Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-29 / 122. szám, péntek

EJ POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 28. Gingrich Ammanban Amman. Newton Gingrich szerint a palesztinok és az izraeliek egyaránt a közel­keleti békefolyamat hívei. Áz amerikai politikus ezt Ammanba érkezése után jelentette ki, ahol Hussze­injordán királlyal tár­gyalt. Előtte Izraelben Benjamin Netanjahu kor­mányfőt biztosította tá­mogatásáról. (MTI) Ortega zaklatott Managua. Szexuális zak­latás miatt tett feljelentést Daniel Ortega, Nicaragua volt államfője ellen a poli­tikus nevelt lánya. A 30 esztendős Zoilamérica Or­tega azt állítja, hogy 11 éves kora óta nevelőapja rendszeresen „szexuális agressziót" követett el elle ne. Zoilamérica már férj­nél van. Maga Ortega a hetvenes évek végén hata­lomra került sandinista felkelők egyik vezetője volt, s 1984 és 1990 között állt a közép-amerikai ál­lam élén. 1990-ben azon­ban vereséget szenvedett a polgári pártok jelöltjétől, Violeta Chamorrótól, s az 1996-os választásokon sem sikerült visszajutnia az elnöki székbe. Zoilamérica azt követeli, vonják meg Ortega képvi­selői mentelmi jogát, hogy bűnvádi eljárást lehessen ellene indítani. (MTI) Ortegát szexuális zaklatás­sal vádolja nevelt lánya (Archív) Orosz-csecsen megállapodás Moszkva. Orosz-csecsen belügyi, igazságügyi és fő­ügyészi megállapodást ír­tak alá tegnap Nazra­nyban a bűnözés elleni küzdelemről. A szerződés­kötést elsősorban a cse­csenföldi túszejtések és emberrablások indokol­ták, az országban jelenleg öt külföldi túszt és több mint ötszáz orosz állam­polgárt tartanak fogva. A külföldi túszok között két magyar is van, a Magyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat munkatársai, akiket több mint hét hónapja ra­boltak el. (MTI) Közel négyezren 200 helyért Prága. Összesen 3 726 je­lölt kíván indulni a június 19-re és 20-ra kiírt csehor­szági idő előtti választáso­kon, hogy megküzdjön az alsóház 200 mandátumá­ért. A jelöltek összesen 18 politikai pártot és moz­galmat képviselnek, ám elképzelhető, hogy a ke­rületenkénti 200 ezer koronás kauciót a kisebbek képtelenek lesznek befizetni és mégsem indulhatnak a választáso­kon. (MTI) A tét a közösség keleti irányú bővítése Dán EU-népszavazás MTI-HIR Koppenhága. Dániában tegnap reggel megkezdődött a népszava­zás az Európai Unió jövőjét meg­határozó amszterdami szerződés elfogadásáról, illetve elutasításá­ról. A két utolsó közvélemény-ku­tatás az igen szavazatok többsé­gét jelzi előre, bár a megkérdezet­tek 10-16 százaléka még nem döntött álláspontjáról. Ha a mintegy 4-millió szavazás­ra jogosult állampolgár többsé­ge igennel szavaz, akkor Dánia ratifikálja az amszterdami szer­ződést, amely mind a 15 EU­tagállam jóváhagyása esetén megnyitja az utat az unió keleti irányban történő kibővítése felé. Várakozások szerint a részvevők száma magas lesz, a maastrichti szerződésről 1993 májusában tartott népszavazáson a részvé­tel 86,5 százalékos volt. Dániában ötödik alkalommal tar­tanak népszavazást az EU-val kapcsolatban. Ma is tart a nyomozás a Palme-gyilkosság ügyében Nincs perújrafelvétel MTI-HIR Stockholm. A svéd legfelsőbb bí­róság elutasította az Olof Palme miniszterelnök meggyilkolásával vádolt, majd felmentett Christer Pettersson ügyének újratárgyalá­sát. A svéd főügyész december­ben kérte a bíróságot, hogy újabb bizonyítékok fényében tárgyalják újra az ügyet. A férfit 1989-ben életfogytig tartó börtönbüntetés­re ítélték, majd elegendő bizonyí­ték híján felmentették. A legfel­sőbb bíróság