Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-15 / 110. szám, péntek

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 15. KOMMENTÁR Akikre mindig számítani lehet VOJTEK KATALIN Hétfőn Vladimír Mečiar kijelenti: A kormány alkotmányelle­nesnek tartja és ezért nem támogatja az oktatási törvény mó­dosító javaslatát, amely a magyar iskolák számára kötelezővé kívánja tenni a történelem, a földrajz, esetleg további tantár­gyak szlovák nyelvű oktatását. Erre szerdán a parlamentben a kormányfő-pártvezér pártjának képviselői koalíciós partnere­ikkel vidáman megszavazzák az alkotmányellenes törvénymó­dosító javaslat vitára bocsátását, mintha sohasem hallották volna Mečiar hétfői kijelentését. Hiába, Szlovákiában ez már csak így van, mondhatnánk Vít'azoslav Moricot idézve, s épp ezért csöppen sem csodálkozva a dolgok ilyen alakulásán. Ha nem a bőrünkre, a puszta létünkre menne a játék, még ke­serűen kacaghatnánk is a DSZM-es és az SZNP-és honatyák ér­vein, amelyekkel igazolni próbálták a törvénymódosítás létjo­gosultságát. Dušan Slobodník, aki a kormánylap hasábjain szinte naponta azon siránkozik, hogy a nyugati világ kettős mércével mér, ha Szlovákiáról van szó, Romániát idézte köve­tendő példaként, ahol szintén államnyelven folyik a történelem és a földrajz oktatása a magyar iskolákban. Elfelejtette hozzá­tenni, hogy milyen szellemiséget képviseltek azok a román honatyák, akik így határoztak. Ceausescu szelleme lebegett fe­lettük, vidáman és elégedetten, amikor ezt a döntést hozták. És hogy Idnek a szelleme lebegett a szlovák politikai élet örök különutasa, a DBP képviselői fölött, amikor nem követték a Szlovák Demokratikus Koalíció és a magyar honatyák példáját, és nem ignorálták a szavazást? Bizonyára Mečiar szelleme, aló a baloldal veséjébe lát és már Aranyidán kijelentette: Ha úgy adódik, a DBP-re mindig lehet számítani. Szerdán is lehetett. Mert ha Ftáčnikék nem nyomogatták volna olyan buzgón a gombokat, szavazatképtelen lett volna a törvénymódosítást szorgalmazó társaság, amely csupán hetven főből állt. Ebből a szemszögből nézve tökéletesen mindegy, hogy a DBP a módo­sító javaslat napirenden tartása ellen szavazott. Szent tehén FEKETE MARIAN A tisztességesebb szlovák újságírókat, politikusokat, sőt leg­utóbb a közalkalmazottakat tömörítő SLOVES szakszerveze­tet, illetve a községek ás városok társulásait is felháborította a helyhatósági választásokról szóló törvény módosításának né­hány rendelkezése, amelyek több alkotmányos alapelv (pél­dául a választójog egyenlősége, a nemzetiség szabad megvá­lasztásánakjoga) megsértésével valójában bárkit, bármilyen nemzetiségű szlovákiai állampolgárt diszkriminálhatnának. A módosítás tervezete azt is elárulja, kinek a műhelyében ké­szült, amikor kimondja, hogy a községi, városi képviselő-tes­tületek választásába a politikai pártokon kívül beleavatkoz­hatna a Matica slovenská is. Ezt a rendelkezést szlovák újság­író, politikus vagy szakszervezet nem meri kifogásolni, mert a Mečiart bármikor és bármilyen ügyben kiszolgáló Matica a szlovák közéletben szent tehénnek számít, ugyanúgy mint az 1989 előtti Kommunista Párt. Pártállamra emlékeztető ren­delkezések ezek. Mert akkor most már jöhetnek a kiscserké­szek, a kommunista pionírok, a bélyeggyűjtők, a söröskupak­gyűjtők egyletei azzal, hogy