerint a 25 ezer „európai közalkalmazottnak" a 93 százaléka vett részt az akcióban. Jacques Santer, az Európai Bizottság elnöke úgy vélte, hogy csak 90 százalékos volt a munkabeszüntetés. Ő maga nem sztrájkolt. A sztrájk komoly fennakadást okozott a szervezet működésében a hétvégi EU-csúcs előtt. Az EU-dolgozók joggállásuk és a vele járó illetmények fenntartásáért sztrájkoltak. Az új funkcionáriusokat küldő új tagok belépése, vagyis az EU bővítése előtt az Európai Bizottság előkészíti az közalkalmazotti státus reformját. Az Európai Parlament szintén csütörtökön hagyta jóvá azt a határozatot, amely szerint tizenegy ország vesz részt a Gazdasági és Pénzügyi Unióban (EMU). Görögország, Dánia, Nagy-Britannia és Svédország marad ki az alapítók közül. Az Európai Központi Bank élére jelenleg két hivatalos jelölt van, a holland Wim Duisenberg és a francia Jean-Claude Trichet, és egyikről sincs konszenzus a leendő EMU-tagok között, ennek ellenére bizakodóan nyilatkoztak az EU brüsszeli bizottságának vezetői a nyugat-európai közös pénz, az euró bevezetésének A zsidó állam megalakulásának ötvenedik évfordulója Zavargások az ünnepségeken MTI-HÍR Jeruzsálem. Izraelben katonai díszszemlével és népünnepélylyel emlékeztek meg az államalapításról. Az ünnepségeket zavargások kísérték. Az izraeli rendőrség leállította a közlekedést jeruzsálem Mea Shéarim negyedében, mert szélsőséges ortodox zsidók kővel dobáltak meg számos autót, amelyekre izraeli zászló volt kitűzve. Több ortodox szekta istenkáromlásnak tekintik a zsidó állam 1948-ban történt megalapítását - erre ugyanis szerintük csak a Messiás új eljövetele után kerülhet sor. Jasszer Arafat Fatah-mozgalmának több száz híve izraeli és amerikai zászlók elégetésével, a levegőbe leadott lövésekkel emlékezett meg az Izrael 1948-as megalapítása után elűzött palesztinokról. A fekete-fehér maszkot viselő tüntetők követelték a fegyveres harc felújítását Izrael ellen. Az Izraelben tartózkodó Al Gore amerikai alelnök biztosította Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnököt: az Egyesült Államok soha nem fogja magára hagyni a zsidó államot, miközben az amerikai kormányzat igyekszik rábírni a zsidó állam vezetését, hogy fogadja el a nyugati Jordán-vidékről való kivonulásról szóló amerikai rendezésijavaslatot. Gumibot a rendőrök háta mögött. A vízágyúkat már nem tudták így eldugni. (ČTK/AP) Ismét zavargások Pristinában. Kő-kövön nem maradt További szankciók Jugoszlávia ellen egyik legfőbb, még megoldatlan problémájár, az Európai Központi Bank jövendőbeli vezetőjének kinevezésével kapcsolatos vitákról. Az euró hiteléhez, stabilitásához létfontosságú a központi bank függetlensége, és az intézmény által követett pénzpolitika. Az EU 15 tagállama között sokáig egyetértés volt arról, hogy az új intézmény irányítója a holland Wim Duisemberg lesz, ám a franciák a múlt évben váratlanul saját jelöltet állítottak Jean-Claude Trichet, a francia jegybank elnökének személyében. A többi EU-tag azonban továbbra is Duisemberget támogatja, s így megfigyelők a holland bankár megválasztását tartják valószínűbbnek. MTI-HIR Róma, Belgrád. A hathatalmi öszekötő csoport elhatározta, hogy hozzálát a Jugoszlávia tulajdonát képező külföldi javak befagyasztásához. Az intézkedést nyomban érvénytelenítik, ha Belgrád tárgyalásokba bocsátkozik a koszovói albánokkal, a csoport útmutatásai szerint. Ha a szerb-albán párbeszéd még május 9-én is kátyúban