Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-09 / 83. szám, csütörtök

ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 9. KULTÚRA ­hirdetés 9 Beszélgetés Mészáros Lajos ügyvéddel, az MPP elnökségi tagjával a létrehozandó szövetségi pártról Polgári és magyar érdek A Magyar Koalíció a héten úgy döntött: szövetségi pártként indul az őszi vá­lasztásokon. A három párt tárgyalóbizottsága már megegyezett az alap­szabály 95 százalékában. Rózsa Ernő állította össze a dokumentum alapját, amelyet Világi Oszkár és Mészáros Lajos dolgozott ki részleteiben. MOLNÁR NORBERT A tárgyalóbizottság döntése ér­telmében Magyar Koalíció Párt­ja lesz a szövetségi párt neve. Korábban ugyanilyen néven je­gyezte be a belügyminisztéri­um a választási pártot is. Miért döntöttek e név mellett? A szövetségi pártra helyeződött a hangsúly, ezért döntöttünk úgy, hogy inkább a választási párt nevét változtatjuk meg. A pártegyesítés folyamatáról már sokan sok mindent el­mondtak. Az alapszabály-ter­vezet szerint milyen formában kerül erre sor? A szövetségi pártot csak a vá­lasztójogi törvény módosítása után hozzuk létre, az előkészü­leteket azonban már most el kell kezdeni. A folyamat lényege, hogy az egyik párt elfogadja azt az alapszabályt, amelyben a tár­gyalóbizottságok megegyeztek, s deklarálja az egyesülési szán­A jelenlegi hely­zetben létkér­dés a magyarok érdekképviselete, és ez a magyarság érdeke. dékot, ugyanúgy, mint a másik két párt, Bármelyik párt integrálhatja a másik kettőt? Igen, de nincs jelentősége, hogy melyik lesz az. Mind a három pártnak megmarad a jogfolyto­Petíciós bizottság Ignorálják a választókat Pozsony. „A kormánypárti kép­viselők ismét bebizonyították: nincs szándékukban meghall­gatni az állampolgárokat" - nyi­latkozta a petíciós bizottság ne­vében Vladimír Palkó szóvivő az­zal kapcsolatban, hogy a parla­ment kormánypárti többsége el­utasította a DBP indítványát a közvetlen elnökválasztásról szó­ló népszavazás kiírására. Palkó a petíciós bizottság nevében arra szólította fel a kormánypárti képviselőket, tartsák tisztelet­ben a több százezer választó akaratát. (TA SR) Szakszervezetek Választási segédkönyv Trencsén. Már nem akarunk apolitikusak maradni, az idei választások aktív részesei le­szünk, jelentette ki a Szakszer­vezetek Konföderációjának alel­nöke. Jozef Kollár elmondta: a szakszervezetek figyelemmel követik, hogy a képviselők ho­gyan szavaznak az egyes szociá­lis törvényekről, s az eredményt, mint segédkönyvet juttatják el a szakszervezeti tagoknak a vá­lasztások előtt. (TA SR) „A párton belül a platformok nem tudják egymást leszavazni." (Somogyi Tibor felvétele) nossága, nem igaz, hogy az in­tegráló párt egy időre elveszíti a jogfolytonosságot - lehetne ez az MPP is, hiszen a legrégebbi párt a három közül. Valójában mind a három párt egy kicsit fel­adja önmagát. Az alapszabály szerint milyen formában működnének a plat­formok? Megmarad a belső pluralizmus, a sokszínűség. A platformok megtarthatják nemzetközi kap­csolataikat, maguk gazdálkod­hatnak és választhatják ki képvi­selőjelöltjeiket. Lehetetlen lesz egymást leszavazni, minden kérdésben konszenzusra kell jutniuk. Ez vonatkozik az alapszerve­zetekre és a csúcsszervre is? Igen. Mindenhol lehetséges a vétó, nem kerekedhet felül egyetlen értékrend sem, persze csak eszerint az alapszabály sze­rint. Ha lesz politikai akarat a változtatásra, illetve a platfor­mokon belüli átcsoportosulásra, akkor ez változhat. Mi történik, ha képtelenek megegyezni a platformok? A létrejövő egyeztető bizottság­nak kell döntenie a vitás kérdé­sekben. Az alapszervezetek szintjén mind a három plat­formnak meg kell egyeznie, ha ez nem történik meg, akkor a já­rásihoz kell fordulniuk. Minden szinten lesz egyeztető bizott­ság. A már működő szövetségi párt alapszabályának módosításá­ra leghamarabb mikor kerül­het sor? Három éven belül nem terve­zünk további módosítást. Ez idő alatt az alapszervezetekben a három jelenlegi párt helyi elnö­ke egy-egy évig töltené be az el­nöki tisztséget, tehát egyfajta kollektív vezetés lesz. Egyetlen személyi kérdésben kell a plat­formoknak megegyezniük, és ez a központi elnök. Az ő megvá­lasztásához minősített többség kell. Az alelnökök a jelenlegi pártelnökök lesznek. A párt fel­építésében fontos szerepet ját­szik még a küldöttek tanácsa, ez valójában a jelenlegi országos választmányok tagjaiból áll. Furcsa, hogy az MPP tagjai dolgozták ki az alapszabályt, a párt vezetése viszont utolsó­ként hagyta jóvá a szövetségi párt létrehozását. Az MPP Országos Választmá­nyának volt egy döntése, hogy mind a három lehetséges válto­zatot magunkénak valljuk, s ezt komolyan is vettük. El kell azon­ban mondani, hogy Rózsa Ernő készítette el a dokumentum alapját, s bár az MKDM jogászai nem vettek részt a munkában, minden alkalommal vélemé­nyezték a tervezetet. Két héttel ezelőtti nyilatkozatában az MKDM is erre az alapszabály­tervezetre hivatkozik. Ellentmondásosnak tűnik, de információim szerint az MPP szűkebb vezetéséből néhá­nyan továbbra is ellenzik a szövetségi párt létrehozását. Az ellenzők kizárólag a polgári értékrendet helyezik előtérbe. Ez szerintem is fontos, ám a je­lenlegi helyzetben létkérdés a Érthetetlen, hogy a párton belül támadások értek bennünket a pártegyesítés szorgalmazása miatt. magyarok érdekképviselete, és ez a magyarság érdeke. Értékelhetjük úgy, hogy a tag­ság szembe fordult a szűkebb vezetéssel? Nem tudom. Mi azt tesszük, amit a választók elvárnak tő­lünk. Az egységesítést előtérbe helyező szárny a választók kí­vánságát teljesíti. Az alapsza­bályt úgy dolgoztuk ki, hogy az MPP érdekei is érvényesüljenek. Ezért teljesen érthetetlen szá­mukra, hogy a párton belül tá­madások értek bennünket a pártegyesítés szorgalmazása miatt. Vélemények a nemzetiek tegnap indított kettős petíciós kezdeményezéséről Moszkvához igazodnak HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Zsolna/Pozsony. A Szlovák Nemzeti Párt tegnap megkezdte az ország semlegessége, vala­mint a halálbüntetés visszaállí­tása érdekében indított petíciós akcióját. A petíciós ívet tegnap délután Zsolna főterén elsőként Daniel Hudák, a kerületi bíróság elnöke írta alá, majd a járásbíró­ságok elnökei következtek. Ján Slota, az SZNP elnöke kijelen­tette: az aláírásgyűjtésnek sem­mi köze a választási kampány­hoz, a petíció a nemzet akaratát tükrözi. A nemzetiek Moszkva politiká­ját hajtják végre - így kommen­Rendőr az áldozat