Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-30 / 99. szám, csütörtök

2 VÉLEMÉNY ÉS HÁTTÉR ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 30. KOMMENTÁR Vegyek? Ne vegyek? SIDÓ H. ZOLTÁN Rohamosan közeleg a piszkos pénzek kapcsán elhíresült állam­kötvények kibocsátásának időpontja. Peter Stanék pénzügymi­nisztériumi államtitkár minapi közlése szerint május végén vagy legkésőbb június elején bocsátják ki a lakosságnak szánt állampapírokat, hogy finanszírozhassák az erőltetett ütemben folyó autópálya-építést. Stanék szerint a lakosságnál legalább 20 milliárd, de lehet, hogy 30 milliárd korona halmozódott fel, így kiesett a pénzügyi körforgásból, és most ebből az államköt­vények révén mintegy 2 milliárdot szeretnének visszapumpálni a gazdaságba. A pénzmosó szerepét betöltő állampapírokról már eleget cikkeztek, most inkább azt vegyük szemügyre, hogy a lakosságnak mennyire éri meg államkötvényekbe fektetni a pénzét. Az állam által garantált értékpapírok megvétele általá­ban nagyon jó üzletnek, pontosabban nagyon biztos üzletnek számít, hiszen maga az állam szavatolja a befektetés megtérü­lését. Hogy a lakosság érdeklődését méginkább felkeltsék, kö­zölték: az államkötvények után fizetendő kamatokat nem ter­helik az egyébként általános, pillanatnyilag 15 százalékos ka­matadóval. A jelenlegi információk szerint az államkötvény után folyósítandó kamat 17-18 százalékos lesz. A kötvényt megvásárlók egy év elteltével jutnak pénzükhöz, illetve a nekik járó kamathoz. Az egy év során azonban a kötvény eladható vagy akár el is ajándékozható. Ennyi kedvező feltétel után némi üröm az örömben, hogy az értékpapírt ugyancsak őrizni kell, ugyanis ha ellopják, akkor a tettes nyugodtan eladhatja vagy az egy év leteltével felveheti az érte járó pénzt. Ilyen szempontból a névre szóló bankkönyvön levő pénz jóval nagyobb biztonság­ban van. A17-18 százalékos, ráadásul adómentes kamat bizta­tónak tűnik. Ez persze nem azt jelenti, hogy a hazai pénzintéze­tek nem nyújtanának az államkötvények megvételénél is jobb befektetési lehetőséget. A Szlovák Takarékpénztárban, az Álta­lános Hitelbankban és a Devín Bankban három hónapra lekö­tött betétek kamata például meghaladja a 20 százalékot, ráadá­sul negyedévenként ráírják a kamatot, vagyis a kamatos kama­tok révén a 15 százalékos adó ellenére is magasabb hozamot biztosítanak az ígért államkötvényeknél. JEGYZET Mire megy ki a játék? VOJTEK KATALIN A bizonytalanságban tartott, kényszerhelyzetbe hozott és ezért ideges, kapkodó ember általában rosszul reagál, kép­telen optimális döntésekre. A kormánykoalíció erre a pszi­chológiai felismerésre építi egész választási stratégiáját. Elbizonytalanítás, zavarkel­tés, feszültségszítás, építés helyett bomlasztás és destruk­ció - ez az egyeden terület, ahol Mečiar mindig kimagas­ló teljesítményre képes. A par­lamenti választásokról szóló törvény Mečiar szája íze sze­rinti, kilátásba helyezett mó­dosításának zavarkeltő hatá­sát az ellenzék soraiban van szerencsénk tapasztalni, elég, ha csak a magyar pártok egy­más közti huzavonáira gon­dolunk. A magyarok torzsal­kodásainak tehát már örülhet a kormányfő, így csak egy te­endő marad hátra: össze kell őket ugrasztani szövetsége­sükkel, a Szlovák Demokrati­kus Koalícióval is. Ez május 12-én sikerülhet, amikor a parlament elé kerül a Szlovák Nemzeti Párt javas­lata, amely úgy kívánja módo­sítani az oktatási törvényt, hogy a magyar iskolákban kö­telezően szlovák nyelven ok­tassák a földrajzot, a történel­met, esetleg más tantárgyakat is. Ezzel a módosító javaslat­tal több légy üthető egy csa­pásra: Mečiar koalíciós part­nere, a módosítást indítvá­nyozó SZNP kiélheti