Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)
1998-04-09 / 83. szám, csütörtök
ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 9. KULTÚRA HIRDETÉS 9 Gömörhorkai könyvtár: a könyveket a lakosoknak adták, akik mégiscsak szeretnek olvasni Darabját húsz koronáért Meg áll-e a kezén, ha a lábán már nem tud? (Vlado Gloss illusztrációs felvétele) Az önkormányzat kiárusítja a gömörhorkai könyvtárat - érkezett a hír az 1340 lakost számláló rozsnyói járásbeli községből. Utánajártam. KMOTRIK PÉTER Első utam a település művelődési házába vezetett. - A kultúrház tavaly ünnepelte 30 éves fennállását - tudom meg Nagy Bélánétóll, aki már nyugdíjas, de még mindig a volt munkahelyén segédkezik.- Az intézményt a gömörhorkai papírgyár működtette, amely néhány éve megszűnt - így az önkormányzat vette át az épületet, amelynek én fennállása óta dolgozója - „mindenese" voltam. A községi könyvtár 1967-ben költözött a kultúrházba. A gyár szakszervezete és a falu is évente támogatta, hogy új könyvek kerüljenek a polcokra. Tavaly az önkormányzat döntése alapján az ifjúsági könyveket átszállítottuk a helyi magyar-, illetve szlovák alapiskolába, a műszaki könyveket a papírgyár új tulajdonosának, a Mölnlycke vállalatnak adtuk, a fennmaradó könyvek egy részét pedig a falu lakói vásárolták meg. Bevallom, úgy válogattuk az eladásra szánt műveket, hogy a legértékesebbek - több mint 900 kötet - mégiscsak megmaradt - vezet le a ház alagsorába, ahol fapolcokon sorakoznak a Jókaik, Mikszáthok, verseskötetek és útleírások, sőt még az eredeti könyvespolcok is megvannak. - Néhányan már szemet vetettek rá, de nem adtuk. Irénke néni szívesen beszélgetett velem, de a bezárásról nem kívánta elmondani a véleményét. A falu polgármestere ottjártamkor éppen szolgálati úton volt, ezért helyettesét, Bodnár Sándor mérnök-vállalkozót kérdeztem: - Miért tartották szükségesnek a könyvtár bezárását? - Az volt a gond, hogy kevesen látogatták, sőt azt lehet mondani, már csak a könyvtárosnő járt be port törölni. Nem volt érdeklődés a könyvek iránt - ma már nem olvasnak annyit az emberek, jobban szeretnek videózni, tévét nézni. Egyébként elavult, százéves, saláta-könyvek is voltak ott. A képviselők többször beszéltek a könyvtárosnővel, próbálja megoldani, hogy többen látogassák a könyvtárat, de nem történt változás. Előfordult, hogy ki sem nyitott. Aztán a kihasználatlan helyiségre is szükség volt. Ezért döntött úgy a képviselőtestület, hogy meg kell szüntetni a könyvtárat. Az iskoláknak adott könyveket így a gyerekek naponta forgathatják, a műszaki könyvek is jó helyre kerültek, a többit pedig felkínáltuk a polgároknak - darabját húsz koronáért. Megjegyzem, ha lesz rá igény, hajlandóak vagyunk újra megnyitni a könyvtárat, eddig minden évben adtunk rá pénzt. A község „utolsó" könyvtárosnőjét, Csongovai Ajnácskát otthonában kerestem fel: - 1989-ben vettem át a könyvtárat, és tavaly ősszel adtam át az önkormányzatnak a mintegy hétezer kötetet. Hetente két délután tartottam nyitva, összesen nyolc órát. A gyártól eleinte 240,- koronát kaptam ezért. Később már annyit sem, de bejártam. Télen megtörtént, hogy otthon maradtam, és csak akkor nyitottam ki, ha bekopogott hozzám valaki -, mert nem volt megfelelő fűtés az épületben. Valóban nem sok látogató volt, de akadt olyan is, aki havonta egyszer jött be és tizenöt könyvet kölcsönzött ki. Nem értem, miért kellett tönkretenni azt, ami már egyszer megvolt. Egyesek szerint most más idők járnak - nem olvasnak annyit az emberek, mint régen - és a könyvtárból semmi haszna sincs a falunak. Hiába mondtam nekik, ha most felszámolják, később 4szeresébe fog kerülni egy új létesítése. Az én véleményem az, hogy ott a kultúrának van helye és nem másnak. A kultúra ápolása soha nem volt és nem is lesz nyereséges, arra áldozni kell. A volt könyvtár felszámolásáról szóló határozatot mind all önkormányzati képviselő megszavazta. Annak helyiségében ma a község vagyonát kezelő kft. irodája van. A kft. hatáskörébe tartozik: egy darab művelődési ház, benne egy darab vendéglátóipari üzemegység (kocsma már azzal együtt kapta a falu a