Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)
1998-05-15 / 110. szám, péntek
2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 15. KOMMENTÁR Akikre mindig számítani lehet VOJTEK KATALIN Hétfőn Vladimír Mečiar kijelenti: A kormány alkotmányellenesnek tartja és ezért nem támogatja az oktatási törvény módosító javaslatát, amely a magyar iskolák számára kötelezővé kívánja tenni a történelem, a földrajz, esetleg további tantárgyak szlovák nyelvű oktatását. Erre szerdán a parlamentben a kormányfő-pártvezér pártjának képviselői koalíciós partnereikkel vidáman megszavazzák az alkotmányellenes törvénymódosító javaslat vitára bocsátását, mintha sohasem hallották volna Mečiar hétfői kijelentését. Hiába, Szlovákiában ez már csak így van, mondhatnánk Vít'azoslav Moricot idézve, s épp ezért csöppen sem csodálkozva a dolgok ilyen alakulásán. Ha nem a bőrünkre, a puszta létünkre menne a játék, még keserűen kacaghatnánk is a DSZM-es és az SZNP-és honatyák érvein, amelyekkel igazolni próbálták a törvénymódosítás létjogosultságát. Dušan Slobodník, aki a kormánylap hasábjain szinte naponta azon siránkozik, hogy a nyugati világ kettős mércével mér, ha Szlovákiáról van szó, Romániát idézte követendő példaként, ahol szintén államnyelven folyik a történelem és a földrajz oktatása a magyar iskolákban. Elfelejtette hozzátenni, hogy milyen szellemiséget képviseltek azok a román honatyák, akik így határoztak. Ceausescu szelleme lebegett felettük, vidáman és elégedetten, amikor ezt a döntést hozták. És hogy Idnek a szelleme lebegett a szlovák politikai élet örök különutasa, a DBP képviselői fölött, amikor nem követték a Szlovák Demokratikus Koalíció és a magyar honatyák példáját, és nem ignorálták a szavazást? Bizonyára Mečiar szelleme, aló a baloldal veséjébe lát és már Aranyidán kijelentette: Ha úgy adódik, a DBP-re mindig lehet számítani. Szerdán is lehetett. Mert ha Ftáčnikék nem nyomogatták volna olyan buzgón a gombokat, szavazatképtelen lett volna a törvénymódosítást szorgalmazó társaság, amely csupán hetven főből állt. Ebből a szemszögből nézve tökéletesen mindegy, hogy a DBP a módosító javaslat napirenden tartása ellen szavazott. Szent tehén FEKETE MARIAN A tisztességesebb szlovák újságírókat, politikusokat, sőt legutóbb a közalkalmazottakat tömörítő SLOVES szakszervezetet, illetve a községek ás városok társulásait is felháborította a helyhatósági választásokról szóló törvény módosításának néhány rendelkezése, amelyek több alkotmányos alapelv (például a választójog egyenlősége, a nemzetiség szabad megválasztásánakjoga) megsértésével valójában bárkit, bármilyen nemzetiségű szlovákiai állampolgárt diszkriminálhatnának. A módosítás tervezete azt is elárulja, kinek a műhelyében készült, amikor kimondja, hogy a községi, városi képviselő-testületek választásába a politikai pártokon kívül beleavatkozhatna a Matica slovenská is. Ezt a rendelkezést szlovák újságíró, politikus vagy szakszervezet nem meri kifogásolni, mert a Mečiart bármikor és bármilyen ügyben kiszolgáló Matica a szlovák közéletben szent tehénnek számít, ugyanúgy mint az 1989 előtti Kommunista Párt. Pártállamra emlékeztető rendelkezések ezek. Mert akkor most már jöhetnek a kiscserkészek, a kommunista pionírok, a bélyeggyűjtők, a söröskupakgyűjtők egyletei azzal, hogy nekik képviseletet kell nyerniük a helyi parlamentben! Az 1992. évi szlovák alkotmány ezt tételesen nem zárja ki, csak annyit állapít meg, hogy a törvényeknek a politikai pártok szabad versenyét kell lehetővé tenniük és védeniük. Egészen más viszont a Matica szerepeltetése. A Matica ugyanis egészen különleges „valami" a szlovák jogrendben. Sajátos fajtájú közjogi intézményként és közjogi egyletként működik, egy olyan 1991. évi törvény alapján, amely időközben ellentétbe került az 1992-ben elfogadott alkotmánnyal. Ez tételesen leszögezi: a politikai pártoknak, mozgalmaknak, az egyleteknek és egyéb társulásoknak az államtól elválasztva kell működniük. Az alkotmány rendelkezéseivel szemben, az állam törvényével létrehozott Maticát az állam élteti az állami költségvetésből, s ismét az állam akarja különleges hatáskörökkel felruházni. Azaz szó sem lehet arról, hogy a Matica az államtól elválasztva végezné a tevékenységét. Akár az alkotmánybíróság felé is felvethető a kérdés: alkotmányosan működik-e a Matica? Másrészt az alkotmánybíróságnak a nemzeti, nemzetiségi ügyekben hozott döntéseit ismerve ennek semmi értelme nem lenne. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt - politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) llrbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrögzítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/704 200, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadáséit felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262, 5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Teijeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. Šamorín. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratislava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ TALLÓZÓ NEW YORK TIMES A tekintélyes amerikai lap értesülései szerint Pakisztán igen rövid időn belül, esetleg már vasárnap, felrobbantja a maga atombombáját, válaszul az indiai kísérleti robbantásokra. A lap műholdfelvételekre és hírszerzői forrásokra hivatkozik, melyek nagy aktivitásról számoltak be a beludzsisztáni sivatagban emelkedő Csagaihegységben, ahová katonai és műszaki felszereléseket szállítanak. A kísérlet időpontja attól függ, hogy a pakisztáni vezetők a maximális politikai hatást akarják-e elérni, vagy a műszaki adatok jobb kiértékelése a fontosabb. A Times kevés esélyt lát arra, hogy Washington le tudja beszélni Iszlámábádot az erődemonstrációról. A haraszt akkor is zörög, ha a szél nem fújja - állítható a lap eladása kapcsán felröppent hírekről Az Új Szóról az olvasó dönt Bizonyára nemcsak az újságírókat, az olvasókat is kellemetlenül lepte meg a hír, mely szerint az Új Szó kiadójának többségi tulajdonrészét a jelenlegi tulajdonos a kassai vasműnek fogja eladni. LOVÁSZ ATTILA A szerkesztőségben is derült égből villámcsapásként hatott a Népszabadság értesülése, annál megnyugtatóbb ma leírni: a hír megalapozatlan.Természetesen egyikünk sem olyan naiv, hogy ne tudná: a jelenlegi kormányzatnak nagy szüksége lenne olyan magyar tömegtájékoztató eszközre, amely a szlovákiai magyarok számára korántsem kedves kormány szája íze szerint tálalná az eseményeket. A kisebbségi sajtó támogatására elkülönített pénz olyan lapokhoz került, amelyek magyarok általi olvasottsága a nullához közelít. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy a Slovenská republika kisebbségi melléklete vagy a néhány kiadóban megjelenő kétnyelvű, gyatra fordítású és unalmas publikációk bármilyen hatással is volnának a magyar választóra. A magyar választó hagyományos módszerekkel nem „etethető". Sokkal elegánsabb módszer a befutott, olvasott vagy hallgatott médiumok bekebelezése, megszerzése. Csakhogy ez komplikációkkal jár. A lapoknak tulajdonosaik vannak s esetleg nem akarják eladni a lapot. Aztán vannak újságírók is, akik nem hajlandók ukázra írni. A jelenlegi Új Szó munkatársaira ez a jellemző. Léteznek újságírók, akik örömmel dolgoznak ukázra is, de amit művelnek, attól a tisztességes embernek fölfordul a gyomra. Tehát: nem veszi meg a lapot. A képlet ennyire egyszerű. Még egyszerűbbé akkor válik, ha a médium anyagilag függő helyzetbe kerül. Akkor ugyanis könnyebb megszerezni. Az Új Szó kiadója ebbe a kategóriába sem tartozik. Mint ahogy a Práca, a Sme, a Pravda, a Nový čas sem, vagy a Domino, a Plus 7 dní, hogy csak néhányat soroljunk fel a kormányzat számára kellemetlen lapokból. Az Új Szót részben közvetlenül, részben közvetve az olvasó tartja el. S addig lesz ez a lap a piacon, amíg az olvasónak niégfelel. Ha mégis történne valami a lappal, az olvasó bizonyára más, neki megfelelő sajtótermék mellett döntene. S ez így van jól. Miért akarják megváltoztatni az önkormányzati választási szabályokat? II. Alkotmányellenes törvénymódosítás ANGYAL BÉLA Elméletileg előfordulhatnak szélsőséges esetek is. Például ha nincs annyi jelölt egy faluban, ahánynak az adott nemzetiséghez tartozó képviselőnek kell lennie, akkor hiába kaptak a más nemzetiségű jelöltek bármennyi szavazatot, nem lehetnek képviselők. A szavazás érvénytelen, új választást írnak ki ilyen esetben. Vagy: szerepel ugyan az adott nemzetiség arányának megfelelő számú jelölt a listán, de egyikük - esetleg többen is - nem kap egyetlen szavazatot sem, így nem válhat képviselővé. Következésképpen nem lehet kitölteni az adott nemzetiségi képviselői arányszámot, de helyébe nem léphet más nemzetiségű jelölt, hiába kapott bizonyos mennyiségű szavazatot. A szavazást ebben az esetben is meg kell ismételni. Tehát a különböző nemzetiségű jelöltekre leadott szavazatok nem bírnának azonos súllyal. Arról nem is beszélve, hogy egy cseh nemzetiségű polgár egy magyar faluban nem lehetne képviselő, még akkor sem, ha minden választópolgár rá szavazna, mivel a cseh nemzetiség