xenofóbiáját, magyarellenes­ségével növelheti szavazóinak táborát és egy lépéssel köze­lebb kerülhet asszimilációs tö­rekvéseinek megvalósításá­hoz. De hasznot hajt az ügy az egész kormánykoalíciónak is, mivel eltereli a figyelmet a társadalmat érintő súlyos problémákról, s mindennek koronájaként feszültséget szít a szlovák és magyar ellenzék között. Nem remélhető ugyanis, hogy a Mečiar köpe­nyéből előbújt nagy demokra­ták, mint az ún. alternatív ok­tatásra a parlamenttel 100 millió koronát megszavaztató Černák, a magyar városi egye­temek ellen ágáló Roman Kováč, a kétnyelvű oktatást a nemzetiségi iskolák számára ideálisnak tartó volt oktatási miniszter, Ľubomír Haŕach és az SZDK számos más tagja különösebben ellenezné a na­cionalisták módosító terveze­tét. Ezt pedig magyar szövet­ségeseik aligha vehetik tőlük jó néven. Jó lenne hát, ha meg tudnák értetni szlovák partnereikkel, mire megy ki a játék. Főszerkesztő: Lovász Attila (5238318) Főszerkesztő-helyettes: Grendel Ágota (5238344) Kiadásvezetők: Madi Géza (5238342), Malinák István (5238341) Rovatvezetők: Holop Zsolt-politika - (5238338) Sidó H. Zoltán - gazdaság - (5238310) Urbán Gabriella - panoráma - (5238338), Tomi Vince - sport - (5238340) Szerkesztőség: 820 06 Bratislava, Prievozská 14/A, P. O. BOX 49 Szerkesztőségi titkárság: 5217054, telefax: 5238343, hírfelvétel és üzenetrög­zítő: 5217054. Fiókszerkesztőségek: Nagykapos 0949/382806, Kassa 095/6228639, Rimaszombat: 0866/924 214, Komárom: 0819/700 869, Nyitra: 087/52 25 43 Kiadja a Vox Nova Részvénytársaság, a kiadásért felel Slezákné Kovács Edit ügyvezető igazgató (tel.: 5238322, fax: 5238321) Hirdetőiroda: 5238262,5238332, fax: 5238331 Készül a kiadó elektronikus rendszerén. Nyomja a DANUBIAPRINT Rt. 02-es üzeme - Pribinova 21, Bratislava. Előfizethető minden postán, kézbesítőnél, valamint a PNS irodáiban. Terjeszti a PNS, valamint a D. A. CZVEDLER Kft. ­Šamorin. Külföldi megrendelések: PNS ES-vývoz tlače, Košická 1,813 81 Bratis­lava. Újságküldemények feladását engedélyezte: RPP Bratislava - Pošta 12, 1993. december 10-én. Engedélyszám: 179/93 Index: 48011 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Az ÚJ SZÓ az Interneten is megtalálható: http://www.voxnova.sk/ - Es még ön mondja, hogy szeretik a választói?! (Peter Gossányi rajza) Válaszút elé a legkiválóbbak kerülnek. Ha ők elmennek, mi lesz iskoláinkkal? A lelkeket dúlják fel Ha idegen érkezik vala­mely közösségbe, nagy va­lószínűséggel pillanatok alatt a visszájára fordul az összeszokott csapat han­gulata. DUSZA ISTVÁN Egyéni teljesítmények változ­hatnak meg, különösen akkor, ha az idegen nem titkolt szándé­ka a számonkérés, a firtatás, a kutakodás. Éveken át szívós munkával egymásra rakosgatott ismerettéglácskák falában üthet lyukat az avatatlanul cselekvő. Ákinek igazából a jó szándéká­ról sem lehet meggyőződve az, aki a közösségért évekre felelős­séget vállalt, mert az idegen cse­lekvéseit nem a segítő szándék motiválja. Ezek a gondolatok jutottak eszembe, miután egy faluban a művelődési ház előtt állva az éppen előadásra készülődő gyermekszínjátszó csoport pe­dagógus-rendezője afelől ér­deklődött, milyen a helyzet a ... egymást érik-e a tanügyi nénik és bá­csik ellenőrzései... csallóközi vagy a gömöri isko­lákban. Ott is egymást érik-e a tanügyi nénik és bácsik ellenőr­zései, óralátogatásai? Ebben az általa rám osztott, „a fővárásból jött, jól értesült újságíró" sze­repre nem voltam felkészülve, bár tudom, megszaporodtak a fő- és alhivatalnokok megfélem­lítésnek is felfogható házalásai a dél-szlovákiai magyar iskolák­ban. Olyannyira, hogy a nyilvá­nosságra került igazgató­leváltások csupán a jéghegy csú­csát