Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-22 / 116. szám, péntek

EL POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 22. Indonézia új vezetői Jakarta. Indonézia új elnöke, Jusuf Habibi 61 éves és kiváló szakember hírében álló repülési mérnök. Szokadan közgazdasági nézetei azonban borzongást keltenek a nemzetközi üzleti körökben, olyannyira, hogy amikor januárban neve először merült fel Suharto elnök utódaként, a rúpia árfolyama soha nem tapasztalt mélységbe zuhant. Habibi, akit Suharto gyakorlatilag fiaként kezel, kutatási és technológia-ügyi miniszter volt, mielőtt Suharto hetedik elnöki terminusának megkezdésekor idén márciusban alelnökké nevezték ki. 13 éves kora óta ismeri Suhartót, aki a család barátja volt, és a fiút apja korai halála után gyakorlatilag örökbe fogadta. A szoros kapcsolat fennmaradt azalatt is, hogy Németországban doktorátust szerzett, majd húsz évig ottragadt dolgozni. Suharto 1978-ban visszahívta Indonéziába és rábízta az Indonéz Muszlim Értelmiségiek Szövetségének elnöki posztját. Ő vezette az IPTN állami repülőgépgyártó vállalatot, és szorosan kézben tartotta a tíz legfontosabb stratégiai jelentőJusuf Habibi (ČTK/AP) ségű iparágat. Vezetési stílusát homályos könyvelési gyakorlat, ugyanakkor az államkasszához való korládan hozzáférés jellemezte. Habibi óriási kárt okozott magának, amikor tavaly meghirdette a „cikcakk kamatláb" politikáját. Amién Rais, az indonéziai ellenzék vezéralakja, aki a válság kirobbanása óta a legtöbbet szerepel a hírekben, tegnap bejelentette, hogy pályázik az elnöki tisztségre. A 44 éves egyetemi tanár 1996 óta elnöke a 28 millió tagot tömörítő Muhammadijah nevű muzulmán szervezetnek. Rais a jakartai Trisakti Egyetem tanára, és élvezi a tiltakozó megmozdulásokat kirobbantó diákság Amién Rais (ČTK/AP) bizalmát, akik őt tartják az egyetlen olyan személyiségnek, aki képes politikai reformokat végrehajtani. Amién Rais vezető tisztséget töltött be az Indonéz Muszlim Értelmiségiek Szövetségében, amelynek elnöke Habibi volt, de 1997 elején rendszerbíráló megnyilvánulásai miatt eltávolították. Raist anyja muszlim tudósnak szánta, ő azonban politikai tanulmányokra adta fejét: először a yogyakartai, majd a chicagói egyetemen tanult és szerzett doktorátust. (MTI) A bányászok után Dagesztán is megmozdult Orosz zavargások A diákok tüntetései eltávolították a 32 éve hatalmon lévő indonéz államfőt Suharto lemondott Jakarta. Suharto indonéz államfő a lakosság akaratának engedve tegnap bejelentette távozását. Viharos, több száz halálos áldozattaljáró megmozdulássorozat vetett véget Suharto, a világ egyik legrégebben, 32 éve hatalmon lévő vezetője uralmának. MTI-HÍREK A katonai és politikai vezetők jelenlétében, az elnöki palotában tett nyilatkozatában Suharto közölte, hogy Jusuf Habibi alelnöknek adja át a hatalmat. Habibi azonnal felesküdött a Koránra, Wiranto védelmi miniszter, a hadsereg parancsnoka pedig támogatásáról biztosította az új elnököt. Wiranto egyben a „rend fenntartására" tett ígéretet. A parlamentet napok óta megszállva tartó több ezer diák kitörő örömmel vette tudomásul Suharto távozását. Ugyanakkor egyik vezetőjük rögtön jelezte: ez immár nem elégíti ki a diákokat, azt követelik, hogy az elnök teendőit átvevő Jusuf Habibi eddigi alelnök is távozzon, s hogy mindkettőjüket állítsák bíróság elé. Az ország legtekintélyesebb ellenzéki vezetője, Amién Rais közölte: „ha az új kormány korrupt emberekből áll össze és a nepotizmusra épül, akkor nem fogom támogatni". Rais, aki az ország élén történt személycserét alkotmányosnak minősítette, majd csak a kormány tagjainak ismeretében dönt az új vezetés támogatásáról. Amién Rais Suharto bírósági felelősségre vonását kérte, s bejelentette: ő maga indulni akar az elnökválasztáson. Habibi folytatja majd a gazdasági reformprogramot, amit az ország a Nemzetközi Valutaalappal együtt dolgozott ki. „Habibi elkötelezett a széles értelemben vett reformok, a politikai reformok mellett is" mondta a kormány egyik tagja. Az ázsiai országok sorát sújtó tavalyi pénzügyi válság hatására jutott krízisbe az indonéz gazdaMTI-HIREK Moszkva. Borisz Jelcin orosz elnök utasítására válságstábot hoztak létre a mahacskalai zavargások miatt, s a testület irányítását a külföldi látogatásáról sürgősen hazarendelt Szergej Sztyepasin belügyminiszterre bízta az államfő. Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat „határozott ellenőrzése" alá vette a dagesztáni fővárosban kialakult súlyos helyzetet. Riadókészültségbe helyezték az orosz belügyi csapatokat és az orosz hadsereg Dagesztánban állomásozó egységeit is. Előállhat olyan helyzet, hogy Moszkvának a csecsen problémához hasonló válsággal kell szembenéznie Dagesztánban. A csecsen külügyminiszter figyelmeztetett: az orosz hadsereg be vetése Mahacskalában beláthatadan következményekkel, véres polgárháborúval fenyegetne. A dagesztáni lázadók azután vonultak az utcákra és foglalták el a köztársasági kormányzat épületeit, hogy az éjszaka ismeretlen fegyveresek szitává lőttek egy rendőrjárőrt. Az államtanács épületét elfoglaló fegyveresek, illetve a tüntető több ezer ember azt követeli, mondjon le a jelenlegi dagesztáni vezetés, s írjanak ki szabad választásokat. A dagesztáni vezetők tárgyalásokat kezdtek a lázadók képviselőivel. Moszkvában cáfolták, hogy a belügyi csapatokat bevetették volna a rendbontók ellen. Közben az oroszországi bányászmegmozdulások nyomán kialakult helyzetet „rendkívül bonyolultnak" minősítette Szergej Kirijenko. Az orosz miniszterelnök úgy vélekedett, hogy a kabinetre „rendkívüli társadalmi és tömegkommunikációs nyomás" nehezedik, de az orosz vezetés ennek ellenére nem fogja mások kárára megoldani a sztrájkoló bányászok problémáit. A kormány válságstábot hozott létre a bányászok problémáinak megoldására, s tegnap a kormány képviselői Rosztovba és a kuznyecki szénmedencébe repültek, hogy tárgyaljanak a sztrájkolok vezetőivel. ság is, emiatt törtek ki a lázadások, amelyek az elmúlt napokban anarchiába taszították az országot. Egyidejűleg a diákság is elindította az államfő családjának üzleti befolyását megkérdőjelező, Suharto távozását követelő akcióit. A hadsereg vezetői, akik a hatvanas évek második felében, Suharto 1967. évi a sorozatos gyilkosságokat és tüntetéseket követő - hatalomra jutásában komoly szerepet játszottak, többször szimpátiájukról biztosították a diákok követeléseit, ami azt jelzi, hogy a hatalmi elit - köztük az ezer fős, Suhartohoz hű emberekből álló Népi Konzultatív Gyűlés - is beláthatta: az egyedüli megoldás, ha az államfőt távozásra szólítják fel. Eközben Bili Clinton amerikai elnök üdvözölte Suharto döntését a távozásról és a békés folyamatok megőrzésére sürgette az indonéz vezetőket. Egyben jelezte, hogy az Egyesült Államok kész támogatni Indonéziát, ha az ország egy stabil demokrácia kialakítása felé veszi az irányt. Izrael számít az USA békeközvetítésére Segítsen Washington! MTI-HIR Jeruzsálem. Izraelben aggodalommal várják a washingtoni kormányzat döntését a közel-keleti békefolyamatban vállalt amerikai közvetítés folytatásáról. Az izraeli kormány reményei szerint Washington folytatni fogja erőfeszítéseit az izraeli-palesztin béketárgyalások újraélesztése érdekében. „Mélységesen sajnálnánk, ha az Egyesült Államok feladná a békefolyamatban vállalt szerepét. Folytatni kell a tárgyalásokat, mivel a felmerült problémák súlyosak, mélyrehatóak és összetettek, és nem rendezhetők könynyen" - mondta tegnap Dávid Bar-IUán, Benjamin Netanjahu miniszterelnök szóvivője. Bar Illan egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy komolyan fontolóra kell venni egyes izraeli kormánytisztviselők értékeléseit: ezek szerint példa nélkül álló erőszakhullám söpörne végig Ciszjordániában és a gázai övezetben, ha a békefolyamat tartósan zsákutcába jutna. Az albán terroristák folytatják támadásaikat Újabb gyermekáldozat Belgrád. Koszovói albán terroristák tegnap hajnalban meggyilkoltak egy 15 éves szerb fiút. A Tanjug értesülései szerint a fiú akkor halt meg, amikor a szakadár albán fegyveresek megtámadták a közép-koszovói Klina közelében lévő Veliko Krusevo falut. A támadásban két másik személy is megsebesült. Belgrádi jelentések szerint az albán terroristák megtámadtak egy másik Klina környéki települést is, azonban a Budisavacban kitört lövöldözésben senki sem vesztette életét. (MTI) Ír népszavazás a békeszerződésről Kína balszerencsés Árvizek, robbanások MOLNÁR NORBERT Ma népszavazást tartanak az ír sziget két országában. Írországban az Európai Unióra vonatkozó kérdés mellett alkotmánymódosításról kell dönteniük a polgároknak. A javaslat szerint az ország alaptörvényéből ldvennék az északír területekre vonatkozó igényt. Az északírek az április tizedikén aláírt békeszerződésre mondanak igent vagy nemet. Az előrejelzések szerint mindkét országban jóváhagyják az úgynevezett ABC egyezményt, amelyet Ahern ír és Blair brit miniszterelnökről, valamint Clinton amerikai elnökről neveztek el. Az Írországhoz húzó katolikusok 76 százaléka támogatja egyértelműen a rendezést, s csupán négy százalékuk ellenzi. Az angol-párti protestánsoknak, vagyis unionistáknak azonban csak 34 százaléka szavazna az egyezségre, 32 százalékuk még nem döntött a szavazás mikéntjéről. Húsz hónapos tárgyalás eredményeként jött létre az egyezség. 