Robbantásos merénylet Besztercebánya. A keddről szer­dára virradó éjszaka, röviddel éj­fél után pokolgépet robbantottak egy rendőr személyautója alatt. A robbanás további tíz autót megrongált. A kár 110 ezer koro­na. A szakértők megállapították: a robbantást egy jugoszláv gránáttal követték el. (TA SR) tálta Gyurovszky László, az MPP alelnöke a Szlovákia semleges­ségéért indított petíciós kezde­ményezését. Duka Zólyomi Ár­pád, az Együttélés alelnöke sze­rint a nemzetiek kezdeményezé­sével más fénybe kerül a kor­mányprogram is, amelynek alapján a kabinet bizalmat ka­pott a parlamenttől. Úgy véli, a népszavazási kezdeményezés sérti a kormánypártok koalíciós megállapodását. Duka Zólyomi kijelentette: még nem tudja, hogy parlamenti képviselők kö­vetelni fognak-e a kormánytól új programnyilatkozatot, azaz újabb bizalmi szavazást kezde­ményeznek-e a kormánnyal szemben. Ez mindenesetre ér­dekes ötlet, s ha valaki tesz ilyen javaslatot, az MK csatlakozni fog hozzá. Vladimír Hagara, a DSZM szóvi­vője azt állította, nem igaz, hogy a nemzetiek petíciós akciója megkérdőjelezheti a kormány programnyilatkozatát, mert Mečiar kormányfő többször is egyértelműen megerősítette, hogy Szlovákia a NATO-tagság­ra törekszik. Krajči belügymi­niszter pedig nem tartja valószí­nűnek, hogy a közeljövőben vissza lehetne állítani a halál­büntetést, ezért az SZNP petíci­óját csak közvélemény-kutatás­nak tartja, (ú) RÖVIDEN A nagykövet csodálkozik Pozsony. Jozef Klimko, Szlovákia ausztriai nagykövete márci­us elején a sajtóból értesült arról, hogy menesztik őt. Klimko, aki 1994-től tölti be a bécsi nagyköveti posztot, csodálkozásá­nak adott hangot. Rámutatott, ügyelni kellene arra, hogy a poszt folyamatosan be legyen töltve, annál is inkább, mert 1998 második felében Ausztria veszi át Nagy-Britanniától az EU elnöki tisztét. (SITA) Szociáldemokraták a minimálbérről Pozsony. A Szociáldemokrata Párt egyetért a szakszervezetek indítványával, amely a minimálbér jelenlegi 3000 koronás ha­tárát 3800 koronára emelné. A szocdemek bírálják a szociális tárcát, amiért a kormány törvény-előkészítő tanácsának meg­kerülésével terjeszti be tervezeteit. (SITA) Gyimesiék reményei: átlépni a küszöböt Pozsony. A Gyimesi György vezette Magyar Népi Mozgalom a Megbékélésért és Jólétért egyedül indul az idei parlamenti vá­lasztásokon -jelentette be tegnap György István alelnök. György bízik abban, hogy „sikerül megszerezniük a parla­menti bejutáshoz szükséges szavazatmennyiséget". Azt mond­ta: a választási csapat felállt, s már dolgozik a választási prog­ramon. (TASR) Az SZNP Prokeš jelölését fontolgatja Zsolna. A Szlovák Nemzeti Párt nem állít jelöltet a harmadik államfőválasztási fordulóba. Ján Slota pártelnök kijelentése sze­rint a nemzeti párti képviselők az április 16-án sorra kerülő szava­záson Milan Sečánsky DSZM-es jelöltre voksolnak majd. A pártve­zetés tegnapi tanácskozását követően Slota elárulta: fontolgatják, hogy a negyedik fordulóba Jozef Prokešt jelölik. (SITA) Csalódottak a vállalkozók Pozsony. Nem felel meg a vállalkozók érdekeinek a parlament által elfogadott iparkamarai törvény. Pavol Prokopovič, a Vál­lalkozók Szövetségének elnöke a sajtóirodának nyilatkozva elégedetlenségének