képezik a kiosztott fegyel­mik, mozgóbércsökkentések Ismét emlékműveink Az SZTV április 24-i, Szlovák dél című műsorában ismét em­bertelen, érzék nélküli uszítás­sal mutatták be (kommentál­ták) a dél-szlovákiai magyar emlékműveket. A tévé stábja azokban a kelet- és közép-szlo­vákiai régiókban jártak, ahol a magyarság jogait alaposan megnyirbálták. Itt több a szlo­vák iskolába járó magyar gyer­vagy csendes áthelyezések, el­bocsátások esetében. Négy évvel ezelőtt az állam­nyelvtörvény elfogadása előtti vitában, majd a nyelvbesúgók működésének kezdetekor a ma­gyar iskolákban ellenőrizték a könyvtárakat, nem tartanak-e állományban olyan könyveket, amelyek a tanfelügyelők szerint sértenék a szlovák nemzetálla­mi ideológiát. Ma már ott tar­tunk, hogy gyermekeink lelkét dúlják fel ezek a felügyelők. Történik ugyanis, hogy szinte csak a szlovák nyelv tudásának a mértéke érdekli ezeket a magu­kat pedagógusnak mondó em­bereket. Szinte másodlagos, hogy a gyermekek mennyit tud­nak matematikából, fizikából; ha netán keveset, akkor az a jó, ha azt legalább szlovákul. Mindennek működik a szinte már napi rendszerességgel is­métíédő médiapropagandája is. Újabban mintha változtattak vol­na a módszereken, hiszen eddig jóformán csak azt sulykolták a Szlovák Televízió nézőibe, hogy a magyarok s egyáltalán a ma­gyar iskolába járó gyermekek nem tudnak szlovákul, és nem is akarnak megtanulni. Mostaná­ban már arról értekeznek tetje­delmes riportokban, hogy milyen csodálatos életük van azoknak a magyar gyermekeknek, akik szlovák óvodába vagy iskolába járnak. Csupán azért, mert a tu­dás szlovákul az igazi, és szlová­kul tudni egyet jelent a társadal­mi érvényesüléssel. Csak arról fe­lejtenek el beszámolni, hogy az egyetemi-főiskolai felvételi vizs­gák lényegét (bizonyos szakok kivételével) nem a szlovák nyelv tudásának a szintje, hanem a reál és humán tárgyak összességének ismerete teszi ki. Márpedig aki magyar iskolában érettségizett szlovákból, képes arra, hogy a felvételi viszgán tudását na­gyobb zavarok nélkül reprodu­mek, itt nagyobb a munkanél­küliség, itt termékenyebb a talaj arra, hogy megingassák az em­bereket. Ä nagykaposi, a rima­szombati és a többi emlékmű körüli libagágogás választási propaganda. Bízom benne, hogy az ott élő emberek a lát­szat, a megfélemlítés ellenére is tudják, hogy hová tartoznak. Vi­szont a történelemmel foglalko­zó könyvekben objektívan kel­lene ismertetni a közös törté­nelmi eseményeket. Mert amíg mindenki a magáét fújja, addig rengeteg kárt, gyűlöletet hal­mozunk fel az emberi lelkek­kálni tudja szlovákul. Ha meg nem, akkor benne és abban a pe­dagógusban kereshető a hiba, aki jó jegyet adott neki. Ezek a rég igazolást nyert érvek manapság alig hatnak azokra a szülőkre, akik bizonytalankod­nak, hogy magyar iskolába íras­sák-e hatéves gyermeküket. Két­ségtelen, hogy vannak régiók, ahol a magyar iskolát választó szülőnek erős meggyőződéssel, rendíthetetlen nemzettudattal kell rendelkeznie. Munkatársak, munkahelyi főnökök, elvakult szlovák szomszédok veszik őket ... állami kishivatal­nokok döntenek a ma­gyar iskolákról. naponként lelki össztűz alá. Aki ezt a kitartó agymosást állja, egyáltalán nem biztos, hogy egy szép napon nem szembesül-e majd a magyar iskolába érkező idegenekkel, akik megalázzák gyermekét. Mostanság állami kishivatalno­kok döntenek a magyar iskolák­ról. Ők határozzák meg, ki lehet igazgató, véleményük alapján minősítenek pedagógust. Ennek nyomában a félelem kezd úrrá lenni a pedagógusokon. Az a faj­ta félelem, amelynek kiváltója szinte egy az egyben ugyanaz a hatalmi és ideológiai jelenség, amely a rendszerváltás előtt tar­totta egzisztenciális össztűz