Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-21 / 115. szám, csütörtök

POLITIKA ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 16. Nosztalgiázó csehek Prága. Csehországban 35 százalékra nőtt azok száma, akik úgy gondolják, hogy 1989 előtt jobb volt mint jelenleg - derült ki egy májusban végzett országos felmérésből. 1997ben a megkérdezettek 31 százaléka tartotta jobbnak a volt szocialista rendszert a mai kapitalista rendszernél. Az emberek 48 százaléka a mai rendszert tartja jobbnak a szocializmusnál, s ez három százalékkal kevesebb mint tavaly. Ugyanakkor 17 százalék úgy véli, hogy az egyszerű ember szempontjából mindkét rendszer lényegében egyforma, és semmi sem változott. (MTI) „Miféle bűnt követtünk el?" Pokaran. Az indiai miniszterelnök képmutatással vádolja a nyugati hatalmakat. Vadzspaji megállapította: „a nyugati hatalmak nukleáris arzenálja többszörösen képes elpusztítani a Föl-det. Azt mondják, nekik szabad atomfegyvert tartani, de nekünk nem. Miért? Miféle bűnt követtünk el?" - tette föl a költői kérdést a hindu nacionalista kormányfő a négyezer fős helyi közönségnek. Vadzspaji a honvédelem szükségleteivel indokolvta az atomfegyverpróbákat: India ugyanis nukleáris fenyegetést lát a szomszédos Pakisztánban és Kínában. (MTI) Pakisztán egyfolytában tüntet az indiai kísérleti atomrobbantások miatt. (ČTK/AP) Szmogriadó Mexikóvárosban Mexikóváros. A fővárosban már ötödik napja tart a súlyos levegőszennyezettség. A hatóságok felhívással fordultak a lakossághoz, mindenki maradjon otthon, ne menjen szabad levegőre. Az iskolákból több tízezer gyerék hiányzik. A légszennyezést az utóbbi hetek erdőtüzei okozták. (MTI) Esőleső orosz tűzoltók Habarovszk. Csaknem 25 ezer hektáron ég az erdő az orosz tajga távol-keleti részén, Habarovszk körzetében. Az elmúlt napokban 29 tűzfészket sikerült eloltani, s harmincat lokalizálni, ennek ellenére még mindig 45 helyen pusztítanak a lángok. A tűzoltóság pénzhiány miatt nem képes hatékonyan felvenni a harcot a természeti csapással, az oltást több helyen csak helikopterekből lehetne végezni. A szakemberek csak a hamarosan várható esőzésekben reménykednek. (MTI) Egy átlagos napon nyolcvan ember válik erőszakos bűncselekmény áldozatává Kolumbiában, évente 30 ezer embert gyilkolnak meg Az erőszak országa MTI-HIR Bogotá. Fél órára megállt az élet kedden Kolumbia fővárosában és nagyvárosaiban, ahol a lakosok így fejezték ki elkeseredettségüket az országban dúló vak erőszak ellen. Bogotá központjában több tízezer ember gyűlt össze életet és békét követelve. Az autósok a dudák megszólaltatásával csatlakoztak a tüntetőkhöz, és a közlekedési szabályok semmibevételével hihetetlen káoszt teremtettek. Fél órára a tévéállo mások is beszüntetették adásaikat, csak a rádiók tudósítottak folyamatosan az akcióról. A na pókban Kolumbia különböző körzeteiben több tucatnyi embert, köztük nőket és gyerekeket mészároltak le hidegvérűen szélsőjobboldali félkatonai szervezetek és baloldali gerillák, de gyilkosság áldozatává vált az egyik televízióállomás riportere is, aki a rendőrségről és a hadseregről készített anyagokat. Gyilkosságok sokaságát követik el a kábítószerbandák és köztörvényes bűnözők, viszont az emberölések egy részét éppen a hadseregnek tulajdonítják. A statisztikák szerint egy átlagos napon Kolumbiában 80 ember hal meg erőszakos halállal, tavaly az áldozatok száma összesen 30 ezer volt. Kolumbia ezzel a világ legerőszakosabb országa címre tett szert. Senki nem tud magyarázatot adni az erőszak ilyen mértékű tartós elburjánzására. A május 31-i elnökválasztás 13 jelöltje mindenesetre már ígéretet tett arra, hogy véget vet a jelenségnek, bár azt még egyikük sem tudta megmondani, milyen eszközökkel. Egy kolumbiai tévé riporterét taxiban lőtték fejbe tegnap, a sofőr életét sem kímélte a merénylő.