szerint az új bizonyí­tékok nem elegendőek a perújra­felvételhez, emellett a nyomrave­zetőnek ígért 6,5 millió dolláros jutalomra való tekintettel nagy körültekintéssel kezelik az új bi­zonyítékokat. Az ügyészség sze­rint újabb tanúk bizonyítják, hogy Pettersson a kérdéses idő­pontban azon a stockholmi utcán tartózkodott, ahol a gyilkosság történt. A Fidesz-MPP elnöke kiszámíthatóbb gazdaságpolitikát ígért Bonnban Orbán-Kohl találkozó Újabb kereset az alkotmánybíróságon Ki tarthat fegyvert? Bonn. A Fidesz-MPP veze­tésével alakuló magyar kormány gazdaságpo­litikai terveit ismertette Orbán Viktor tegnap Bonnban. MTI-HÍR A miniszterelnöki poszt váro­mányosa találkozott Helmut Kohl kancellárral, a CDU elnö­kével és a Német Szabadde­mokrata Párt (FDP) vezetőivel, este a magyarországi befekteté­sekkel rendelkező nagy német cégek vezetőivel tanácskozott. A gazdasági minisztériumban folytatott megbeszélésen Or­bán Viktor kifejtette, hogy kor­mánya a külföldi befektetések eddigi magas szintjét feltétlen szeretné fenntartani, sőt növel­ni, elsősorban a termelő ágaza­tokban. Szerinte a magyar gaz­daságban több lehetőség van, mint amit az elmúlt négy évben sikerült kiaknázni. Orbán azt ígérte, hogy a következő négy évben kiszámíthatóbb lesz a magyar gazdaságpolitika, így a jogi környezet és az adózási szabályok kevésbé lesznek vál­tozékonyak. Általában átlátha­... Magyarország EU­csatlakozási irányán nem lesz változás... tóságra, a korrupció jelentős visszaszorítására fog törekedni az új kormány. A Fidesz-MPP elnöke a majdani kormányprogramot ismertetve arról biztosította a német gaz­dasági tárca vezetőjét, hogy Magyarország EU-csatlakozási irányán nem lesz változás, a már folyó felvételi tárgyalások fonalát átveszik a jelenlegi kor­mánytól. Orbán Viktor meggyőződése szerint eloszlatta a jelentős ma­gyarországi befektetésekkel ren­delkező német cégek kétségeit és esetleges félelmeit, amelyek a majdani koalíciós kormány gaz­daságpolitikájával kapcsolatban az elmúlt napokban a német gazdaságban és a sajtóban meg­fogalmazódtak. Orbán Viktor bonni nemzetkö­zi sajtótájékoztatóján hangsú­lyozta, a kormányalakítási megbízatás átvételétől számí­tott két napon belül megala­kulhat az új kabinet. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Kassa. Harminckét ellenzéki képviselő azért fordult beadvá­nyával a taláros testülethez, mert úgy véli, a fegyver- és lőszerhasz­nálatról szóló 246/1993-as tör­vény egy rendelkezése nincs összhangban az alkotmánnyal. Azt a részt kifogásolják, amely ki­mondja, hogy az a hadköteles személy, aki megtagadja a kato­nai szolgálatot, a pótszolgálatot, illetve a katonai gyakorlaton való részvételt,, nem kaphat fegyver­tartási engedélyt. A kereset be­nyújtói azzal érvelnek, hogy a rendelkezés sérti az alkotmány 25. cikkét, mely szerint „senlri sem kényszeríthető arra, hogy katonai szolgálatot teljesítsen, amennyiben az ellentétben áll lelkiismeretével, vallási meg­győződésével". A nemzeti taná­csot Dušan Macuška honatyá­nak kellett volna képviselnie, azonban betegségére hivatkoz­va nem jelent meg a tárgyalá­son. Az alkotmánybíróság júni­us 3-án hirdeti ki döntését, (g-f) Próbaválasztások a Zsolnai kerületben Kezdődik a felkészülés Az Észak-Atlanti Szövetség nyitott marad, Madeleine Albright EU-bővítést sürget Variációk balkáni témákra MTI-HIR Luxembourg. A tizenhat jelen­legi tagország képviselőinek részvételével kezdték meg ta­nácskozásukat tegnap délelőtt Luxembourgban a NATO kül­ügyminiszterei. A megbeszélés homlokterében