nekik képviseletet kell nyerniük a helyi parlamentben! Az 1992. évi szlovák alkotmány ezt téte­lesen nem zárja ki, csak annyit állapít meg, hogy a törvények­nek a politikai pártok szabad versenyét kell lehetővé tenniük és védeniük. Egészen más viszont a Matica szerepeltetése. A Matica ugyanis egészen különleges „valami" a szlovák jog­rendben. Sajátos fajtájú közjogi intézményként és közjogi egyletként működik, egy olyan 1991. évi törvény alapján, amely időközben ellentétbe került az 1992-ben elfogadott al­kotmánnyal. Ez tételesen leszögezi: a politikai pártoknak, mozgalmaknak, az egyleteknek és egyéb társulásoknak az ál­lamtól elválasztva kell működniük. Az alkotmány rendelkezé­seivel szemben, az állam törvényével létrehozott Maticát az állam élteti az állami költségvetésből, s ismét az állam akarja különleges hatáskörökkel felruházni. Azaz szó sem lehet ar­ról, hogy a Matica az államtól elválasztva végezné a tevékeny­ségét. Akár az alkotmánybíróság felé is felvethető a kérdés: alkotmányosan működik-e a Matica? Másrészt az alkotmány­bíróságnak a nemzeti, nemzetiségi ügyekben hozott döntéseit ismerve ennek semmi értelme nem lenne. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) llrbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ TALLÓZÓ NEW YORK TIMES A tekintélyes amerikai lap érte­sülései szerint Pakisztán igen rövid időn belül, esetleg már va­sárnap, felrobbantja a maga atombombáját, válaszul az indi­ai kísérleti robbantásokra. A lap műholdfelvételekre és hírszer­zői forrásokra hivatkozik, me­lyek nagy aktivitásról számol­tak be a beludzsisztáni sivatag­ban emelkedő Csagai­hegységben, ahová katonai és műszaki felszereléseket szállí­tanak. A kísérlet időpontja attól függ, hogy a pakisztáni vezetők a maximális politikai hatást akarják-e elérni, vagy a műszaki adatok jobb kiértékelése a fon­tosabb. A Times kevés esélyt lát arra, hogy Washington le tudja beszélni Iszlámábádot az erő­demonstrációról. A haraszt akkor is zörög, ha a szél nem fújja - állítható a lap eladása kapcsán felröppent hírekről Az Új Szóról az olvasó dönt Bizonyára nemcsak az új­ságírókat, az olvasókat is kellemetlenül lepte meg a hír, mely szerint az Új Szó kiadójának többségi tulaj­donrészét a jelenlegi tulaj­donos a kassai vasműnek fogja eladni. LOVÁSZ ATTILA A szerkesztőségben is derült ég­ből villámcsapásként hatott a Népszabadság értesülése, annál megnyugtatóbb ma leírni: a hír megalapozatlan.Természetesen egyikünk sem olyan naiv, hogy ne tudná: a jelenlegi kormány­zatnak nagy szüksége lenne olyan magyar tömegtájékoztató eszközre, amely a szlovákiai magyarok számára korántsem kedves kormány szája íze sze­rint tálalná az eseményeket. A kisebbségi sajtó támogatására elkülönített pénz olyan lapok­hoz került, amelyek magyarok általi olvasottsága a nullához közelít. Senki sem gondolhatja komo­lyan, hogy a Slovenská re­publika kisebbségi melléklete vagy a néhány kiadóban megje­lenő kétnyelvű, gyatra fordítású és unalmas publikációk bármi­lyen hatással is volnának a ma­gyar választóra. A magyar vá­lasztó hagyományos módsze­rekkel nem „etethető". Sokkal elegánsabb módszer a befutott, olvasott vagy hallga­tott médiumok bekebelezése, megszerzése. Csakhogy ez komplikációkkal jár. A lapoknak tulajdonosaik vannak s esetleg nem akarják eladni a lapot. Az­tán