papírgyártól), egy darab munkásszálló és egy darab strandfürdő két darab medencével. A művelődési házban, amelynek sikerült felújítani a fűtési rendszerét, az idei évben volt már egy könyvvásárral egybekötött Csemadok-évzáró, egy ingyenes gyermekelőadás, nőnapi kultúrműsor, önkormányzati ülések, a tavaszi iskolai szünetben játszóház és néhány áruforgalmazó cég termékbemutatója. Nemrég jelentkeztek a Jehova Tanúi is, ott szeretnék megrendezni egyik összejövetelüket. Könyvtár nincs ugyan, de pezseg az élet... A BÖNGÉSZŐ nyertesei A Vasárnap 13. számában feltett kérdésre a héten 1027 helyes megfejtés érkezett. A beküldők közül tegnap P. Vonyik Erzsébet, a VASÁRNAP szerkesztője közjegyző jelenlétébén sorsolta ki a szerencsés nyertesek nevét. E héten az 500-500 koronát Bodor Katalin osgyáni, özv. Mayer Ferencné, sárosfai és Körtvély Mónika restei olvasóink nyerték. Gratulálunk! A helyes megfejtés: Somorján. (v) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Varázsfuvola(19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Ha az asszony kezében a gyeplő (19) KIS SZÍNPAD: Őrült nap(19) POZSONY HVIEZDA:Ahogyan lehet (am.) 15.30, 18, 20.30 OBZOR: Csókgyűjtő (am.) 15.30, 18, 20.30 MLADOSŤ: Rózsaszín életem (fr.,brit,belg.svajci) 15.15 , 17.30, 20 CHARLIE CENTRUM: Titanic (am.) 15, 16.30, 19.45 Az esőcsináló(am.) 18, 20.30 Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15, 17 Anastasia (am.) 16.30 Híd a Kwai folyón(brit) 19 Dušan Hanák rövidfilmjei (szlov.) 19.15 KASSA DRUŽBA: Ahogyan lehet(am.) 15.30,18, 20,15 TATRA: Spice World 15.30, 17.45 Bizonytalan jelentés a világ végéről 20.oo CAPITOL: G. I. Jane (am.) 15.30, 17.45, 20.15 ÚSMEV: A Sakál(am.) 16, 18.15, 20.30 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKIA DUNASZERDAHELY - LUX: Ajáték(am.) 17.30, 20 KOMÁROM - TATRA: Anasztázia(am) 16.00, 18.00 19 LÉVA - JUNIOR: Lotrando és Zubejda(cseh) 16.30, 19.30 ZSELÍZ SZPUTNYIK: Alul semmi (brit)) 19 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Betolakodó (am.) 16.30, 19 Megjelent a Katedra Bilincses iskolák VOJTEK KATALIN A gyerekek manipulálása minden parancsuralmi rendszer szerves része. Ez alól nem képeznek kivételt a legkisebbek sem - az agymosást sosem lehet elég korán kezdeni. Úgy látszik, napjainkban ismét visszatérünk ehhez a gyakorlathoz. Nemrég Vladimír Mečiar kassai látogatása alkalmával tartotta fontosnak egy óvónő, hogy a kormányfő iránti rajongásának demonstrálásához a gondjaira bízott apróságok integető sorfala szolgáltassa a dekorációt. Az óvónő persze nem parancsnak vagy utasításnak tett ezzel eleget. Ő csupán azoknak az impulzusoknak engedelmeskedett, amelyek itt vannak körülöttünk a levegőben, és hatásuk a DSZM pozsonyi nagygyűléseinek hangulatán mérhető le a legpontosabban. Már magyar vonalon is akadnak, akik tettre ösztönző felhívásként érzékelik ezt a hatást. Tardoskedden, ahol a magyarok a lakosságnak több mint 80 százalékát alkotják, és ennek megfelelő az óvodások nemzetiségi összetétele is, a gyerekek a „Slovák som a Slovák budem" kezdetű nótát fújják, mint erről a minap tévénézőkként is meggyőződhettünk. „Miért, talán nem szép ez a szlovák népdal?" - kérdezte az óvoda igazgatónője, amikor telefonon tudakoltam, vajon miért ezt énekelteti a magyar gyerekekkel. Nem népdal ugyan, csupán az „Ég a kunyhó, ropog a nád" kezdetű népies műdal egyik elteijedt szlovák változata, de nem a zenei és esztétikai kvalitásaival van baj. A Kossuth-nótákat sem azért tiltották a Bach-korszakban, mert nem voltak elég szépek, ahogy a hegyen-völgyön zakatoló csasztuskákat sem tökéletes zenei formájuk miatt preferálta az ötvenes évek kommunista diktatúrája. S hogy egy közelebbi példával éljünk: az a törvény sem zenei és esztétikai érvekre hivatkozik, amely a magyar nemzeti himnusz nyilvános megszólaltatását tiltja Szlovákiában. Egy zenemű hivatalos tiltásának vagy hangsúlyos preferálásának mindig politikai okai vannak, amelyeknek semmi közük a zenéhez. S mivel a Szlovák Nemzeti Párt politikai programját megvalósító oktatási tárca a szlovák hazafiságra és a szlovák nemzeti büszkeségre való nevelést