két balkáni té­ma, a koszovói válság és a bosz­niai nemzetközi jelenlét szere­pel. Koszovót illetően súlyos meg­osztottság jellemzi a tagorszá­gokat. Az Egyesült Államok és Franciaország a nyílt beavatko­zásig is hajlandó elmenni, míg a tagállamok többsége egyelőre nem látja szükségét ennek. A NATO egy magas rangú illetéke­se korábban elmondta, a szövet­ség a legrosszabbra is felkészül, tehát az Albániával és Macedó­niával fenntartott partneri vi­szonyon belüli akcióktól egé­szen a csapattelepítésig készít terveket. A találkozónak a NATO bővíté­sével is kapcsolatos témája a szövetség jövőjére vonatkozó stratégiai koncepció kidolgo­zása. Ennek keretében a mi­niszterek várhatóan leszöge­zik, hogy a szövetség nyitott marad a tagság iránt érdeklődő országok számára. Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter az Európai Unió bővíté­sét sürgette a tanácskozáson. Kijelentette, a NATO csak ott tud katonai biztonságot garan­tálni, ahol gazdasági biztonság van, ezért az Egyesült Államok reméli, hogy az EU minél gyor­sabban halad majd a keleti ki­szélesítéssel. A miniszterek Boszniával kap­csolatban várhatóan véglege­sen jóváhagyják a nemzetközi jelenlét folytatására vonatkozó műveleti tervet. Eszerint a köz­társaságban mindaddig mint­egy 30 ezer fős erő marad, amíg a helyzet megkívánja. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Az MPP tegnap Közép­Szlovákiában megkezdte a pol­gármesterek és a leendő bizottsá­gi tagok felkészítését a választá­sokra. Petőcz Kálmán alelnök szerint a déli járásokban minden polgármesternek felajánlják programjukat, melynek kereté­ben megismerkedhetnek a vá­lasztójogi törvény részleteivel, valamint a párhuzamos szavazat­számlálás lényegével. A Magyar Koalíció azokban a déli járások­ban, ahol nincs képviseletük az ellenzéki pártoknak, hajlandó a nevükben is bizottsági tagokat delegálni a választások tisztasá­gának érdekében. Ugyanezt meg­teheti az északi járásokban az SZDK, a DBP és lehetőség szerint a PEP is, mondta Petőcz. A KDM képviselői bejelentették, hogy a Zsolnai kerületben 700 szavazó­körzetben próbaválasztást tarta­nak június 19-én és 20-án. Ennek célja figyelmeztetni a bizottsági tagokat a szeptemberi voksolás le­hetséges visszaéléseire, (mono) Tirana nemzetközi beavatkozást sürget Koszovóban a háború megelőzéséért Fohász a NATO-fegyverelcért MTI-HÍR Zágráb. NATO-csapatok Koszo­vóba vezénylését kérte ismét az albán parlament. A tiranai törvényhozás szerdán nyilatkozatban sürgette a nem­zetközi közösség katonai be­avatkozását, arra hivatkozva, hogy a NATO nem engedheti meg egy újabb háború kirobba­nását, amely kiszélesedése ese­tén a térség más területeire is át­terjedne, és Albániát is destabili­zálná. Az albán törvényhozás azzal vá­dolja Belgrádot, hogy koszovói katonai-rendőri akcióival a ko­szovói albán nép törvényes kö­veteléseinek elfojtására törek­szik, etnikai tisztogató hadmű­veleteket hajt végre. Albánia szerint a szerb fegyverek árnyé­kában nem lehet tárgyalásokat folytatni Belgrád és Pristina képviselői között a koszovói vál­ság megoldásáról, ahogyan azt a jugoszláv vezetés előkészítette, ezért szükség van a NATO jelen­létére. A Siratófalnál sírni, a kínai falnál mosolyogni kell. Benjamin Netan­jahu izraeli kormányfő Kínában (ČTK/AP) Megsemmisítjük Indiát! Ilyen szalagcímekkel jelentek meg a tegnap esti pakisztáni lapok. Az öt kísérleti atomrobbantást az egész világ elítélte, a NATO és az Egyesült Államok súlyos szankciókat helyezett kilátásba. (ČTK/AP)

Next

/
Oldalképek
Tartalom