vannak újságírók is, akik nem hajlandók ukázra írni. A je­lenlegi Új Szó munkatársaira ez a jellemző. Léteznek újságírók, akik örömmel dolgoznak ukázra is, de amit művelnek, attól a tisztességes embernek fölfordul a gyomra. Tehát: nem veszi meg a lapot. A képlet ennyire egyszerű. Még egyszerűbbé akkor válik, ha a médium anyagilag függő hely­zetbe kerül. Akkor ugyanis könnyebb megszerezni. Az Új Szó kiadója ebbe a kategóriába sem tartozik. Mint ahogy a Práca, a Sme, a Pravda, a Nový čas sem, vagy a Domino, a Plus 7 dní, hogy csak néhányat sorol­junk fel a kormányzat számára kellemetlen lapokból. Az Új Szót részben közvetlenül, részben közvetve az olvasó tartja el. S addig lesz ez a lap a piacon, amíg az olvasónak niégfelel. Ha mégis történne valami a lappal, az olvasó bizonyára más, neki megfelelő sajtótermék mellett döntene. S ez így van jól. Miért akarják megváltoztatni az önkormányzati választási szabályokat? II. Alkotmányellenes törvénymódosítás ANGYAL BÉLA Elméletileg előfordulhatnak szélsőséges esetek is. Például ha nincs annyi jelölt egy falu­ban, ahánynak az adott nemze­tiséghez tartozó képviselőnek kell lennie, akkor hiába kaptak a más nemzetiségű jelöltek bár­mennyi szavazatot, nem lehet­nek képviselők. A szavazás ér­vénytelen, új választást írnak ki ilyen esetben. Vagy: szerepel ugyan az adott nemzetiség ará­nyának megfelelő számú jelölt a listán, de egyikük - esetleg többen is - nem kap egyetlen szavazatot sem, így nem válhat képviselővé. Következéskép­pen nem lehet kitölteni az adott nemzetiségi képviselői arányszámot, de helyébe nem léphet más nemzetiségű jelölt, hiába kapott bizonyos mennyi­ségű szavazatot. A szavazást ebben az esetben is meg kell is­mételni. Tehát a különböző nemzetiségű jelöltekre leadott szavazatok nem bírnának azo­nos súllyal. Arról nem is beszélve, hogy egy cseh nemzetiségű polgár egy magyar faluban nem lehetne képviselő, még akkor sem, ha minden választópolgár rá sza­vazna, mivel a cseh nemzetiség arányszáma elenyésző Dél-Szlo­vákiában, egy községben sem éri el az 5 százalékot. Általában ugyanez érvényes a romákra is. Az alkotmány kimondja, hogy nemzetisége miatt senkit nem érhet hátrányos megkülönböz­tetés. A választási törvény is ki­mondja, hogy aki választhat, az képviselővé választható. Itt a törvénytervezet önmagával is ellentmondásban van. Kiélezné a nemzetiségi ellentéteket a ve­gyes lakosságú vidékeken. Sen­kit nem lehet kényszerítani arra, hogy nyíltan megvallja nemzeti­ségét, e javaslatban pedig arról van szó, hogy jelölőlistán ezt meg kell tennie. Ugyanez nem vonatkozik a túlnyomórészt szlovákok lakta községekre. Semmilyen nyilvántartás nincs arról, ld milyen nemzetiségű. Bárki, bármikor szabadon meg is változtathatja nemzetiségét. Tehát a listák leadásakor bárki beírhatja magát magyar nemze­tiségűnek, ha a Matica slovenská listáján indul. A sza­vazás rendkívüli bonyolultsága és újszerűsége miatt - elsősor­ban a nagyobb városokban - a sok érvénytelen szavazatra, a választópolgárok elkedvetlene­désére lehet számítani. Elkép­zelhetetlennek tartom, hogy pl. egy idős városi asszony több száz nevet átböngésszen a lis­tán, és abból, még a nemzetiségi arányt is betartva, bekarikázzon húszat-harmincat. Ez a rendszer annak a pártnak fog kedvezni, amely meg tudja győzni fegyel­mezett