és csalódottságának adott hangot a tör­vény elfogadása miatt. (TA SR) Könyv ifjabb Kováč elrablásáról Pozsony. A napokban jelenik meg Ľuba Lesná: Az elnök fiá­nak elrablása, avagy a titkosszolgálat rövid története c. köny­ve, amely tartalmazza Fegyveres Oszkár volt titkosügynök val­lomását. Megszólal maga az elrabolt és Michal Kováč volt ál­lamfő, Ladislav Pittner korábbi belügyminiszter és František Gaulieder parlamentből kizárt képviselő is. A könyv ismerteti a szlovák titkosszolgálat megalakításának körülményeit, a Ru­dolf Baláž püspöknél végzett házkutatás, valamint Robert Re­miáš meggyilkolásának részleteit. A szerző Fegyveresre hivat­kozva azt állítja, hogy a titkosszolgálatnak köze volt Alexander Dubček halálos balesetéhez. (SITA) Ellenőrizetlen a SZISZ és a vagyonalap Fico t is figyelik... ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. „Amint komolyab­ban kezdtünk érdeklődni a szervezett bűnözéssel kapcso­latos tények iránt, valakik az ellenzékkel is foglalkozni kezdtek" - jelentette ki tegnap a DBP alelnöke. „Minden jel ar­ra mutat, hogy telefonbeszél­getéseinket illetéktelenek is hallják - tette hozzá Robert Fico. Szerinte erre a titkosszol­gálaton kívül alig van lehetősé­ge másnak, de konkrét bizonyí­tékokkal nem rendelkezik. A problémát abban látja, hogy a SZISZ felett nincs ellenőrző szerv, így tevékenységét senki nem bírálhatja felül. Példaként említette, hogy készülvén a parlament keddi munkanapjá­ra, valakik jelezték neki, isme­rik minden lépését. Kedden Fico bűnüldözési szakembe­rekkel tervezett találkozót, hogy naprakész információk­kal rendelkezzen a törvényho­zásban elhangzó, az ország biztonsági helyzetét és a szer­vezett bűnözés elleni harcot ismertető beszámoló vitájá­ban. A belügyminiszter parlamenti beszámolója meggyőzhetett mindenkit, hogy a tárca nem tudja felvenni a küzdelmet a bűnözőkkel - szögezte le Fico. Úgy véli, Krajči száraz statiszti­kai adatokat ismertetett, néha pontatlanul. Ismét beigazoló­dott, hogy kifizetődő bűnöző­nek lenni, a kormány lebecsüli a pénzmosás és a korrupció terjedését. Érthetetlennek tart­ja, hogy a belügy nem számolt be az 1995-ben elfogadott Tiszta kezek korrupcióellenes programról. Fico azt is felrója Krajčinak, hogy a Nemzeti Va­gyonalap szintén ellenőrizetle­nül működik, és az áttekinthe­tetlen privatizáció is lehetősé­get nyújt a pénzmosásra. A DBP politikusa szerint jogos a kérdés, a kormánynak fűződik­e egyáltalán érdeke ahhoz, hogy meghozza a megfelelő el­Az ellenzék ismét az alkotmánybírósághoz fordul Érvényes a törvény? TA SR-HÍR Pozsony. Ivan Šimko, a KDM al­elnöke 37 ellenzéki parlamenti képviselő nevében az alkotmány­bírósághoz fordult. Beadványá­ban az ügyészségről szóló tör­vény érvényességét kérdőjelezi meg, amelyet a törvényhozás Michal Kováč államfő mandátu­mának letelte után hagyott jóvá, az államfő tehát már nem írhatta alá. Az alkotmány szerint egy tör­vény csak azután lép hatályba, ha az államfő, a kormányfő és a par­lament elnöke is aláírta. A bead­ványt a Szlovák Demokratikus Koalíció, a Demokratikus Balol­dal Pártja és a Magyar Koalíció képviselői írták alá. A gépkocsinak az alváza ment tönkre. (TA SR-felvétel)

Next

/
Oldalképek
Tartalom