Új Szó, 1998. április (51. évfolyam, 76-99. szám)

1998-04-21 / 91. szám, kedd

ÚJ SZÓ 1998. ÁPRILIS 21. GAZDASÁG - HIRDETÉS - NaPtáR 7 Pénzt kultúrával: nem - kultúrát pénzzel: igen Koporsó(Gomba)szög I. rész Ki hitte volna 1996-ban, hogy az ezredfordulót nem éri meg a Csemadok Gombaszögi Kulturális Ünnepsége. (Archív felvétel) Szeretjük magunkat azzal áltatni, hogy Gombaszög nélkül nem lett volna csehszlovákiai magyar kultúra, s Gombaszög nélkül nem lesz szlovákiai magyar kultúra. Kérdés volt, és ma is az, hogy mennyire a lényegeset mutatja — mutathatja meg Gombaszög... DUSZA ISTVÁN (Újkori mítosz vagy kulturális igény?) A Csemadok országos kulturális ünnepsége a hatvanas évek második felében a viszonylagos mértékű politikai és szellemi nyitások idején élte fénykorát, s esetenként tízezernél is többen összegyűltek a gombaszögi völgyben a nagy rock- és popkoncertek, operettestek és népművészeti gálák alkalmával. Ha a legnagyobb rendező - az időjárás - éppen nem mosta el az egészet néptáncosokkal, rockzenészekkel együtt. És természetesen a magukat a Csemadok-vezetők kíséretében mutogató kommunista párt- és állami vezetőkkel együtt. Gombaszögre amatőr népművészed együttesek ingyen jöttek, hivatásosak meg olykor elvitték a bevétel nagyobbik hányadát. Az ott megforgatott pénzekről csak keveseknek volt teljes áttekintése, legkevésbé az akkori Csemadok Rozsnyói Járási Bizottságának. Suttogtak a pártállami „központiak" egyéni haszonszerzéseiről, beszéltek ráfizetésekről, amelyeket aztán valahogyan mégiscsak állt a pártállami költségvetés. Festegetés közben pihentetett aggyal Lőrincz Gyula még azt is kitalálta, hogy a konszolidációs hetvenes évek végén majd az ökörsütés lendíti fel a gombaszögi vendégforgalmat. Elvégre nyársra húzott marhát szeret a magyar. A rendszerváltás után az újsütetű pártok is dörgölőztek a gombaszögi kultúra mítoszához. Tudták, hogy soha az életben nem lesznek három-négyezren a választási gyűléseiken, mint voltak a kilencvenes évek elején a szabadtéri színpad nézőterén. Aztán egyre fogyott a pénz, elapadt az állami költségvetés. Végül 1997-ben egy az addigi két-három napos, többnyire június utolsó hétvégéjén megtartott kulturális ünnepség helyett, több hétre szétforgácsolt eseményt tervezett a Csemadok Országos Választmányától a szervezés jogát elnyerő csoport, benne a völgy földterületeinek nagyobbik részére jogot formáló szalóci önkormányzat Gombaszögért Alapítványa és a szakmai szervezést vállaló Szlovákiai Magyar Folklórszövetség. Nem érkeztek be a pályázati pénzek, elmaradt az állami költségvetésből remélt támogatás, a rossz időjárás miatt a résztvevőknek csak a töredéke jelent meg, mint amennyire számítottak. A szervezők kifizetetlen számlákat hagytak a Csemadok Országos Választmányára, s az azóta eltelt idő alatt, ki-ki letette a nagyesküt: így soha többé Gombaszögöt. (Ki kit, miért és mennyiért?) Kolár Péter, a Csemadok Országos Választmányának elnöke: - Gombaszögről minden szlovákiai magyar tud, akár volt ott életében, akár nem. Ilyen szemlélettel mondhatnánk azt is, hogy része a mítoszainknak, de ha az ötvenes évek népművészeti ünnepélyeiből kifejlődött népművészeti fesztiválra gondolok, amiből aztán kifejlődött a kulturális ünnepség, amely sokféle ízlést igyekezett kiszolgálni, akkor letagadhatatlan, hogy mindig volt rá igény. Voltak évek, amikor húsz-harmincezer ember fordult meg a műsorokon. Egyrészt találkozni akartak, másrészt olyan előadásokat láttak, amelyeket szlovákiai viszonylatokban nem tudunk létrehozni. Egy János vitéz a Magyar Állami Operaházból vagy a Magyar Állami Népi Együttes teljes repertoárjai tízezreket vonzott, nem beszélve a magyarországi rockegyüttesek koncertjeiről. Ehhez méltó módon társultak a mi együtteseink, hagyományápolók és hagyományőrzők, a Szőttes és Ifjú Szivek. Bár híve vagyok a „tiszta forrás" bartóki eszméjének, abban már nem vagyok biztos, hogy Gombaszög valaha is ennek a jegyében valósult volna meg. Most sem az ilyen szemléletű ünnepségre lenne igény, hanem egy ettől nem eltávolodó, de a tömegigényeket is kielégítő műsorstruktúrára. Gombaszög egy modern értelemben vett találkozóhely lehetne, ahová a szlovákiai magyarok eljönnek, eljöhetnek. Március elején Kolár Péter elvi síkon még optimista volt, bár a gyakorlati történések alapján a továbbiakról pesszimistán nyilatkozott: - A tavalyi sikertelenség egyik okát abban látom, hogy a rendezők nem voltak kíváncsiak a véleményünkre. Hiába szeretném én azt, hogy a legjobb brazil együttes lépjen ott fel, ha nincsenek meg az anyagi feltételek, a dolog megvalósíthatatlan. Attól tartok, hogy a dolog idén sem sikerülhet, mert nincs közös akarat. A helyiek - tehát a rozsnyói járás területi Csemadok titkársága és a szalóci önkormányzat - nélkül nem lehet a gombaszögi kulturális ünnepséget megrendezni. Január óta több alkalommal is tanácskoztunk, s jelenleg holtpontra jutott minden igyekezetünk. Az országos választmány titkársága nem rendelkezik olyan apparátussal, amely ezt a dolgot véghez tudná vinni. Máskülönben pedig egyeztetés nélkül nincs lehetőség a közös nevező