tartja elsődleges fontosságúnak, s hangsúlyozza hivatalos dokumentuma 'ban is, óhatatlanul felmerül a gyanú, hogy a dalba öntött szlov; k nemzeti hitvallás énekeltetésével az igazgatónő az aktuális politikai kurzusnak láván messzemenően eleget tenni a gyerekek felhasználásával. Olyasmit énekeltet velük, ami nem igaz, legalábbis a gyerekek túlnyomó többségének esetében. S ha a „Slovák som a Slovák budem" netán a csöppségek identitásának jövőbeli alakulását óhajtja illusztrálni, amibe az igazgatónő ilyen módon is besegít, úgy méltán gyanúsítható tudatos manipulálással. Persze, szóra sem lenne érdemes az eset, ha ez a másik oldalon is ugyanígy működne. Ha olykor a szlovák óvodások is énekelnének magyar dalokat — akár az STV nyilvánossága előtt is. Ez azonban elképzelhetetlen a jelenlegi körülmények között. Akkor, amikor az oktatási minisztérium még a multikulturális programot is leállítja, mert nem tartja kívánatosnak, hogy a szlovák gyerek is tudomást szerezzen a másságról, a hazai másnemzetiségűek kultúrájának értékeiről és a másság tolerálásának szükségességéről. Ha a tardoskeddi óvoda igazgatónője mindenáron lihegő hűségnyilatkozattal óhajtja megörvendeztetni följebbvalóit, ám tegye. De ehhez ne a gondjaira bízott 45 éves gyerekeket használja eszközként. Különösen nem akkor, amikor a bizonyítványba írt kevéske magyar szóért sorozatban váltják le a magyar iskolaigazgatókat, és még a csapból is folyik az összehangolt kampány a magyar óvoda, a magyar iskola és minden ellen, ami a magyar gyerek identitástudatát erősíteni képes. Dunaszerdahely. A Katedra most megjelent új számának címlapja húsvéti hangulatot áraszt, a tartalma pedig több felfigyeltető írást kínál az ünnepekre. Bodnár Gyula Unterman című tárcájában azt elemzi, hogy oktatásügyükben az elmúlt nyolc esztendő során kevés olyan gyakorlati változás történt, amely a gyermek javát szolgálná. Sőt, megszaporodtak a gondok, egyaránt nehezedve a családra, iskolára, s végeredményben a tanulóra. Szilvássy József jegyzete a búcsi és bátorkeszi igazgatók leváltását és a magyar tannyelvű iskolákra zúduló össztűz kapcsán azokról a sanda szándékokról ír, amelyek a bilincses iskolákat kívánják restaurálni. Albert Sándor tanulmánya azzal a kérdéssel indul, hogy a jogos sérelmek felpanaszolásán kívül mit tesznek a pedagógusok azért, hogy szakközépiskoláink korszerű intézményekké váljanak? A szomszédos országok és a legfejlettebb államok oktatási rendszerének vázlatos áttekintését követően felsorolja a legfontosabb teendőket: Monotípusú iskolák helyett a kombinált iskolatípusok létrehozását kell szorgalmazni, biztosítva az átjárhatóságot, legalább az alsó évfolyamokban. Középiskoláink jogalanyisággal rendelkeznek, lehetőségük van hát arra, hogy elkészítsék saját programjukat és kialakítsák önálló arculatukat. Az áprilisi szám egyik legizgalmasabb olvasmánya Lampl Zsuzsa Pedagógushűség című tanulmánya, amelyben kutatások alapján arra keresi s adja közre a választ, hogy más értelmiségekhez képest miért markánsabb a pedagógusok szakma iránti hűsége. (-y-f) Egy zenemű hivatalos tiltásának vagy preferálásának mindig politikai okai vannak Mi leszek, ha nagy leszek? Rólunk van szó (Prikler László illusztrációs felvétele) közreműködnek: DÓRY JÓZSEF \ SZENTENDREI KLÁRI i I TÁRNÁI KISS LÁSZLÓ I / KOVÁCS APOLLÓNIA " ZENTAI ANNA HATVANI KISS GYÖNGYI \ MÁTHÉ OTTÍLIA Á \ D. FARKAS BÁLINT I j FÜRST PÁL 1 ' műsorvezető: HORTOBÁGYI JUDIT HUA MUSIC ART meghívja Önt ÓRIÁSI NÓTAGÁLA BUDAPESTRŐL SZÁLAI ANTAL és cigányzenekara r^fi®" Jp időpont és helyszín: U " POZSONY ISTROPOLIS KONGRESSZUSI KÖZPONT 1998. ÁPRILIS 20-án 19.00 óra jegyelővétel: ISTROPOLIS, Tel.: 07/ 52 64 939 és a CSEMADOK vb-án JÉGH IZABELLÁNÁL, Tel.: 07/ 364 440 Játsszon velünk! 3x2 jegyet nyerhet a nótaestre, ha április 16-áig elküldi a helyes választ alábbi kérdésünkre: Mi az Új Szó és a Vasárnap áprilisban zajló tavaszi játékának címe? A válaszokat postai levelezőlapon küldjék el címünkre: Vox Nova a. s., Prievozská 14/A, 820 06 Bratislava. A nyertesek nevét április 17-én közöljük. a helyszínen CD és MC árusítás MOZt