választóit, karikázza be a pártot és ne törődjön azzal, ki van a listán. Hogy ennek a vá­lasztási módnak, illetve propa­gandának milyen következmé­nyei lesznek a választások ered­ményére, ma még nehéz megjó­solni. A pártokon belüli alkuk nagyrészt eldönthetnék a képvi­selő-testület összetételét. Nem kétséges, hogy a törvényterve­zet alkotmányellenes. Tekintet­tel a belpolitikai helyzetre el­képzelhető, hogy eszerint írják tó a választásokat, és ezt az idő rövidsége miatt az alkotmánybí­róság döntése sem tudja meg­akadályozni. A szerző Guta alpolgármeste­re. Riogatás és manipuláció A Középiskolai felvételik című tudósításban a Nyitrai Kerületi Hivatal oktatási osztályának egyik munkatársa nyilatkozott ködösítő és elbizonytalanító szándékkal a magyar középis­kolákba való felvételikről is. A nyilatkozó zárógondolatára kü­lön érdemes odafigyelni: „... ha valahol hozzáteszünk (osztályt - a szerző megj.), valahol el is kell venni." A Lévai járásban (Nyitrai kerü­let) már tavaly is ilyen „elv" sze­rint végezték el a kalkulációt. A zselizi és az ipolysági magyar tanítási nyelvű gimnáziumoktól elvettek egy-egy osztályt, de a szlovák gimnáziumokban az osztálylétszám érintetlenül ma­radt. Az idei fejlemények sem kedvezőbbek, hiszen már „idő­ben" beharangozta a hivatal, hogy az 1998/99-es tanévben is mindkét magyar gimnáziumban csak egy első osztály megnyitá­sát engedélyezi. Egyébként ez az „előzetes" bejelentés a leg­jobb módja annak, hogyan ri­asszák el a potenciális érdeklő­dőket. Tavaly többször, de az idén is legalább egy alkalommal olvas­hattuk a sajtóban, hogy a Ma­gyar Népi Mozgalom vezetői el­intézték: az ipolysági gimnázi­umnak két első osztálya lesz. Tavaly Slavkovská miniszter asszony utasította Sipőcz urat, az iskola igazgatóját, nyisson két osztályt. Állítólag még a ke­rületnek sem volt a két osztály ellen kifogása, vagy az egész csak egy nagy színjáték volt? Az közismert tény, hogy az igazga­tóság a sajtóhírek alapján ér­deklődő szülőket Balassagyar­matra küldözgette. Ki manipu­lálta a szülőket és a diákokat? Mondjuk tó egyszerűen: Šipôcz úr két vállra fektetett mindentót - szülőket, tanárokat és vala­mennyi pártunkat, mozgalmun­kat. Ha az igazgató nem lenne a hatalom kegyeltje, már rég úgy járt volna, mint a búcsi, bátorkeszi stb. igazgató. A hatalom célja világos: mind regionális, mind országos szin­ten megbénítani a magyar gim­náziumokat és a többi oktatási intézményt. S ehhez nem kell egyéb, csak sok szervilis igazga­tó és megfélemlített pedagógus. Tudomásom szerint a közeljö­vőben ülésezni fognak a külön­böző szintű koordinációs taná­csok. Az oktatási törvény módo­sítása elleni védekezés lehető­ségeit vitatják meg. A fent jel­zett, de más problémákról is szólni kell ezeken az összejöve­teleken. A szlovákiai magyar pedagógu­soknak lelkileg is fel kell készül­niük az „esedékes" küzdelemre. Ahhoz, hogy helytálljunk, a kockázatot is vállalni kell. De a legfontosabb: fogjanak össze pártjaink, mozgalmaink, szer­vezeteink, s nem utolsó sorban a szülők és a tantestületek. Korpás Pál Ipolyság VISSZHANG - Ad: Középiskolai felvételik, (vr), Új Szó, 1998. május 5. - Főnök! Itt van egy nő, azt állítja, hogy a felesége, és már ő is le szeretne feküdni. Beengedhetem? (Agócs Ernő rajza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom