Új Szó, 1998. május (51. évfolyam, 100-123. szám)

1998-05-14 / 109. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. MÁJUS 14. PANORÁMA - H

IRDETÉ

S 7 Beszélgetés Kubička Kucsera Klára művészettörténésszel az építészek nemzetközi szakmai tanácskozásáról Milyen lesz ajövő tetője? Pozsony. Az ötödik homlokzat, vagyis ajövő tetőjének kérdéseivel foglalkozó építészeti tanácskozás lesz május 19-én Pozsonyban. A nemzetközi szimpózium szakmai előkészítője Kubička Kucsera Klára művészettörténész. Őt kérdeztük a rendezvényről. TALLÓSI BÉLA Miért van ma szükség arra, hogy szakmai tanácskozás szintjén foglalkozzunk a háztetőkkel? A megváltozott helyzet miatt. Mint ismeretes, az elmúlt negyven-ötven évben a lapos tető volt nálunk az abszolút norma, az állami szabványok nem is foglalkoztak a sátortetővel. Olyannyira nem, hogy 1972-ben megszűnt a tetőfedő iparosok képzése, s attól kezdve nálunk sem cserép- sem bádogtetőfedést nem oktattak. Teljesen megszüntették ezt a szakmát. A mi lapos tetőink azonban nem hasonlítottak az eredeti elképzeléshez, vagyis azokhoz a tetőkhöz, amelyeket a funkcionalista . építészet honosított meg. Az eredeti funkcionalista házak három-négy emeletesek mindössze, és szintről szintre tetőteraszok kialakításával oldották meg a külső és a belső tér összekötését. A lapos tetők tehát olyan teret védtek, ahol lakni lehetett, illetve olyan felületek voltaic, ahol zöld területeket lehetett kialakítani. Nálunk a funkciónak megfelelő tető volt csupán, tehát az épületnek egyfajta csonka befejezése valamiféle nem jó szigetelőanyaggal. Ez a megoldás nem szép, mi több, építőiparilag is rosszul kivitelezett. Az emberek nem is nagyon szerették. Szerencsére a mai napig él bennük az igény, hogy városuk vagy falujuk újból megtalálja saját építészeti identitását. De ha megszűnt a szakma, ki fog tetőt építeni? Amikor újra lehetőség nyílt a sátortetők építésére, gyakorlatilag nem volt mesterember, aki cserép- vagy bádogtetőt tudott volna felhúzni. Ezen a helyzeten változtatott az újonnan alakult tetőfedők céhe, amely megkezdte a fiatalok képzését, s amelynek jelenleg több mint száz tagja van. Fokozatosan létesültek vállalatok, amelyek képesek újból tetőket fedni. A szakmát segíti a tetőfedők olimpiásza is, amelyet eddig két ízben rendeztek meg, s amelyen a legjobb szakmai eredményeket jutalmazták. Örömmel mondom, hogy mára kialakult egy nagyon jó szakamai színvonalon dolgozó iparosréteg. Milyen témákkal foglalkozik majd a szimpózium? Úgy igyekeztem összeállítani a programot, hogy az előadások a tetőípétés új területeit érintsék. Mint például a regionális építészetet. Megpróbáljuk majd meghatározni, mit is tartunk ma regionális építészetnek, amelyet nem lehet azzal elintézni, hogy a népi építészetből vesz át formaelemeket. Ez azért nem lehet meghatározás, mert nincs egységes népi építészet. Tájépítészet van, amelyet a jellegzetes építőanyagok használata, valamint a helyi éghajlat, a helyi kultúra formált, alakított ki. Azért fontos erről szólni, mert megjelentek nálunk a külföldi, köztük A panelházakra is sikeresen építenek rá egy-két emeletet. az alpesi tetők. Annak merev nyerge azonban egészen idegen a mi környezetünkben. Ott azért született meg, hogy a sok hó lecsússzon róla. Nálunk csak egy értelmeden esztétikai elem. Azt hiszem inkább saját örökségünkhöz kellene nyúlnunk, hogy megőrizzük a délvidék arculatát. Beszélünk továbbá az ökológiai vonatkozásokról is. Tudjuk, hogy minden sivár háztető bővíti, sokszorosítja azt a sivatagot, amely a földgolyón létezik. Ľubomír Mrňa szlovák építész írja egyik cikkében, hogy a volt Csehszlovákia területén ' / s MÄ ,-• évenként hat négyzetkilométer sivatag keletkezett a lapos tetőkkel. Az új megoldások lehetővé teszik, hogy a tetőkön terasz- és tetőkertek kialakításával zöldfelületek létesüljenek. Szólunk a napkollektorokról is, amelyek különösen Dél-Szlovákiában lehetnek hathatósak. Ezekkel kapcsolatban nemcsak a műszaki megoldásokról, hanem az építészeti, esztétikai szempontokról is szólni kell. A tanácskozás további témaköre a már létező háztetők belső kihasználásának kérdése. A nyugat-európai országokban a régi padlásterek 65 százalékát mára beépítették. Nálunk ez az arány 13-14 százalék. Holott a régi gerendás, faszerkezetű padlástereket hangulatos, szép munkaterekké vagy lakásokká lehet átalakítani egy vagy akár két szinten is. S ez nemcsak a régi, történelmi épületek esetében A nemzetiségi kérdés gyakran politikai manipulációk tárgya Beindult a kisebbségkutató műhely ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Kárpát-medencének és a szélesebb értelemben vett közép- és kelet-európai régiónak hagyományosan súlyos politikai-társadalmi tehertétele a rendkívül összetett nemzetiségi-kisebbségi kérdés. Az a rendszerváltás kezdetén általánosan elteijedt A cél: kiküszöbölni az eddigi elszigeteltséget és duplicitást. meggyőződés, hogy a demokratikus átalakulás jelentősen elősegíti a megoldást és minimálisra csökkenti az államnemzetek közötti feszültséget, nem igazolódott be. A nemzetiségi kérdés a korábbiakhoz képest is gyakrabban válik politikai manipulációk tárgyává. Fennáll a veszély, hogy a kérdés lényeges, érdemi részeit elfedi a pártpolitika, a valóságnak csupán deformált képe jelenik meg, s ennek következtében a kérdések kezelésében-megoldásában tovább halmozódnak a történelmi mulasztások, sőt újabb torzulások következhetnek be. A sokrétű nemzetiségi kérdés összehangolt tudományos kutatását kívánja szolgálni a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelye, amelynek ünnepélyes megnyitója április 27-én zajlott Budapesten. A műhely kialakításának és működtetésének egyik célja kiküszöbölni a Magyarországon és a szomszéd országokban végzett kisebbségi tárgyú kutatások legfőbb hibáját - az egymástól való elszigeteltséget. Az eleve indiszciplináris megközelítést igénylő kisebbségkutatás a szűk intézeti keretekben mozgó, s épp ezért sok esetben parciális, s általában alulfinanszírozott kutatásszervezési háttér miatt sem volt képes számos fontos kérdésben számottevő eredményeket felmutatni. Az MTA Kisebbségkutató Műhelye olyan három éves interdiszciplináris program beindítását tűzte ki célul, amely három nagy témakörben aplikatív és összegző jellegű munkák megszületését kívánja elősegíteni. Megpróbálja összefogni és a legfontosabb témakörökben koordinálni a Magyarországon és a szomszéd országok magyar társadalomtudományi kutatóhelyein folyó kutatásokat, s fiatal kutatók bevonásával új kutatási programok beindítását is feladatának tekinti. A Műhely programjaiban a következő intézetek vesznek részt: Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézet, Magyar Tudományos Akadémia Szociológiai Intézet, Mamagyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézet, MTA Nyelvtudományi Intézet, MTA Politikai Tudományok Intézete, MTA Konfliktus Kutató Központ, MTA Néprajzi Kutatóintézet, MTA Regionális Kutatások Központja, Teleki László Alapítvány, Közép-Európa Intézet, Regionális és Antropológiai Kutató Intézet - Csíkszereda, Mercurius Társadalomtudományi Kutatócsoport - Pozsony, Fórum Intézet Etnológiai Központ - Komárom. A Műhely által támogatott első programok a Angolul is kiadják a kutatási eredmények összegzését. következők: Kisebbségi konfliktusok, megoldási alternatívák Kelet-Közép-Európában (Glatz Ferenc); A magyarországi cigányság helyzete (Kemény István); Identitásváltás és nyelvi asszimiláció a székelyföldi és a csallóközi tömbmagyar régiókban (Bíró A. Zoltán, Gyurgyík László); A határon túli magyar kisebbségek jogi helyzete 1989 után (Bíró Gáspár, Gyurcsík Iván); A kelet-közép-európai magyar kisebbségek történetének kronológiája (Bárdi Nándor); Kelet-közép-európai kisebbségi autonómiatervek és működő kisebbségi autonómiák Nyugat-Európában (Joó Rudolf); Etnokulturális mentalitáselemzések a magyarországi kisebbségek körében (A. Gergely András); Szlovákia etnikai szerkezetének változásai a 15. századtól napjainkig (Kontra Miklós); Komárom-Komárno, a kettéosztott város (Tamás Pál); A határon túli magyarság a magyar kül- és belpolitikában 1976-1996 (Szarka László); A magyarországi kisebbségi önkormányzatok kialakulásának és működésének dokumentumai (Eiler Ferenc, Szesztay Ádám); Interetnikus kapcsolatok Dél-Szlovákiában (Liszka József). A kiemelkedő jelentőségű kutatási eredményeket a programban részt vállaló intézetek folyóiratai segítségével, ill. évente három-négy könyv megjelentetésével tervezik közreadni. A legfontosabb kutatási eredményeket angol nyelven is megjelentetik. (szl) Az elmúlt negyven-ötven évben a lapos tető volt nálunk az abszolút norma. 