1995-ben a konzervatívok vezette brit és a baloldali ír kormány nyilatkozatban támogatta a rendezést, ám a brit konzervatívok fokozatos gyengülése a parlamentben oda vezetett, hogy az unionista erőkre kellett támaszkodniuk többségük megőrzése érdekében. Majorék a béke érdekében nem tehettek semmit, mert az északír unionisták elutasították Dublin fennhatóságát a sziget egésze fölött. Tavaly kormányváltás történt mindkét országban. Írországban a konzervatívok, Nagy-Britanniában a baloldal jutott hatalomra. Mindenki azt hitte, hogy Ahern miniszterelnöksége a Sinn Feinnek, a katolikus IRA terrorszervezet politikai szárnyának kedvez majd, amely elutasította a rendezést, ha London nem mond le Észak-Írországról. Tony Blair ennek ellenére azt ígérte: egy éven belül a két országnak rendeznie kell az Ulster miatti feszültséggel terhes kapcsolatokat. Blairnek szerencséje volt. George Mitchell amerikai békéltető és Marjorie Mo Mowlan északír-ügyi miniszter személyében két olyan partnerre talált, akik véghezvitték a lehetetlent. Bár a határidő lejárta után, de létrejött a megegyezés. Eszerint létrehoznak egy regionális északír parlamentet. A 108 képviselőt ötévenként választják, vezetése 12 miniszterből áll. Jogköreik a földművelésre, a pénzügyekre, a gazdasági fejlesztésre és az egészségügyre terjednek ki. Az írek és az északírek is delegálnak tagokat az észak-déli politikai testületbe. A két ország közötti kapcsolatokat felügyelő csúcsszerv a Brit Szigetek Tanácsa lesz, amelynek tagjai többek között a skót és a walesi regionális parlamentek képviselői is. Hiú ábránd azonban azt gondolni, hogy ez a rendezés végleg békét adhat a két szigetországnak. A katolikusok és a protestánsok között is vannak ellenzői a békeszerződésnek. A katolikus Sinn Fein és vele együtt az IRA is végül áldását adta a megegyezésre (a teljes leszerelés kivételével), ám az ír Köztársasági Hadsereg szakadár terroristái - különféle kisebb szervezetekbe tömörülve - tovább kívánják vívni harcukat, amíg Észak-Írország nem válik teljesen Írország részévé. A protestáns unionisták - akik többségben vannak Észak-Írországban - között is akadnak pártok és befolyásos nem politikai szerveződések, amelyek ellenzik, hogy Dublinnak bármilyen beleszólása legyen Belfast ügyeibe. Mindkét fél trójai falónak tekinti Ulstert, de a megegyezéstől a protestánsok félnek jobban. A két nemzet közti ellentét valójában a középkorra nyúlik viszsza, a vallási ellentétek a 16. században kezdődtek. Az íreknek az első világháború végéig kellett várniuk, hogy saját államot alapíthassanak, ám a hat északír grófság brit kézen maradt. 1969-b en kezdődött a terrorhullám, amelynek eddig több mint háromezren estek áldozatául. A mai népszavazás a négymillió ember békéjéről dönt - ha dönt. Peking. Legkevesebb 14 ember meghalt, tizenöten pedig megsebesültek Kína déli Kuanhszi tartományában, egy kőbányában történt földcsuszamlás következtében. A súlyos szerencsétlenség hétfőn történt Csincsou faluban. A csuszamlást illegálisan végzett kőfejtés váltotta ki. Mintegy 33 falusi tevékenykedett a bányában, amikor rájuk zúdult a 2000 tonnányi kőtömeg. Egy másik bányaszerencsétlenség következtében 23 bányász meghalt, három másik pedig megsebesült Kína délnyugati részén. Egy Szecsuán tartománybeli szénbányában történt gázrobbanásban három -sebesültet 12 órás erőfeszítés után sikerült kimenekíteni. Kínában gyakoriak a bányarobbanások. 1996-ban tízezer ember vesztette életét különféle bányaszerencsétlenségek következtében. Az északnyugat-kínai HszincsiangUjgur Áutonóm Területen áradások pusztítatlak. Tizenegyen meghaltak, egy személy pedig eltűnt. A szombat óta ömlő eső az egyik legsúlyosabb áradást idézte elő ebben a térsében. A hömpölygő viz 127 házat és két hidat sodort el, továbbá 1440 hektárnyi termést tett tönkre. (MTI) Indonéz diákok öröme Suharto lemondása után. Ekkor még nem tudták, ki az utód (ČTK/AP) HÍRHÁTTÉR