lesz, leállítják a Szerbiába irányuló beruházásokat. Oroszország nem csatlakozott az intézkedésekhez. A tárgyalásoknak ki kell terjedniük egy keretmegállapodásra, melynek alapelveit mindkét félnek el kell fogadnia. Ezek közé tartozik az erőszak elvetése, az előfeltételek támasztásától való tartózodás, az egyének és etnikai csoportok oltalmazása. A belgrádi hatóságoknak be kell szüntetniük elnyomó intézkedéseiket, a koszovói albán vezetőknek pedig el kell ítélniük a terrorizmust. A belgrádi vezetőknek nyomban meg kellene hívniuk Felipe González volt spanyol kormányfőt közvetítőnek, viszont Szerbiában múlt héten népszavazással utasították el külföldi közvetítők bevonását. „Ha Belgrád elfogadja és teljesíti a feltételeket, megnyílik útja a nemzetközi közösségbe való teljes integráció és az EBESZbeli részvétel felé" - áll az összekötőcsoport közleményében. Ezzel szemben a jugoszláv kormány azonnal elítélte az újabb nemzetközi szankciókat, melyek nehezítik „a társadalom és a gazdaság fejlesztését, a reformok folytatását és a modernizálást". Csütörtök délután ismét zavargások törtek ki Pristinában, Koszovó központjában: szerb egyetemisták megakadályozták, hogy a két hónappal ezelőtt megerősített szerb-albán oktatási egyezmény értelmében az albán diákok visszatérhessenek az egyetemre. Megszállták a három tanszéket, majd a szerbek és az egyetemre bejutni akaró albánok kövekkel hajigálták egymást. A rendőrség jelentős erőket vont össze s megjelentek a vízágyúk is. Az egyetem nacionalista rektora, Radivoje Papovics megismételte: egyeden albán sem teheti be a lábát a „szerb egyetemre". Papovics személyes harcnak is tekinti az egyetemért kezdett küdelmet: tavaly súlyosan megsebesítették az albán terroristák. Az egyetemfoglalásra azután került sor, hogy tízezer szerb tüntetett az újabb nemzetközi szankciók ellen. A cseh elnököt valószínűleg átszállítják Prágába Havel gyógyul és máris dolgozni akar MTI-HlR Bécs. Václav Havel cseh államfő gyógyulási folyamata jól halad közölte Ernst Bodner az innsbrucki egyetemi klinika sebészprofesszora. Elmondta, hogy a gégemetszés helyére behelyezett csövecske segítségével a cseh elnök érthetően tud beszélni, és az orvosok, valamint a felesége, Dagmar alig bírják visszatartani attól, hogy ismét dolgozzon. Valósággal könyörögnek Havelnek, hogy pihenjen még legalább két napot. Az elnök szeretne végre legalább rádiótelefonon konzultálni munkatársaival. A cseh elnök már mindennap felkel, fizikoterápiai kezelést kap és gyógytornázik. Ezek után még nagyon kifárad, és legalább egy órát alszik. Az orvosok előreláthatólag pénteken jelentik be, hogy mikor hagyhatja el az innsbrucki klinikát. Ha minden rendben lesz, talán már a hétvégén át lehet szállítani őt repülőgépen Prágába. Az eredeti tervek szerint Innsbruckban kellett volna eltávolítani a bélműtét során behelyezett csövet, ám elképzelhető, hogy erre a beavatkozásra Prágában kerül sor. Az országalapítást ünnepli Izrael. Virág a tankok csövében. (ČTK/AP) VALUTAÁRFOLYAMOK Érvényben 1998. május 4-én a Szlovák Nemzeti Bank által kiadott árfolyamok alapján 4 Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 57,750 Osztrák schilling 2,740 Francia frank 5,748 Svéjci frank 23,075 Kanadai dollár 24,123 USA-dollár 34,585 Német márka 19,275 ECU, EU 38,109 Olasz líra (1000) 19,514 Cseh korona 1,048 A forint árfolyama 100 egységre, koronában Vétel Eladás Általános Hitelbank 15,723 17,378