megtalálására. Meglátásom szerint a szalóci önkormányzat nevében eljáró Fábián Judit polgármester úgy alakítja ki a mindenkori véleményét, hogy ebben az évben ne legyen gombaszögi kulturális ünnepély. A nagyon megosztott rozsnyói területi választmány nevében Fábián Edit kijelentette, hogy tegyünk le az asztalra 500 ezer koronát, s ők megrendezik. Szerettem volna, hogyha Fábián Edit, aki a Csemadok alkalmazottjaként jelentős munkát végzett, de a szövetség anyagi ellehetetlenülése miatt jelenleg munkanélküli, újra a Csemadok alkalmazottja legyen, s területi titkárként szervezze meg Gombaszögöt. Akkor még tárgyalásaink során Köteles László alelnökkel hajlottunk arra, hogyha a pénzt egy összegben nem is, de a meghívott együttesek szponzorai, alapítványok és külföldi támogatók útján előteremtjük a rendezvény pénzügyi hátterét. Fábián Editet pedig az esztendő végéig a rozsnyói területi választmány titkáraként alkalmazni szerettük volna. (A riport második részét holnapi számunkban közöljük.) Megjelent Szénássy Árpád újabb tanulmánykötete Komárom ipartörténete BENDE ISTVÁN Nemrégiben jelent meg dr. Szénássy Árpád legújabb tanulmánya. A több mint százhúsz oldalas, fényképekkel, diagramokkal és korabeli cégfeliratokkal gazdagon illusztrált könyvének címe: A népi élelmiszer előállításától az ipari feldolgozásig Komárom megyében 1945-ig. A tanulmányt a Komáromi KT Kiadó jelentette meg. Szénássy Árpád így vall új művéről: „Kutatásom fő célja az volt, hogy bemutassam Komárom és a vonzáskörébe tartozó települések ipartörténetét. Igyekeztem a még megtalálható mezőgazdasági ipartörténeti emlékeket feltárni, dokumentálni az utókor számára, ezzel is bizonyítva Komárom és környéke mindenkori fejlődőképességét. Az adatok zöme azt sugallja a mának, hogy a piaci kultúrát szem előtt tartva ki kell használni az agráriparban és a feldolgozóiparban rejlő lehetőségeket, minthogy ehhez ma is kedvező hátteret biztosít Komárom földrajzi és piaci fekvése." A kötet a történelmi Komárom megye élelmiszer-ipari fejlődésének alakulásával foglalkozik, így az állati termékek feldolgozásával, a vágóhidak munkájával, a Komáromi tejszövetkezet 1886-ba visszanyúló tevékenységével, a molnárság és a malomipar alakulásával a Duna mindkét partján. A tanulmány további fejezeteiben a magtárak, a sütőipar, a cukoripar fejlődéséről és eredményeiről olvashatunk. Majd a növényolajipar, valamint a textil- és szövőipar fejlődéséről. A szerző részletesen foglalkozik a komáromi selyemfonógyár, lengyár eredményeivel. Beszámol továbbá az élvezeti cikkeket előállító iparágakról, így a boripar, söripar és a szeszipar eredményeiről. Híres volt például a komáromi Rum és Likőrgyártó Üzem, a bátorkeszi likőrgyár, valamint a szőnyi és füzitői sörfőzde. A tanulmány utolsó fejezetében a komáromi dohányiparról, a dohányfelvásárlás gazdag hagyományairól, az ógyallai szivargyárról és más érdekességekről szól a szerző. Meggyőződésem, hogy e tanulmány érdekes olvasmány lesz mindazoknak, akik szeretik Komárom és környéke gazdag történetét, de azoknak is, akik napjainkban hasonló iparágakban dolgoznak. Keresik a festő sírját Újratemetik Velázquezt Csaknem 338 évvel halála után újra eltemetik a vüághírű spanyol festőt, Velázquezt (15991660). Spanyol lapjelentések szerint rövidesen átépítik azt a madridi teret, amely alatt Velázquez síiját tudják. Ä spanyol kulturális minisztérium műkincsekért felelős osztálya megtiltotta az átépítés megkezdését addig, amíg a festő földi maradványait nem exhumálták. Velázquezt ugyanis 1660. augusztus 6-án bekövetkezett halála után a San Juan-templom kriptájában helyezték örök nyugalomra. Lebontásáig, 1809-ig a templom a Ramales téren állott, ahol egyszerű tábla emlékeztet a festőre. Most egy régészcsoportot bíztak meg azzal, hogy megtalálja a sírt, amelynek pontos helye a templom lebontása óta nem ismeretes. A sevillai születésű Velázquez a klasszikus spanyol festészet kiemelkedő jelentőségű képviselője. 1623-ban IV. Fülöp udvari festője lett. (MTI) Elhunyt Octavio Paz mexikói író Nyolcvannégy éves korában vasárnap este elhunyt Mexikó legjelentősebb írója, Octavio Paz, akit 1990-ben irodalmi Nobel-díjjal tüntettek ki. Octavio Paz költemények mellett főként politikai, történelmi és művészeti tárgyú esszéket írt. Legismertebb könyve, az 1950-ben megjelent A magány útvesztője a modern Mexikó és a mexikói emberek ellentmondásos, gyakran megdöbbentő elemzését nyújtja. A hetvenes évek végétől gyakran felemelte szavát a Szovjetunió és Kuba latin-amerikai behatolása ellen, ami népszerűtlenné tette számos latin-amerikai értelmiségi szemében. (MTI) Meghalt Linda McCartney Linda McCartney, Sir Paul McCartneynek, a Beatíes együttes volt tagjának a felesége ötvenhat éves korában az egyesült államokbeli Santa Barbarában mellrák következtében elhunyt. Linda McCartney szabadságon tartózkodott férjével a kaliforniai Santa Barbarában, ahol pénteken hunyt el. (MTI) SZÍNHÁZ SZLOVÁK NEMZETI SZÍNHÁZ: Rigoletto (19) HVIEZDOSLAV SZÍNHÁZ: Kis éji zene (19) KIS SZÍNPAD: Zsírosbödön (19) BORODÁČ SZÍNHÁZ - KASSA: Hamupipőke (10) POZSON