(CTK/AP) Borisz Jelcin orosz államfőt hazaárulással vádolják a moszkvai kommunisták A fiúk nem a bányában dolgoznak Izrael szerint az USA a palesztinok oldalán áll Lélektani hadviselés Moszkva. Mind nagyobb méretű engedetlenségi mozgalommá növi ki magát az oroszországi Kemerovo körzetben sztrájkoló bányászok megmozdulása, a tiltakozók közúti és vasúti torlaszokat hoztak létre és megbénították a közlekedést. MTI-HÍR Az orosz vezetés egyelőre nem kíván erőszakos eszközökhöz nyúlni a sztrájk felszámolása érdekében, a terület kormányzója viszont tegnap rendkívüli állapotot hirdetett, mert a kuznyecki szénmedencét a bányászok gyakorlatilag elvágták Oroszország többi részétől. A vasúti közlekedés a transzszibériai vasúton péntek óta akadozik. A sínháború a napokban még nagyobb méreteket öltött, ugyanis az elmaradt béreik kifizetését, az ágazat fokozott állami támogatását, illetve új munkahelyek teremtését követelő bányászok Prokopjevszkben és Kiszeljovszkban is elzárták a vasúti pályát. Az orosz bányaipar állami támogatása az elmúlt négy évben a tizedére esett vissza, miközben a bányászoknak átlagosan félévi bérrel adósak a bányavállalatok. Moszkva gondjait tetézi, hogy tegnap több tízezer egyetemi oktató és kutató vonult a kormány épülete elé, tiltakozva a felsőoktatásnak nyújtott állami Jelenleg mintegy 25 millió orosz állampolgár munka nélküli. támogatás csökkentése, a létszámleépítések ellen. A Duma határozatban kérte Borisz Jelcin államfőt, hogy számoljon be a szénmedencékben kialakult súlyos válságról. Az orosz kormány a szakszervezetek bevonásával válságbizottságot állított fel a bányászok problémáinak megoldására, a Kommunista Párt viszont már az államfő visszahívására gyűjt aláírásokat. Az állítja, Jelcin „súlyos bűncselekményeket követett el", s megfosztható tisztétől, ha a Duma vádat emel ellene hazaárulás miatt. Jelcinnek azt róják fel, hogy gazdasági reformjai nyomán felére csökkent az ipari termelés, 32 millió ember él a hivatalos létminimum alatt, s 25 millió ember van munka nélkül. A kommunisták a Szovjetunió szétesését is az ő bűnének tekintik, továbbá államcsínnyel is vádolják amiatt, hogy 1993 őszén szétkergette a törvényhozást. Érvelésük szerint Jelcin bíróság elé kell állítani a csecsen háború 1994-es kirobbantásáért, továbbá Oroszország védelmi erejének gyengítéséért is. Jelcin ugyanakkor feszültségszítással vádolja a sajtót a bányászmegmozdulások kapcsán, de elismeri, hogy a válság rendezése döcögve halad. MTI-HIR Jeruzsálem. Az amerikai kormány a palesztinok oldalára állt és lélektani fegyvert alkalmaz Izraellel szemben, hogy rávegye további 13 százalékos csapatcsökkentésre Ciszjordániában véli Izrael. Benjamín Netanjahu tegnap tájékoztatta kormányát washingtoni tárgyalásairól. Az izraeli belbiztonsági miniszter kijelentette: James Rubin amerikai külügyi szóvivő kijelentései nyomásgyakorlásnak tekinthetők. Rubin ugyanis arról beszélt, hogy nincs messze az az idő, amikor be kell ismerni a közel-keleti béketárgyalások kudarcát. Netanjahu azzal nyugtatgatta a minisztereket, hogy az USA és Izrael kapcsolata elég szilárd ahhoz, hogy ezeket a vitákat megoldják. Kinkéi nem kívánt tárgyalni a kárpótlásról Kramplová Bonnban HIROSSZEFOGLALONK Bonn. Klaus Kinkéi német külügyminiszter tegnap leszögezte, kormánya nem szándékozik tárgyalni Szlovákiával a fasizmus üldözöttéinek kárpótlásáról. Zdenka Kramplovával folytatott tárgyalásait követően kijelentette: „Nem látom esélyét annak, hogy erről a kérdésről eszmét cseréljünk." A bonni diplomácia irányítója nyilatkozott a berlini ingadanügy miatt kipattant bírói perrel kapcsolatban is. Kinkéi rámutatott, kabinetje érdekelt a kérdés gyors megoldásában, de kormányának nincs jogköre a beavatkozásra. Mint ismeretes, Szlovákia külképiseletének birtokába még 1993-ban, az ország kettéválásakor került olyan épület, melyről egy berlini bíróság úgy döntött, hogy az eredeti tulajdonost illeti. A DPA német hírügynökség jelentése szerint a külügyi tárca vezetője felszólította Szlovákiát, hogy a szeptemberben esedékes parlamenti választások szabadok és igazságosak legyenek, s ezen feltétel biztosításának az EU öszszes tagállama rendkívüli jelentőséget tulajdonít. (SITA, ČTK) Indonéziában tegnap elmaradt a tömegdemonstráció Suharto végnapjai? MTI-HIR Jakarta. Az indonéziai muzulmánok vezetője szerdán lemondta azt a milliós tömegdemonstrációt, amelyet Suharto elnök hatalomból való eltávolítása érdekében szerveztek a fővárosban. Felhívásában kérte a polgárokat, hogy a katonasággal való összetűzések és a vérontás elkerülése érdekében hagyjanak fel a tervezett tüntetéssel, ne vonuljanak a jakartai elnöki palotához, mert tartani lehetett attól, hogy a múlt heti, 500 halálos áldozattal járó erőszakos cselekedetek megismétlődnek a demonstráció napján. Az elnöki palota előtti