alatt a pedagógusokat. A különbség csak annyi, amennyi a szabad választás és a kényszerűség kö­zött van. Akinek nem tetszik a hivatalnoki hatalom és nemzet­állami gőg, az feladhatja, és más módon keresheti a boldogulását. Csakhogy ilyen válaszút elé rendszerint a legkiválóbbak ke­rülnek. Ha ők elmennek, mi lesz magyar iskoláinkkal? Netán a hatalom már tudja a választ? ben. Erre példa az említett mű­sor is, amely gyűlöletkeltésre használta fel emlékműveinket. Hajtman Kornélia Nána Átlag feletti jogok A közelmúltban V. M. a nyilvá­nosság előtt kijelentette: a hely­hatósági választási törvényt úgy kell módosítani, hogy a dél­szlovákiai önkormányzatokban a szlovákok számarányuknak megfelelően képviseltethessék TALLÓZÓ HOSPODÁRSKE : NOVINY Bezárulhat a csehországi mun­kaerőpiac a szlovák állampol­gárok előtt. A cseh hivatalok ugyanis azt fontolgatják, hogy felmondják a kölcsönös munka­vállalást szabályozó szerződést, amely Csehszlovákia megszű­nése óta van érvényben. A prá­gai gazdasági és politikai lap szerint a tervezett intézkedés oka a növekvő csehországi munkanélküliség, amely jelen­leg 5,6 százalékos, Szlovákiá­ban a munkanélküliség aránya a hivatalos statisztikák szerint 13,5%. Ha a csehek felmondják a megállapodást, akkor a jövő­ben a szlovák állampolgárok csak ugyanolyan feltételekkel vállalhatnak munkát Csehor­szágban, mint bármely más kül­földi. TREND A Miroslav Maxon vezette pénz­ügyi tárca fontolgatja, hogy je­lentősen megváltoztatja a jelen­legi adórendszert. A tervezett intézkedést maga a pénzügymi­niszter jelentette be egy, a gazdagási hetilap által szerve­zett szakmai fórumon. A tárca­vezető azzal indokolta az intéz­kedés szükségességét, hogy „öt év alatt kitapasztaltuk a hatá­lyos adórendszer erősségeit és gyenge pontjait". Nem titkolta, hogy a jövedelemadóról, a hoz­záadottérték-adóról, továbbá a fogyasztási és vagyonadóról szóló törvény megváltoztatását is tervezik. NOVÝ ČAS Több milliárd koronára becsü­lik Alexander Rezes volt közle­kedési és távközlési miniszter­nek, a DSZM kampányfőnöké­nek, a kassai vasmű többségi tu­lajdonosának magánvagyonát. A napilap már korábban beszá­molt arról, hogy az exminisz­ternek Pozsonyban három villá­ja van. Legfrissebb értesülései szerint Rezešnek ezenkívül más ingatlanjai is vannak a főváros­ban, de vásárolt telkeket és há­zakat Selmecbányán, Beszter­cebányán, és Kelet-Szlovákiá­ban is. .^DÁFRONTADNES Václav Havel cseh államfő min­den bizonnyal hosszú életű lesz - írja a tekintélyes cseh lap an­nak kapcsán, hogy a Cseh Sajtó­iroda kedden „műszaki hiba miatt" 27 percen keresztül el­hunytnak tekintette az inns­brucki klinikán kezelt cseh köz­társasági elnököt. Az történt ugyanis, hogy a hírügynökség munkatársa tévedésből nem az adattárba küldte a Havel halá­láról szóló, valamint a cseh ál­lamfő pályafutását felelevenítő, korábban íródott hírt, hanem a hírszolgálatnak. Isteni szeren­cse, hogy a „tévedés" az úgyne­vezett holt időben történt, így sem a rádió, sem a televízió, sem pedig a hírügynökségek nem vették át. A Cseh Televízió munkatársai felvették a tele­font, hogy ellenőrizzék a hírt. így derült ki, hogy sajnálatos té­vedés történt. magukat, „mert már tarthatat­lan, hogy például Érsekújvár­nak 60 százaléka szlovák, és mégis magyar a polgármeste­re". Hát ez micsoda? A magyar már nem képes ilyen posztot mindenki megelégedésére be­tölteni? Vagy talán ez is az átlag feletti jogokat támasztja alá? Kérném tisztelt képviselőinket, hogy az illetékesektől követel­jék: adják már oda írásban az annyira hangoztatott, átlagon feletti jogainkat, hogy bekere­tezve díszhelyre tehessük. Csillaghy István Pozsony

Next

/
Oldalképek
Tartalom