1972-ben megszűnt a tetőfedő iparosok képzése, s attól kezdve nálunk sem cserép- "sem bádogtetőfedést nem oktattak. Teljesen megszüntették ezt a szakmát. (Dömötör Ede felvétele) oldható meg. A gyakorlat azt mutatja, hogy a panelházakra is sikeresen építenek rá egy-két emeletet, s ez gazdaságilag is megéri, hiszen ily módon olcsóbban juthatunk új lakásokhoz. A legújabb trendekről is szólnak majd az előadók? Lesznek olyan beszámolók is, amelyek az új formanyelvvel és az új építészeti stílusokkal ismertetnek meg. Szó lesz az organikus építészetről, amely valóban alkotó módon dolgozik a tetőszerkezetekkel, mégpedig úgy, hogy a hagyományból kiindulva keresi az új megoldásokat. Budapestről Ekler Dezső, Kassáról Pásztor Péter ad elő a témában. Vendégünk lesz a stuttgarti Günter Behnisch, aki üvegtető-szerkezeteivel vívott ki elismerést, s a legjobb nyugateurópai építészek közé tartozik. Samaria '98 Régi Zenei Napok Somorja. Ma este 19.30-kor a zsinagógában IV. Károly udvari zenéje csendül fel a prágai KVINTERNA előadásában. Holnap ugyancsak a Régi Zenei Napok részeként a zeneiskolá ban Haydn-, Bach-, Händel-, Mozart-művek csendülnek fel Boros Zsófia (gitár), Érdi Tamás (zongora), Dudás Andrea (ének), Zsapka József (gitár), valamint a Kopelman trió előadásában, (t) Kiállítás Dévényi Sándor munkáiból Pozsony. A Magyar Köztársaság Kulturális Intézetében május huszonkettedikéig még megtekinthető a Dévényi Sándor-építész című kiállítás. Dévényi Sándor a magyar organikus építészet kiemelkedő személyisége. A pécsi születésű építőművész meghatározó mértékben hozzájárult Pécs városának jellegzetes építészeti arculatához. A kiállítás Dévényi Sándor színes, sokarcú építészeti alkotásaiból mutat be néhényat. (ú) A kiállításon is látható egyik Dévényi-épület SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Trubadúr (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Háztűznéző (19) KIS SZÍNPAD: Szerencsétlen gyilkos (19) BORODÁČ SZÍNHÁZ - KASSA: Üvegre festve (19) JÓKAI SZÍNHÁZ - KOMÁROM: Fekete gyémántok (10.14.30) THÁLIA SZÍNHÁZ - KASSA: Kár, hogy ká (19) MOZI POZSON

Y HVIEZDA: A vasálarcos férfi (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Rivers of Babylon (cseh-szlov.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Gumifejűek (am.) 16. 18. 20 CHARLIE CENTRUM: Palmetto (am.) 17 Titanic (am.) 14.30, 17, 19.45 Rivers of Babylon (cseh-szlov.) 17,18, 21 A múlt nyár édes játékai (cseh) 19.00 Ringlispilesek (cseh) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Szféra (am.) 15.30, 17.45, 20. TATRA: A játékos (am.) 15.30, 17.45, 20 CAPITOL: Titanic (am.) 16, 19.30 ÚSMEV: A vasálarcos férfi (am.) 16, 18, 20 IMPULZ: Emma (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A LÉVA - JUNIOR: Titanic (am.) 16, 19.30 LÉVA - SLOVAN: Szökevények és vádnorok (szlov.) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Palmetto (am.) 16.30, 19 FÜLEK: Alul semmi (am.) 19 ZSELÍZ - SZPUTNYIK: Spice world (ang.) 19 Samôt Roht fotói a Párkányi Városi Galériában Elfojtott kiáltások ZALABA ZSUZSA Az érsekújvári Thor Tamás (művésznevén Samot Roht) Nem kiszállás, végállomás! című fotókiállítása május tizenegyedikétől két héten át tekinthető meg a párkányi Városi Galériában. A huszonöt éves fotográfus tárlatával kétségkívül az experimentáció, a fotószendvics és a kombinált technika rejtélyes trükkjeit ízlelgeti. Huszonhárom alkotásán a megkettőzött személyiség, az emóció, a vízió és a szorongató realitás ütközik. Négy képből álló sorozatával a nagy hírű Andy Warhol életműve előtt tiszteleg. Egyénien megfogalmazott, kaotikus, absztrakt és reális világokból áll e tárlatanyag. „A képeim halk suttogások és elfojtott kiáltások harmóniáját és diszharmóniáját tükrözik - mondja a fiatal fotográfus. - A lelki útkeresés és az újabb kifejezési formákra való törekvés egyaránt helyet kap alkotásaimban. A kísérletezés állandó mozgásban tartja a fantáziámat. Regionális, országos és nemzetközi fotóversenyeken (Amfo, Diafoto, Fotofórum, Képzőművészeti Spektrum) veszek részt, hogy időnként meggyőződjem arról is, hogy jó úton járok, és amit alkotok, éppúgy értékelhető, mi több, értékteremtő, akár a klasszikus alkotások." Thor Tamás a pozsonyi Komenský Egyetem jogi karának végzős hallgatója. Első önálló tárlata 1995-ben volt Nagyfödémesen. Azóta többek között Érsekújvárott, Füleken, Bazinban, Nagysurányban és Zsolnán találkozhattunk képeivel. A szorongató realitás. Samot Roht felvétele