Y HVIEZDA: Lesz ez még így se (am.) 15.30,18, 20.30 OBZOR: Flubber - a szórakozott professzor (am.) 15.30 A Sakál (am.) 18, 20.30 MLADOSŤ: A Nick Park bemutatja 16 Hány az óra, Vekker úr? 20. Városnézés (fr.) 18 CHARLIE CENTRUM: Flubber - A szórakozott professzor (am.) 15,17 A szent (am.) 19 Hideglelés (am.-ném.) 19 A szent (am.) 20.30 Bizonytalan jelentés a világ végéről (cseh) 17.30 Én szeretek, te szeretsz (szlov.) 19.15 KASS

A DRUŽBA: Titanic (am.) 16, 19.30 TATRA: Lesz ez még így se (am.) 15.30, 18, 20.15 CAPITOL: Lesz ez még így se (am.) 15.30, 18, 20.30 ÚSMEV: Amistad (am.) 16, 19 IMPULZ: Az angol beteg (am.) 16.15,19.15 DÉL-SZLOVÁKI

A KOMÁROM-TATRA: Még visszatérhetsz (am.) 17,19 GÚTA: Üvöltés (am.) 19.30 LÉVA - JUNIOR: Hét év Tibetben, 16.30 ROZSNYÓ - PANORÁMA: Hét év Tibetben (am.) 16.30 19 NAGYKAPOS - ZEMPLÉN: Spice World (am.) 19 AUSZTRIAI MUNKÁT KERES? TELEFONALJON! 0976 777 301 A hívás ára percenként 63 korona adóval egész Szlovákiából, maximális ára 189 korona adóval. Phonotext WS-trade, P. O. BOX 24, 840 04 Bratislava Az INTERCAR Nové Zámky VW és AUDI típusú személyautók hivatalos forgalmazója ÚJ ÜZEMRÉSZLEGÉRE FELVESZ ALKALMAZOTTAKAT A KÖVETKEZŐ MUNKAKÖRBE: AUTÓBÁDOGOS SZÁMLÁZÓ ANYAGBESZERZŐ az autóbádogosi és számlázói munkakör iránt érdeklődők alkalmazásának feltételei: - megfelelő szakvégzettség - legaiább 3 év szakmai gyakorlat - életkor legfeljebb 35 év, letöltött katonai szolgálat az anyagbeszerzői munkakör betöltésének feltételei: - műszaki szakvégzettség - B, C, D típusú gépkocsivezetői jogosítvány - életkor legfeljebb 35 év, letöltött katonai szolgálat - magyar nyelvismeret Az érdeklődők jelentkezhetnek munkanapokon 9 és 15 óra között a 0903 420 645-ös telefonszámon VK-4I