főteret a hadsereg lezárta, a térre vezető utakon szögesdrót akadályokat állított fel, tankokat rendeltek ki. Bár békés tüntetést szerveztünk, a hadsereg háborús övezetté alakította a teret - mondta a 28 millió tagot számláló szervezet vezetője. A jakartai egyetemek diáktanácsai is úgy döntöttek, kerülik a konfrontációt, mert tartanak attól, hogy a provokátorok erőszakot szíthatnak. A diákok gyakorlatilag megszállva tartják a parlament épületét, nem vonultak el onnan azóta se, hogy Suharto államfő kedden bejelentette: alkotmányos keretek között, új választások megrendezése után hajlandó távozni a hatalomból. Az államfő sokak szerint a reformok bejelentésével a polgárok türelmét tette csak próbára, és nem bíznak abban, hogy Suharto komolyan gondolja a reformokat. Az indonéz parlament elnöke péntekig adott haladékot az elnöknek, hogy távozzon az államfői posztról és már a Suharto számára többséget biztosító indonéz kormánypárt, a Golkar Párt is az elnök és az alelnök távozását követeli. A rendkívüli ülésszakon az elnöknek nem kellene számot adnia eddigi politikájáról, elegendő, ha bejelenti lemondását és visszaadja mandátumát a Népi Konzultatív Gyűlésnek. Indonéziában a Népi Konzultatív Gyűlés az elnökválasztó és az alkotmányozó gyűlés feladatát tölti be; lényegében csak ötévenként ülésezik, hogy megválassza az államfőt. Ezer tagja közül 500 parlamenti képviselő, ötszázat pedig az idén márciusban hetedszer elnökké választott Suharto jelölt ki. MALINAK ISTVÁN Pozsony. Tegnap a tervezettnél később, este fél nyolc után kezdődött meg a kormányhivatal épületében a Vladimír Mečiar által összehívott második kerekasztal. Ezen a tanácskozáson a parlamenti pártok vezetőinek az államfőjelölt kiválasztásának úgynevezett „borítékos módszerével" kellett volna foglalkozniuk. Mint ismeretes, május 11-én, az első Mečiar-féle kerekasztalon a résztvevők abban egyeztek meg, hogy minden párt magával hozza az általa javasolt elnökjelöltek nevét tartalmazó borítékot, s majd együtt vizsgálják meg, hogy szerepel-e bennük közös, mindenki számára elfogadható jelölt. De Ján Slota, a nemzetiek vezetője a kormánykoalíció pártjainak hétfői tanácskozása után nemcsak azt szivárogtatta ki, hogy az ő pártja, hanem azt is, hogy a DSZM kiket fog javasolni államfőnek. Az ellenzék szerint Slota megsértette a megállapodást, ami újabb bizonyíték arra, hogy a kormánykoalíció és személy szerint Mečiar nem is akarja megválasztani az elnököt. Bugár Bélától megtudtuk, a kerekasztal mindössze 30-40 percig tartott, Mečiar vacsorára hívta a pártok vezetőit, de az SZDK és az MK közölte: olyan választási törvény után, amüyet a parlament tegnap este elfogadott, elment a kedvük a vacsorától, inkább tárgyaljanak. Az SZDK álláspontját Mikulás Dzurinda, az MK-ét Bugár Béla Ilyen választási törvény után nem volt kedvük vacsorázni. és A Nagy László fejtette ki. Az Magyar Koalíció közölte, nem állít elnökjelöltet, a magyarok a közvetlen elnökválasztás híveí. Az ellenzékiek egybehangzóan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy a nevek kiszivárogtatása után nincs értelme a tárgyalásoknak. Először az SZDK állt fel az asztal mellől, a magyarok még felvetették az SZNP oktatásitörvénymódosítását. Felrótták Mečiarnak: annak ellenére, hogy az első kerekasztalon ő nevezte e törvényjavaslatot alkotmányellenesnek, a koalíció képviselői első olvasatban mégis elfogadták. Ez az MK számára rendkívül kellemetlen meglepetés volt. Mečiar ígéretéről állítólag a DSZM-frakció nem tudott. Mečiar erre tegnap megígérte: az oktatási törvény a második olva satban nem megy át, a másik lehetőség az, hogy a parlament napirendre sem tűzi. Az MK ezt elfogadta, mire a kormányfő javasolta, erről a frakcióvezetők akár megállapodást is köthetnek, és folytassák azonnal a tárgyalásokat. Amibe az MK nem ment bele, mondván: ez nem elégséges garancia, ha Mečiar megtartja ígéretét s a parlament tényleg nem tűzi programjára a második olvasatot, sikkor júliusban lehet tárgyalni. A Magyar Koalíció képviselői ezután álltak fel az asztaltól. A lényeg: a két kerekasztal bebizonyította, hogy az egyeztetésnek tényleg nem volt sok értelme, ez volt az utolsó kísérlet a kormánykoalíció és az ellenzék közötti megállapodásra. Oktatási törvény: Mečiar újabb ígéretet tett a magyar pártoknak Az utolsó kísérlet kudarca