arányszáma elenyésző Dél-Szlovákiában, egy községben sem éri el az 5 százalékot. Általában ugyanez érvényes a romákra is. Az alkotmány kimondja, hogy nemzetisége miatt senkit nem érhet hátrányos megkülönböztetés. A választási törvény is kimondja, hogy aki választhat, az képviselővé választható. Itt a törvénytervezet önmagával is ellentmondásban van. Kiélezné a nemzetiségi ellentéteket a vegyes lakosságú vidékeken. Senkit nem lehet kényszerítani arra, hogy nyíltan megvallja nemzetiségét, e javaslatban pedig arról van szó, hogy jelölőlistán ezt meg kell tennie. Ugyanez nem vonatkozik a túlnyomórészt szlovákok lakta községekre. Semmilyen nyilvántartás nincs arról, ld milyen nemzetiségű. Bárki, bármikor szabadon meg is változtathatja nemzetiségét. Tehát a listák leadásakor bárki beírhatja magát magyar nemzetiségűnek, ha a Matica slovenská listáján indul. A szavazás rendkívüli bonyolultsága és újszerűsége miatt - elsősorban a nagyobb városokban - a sok érvénytelen szavazatra, a választópolgárok elkedvetlenedésére lehet számítani. Elképzelhetetlennek tartom, hogy pl. egy idős városi asszony több száz nevet átböngésszen a listán, és abból, még a nemzetiségi arányt is betartva, bekarikázzon húszat-harmincat. Ez a rendszer annak a pártnak fog kedvezni, amely meg tudja győzni fegyelmezett választóit, karikázza be a pártot és ne törődjön azzal, ki van a listán. Hogy ennek a választási módnak, illetve propagandának milyen következményei lesznek a választások eredményére, ma még nehéz megjósolni. A pártokon belüli alkuk nagyrészt eldönthetnék a képviselő-testület összetételét. Nem kétséges, hogy a törvénytervezet alkotmányellenes. Tekintettel a belpolitikai helyzetre elképzelhető, hogy eszerint írják tó a választásokat, és ezt az idő rövidsége miatt az alkotmánybíróság döntése sem tudja megakadályozni. A szerző Guta alpolgármestere. Riogatás és manipuláció A Középiskolai felvételik című tudósításban a Nyitrai Kerületi Hivatal oktatási osztályának egyik munkatársa nyilatkozott ködösítő és elbizonytalanító szándékkal a magyar középiskolákba való felvételikről is. A nyilatkozó zárógondolatára külön érdemes odafigyelni: „... ha valahol hozzáteszünk (osztályt - a szerző megj.), valahol el is kell venni." A Lévai járásban (Nyitrai kerület) már tavaly is ilyen „elv" szerint végezték el a kalkulációt. A zselizi és az ipolysági magyar tanítási nyelvű gimnáziumoktól elvettek egy-egy osztályt, de a szlovák gimnáziumokban az osztálylétszám érintetlenül maradt. Az idei fejlemények sem kedvezőbbek, hiszen már „időben" beharangozta a hivatal, hogy az 1998/99-es tanévben is mindkét magyar gimnáziumban csak egy első osztály megnyitását engedélyezi. Egyébként ez az „előzetes" bejelentés a legjobb módja annak, hogyan riasszák el a potenciális érdeklődőket. Tavaly többször, de az idén is legalább egy alkalommal olvashattuk a sajtóban, hogy a Magyar Népi Mozgalom vezetői elintézték: az ipolysági gimnáziumnak két első osztálya lesz. Tavaly Slavkovská miniszter asszony utasította Sipőcz urat, az iskola igazgatóját, nyisson két osztályt. Állítólag még a kerületnek sem volt a két osztály ellen kifogása, vagy az egész csak egy nagy színjáték volt? Az közismert tény, hogy az igazgatóság a sajtóhírek alapján érdeklődő szülőket Balassagyarmatra küldözgette. Ki manipulálta a szülőket és a diákokat? Mondjuk tó egyszerűen: Šipôcz úr két vállra fektetett mindentót - szülőket, tanárokat és valamennyi pártunkat, mozgalmunkat. Ha az igazgató nem lenne a hatalom kegyeltje, már rég úgy járt volna, mint a búcsi, bátorkeszi stb. igazgató. A hatalom célja világos: mind regionális, mind országos szinten megbénítani a magyar gimnáziumokat és a többi oktatási intézményt. S ehhez nem kell egyéb, csak sok szervilis igazgató és megfélemlített pedagógus. Tudomásom szerint a közeljövőben ülésezni fognak a különböző szintű koordinációs tanácsok. Az oktatási törvény módosítása elleni védekezés lehetőségeit vitatják meg. A fent jelzett, de más problémákról is szólni kell ezeken az összejöveteleken. A szlovákiai magyar pedagógusoknak lelkileg is fel kell készülniük az „esedékes" küzdelemre. Ahhoz, hogy helytálljunk, a kockázatot is vállalni kell. De a legfontosabb: fogjanak össze pártjaink, mozgalmaink, szervezeteink, s nem utolsó sorban a szülők és a tantestületek. Korpás Pál Ipolyság VISSZHANG - Ad: Középiskolai felvételik, (vr), Új Szó, 1998. május 5. - Főnök! Itt van egy nő, azt állítja, hogy a felesége, és már ő is le szeretne feküdni. Beengedhetem? (Agócs Ernő rajza)